Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-01 / 51. szám

1967. március 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Miért nincs „zenei általánosu Szolnonon ? Naponta olvasom a Nép­lapot. Szinte mindenről tájékoztatja az olvasót, ami érdekelheti. Engedjék meg, hogy egy témára mégis fel­hívjam figyelmüket Nem írtak arról (vagy elkerül­te volna figyelmemet?), mennyire „elkelne” Szolno­kon egy zenei általános is­kola Biztos vagyok abban, hogy nálam „oksabbak”, az illetékes szervek már tár­gyaltak erről- Lehet anya­giak hátráltatják ennek létrehozását, vagy nincs zenetanár? Nem tudom. Egy biztos. Ma már nem a kiváltságosok privilégiu­ma, hogy gyermekeiket zenére taníttassák. Egysze­rű munkásemberek igye­kezete irányul erre, — S éppen olyan családoké, ahol az anya is, az apa is dolgozik. Sokunknál meg­hiúsul azonban a szép terv. Nagy gond, hogy a gyermeknek külön zene­órára kell járnia- Elindul-e időben a napköziből? Ké­szen lett-e a leckéje indu­lásig? Vagy egyáltalán eszébe jutott-e, hogy zene­órára kell mennie? — Mindez csak este, munka után tisztázódik. Nem akarunk világhí­rességeket nevelni gyerme­keinkből. Megelégednénk, ha zenét szerető, zenét ér­tő fiatalokká válnának. — Ehhez nyújtana nagy se­gítséget a megyeszékhelyen egy zenei általános iskola. F. J. — Szolnok Üzenet Vietnamba Kedves ismeretlen Pajtás! Sokat hallottam hazádról, az ottani bombázások­ról, amelyek városokat, falvakat döntenek romba. Ar­ról is hallottam, hogy nagy erőfeszítéssel próbáljátok az amerikaiakat megakadályozni ebben. Bizony, nehéz lehet helyzetetek, mert az ellenség óriási erővel ron­tott rátok. Gyakran gondolok arra, hogy ti, tanulók sem lehettek nyugodtak. Az iskolában, a tanítás idején rettegnetek kell, mikor omlik rátok a fal, mikor ér földet a gyilkos akna vagy bomba. Mi örülhetünk an­nak, hogy otthonunkban, az iskolában biztonságban érezhetjük magunkat, szorgalmasan tanulhatunk, ön­feledten játszadozhatunk. A televízióban láttam, hogy a harcokban és a To­rkok eltakarításában nemcsak férfiak és nők, hanem a nagyobb gyermekek, lányok és fiúk egyaránt részt vesznek. Veletek érzünk és nagyon-nagyon örülnénk, ha hamarosan megnyugtató híreket hallhatnánk Viet­namból. Az én hazám Magyarország, Szolnok város a szülővárosom. Itt lakom a szüleimmel. A megye és a város mezőgazdasága, ipara sokat fejlődött a felszaba­dulás óta. Mindig újabb épületeket, intézményeket ter­veznek, építenek. Sok üzemmel, iskolával, középület­tel, áruházzal gazdagodtunk. Szeretnék veled megismerkedni, bár mind a ket­ten más nyelven beszélünk, más nemzetiségűek va­gyunk. Nem hiszem, hogy ez akadálya lenne barátsá­gunknak. Szeretném, ha megismernéd és megszeretnéd hazámat és kis városomat. Neked és a vietnami népnek békét kívánok minél előbb — osztálytársaimmal együtt. Nagy Ibolya VI- o. t. Szolnok, Achim András úti iskola A Vércse utcai „kis mostohák“ Kérem, segítse­nek a Vércse ut­cai óvodába járó kis gyermekeken. A Nyúl utcai kis- ker-boltban ren­delünk péksüte­ményt, kenyeret- Február 20-ra száz kiflit kér­tünk. Ezt február 21-én szállította csak a sütőipar, de a bolt vezetője nem vette át, mert szerinte nem le­hetett volna azo­kat az apróságok kezébe adni. — Február 22-én is­mét hozták a száz kiflit. A szállítmányt át­vette a bolt veze­tője. őszintén szólva, kár volt, mert a százból — megszámoltuk — hetven sáros volt. (Olvasónk vagy húszat behozott a szerkesztőségbe, mi magunk is láttuk a sáros péksüteménye­ket.) A kis óvodá­sok étrendjét igyekszünk vál­tozatosan össze­állítani- Kalácsot is szeretnénk be­iktatni, de erre csak úgy van mó­dunk, ha az óvo­da valamelyik dolgozója a vá­rosból kihozza. Előfordul, hogy kenyeret csak 10—11 óra kö­zött kap a bolt. így legjobb, ha előző nap már annyi kenyeret vásárolunk, hogy ebédnél ne jöj­jünk zavarba. A kisker-bolt 11 órakor egyébként bezár. Aki addig nem veszi meg a kenyeret, az csak a délutáni nyitás után teheti ezt meg. M- B-né Szolnok Az illetékesek intézkedtek Nyárra talán less autóhuss menetrend Február 1-i lapszámunk­ban „Lesz-e menetrend?” címmel közöltük egyik szolnoki olvasónk levelét. Az AKÖV igazgatója, Ke­rekes Ferenc tájékoztatása alapján ismertetjük a vá­lasz. lényegét. A helyi autóbuszközle­kedés módosítását részben az 1966. július 1-én életbe lépett, az egységes vonal­díjszabást, illetve annak kialakítását elrendelő kor­mányhatározat indokolta, részben pedig a Ságvári kőrút 1966. december 1-én történő megnyitása, illető­leg a csuklós autóbuszok forgalomba állítása. A menetrend-változás­ról az AKÖV a sajtóban, röplapokon, valamint a megállóhelyeken elhelye­zett menetrendeken tájé­koztatta az érdeklődőket. A kifüggesztett, üveg alá helyezett menetrendeket viszont több megállóban megrongálták, lecsavarták- Az új menetrenden idő­közben már háromszor változtattak — többnyire az utazók kívánsága sze­rint. Végül: május 28-án, a vasúti menetrend-változás­sal egyidőben néhol módo­sul a helyi autóbuszjárat is. Ekkorra tervezik az AKÖV illetékesei — mint a válaszlevélből megtud­tuk — új, a megyei- és a helyi autóbuszjáratok me­netrendjét és díjszabását tartalmazó füzetecske áru­sítását. Nyitott kérdés vi­szont, hogy ezt mikor kap­hatja kézhez az utas. — A tájékoztatás szerint ez már elsősorban a nyomdától függ. MEGJEGYZÉSÜNK: ar­ról már valóban nem az AKÖV tehet, hogy a jelen­leg kifüggesztett menetren­deket felelőtlen emberek megrongálják, a védőüve­get összetörik, a fémkere­teket lecsavarják. Talán éppen az utasok segíthet­nek — saját érdekükben — ennek megakadályozásában. A megrongált menetren­dek kicserélése ugyanis kö­rülményes, s nem utolsó­sorban költséges. Senki nem ígért semmit 1966- december 7-i lap­számunkban helyet adtunk Gonda Mihály szolnoki ol­vasónk panaszának — „Az ígéretből semmi sem lett” címmeL A panasz nagyjá­ból ez volt: szomszédjához — beleegyezése nélkül — úgy vezették be a vil­lanyt két évvel ezelőtt, hogy az ő portáján húzták át a vezetéket. ígérték, ha a villanyt bevezetik szom­szédja utcájába is, kiiktat­ják nála a vezetéket. A panaszt kivizsgáltatta a Szolnok Városi Tanács V. B- Városfejlesztési Cso­portja. A TITÁSZ olyértel- mű tájékoztatást adott, hogy a 24 472/156/1964. sz. új bekapcsolási körlevél melléklete tartalmazza a Gonda Mihály által aláírt engedélyező nyilatkozatot. Ezt az okmányt — tanú­ként — hárman írták alá. Ennek alapján Gonda ML hály hozzájárult a tulajdou nát képező telek légvezeték­kel történő keresztezésé­hez- A TITÁSZ-nál a csat­lakozás átszerelésére sen­ki sem tett ígéretet. A TITÁSZ leveléből megtudtuk még: „E terület körzeti fenntartási munkái során még ez évben saját költségünkre el fogjuk vé­gezni K. L. villamos csat­lakozásának átfordítását. Amennyiben Gonda Mihály fogyasztónkat a meglévő légvezetéki telekkeresztezés egyéb magán ok miatt za­varná, úgy megrendelésére és költségére a csatlakozó átszerelést soron kívül el­végezzük.* Nem gazdátlan a kunmadarasi útszakasz 1967. február 1-én köz­zétettük Farkas Albinné kunmadarasi olvasónk le­velét, amelyben szóvá tette: a piachoz és a tejcsarnok­hoz vezető út gondozatlan, ha síkos, senki nem gon­doskodik salakozásáról. Olvasónk észrevételére a Tiszafüredi Járási Tanács V. B. elnökhelyettese vá­laszolt. Az információ sze­rint a kifogásolt, mintegy 400 folyóméter hosszú, 2,5 méter széles betonjárda fe. le lakott terület előtt hú­zódik. Ezzel nincs is prob­léma. A további 200 méte­res útszakasz karbantartá­sa a községi tanács felada­ta. A tanács illetékesei a télre elegendő mennyiségű fűrészporról és svakról gondoskodtak- S hogy még­is csúszós, jeges volt az út? Ennek magyarázata; A tanács mindössze egy útőrt foglalkoztat, akinek feladata a több mint két kilométer betonjárdának, mintegy öt kilométer bel­területi kövesútnak a tisz­tántartása, körülbelül 120 tanácsi áteresz gondozása, az autóbuszváró fűtése. A síkos utakat —, ha erre szükség van — elsősorban a község központjában szórja fel. így történt meg, hogy a kérdéses útszakasz a kifogásolt időben, még reggel 7—8 óra között nem volt leszórva. Intézkedtek azonban, hogy szükség ese­tén alkalmi munkások fel­vételével gondoskodnak a tanács illetékesei a járdák felszórásáról, illetve hóta. tanításáról. (Reméljük, erre ezen a télen már nem kerül sor.) Hozzászólás cikkeinkhez Legyen, vagy ne legyen ... ? • •■mármint verébirtás Jász­berényben. Február 22-én megjelent — Veréb-„invá- zió” a herényi főtéren cí­mű cikkünkkel ugyanis Máté Mária újszászi olva­sónk nem ért egyet. Idé­zünk leveléből: „Egy jászberényi olvasó, B. J. azt indítványozta, hogy a városuk parkjában elszaparodott verebeket úgy kellene elriasztani, hogy hosszú rúdra kötött petróleumos rongyot meg­gyújtva csapkodni kellene őket. Remélhetőleg ezt az .újítást’ sem Jászberény­ben, sem máshol nem ve­zetik be! Ez ellen a tűz­rendészen szervek is tilta­koznának. Gondoljuk csak el azt is, hogy ha a téren, a parkban játszadozó gye­rekek meglátnák az égő csóvákkal madarakat ijesztgető felnőtteket. ők is kedvet kapnának az új­szerű és izgalmas játék­hoz. Az igaz, hogy az elsza­porodott verébsereg a park padjainak és a járókelők ruháinak tisztaságát veszé­lyezteti. Viszont ez minden parkban, sétányon így van, bármelyik városba me­gyünk, mert ahol fák van­nak, ott madarak is van­nak. Azt is tudjuk, hogy a verebeken kívül sok hasz­nos és kedves madár is ta­nyázik a parkokban, ezeket viszont vétek volna a ve­rebekkel együtt elriasztani, kiirtani. Különben is ma­dárvédelmi törvényeink is vannak, ezt nem szabad el­felejteni! A nagyon elsza­porodott verébsereg néha károkat okoz a mezőgazda­ságban is. de a kár mellett Munkatársunk február 21-i lapszámunk első olda­lán „Élednek a karcagi múzsák?” címmel rövid információban számolt be a Forradalmi Ifjúsági Na­pok karcagi — jól sikerült — főpróbájáról. írását így kezdte: „Az utóbbi évek­ben a karcagi műkedvelő munkáról nem lehetett el­ragadtatott szavakkal be­szélni. Megyei bemutatók is zajlottak la a karcagiak részvétele nélkül.” Vilmányi Sándor karca­gi olvasónk hosszú levél­ben tiltakozott az idézett bekezdés ellen. Egy sor kulturális megmozdulást ajánl az újságíró figyel­mébe, amelyekről annak­idején — mint írta — la­punk is dicsérően emléke­zett meg. Közülük csak né­hány: 1965-ben a karcagi zenekar Veszprémben az I. Országos Kamarazenekari Fesztiválon vett részt; 1966 májusában a Martfűn, il­letve Szolnokon rendezett „Tisza menti zenei napok”- on szerepelt a MEDOSZ kamarazenekara, a városi énekkar és a zeneiskola zenekara. 1966 áprilisában a szolnoki Verseghy-napok diákvetélkedőjéről két aranyéremmel tért haza a Gábor Áron gimnázium ze­nekara, illetve a szólista, Fodor Júlia. A gimnázium énekkara itt bronzérmes lett. Olvasónk úgy véli, nem méltánytalanul hallgatta meg 1963-ban a karcagi énekkart világhírű zene­szerzőnk, Kodály Zoltán. A VI. és VII. országos ifjú­sági kamarazenekari feszti* válón a zeneiskola együt­tese bizonyult a legjobb­nak. Az évek óta megren­dezett koncertekkel s egyéb rendezvényekkel is azt igyekszik bizonyítani Vii- mányi Sándor: nem éled­nek a karcagi múzsák, hisz eddig is — dicséretes szor­galommal, szabadidejük feláldozásával — évek óta azon fáradoznak, hogy meg­tanítsák az embereket: sze­ressék a szépet Mezöhéki olvasónknak: Szakács tanfolyamra az je­lentkezhet, aki eddig is eb­ben a munkakörben dolgo­zott — képesítés nélkül. Hároméves szakácsi műkö­dést kell igazolni, indokolt esetben konyhalányi gya­korlatot is beszámítanak. Az 1935. január 1-e után született jelentkezőnek a nyolc általánossal, vagy ez­zel egyenértékű iskolával kell rendelkeznie. Feltétel még a 23. életév betöltése. A jelentkezést a Szolnoki Kereskedelmi és Vendéglá­tóipari Szakmunkásképző Iskola címére kell elkülde­ni (Szolnok, Beloiannisz út 76.), amelynek tartalmazn'a kell fentieken kívül a je­lentkező születési adatait, munkahelyét. A tanfolyam másfél éves, hetenként egy alkalommal van egészna­pos oktatás. A tanfolyam díját a résztvevők számá­tól függően, a munkaadó fizeti. A vizsgadíj és a tankönyvek beszerzése a hallgatót terheli. A továb­biakról az iskola küld ér­tesítést. Cs B. Zagyvarékas: Jut­tatott földje után a meg­váltási árat ezideig nem rendezte Az ingatlan a birtokív tanúsága szerint az ön tulajdonát képezi. A földet 1959-ben nem ajánlotta fel az államnak, tsz-be sem lépett, így a megváltási ár hátralékot meg kell fizetnie. Egyéb­ként a helyi tanács pénz­ügyi csoportja 1966 őszén felhívást, majd idézést kül­dött önnek, egyikre sem jelentkezett. így került sor arra, hogy a megváltási ár kiegyenlítése érdekében -a tanács fizetésletiltást esz­közölt. Többek érdeklődésére kö­zöljük: A karcagi felsőfokú mezőgazdasági technikum­ban, ahol növénytermesztési szakon folyik az oktatás, a tanulmányi idő két év. Fel­vételi vizsgát biológiából és kémiából kell tenni. A hall­gatók a tanulmányi rend­ben előírt tanulmányok el­végzése és az államvizsga sikeres letétele után szak­technikusi oklevelet kap­nak. A felvételi kérelmet az az iskola továbbítja, ahol a jelentkező jelenleg tanul. K. J. Öcsöd: A termelő­szövetkezeti tagok 16/1966. számú kormányrendelet sze­rint akkor jogosultak csa­ládi pótlékra, ha legalább két 14 éven aluli gyerme­kük van. Az egy naptári hónapra járó családi pótlék összege két gyermek után összesen 140 forint és min­den további gyermek után, gyermekenként 70 forint, Négy 14 éven aluli gyermek után tehát 280 forint a csa­ládi pótlék összege. P. F. Kisújszállás: A kez­dő szakmunkásnak a szak­munkás vizsga évében a vizsga letétele után jár a szakmunkás tanulók 24 na­pi szabadsága. Ezenkívül ugyanabban a naptári év­ben, mint szakmunkás, mát nem kaphat külön szabad­ságot. Zs. I. Túrkeve: Óvónő­képzés csak nappali tagoza­ton történik. Kecskeméten, Sopronban és Szarvason működik óvónőképző inté­zet. Azok a hallgatók, akik az intézet székhelyén kívül laknak kérhetik felvételü­ket az intézet kollégiumá­ba. A tanulmányi idő két év. Felvételi vizsgát magyar nyelv és irodalomból, vala­mint történelemből kell tenni. Óvónőképző intézet­be azok a nők pályázzanak, akik élethivatásul választot­ták a három-hat éves gyer­mekek nevelését. F. M. Knnszentmárton: Az építőiparban lakóhe­lyétől távol dolgozónak az alábbiak szerint jár a haza­utazási költség megtérítése. Az építésügyi miniszter 3/1966 (Ép. Ért. 4.) ÉM. szá­mú utasítása 8. § a. pontja szerint az Építésügyi Mi­nisztérium felügyelete alá tartozó építő-, szak- és sze­relőipari vállalatok dolgozói részére, ha munkahelyük nem abban a helységben van. ahol állandó lakhelyük és oda naponta hazatérni nem tudnak, havonta egy­szer. 24 munkában töltött munkanap után a haza- és visszautazás tényleges költ­ségeit a vállalat köteles megtéríteni. Ez a térítés te­hát nem kéthe+enként. ha­nem v. a vonta pgvszer tár. Felemellek a dohány felvásárlási árakat Szabolcsi és Debreceni dohányét 25—303/«- kal. Kertiét 22%-kal, Szuloki és Havannáét 33°/s- kal és a Hevesi zöld dohányét 50%-kaL A felemelt felvásárlási árak, kedvezményes természetbeni juttatások, ingyenes védőszer és permetezési költségtérítés mellett érdemes dohányt termeszteni. KÖSSÜK MEG MIELŐBB az 1967. évi dohánytermelést szerződést­9 Szerkesztői üzenetek Nem hallgattak a karcagi múzsák hasznot is hajt, mert a gyomok magvait óriási mennyiségben fogyasztja. Hogy pedig mégse szapo­rodjanak el annyira a parkban a verebek, arra ügyel j<yiek a parkőrök, hogy a padokon üldögéR! emberek ne szórják szét a szemetet az ételhulladékot kenyérmorzsát stb. A ve­réb oda megy, ahol sok a hulladék!_

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom