Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-07 / 56. szám

í'llág proletárjai, egyesüljelek ! /O SZOLNOK M EEYEl [ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁ™ l API& XVIII. évfolyam, 56. szám. /éra SO fillér 1967. március 7., kedd. Á program és visszhangja Amerikában a válasz­tást megelőző hetekben í'-él tucat közvéleménykutató in­tézet éjt nappallá téve igyekszik földeríteni a sza­vazópolgárok hangulatát s a jelöltek esélyeit Nálunk az efféle buzgalom, a kérdő­ívekből összevarrt reprezen­tatív statisztika merőben felesleges volna. A már le­zajlott választási gyűlések ezrei, a választópolgárok és a jelöltek meghitt eszmecse­réi, a választási kampány­ban tevékenyen közreműkö­dő százezrek lelkes aktivitá­sa enélkül is megmutatják, hogy a magyar nép milyen gondolatok, vélemények és elhatározások jegyében ké­szül a március 19-i válasz­tásokra. Százezrek tanúsága mel­lett állapíthatjuk meg: az emberek az ország gazdái­ként, nagy felelősséggel és kifogyhatatlan teremtő rész­vétellel mérlegelik az ered­ményeket és a tennivaló­kat, az előrelépés igényeit és lehetőségeit. A valóság feltérképezése, és a követ­kező évek kilátása egyaránt bizakodásra ösztökél min­denkit. A dolgozó emberek ezeken az eszmecseréken úgy foglalnak állást, hogy a párt helyes politikája men­tén a nép, az ország jó úton halad. Még nem mindent értünk el, amit szerettünk volna, de elegendő erőnk van és lesz ahhoz, hogy cél­jainkat elérjük. Hal danában az ural­kodó pártok és kormányza­tok a választásokon egy ti­szavirág életű programmal álltak a szavazó tömegek elé. Ez elsősorban harsány ígéret volt a szociális bajok orvoslására, hiszen éppen ebből volt a legtöbb. Ügy is mondták akkoriban, hogy Magyarország az „ígéretek földje". Persze a valóságos bajokat a pálinkaszagú de­magógia és az ígérgetés még annyira sem gyógyította, mint derékfájást a cukros­víz. Majdnem minden vá­lasztási programot úgy ne­veztek, hogy „nemzetmentő program”, és a szavazóknak így tették fel a drámai kér­dést: „Akarjátok-e ezt? Vá­laszút előtt álltok!” A nemzet ma nem szorul arra, hogy megmentsék és egyáltalán nem áll válaszút előtt. Már rég eldöntötte, hogy szabadságának és füg­getlenségének birtokában, a maga gazdájaként a szocia­lizmusba tart. Ennek a nagy­szerű alkotó munkának, a szocializmus teljes felépíté­sének terve a magyar nép, a Hazafias Népfront válasz­tási programja. Ezért mon­danak erre a programra a munkások, a műszaki értel­miségiek, a parasztok és a becsületes munka mezején mindenütt helytálló embe­rek messzehangzó igent. A választási gyűlések és eszmecserék résztvevői sehol sem néma hallgatóság. Az építő emberek gondol­kodó és teremtő gyülekeze­tei ezek. S a választással összefüggésben természet­szerűen meghányt-vetett kérdések mind—mind alko­tó részei a nemzet által kö­zösen vallott és vállalt prog­ramnak. Mert ez a program korántsem elvont, távolban ködlő célok foglalata, ha­nem mindenütt az üzem, a munkahely közösségének problémáit, tennivalóit je­lenti. Mit végeztek el és mit nem végeztek el, ho­gyan tovább, mire van szükség és ehhez mennyi a lehetőség — ezek a Válasz­tási gyűlések ezrein megvi­tatott kérdések. S ezzel, mondhatni, már most javá­ban folyik a választási prog­ram valóra váltása! Ez a megfogható, építő program nem szóbeszéd, hanem érté­kelő megítélés, bírálat, fel­adatvállalás, A munkás, a műszaki értelmiségi, a gyári vezető és a pártmunkás azt vizsgálja: mit kell tenni már ma és holnap azért, hogy a vállalat a népgazdaság és az üzemi kollektíva érdekei szerint készüljön fel az új gazdaságirányítási rendszer viszonyaira. A parasztem­ber, a szövetkezeti vezető a további fellendülés útjait keresi. Ez a választási kam­pány tehát nem hatalomra törő percemberkék rivalgá- sa, hanem a hatalmon lévő nép felfelé vivő útjának ha­tárköve, az újért küzdő em­berek erőforrásai A nép, a szocializmust építő sereg ezekben az alko­tó vitákban szemeli ki a maga jelöltjeit, azokat az embereket, akikre képvise­letét bízza. Azokat emeli ki a maga soraiból, akik ezt a közösen megtárgyalt prog­ramot teljes erejükkel szol­gálni akarják, akik mindent meg fognak tenni amak megval ósí tásáért. B. S. Nagygyűlés Tiszasiilyön Vasárnap délután két óra Után az állami gazdaság kultúrtermében több mint kétszázan vettek részt a vá­lasztási nagygyűlésen. A ti- szasülyiek előtt Bakó Kál­mán megyei tanácstag jelölt mondott ünnepi beszédet. Szólt az időszerű be), és külpolitikai kérdésekről és elemezte azokat a feladato­kat, amelyeknek eleget Kell tennie egy tanácstagnak, egy képviselőnek. Kedves színfoltja volt az ünnepi nagygyűlésnek ami­kor Gál István, a községi tanács vb elnöke a község párt, állami, társadalmi és tömegszervezetei nevében a Nemzetközi Nőnap alkalmá­ból köszöntötte a gyűlésen résztvevő asszonyokat. És ugyancsak a nők tiszteleté­re tartottak hangulatos kul­túrműsort a helyi általános iskola növendékei. Rekonstruálják a megye szövetkezeti halastavait Szolnok megyében a Fel- szabadulás Halászati Ter­melőszövetkezeten kívül öt termelőszövetkezet foglal­kozik halgazdálkodással. A legnagyobb halastavat a karcagi Lenin Tsz „üzemel­teti”. Az idén 66 holdon felújítást végez a karcagi szövetkezet. Vagyis rekonst. ruálják a töltésvédelmet, kijavítják a belső lecsapo- lókat, a halágyakat, kiirt­ják a káros vízinövényeket. Tavaly a kunmadarasi Kos­suth Tsz és a kunhegyesi Vörös Csillag Tsz is elvé­gezte halastavai egy részén a rekonstrukciót. A továb­biakban a mezőtúri Alkot­mány Tsz tervezi 52 holdas halastavának felújítását. A megye termelőszövetke­zetei előreláthatóan félezer holdon halásznak az idén. A szövetkezeti halastavak­ban kivétel nélkül pontyte­nyésztéssel foglalkoznak. Első fokú árvízvéde’mi készültség a Tiszán A Tisza mellékfolyói víz­gyűjtőjéről elindult árhul­lámok következtében á Ti­sza felső szakaszának víz­állása jelentősen megemel­kedett. Jellemző vízállások március 6-án reggel 6 óra­kor: Tisza: Tokaj 739, Ti­szafüred 638, Szolnok 626, Csongrád 563 centiméter. Hármas-Körös, Hortobágy- Berettyó: Szarvas 630, Me­zőtúr 570 centiméter. Zagy- va-Tama Jásztelek 204 centiméter. Tekintettel a mértékadó vízmércék vízállásaira a Hármas-Körösön március 5-én reggel 8 órakor, a ti­szai védvonalon a IV., V., IX., X. árvédelmi szaka­szokon, március 6-án 6 óra­kor I. fokú árvédelmi ké­szültséget rendelt el a Kö- zéptiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság. A Szolnok alatti tiszai védvonalon előrelát­hatólag a mai napon szin­tén elrendelik az I. fokú készültséget. A kedvező időjárás hatá­sára, valamint a szivattyú­zások és vízlevezetések eredményeképpen me­gyénkben tovább csökkent a belvízzel borított terüle­tek nagysága. — Jelenleg 35 050 holdat borít belvíz Szolnok megyében. MA: Gyorslista az Első Békekölcsön sorsolásáról Kilián György özvegye Szolnokon Kedves vendéget üdvö­zöltek tegnap délután Szol­nokon, a városi KISZ-bi- zottságon. Kilián György özv gye, Maria Reischmann, aki jelenleg a Német De­mokratikus Köztársaságban él, megyénkbe látogatott. A fogadtatás után a vá­rosi KISZ bizottság munka­társai bemutatták a vendég­nek az épülő új városne­gyedet, a Tisza-Hgetet, majd e rövid városnézés után a Tiszamenti Vegyiművekbe látogattak el. Ott a KISZ bizottság titkára ismertette a gyár történetét, szólt a munkás kollektíva termelé­si eredményeiről, a kiszesek helytállásáról, majd a hely­színen mutatta be az üzem egyik legjobb alapszerveze­tének tagjait. Maria Reischmann nagy érdeklődéssel nézett meg mindent. Különösen a női dolgozók munkakörülmé­nyei iránt érdeklődött. A lá­togatás végén a munkában és a mozgalmi életben kivá­lót nyújtó KISZ szervezet­nek egy általa dedikált Ki­lián György képet ajándé­kozott. Délután a Gépipari Tech­nikumot kereste fel, ahol a II/A osztálynak tanulói ün­nepi KISZ gyűlésükre is meghívták az elvtársnőt. Az ünnepélyességet nem csu­pán a vendég megjelenése jelentette, hanem az is, hogy ez alkalommal név­adást rendeztek. Az osztály KISZ szervezetének tagjai példaképüknek Kilián Györgyöt választották. Ma­ria Reischmann köszönetét mondott a kedves megemlé­kezésért. A következő „állomáson” a Zagyva-parti általános is­kolában kedves kis ünnep­ségen köszöntötték a több mint négy évtizede, a mun­kásmozgalomban dolgozó, német kommunistát. Egyen­ruhás úttörők rövid kultúr­műsorral. virággal kedves­kedtek neki, majd tisztelet­beli úttörővé avatták. A Ki­lián György nevét viselő úttörőcsapat tagjai ezután kérdéseket tettek fel, me­lyek Kilián György és Ma­ria Reischmann életére és munkásságára vonatkoztak. — mi — Kecskeméten nyitották meg a Tavaszi Tárlatot Vasárnap délelőtt szép­számú érdeklődő jelenlé­tében nyitották meg a kecs­keméti múzeumban a Kép­zőművészeti Szövetség Kö­zép-magyarországi Terüle­tének Tavaszi Tárlatát. A kiállításon a Bács-Kiskun rületi szervezet titkárát a tárlat megnyitására. Berényi Ferenc megnyi­tójában a megváltozott vi­zuális szemlélet, az őszin­te, hittel teli alkotómunka jelentőségét hangsúlyozta a mai magyar képzőmüvé­Ez a tény annál is inkább meglepő, hiszen a hivata­los szervek részéről min­denkor a legmesszebbmenő érdeklődést. tapasztaltuk képzőművészeink „idegen­ben” való szereplése iránt Dokumentumok Velemi Endre életéről Emlékmű a direktórium tagjainak Február 13-án vette kez­detét az úttörők új akciója, a Három tavaszt ünnep­iünk. Megyénkben az út­törő csapatok értékes fel­adatok végrehajtásával akarnak eleget tenni az akció követelményeinek. Így például több úttörő- csapatban lelkes kutató­munka folyik. A jászapáti 731. számú Mező Imre út­törőcsapat egyik raja Vele- mi Endre életéről gyűjt do­kumentumokat. A jászladé­in*. a zaarvarékasi. a iSsfr­kiséri és a jászágói pajtá­sok az ellenforradalom ide­je alatt hősi halált halt katonák után kutatnak, akik községeik szülöttei voltak. Tiszaföldváron az úttörőcsapatok és a KISZ szervezetek közös pénzük­ből a helyi üzemek segít­ségével a hősök temetőjében em­lékművet állítanak fel március 21-én az 1919-es direktórium azóta «1- hunzt taajaiuah, Szajolban megrendezik a Tanácsköztársaság ideje alatt ott harcolt vörös ka­tonák és az úttörők talál­kozóját. Március 21-e a KISZ új­jászervezésének tizedik évfordulója. Szolnokon az úttörőházban ez alkalommal kiállítást rendeznek a testvér KISZ szervezetek, úttörőcsapatok életéről. Ezen a napon lesz az úttörőavatás is. Berényi Ferenc festőművész a kiállítás megnyitóját tartja. és a Szolnok megyei mű­vészek mutatták be leg­újabb alkotásaikat. Dr. Horváth Attila, a Bács-Kiskun megyei mú­zeumok Igazgatója beveze­tőjében megemlékezett a nemrég elhunyt világhírű szőlészről és odaadó mú­zeumbarátról, Kocsis Pál­ról, majd felkérte Berényi Ferenc festőművészt, a tet­szeti életben és néhány tartalmas, valóban aktuális gondolat előrebocsátásával a látogatók figyelmébe ajánlotta a kiállított mű­veket. A Tavaszi Tárlat meg­nyitóján a szolnoki művé­szek közül is résztvettek néhányan, a megye, Uietve a város kulturális vezetői közül azonban senkivel sem találkoztunk. Kecskemét különben ha­sonló súlyos problémával, kiállítóhelyiség-gondokkal küzd, mint Szolnok. A mú­zeum három termében csak a tárlat anyagának, egy részét tudták elhelyezni. Reméljük, április 3-tól Szolnokon csorbítatlanul láthatjuk majd a Tavaszi Tárlat egészét. “fi —

Next

/
Oldalképek
Tartalom