Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-30 / 75. szám

IWI. március 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Az utóbbi napokban se­rény munka folyt iskolánk, a kunszentmártoni József Attila Gimnázium és Me­zőgazdasági Szakközépisko­la udvarán. A sportkör és a ICISZ-szervezet fiataljai a sportpálya fásítását vet­ték tervbe, s a jegenye­nyár-csemeték egy részét már ed is ül tették a tanulók az előzőleg kiásott gödrök­be. Célunk, hogy iskolánk és környéke tovább szépül­jön. Kun Zsuzsanna Kunszentmárton Veterán a Vll\A-ban A Magyar Ta­nácsköztársaság megalakulásának 48. évfordulóján, március 21-én rajunk ünnepé­lyes összejövetelt rendezett, amely­re meghívtuk Harangozó Jó­zsefet, a Tanács- köztársaság hű­séges harcosát. Józsi bácsit vi­rággal köszöntöt­tük, s kértük mondja el hős­tetteit. Így vála­szolt: — Nem vagyok én hős, gyerme­keim. A Tanács- köztársaságot védtem úgy, aho­gyan erőmből tel­lett. Visszaemléke­zését az akkori időkből érdeklő­déssel hallgattuk. A találkozó vé­gére jól összeba­rátkoztunk Józsi bácsival. Kértük, máskor is jöjjön el hozzánk Fényi Tibor Szolnok 703. Damjanich János úttörőcsap. Ságvári Endre raj Szép élmény — kicsinyeknek, nagyoknak Úttörőket és kisdoboso­kat avattak a cukorgyári iskolában március 21-én. Lehet, mint szülő elfogó- dott vagyok egy kissé, de felemelő érzés volt az ün­nepély. Az úttörők és kis­dobosok örömmel vették át az ajándékként kapott egy-egy könyvet és a cu­korka-csomagot. Elragadó- ak voltak a második-har- madik-negyedik osztályo­sok, akik saját maguk hí­meztek könyvjelzőket az első osztályosoknak, ezen­kívül kis díszdobozocskával is kedveskedtek a legki­sebbeknek. A szülők nevében ezúton mondok köszönetét a gyár vezetőinek, a pedagógusok­nak és a szülői munkakö­zösségnek, akik lehetővé tették, hogy ez az esemény emlékezetes maradjon gyer­mekeknek, szülőknek egy­aránt. Sonkoly Béla Szolnok Zászlóavatás Jászapátiban A Forradalmi Ifjúsági Napok keretében márci­us 21-én jelentős esemény volt is­kolánkban. Az újjászervezett If­jú Gárda ekkor tartotta zászló- avatóját. Giirzó László, a gimná­zium igazgatója nyitotta meg az ünnepséget, majd Major Tibor, a jászberényi járási pártbizottság tit­kára szólt az If­jú Gárda tagjai­hoz, méltatva a szervezet erejét, fontosságát. A munkásőrség ál­tal adományozott zászló átvétele után az Ifjú Gár­da tagjai foga­dalmat tettek. Az egésznapos programot kul­túrműsor is szí­nesítette. A KISZ- klub avatására szintén ekkor ke­rült sor. A Vele­mi Endre Tsz KISZ szervezete zászlót ajándéko­zott iskolánknak. Hisszük, hogy e zászló a két ifjú­sági szervezet ba­rátságát fűzi szo­rosabbra, A változatos programot este táncmulatság zár­ta. Terek Attila Jászapáti, Mészáros Lőrinc Gimnázium a pincében. Szerintünk nem talajvíz, erre több jel is utal. Félő, hogy a mele­gebb idő beálltával gáz­álarcban kell lemennünk a pincébe, ha ott dolgunk akad. Dobó Sándor Szolnok, Beloiannisz utca 25. Hozzászólás cikkeinkhez „/Vem ülök fel,..9* Kedves Tiszteletbeli Asszonytársam! — Ne ülje­nek fel asszonyok! című (1967. március 16.) írására válaszolok. Én már huszon­hatodik éve nem ülök fel semmiféle futball-ellenes, meccs-gyűlölő uszításnak. Az én férjem is futball­rajongó. Sokszor kérdeztem már tőle, milyen is az a mérkőzés, mert én még so­ha nem láttam. Éppen hu­szonhatodik éve ígéri: majd egyszer együtt megyünk el és akkor meglátom. Ügy érzem, azonban, hogy erre további ötven évig kell várnom türelemmel. Ettől függetlenül nálunk nincs sopánkodás. vasárnap dél­előtti futkosás. Vasárnap reggel megkérdezem a fér­jem: hány órára kéri az ebédet, s akkorra készen is van, hogy el ne késsen kedvenc csapata mérkőzé­séről. Egyszer mégis majdnem elkésett. Az egész családot mozgósítottam, s így sike­rült elkerülni a „tragédiát”. A két kisebb gyerek a ci­pőit húzta a lábára és fűz­te, a nagyobbik az önözés­nél segített, én fésültem. Majd kaput nyitottunk és az apuka elviharzott. Ki­merültén fújtam akkorát, hogy lánykori fényképem orra bukott az asztalon. A legnagyobb gyerek is meg­könnyebbülten ült le a kicsi fiam székére, amely azon­nal összeroskadt alatta. A középső fiam félájultan esett a mosdóvízbe. Ó, védj szent Cecília! — só­hajtottam. — Csak a csa­pat ki ne kapjon! Inkább az „aranylábú gyerekek­nek”, mint szent Cecíliá­nak volt köszönhető — győzött a csapat, őszintén örültem ennek... Varga Istvánná Mezőtúr Az illetékesek intézkedtek 32 forint ráfizetés K. S.-né szolnoki olva­sónk megírta levelében, hogy két orkánkabátot vá­sárolt. Mindkettő hosszú volt, fel kellett hajtani, ezen kí­vül az egyiknek a gombolá­sát is átalakíttatta a szolnoki Csarnok utcai szabóságban. Száz forintot kértek tőle ezért. Soknak tartja ezt a pénzt az elvégzett mun­káért — írta —, ő maga kél nap alatt keres ennyit. A Szolnoki Minőségi Sza­bók Ruházati Kisipari Ter­melő Szövetkezetének elnö­kétől kértünk tájékoztatást Három nap múlva megkap­tuk a választ, amely részle­tesen tartalmazta a két or­kánon végzett munkát. K. S.-né 30 percre „saccolta” a szükséges munkaidőt, tény­legesen azonban négy órát vett igénybe az orkánok át­alakítása. A számlázáskor visszont ártúllépés történt. Kecskés László elnök intéz­kedett, hogy K. S.-né meg­kapja a visszajáró 32,60 fo­rintot. A részlegvezető írásbeli figyelmeztetést kapott. Mentségére hozza fel a ktsz elnöke, hogy nemrégen, alig két hónapja vezeti csak a részleget. Bizonyára figyel­mesebb lesz ezután a szám­lák kiállításakor. Lehet változtatni... Volt tv, nincs tv Gyakran utazom vasárnaponként Szentes és Mát­raháza között gépkocsival. Eleinte csak véletlenül, később már szándékosan is betértem Jánoshidán az fmsz cukrászdájába. Előzékeny, gyors volt a kiszol­gálás, emellet a tv egy-egy műsorszámát is megnéz­hettem egy jó kávé elfogyasztása közben. Legutóbb már nem volt tv a cukrászdában. Kér­désemre az üzletvezető azt mondotta: csak ideiglene­sen vitték el a készüléket. Erre a válaszra a szomszéd asztalnál lévő négy-öt fiatal — láthatóan községbeli­ek voltak — felpattant, s ömlött belőlük a szó. Na­gyon hiányzik nekik a televízió — panaszkodtak —, mert másutt nemigen van szórakozásra lehetőségük. Megtudtam tőlük, hogy a készüléket már kérték vissza, de „a tv-hez senkinek semmi köze, mert az szakszervezeti televízió” — volt a válasz. A jánoshidai szórakozni vágyó fiatalok úgy In­formáltak: mindegy lenne nekik hogyan „keresztelik" el a tv-késziiléket, csak nézhetnék továbbra is a cukrászdában. Szabó Endre Szentes Szennyvíz n pincében 1966. október végén a házban eldugult az egyik szennyvízcsatorna. Az első napokban csak az én pin­cémet öntötte el a szenny­víz. később a pincefolyosó egy részét is. Egész télen 20 centiméteres vízből hordtam fel a. tüzelőt, ame­lyet azután néhány óráig az emeleti folyosón hagy­tam, hogy a víz lecsurog­jon róla. Nyolc család nevében már háromszor tettünk pa­naszt az Ingatlankezelő Vállalatnál, ahol jegyző­könyvet vettek fel mind­annyiszor. Egyszer járt is a házban az IKV embere, aki azt mondta: nem lehet semmit tenni, talajvíz van Lapunk 1967. február 22-i számában „Nem lehetne változtatni?’* címmel cikket közöltünk. Ebben dr. B. L. szóvátette, hogy Törökszent- miklósra (különösen amióta a kunhegyesi járást meg­szüntették) sokan utaznak Kunhegyesről, Kenderesről. Akik a 14.55-kor induló autóbuszjáratig nem intéz­ték el ügyeiket, azok csak a késő esti vonattal, vagy másnap juthatnak haza. Ezzel kapcsolatban jó hírt kaptunk a 7. sz. Autóközle­kedési Vállalattól. A cikkre küldött válaszból megtud­tuk, hogy 1967. május 28- tól, az új menetrend élet­belépésétől kezdődően a ti­szafüredi autóbusz Szolnok­ról 16.25 órakor indul. Ez a járat Törökszentmiklósról 17.05-kor indul tovább, s ezzel utazhatnak haza a kunhegyesiek. illetve a ken­der esiek. NYUGDÍJAS villanyszerelőt alkalmazna a szolnoki Patyolat Vállalat Szol­nok, Mártírok útja 19. Jogi tanácsadó A tanácsok rendelet alkotási joga A népköztársaság alap­törvénye az alkotmány ren­delkezése szerint a taná­csok a jogszabály és a fel­sőbb szervek által megál­lapított keretek között ál­lamhatalmi jogkört gyako­rolnak. E tevékenységi kör­ben működési területükön vezetik és irányítják a he­lyi gazdasági, társadalmi, kulturális tevékenységet, segítik az állami feladatok helyi megvalósulását. Az alkotmány és ennek végrehajtásaként a Tanács- törvény a fenti feladatok eredményesebb megvalósí­tása érdekében tanácsren­delet alkotási joggal is fel­ruházza a tanácsokat. A rendelet alkotási jogkör azt jelenti, hogy a tanácsok általánosan kötelező maga­tartási szabályokat írhat­nak elő. melyek közvetle­nül is jogokat, kötelezett­ségeket állapíthatnak meg az állampolgárok számára. A fenti vonatkozásban ta­nácsrendelet s a magasabb rendű jogszabály — a tör­vény. a törvényerejű ren­delet, a minisztertanács, s a miniszterek rendeletéi — között nincs különbség. Különbség viszont az, hogy a tanácsrendelet csak a tanács működési terüle­tén érvényesül, míg a ma­gasabb rendű jogszabályok általában az ország egész területén érvényesek. A ta­nácsrendelet alkotásnak korlátái is vannak: a helyi tanácsok által hozott ren­deletek nein ellenkezhet­nek magasabb rendű jog­szabállyal, vagy a felsőbb tanácsi rendeletekkel. E szerint a községi tanács rendelete nem lehet ellen­tétes a járási, vagy megyei tanács rendeletével, s a megyei tanács rendelete sem lehet ellentétes példá­ul a miniszter rendeletével. A fenti szabály lényegé­ben meghatározza a tanács- rendelet alkotási tevékeny­ség területét is. Olyan kör­ben. melyben az életviszo­nyokat magasabb rendű jogszabály nem rendezte, vagy nem a szükséges rész­letességgel rendezte, indo­kolt, hogy a tanács adjon ki szabályozást a helyi is­meretek birtokában, a he­lyi életviszonyoknak leg­jobban megfelelően. Külö­nösen indokolt ez akkor, ha a magasabb rendű jog­szabály e szabályozást ki­fejezetten a tanács hatás­körébe utalja. Tanácsren­delet alkotásnak ugyanis az a célja, hogy az állampol­gárok helyi viszonyok sze­rint változó jogait, s köte­lezettségeit rendezze. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1955-ben értékelte a megyei tanácsok rendelet alkotási munkáját, s töb­bek között utasította a mi­nisztériumokat, hogy tevé­kenységük körében tanács- rendelet mintákat bocsás­sanak a helyi tanácsok ren” delkezésére. A segítség- adást követően megélénkült a tanácsok rendeletalkotó tevékenysége. Ma már az életviszonyok széles körét szabályozzák tanácsrende­letek. Mind a gazdasági, mind a társadalmi a kul­turális élet területén talál­kozunk tanácsrendeletek­kel, melyek a helyi felada­tok megoldásán túlmenően eredményesen segítik az országos feladatok teljesí­tését. Szolnok megye Tanácsa 1957. évtől kezdve 1966. év végéig 22 tanácsrendeletet alkotott. Az utóbbi évek legeredményesebb tanács­rendeleteit az alábbiak is példázzák. A mezőgazdasági terv s az állattenyésztési tervtel­jesítés biztosítása érdeké­ben a fertőző és nem fer­tőző állati betegségekből eredő gazdasági károk csökkentésére az 1965. évi 3. sz. tanácsrendeletben történt rendelkezés. Meg­tartása és betartása felte­hetően eredményesen aka­dályozza az elmúlt évekhez hasonló állategészségügyi járványok kialakulását. Szolnok megye köztudot­tan fában szegény. A meg­lévő erdőállomány védel­mét, valamint hasznosítá­sának rendjét is tanácsren­delet szabályozza. A szabá­lyozás szerint a rendelet hatálybalépését követő 5 éven belül az utcákat, köz­területeket be kell fásíta­ni. a meglévő fasorokat fel kell újítani. A fenti tanács- rendelet végrehajtásaként a községek a második ötéves terv időszakában 1 millió 800 ezer facsemetét ültet­tek el 514 ezerrel többet a tervezettnél. A mezőgazdaság szocia­lista átalakulása folytán a term előszövetkezetekben nagy értékkel rendelkez­nek. Ugyanakkor az üze­mek gépesítése, villamosí­tása nagy mértékben növe­li a tűzveszélyt. Ezért a termelőszövetkezetek tűz­rendészet! helyzetének megszilárdulása és a meg­előző tűzrendészet! tevé­kenység erősítése érdeké­ben szabályrendeletet adott ki e körben is a megyei ta­nács. A megyei tanács felis­merve az önzetlen és a szo­cialista társadalom felépí­tését elősegítő munka je­lentőségét az e munkában legkiválóbb személyek és szervezetek iránti megbe­csülés nyilvános elismeré­se érdekében tanácsrende­lettel szabályozta a „társa­dalmi munkáért” elneve­zésű elismerő jelvény ado­mányozásának lehetőségét, s adományozási rendjét. A jogi szabályozást követően részben annak az eredmé­nyeként is évenként, s ál­landóan növekvő ütemben 25,64 forintról 1966. évben 49,92 forintra emelkedett az egy főre eső társadalmi munka értéke a megyében. Ez abszolút számokban annyit jelent, hogy 1966. évben 114 020 dolgozó 22 millió 92 ezer forint érté­kű társadami munkát vég­zett. A tanácsrendelet kia­dását követően 1966. év végéig 926 dolgozó érde­melte ki a kitüntető jel­vény viselését. A tanácsrendeletek foko­zott érvényesülését biztosít­ja az a jogszabályi lehető­ség is, hogy megszegői sza­bálysértés miatt 100, 500 illetve 1000 forintig terjed­hető pénzbírsággal büntet­hetők attól függően, hogy a megsértett tanácsrende­letet a község, város vagy a megyei tanács hozta-e. Az eljárás általában a ta­nácsok szabálysértési ható­ságainak feladatkörébe tar­tozik. A feljelentést azon­ban bárki megteheti. A tanácsok rendelet al­kotási joga is híven pél­dázza, hogy ezen államha­talmi szervünk valóban gazdája területének. Dr. Csernai István A Szolnok megye Ga­bonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat kar­bantartó üzeme felvesz kiil­sxolgálatos munkakörbe lakatos és mázoló szak­munkásokat. — Fizetés megegyezés szerint. — Külszolgálat esetén költséget térítünk. Je­lentkezés: Törökszent- miklós, Bethen G. u. 45—49. Javító műhely, személyesen, vagy írás­ban. — Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Munkában a KISZ fiatalok Átmeneti megoldón Munkatársunk 1967. már­cius 23-i számunkban „Alig férnek be a boltba” című cikkében a szolnoki, úgy­nevezett „magbolt”-ról írt. A Szolnok és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet el­nökhelyettese válaszlevelé­ben megírta: jogosnak tart­ja a bírálatot. Az igazgató­ság — szólt a tájékoztatás — igyekezett is segíteni. A termelő területekhez közel így Szandaszöllős iparcikk­boltjában is bevezette a tasakolt magvak árusítását. Ideiglenes pavilont állítot­tak fel Szolnokon a Beloia- nisz út, Petőfi út találko­zásánál. Mindkettő a Be­loiannisz úti magbolt túlzsú­foltságán hivatott enyhíteni. Állandó jellegű, új bolt­egységet viszont nem tud­nak nyitni, ehhez a város különböző szerveinek a se­gítségére is szükség lenne. Ígérték: amíg ez nem való­sul meg. addig is a tavaszi szezonban (és jövőre még korábban, mint az idén) ideiglenes árusítóhelyeket létesítenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom