Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-29 / 74. szám
fűi» proletárjai, egyesüljetek 1 SZOLNOK ME ^ I A MEGYE! PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A NEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII., évfolyam, 74. szám. Ara SO fillér 1907. március 29., szerda. Verseny és reform H ónapja lehet, hogy az SZMT elnöksége a bizalmi és műhelybizottságd választások tapasztalatairól tárgyalt. Egy munkabizottság tagjai rendszeresen járva az üzemeket, személyes élményeik alapján többek között arról számoltak be, hogy a munkások egyértelműen követelik a verseny reformját. Az említett „követelés” azt a természetes következtetést tükrözi, hogy az új gazdaságirányítási viszonyok közepette a versenynek is meg kell újhodnia. A másik ok az, hogy a vállalatok — függetlenül attól, hogy ma még lényegében a régi mechanizmus napjait éljük — önállósága között máris van különbség. Nyilván attól függően, hogy melyik tárca mennyi- engedrnényt tett már az új mechanizmus javára. Vagyis bizonyos jogok decentralizálása nem azonos ütemben és mélységig haladt. Elég ha azt mondom, hogy a minisztériumi iparvállalatok máris nagyobb szabadságot élveznek, mint a tanácsiak. A jogoknak ez a mozgása átmenetileg még némiképp fékezi, illetve jobban szárnyalni engedi a dolgozók kezdeményezd kedvét. Ez a jelenség természetes, minthogy a dolgozók reform törekvései is. A jelenlegi gazdasági mechanizmus korlátáit részint a központi irányító szervek tervszerű intézkedései (például az új premizálási rendszer, a szállítási szerződések rendszerének átalakítása) céltudatosan rombolják, részint az ebből fakadó vállalati belső szükséglet feszíti. Ez maga után vonja az üzemen belüli társadalmi mozgást is, (melyet ösztönöz a szakszervezetek megnövekedett jogköre, a pártszervezetek munkastílusának fejlődése, pozitív változása, az anyagi ösztönzés elvének hangsúlyozása és így tovább) és ez is természetes jelenség, mely feltétlenül progresszív. Szükség volt-e tehát a munkaverseny reformjára? Feltétlenül. Méghozzá oly formán. hogy a verseny célkitűzéseinek összhangban kell állnia a sajátos vállalati törekvésekkel, ha azok egybeesnek a népgazdasági érdekkel. £ z az <?lv a Központi Bizottság 1931 decemberi határozatainak megszületése óta hat a verseny alakulására. Amikor a párt a termelésben szemléletváltozást követelt (mennyiségi helyett minőségit), ezt a munkavesenvre is értette, érvényesnek tartotta. Vagyis, a gazdaság irányítás megreformálása, az új gazdasági mechanizmus bevezetésének szükséglete a versenyről való gondolkodás reformját is magában foglalja. A pártkongresszus tiszteletére országos szocialista munkaverseny mozgalom bontakozott ki. Kétségtelen ez volt az első újszerű verseny. Miért? Mert lényegében mentes volt a formalitástól, a nagyhangú ígéretektől, mert a szükségletek versenye volt. Ezt a szocialista címért küzdő kollektívák célkitűzései bizonyítják a leginkább. Milyenek voltak •z.ek? clvián ft páctr kongresszus nevében köszönetét mondott a versenyben résztvevő dolgozóknak, kijelentve: „A dolgozók százezrei — élükön a szcialista brigádok tagjaival — a népgazdaság, az alkotó munka minden területén az ország szükségleteinek megfelelő felajánlásokat tettek, s ezek teljesítésével nagyszerű munkasikereket értek el. A kongresszus fórumáról köszöntőm. . . mindazokat, akik alkotó munkával, tettekkel támogatják pártunk politikáját.” Valami „központilag” elhatározott verseny reformra lenne szükség? Ezek után nyugodtan kimondhatjuk: nem. A verseny reformjára” ott van szükség, ahol az még nem mentes a formalitásoktól: csak van, hogy legyen. (Jelzem ez ma már semmiképp nem jellemző, szórványosan azonban előfordulhat.) T9 eform. Ez a szó moz- dító erejű, a mozdulás. a progresszivitás kifejezője. Es ez a jellemző ma a szocialista munkaversenyre. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére már számos felajánlást tettek megyénk dolgozói. Ezek azt tükrözik, hogy saját gondolkodásukat reformálták meg. hogy a párt- kongresszus tiszteletére vívott munkacsata igenis új típusú verseny alapjait teremtette meg. A Központi Bizottság kongresszusi beszámolójában többek között ezeket olvashatjuk: „Nagy célunk megvalósításáért, a szocialista társadalom teljes felépítéséért: ...Növelni kell a munka termelékenységét... a gazdaságos termelést az ipar és a mezőgazdaság, a népgazdaság minden főbb területén... Tovább kell emelni népünk, a dolgozók szakismereteinek, általános műveltségének, kultúrájának színvonalát.” A szolnoki járműjavító Molnár Sándor szocialista brigádjának felajánlása; között ezeket olvashatjuk: „1966. évi termelékenységünket egy százalékkal emeljük... Használt kazánlemezek megmentésével és beépítésével 21 500 forintot takarítunk meg” — és így tovább. Az Aprítógépgyár fenntartási üzemének dolgozói egyebek között vállalták, közülük heten technikumban, illetve középiskolában bővítik szakmai, illetve általános ismereteiket. Ugyanilyen típusú, de az üzem konkrét feladataihoz igazodó vállalásokat találunk a vegyiművekben, a Hűtőgépgyárban. megyénk iparában. Mit tükröznek ezek: azt, amit Kádár elvtárs a kongresszuson mondott a versenyben résztvevőkről, szt hogy ők alkotó munkával, tettekkel támogatják a oárt politikáját. Mert a verseny ma teljesen összhangban all az ország szükségleteivel. A verseny reformja tehát már megvalósult. A szükségletek változóak, ebbő[ következik, hogy a szocialista verseny célkitűzéseinek sohasem szabad elszakadni a konkrét szükségletektől. Ez az állandó mozgás biztosítja a szocialista verseny örökös megújhodását, hevét: a „reformtörekvéseknek” a szabad pályát. Fábiáa rétes Megtartotta alakuló ülését Szolnok fotós Csorna Kálmán a megyeszékhely új vb elnöke Tegnap délelőtt 9 órakor Szolnokon a Ságvárí Endre Művelődési Ház nagytermében ünnepélyes keretek között tartotta meg alakuló ülését Szolnok Város Tanácsa. A megjelenteket, mint legöregebb tanácstag, Zsíros János, su ülés korelnöke köszöntötte. Az ülés első napirendi pontjaként Morvái György, a városi választási elnökség elnöke számolt be végzett munkájukról. így elmondta, hogy Szolnokon két országgyűlési képviselőt, tíz megyei és száz városi tanácstagot választottak március 19-én a választó polgárok. A beszámolóból az is kitűnt, hogy a választás előkészítését már november hónapban megkezdte a Hazafias Népfront városi elnöksége. A végleges névjegyzék szerint Szolnokon 37 578 választó polgár volt jogosult élni ezen állampolgári jogával. A jelölő gyűléseken több mint nyolcezren vettek részt és félezernél is többen szólaltak fed, mondották el észrevételeiket, javaslataikat. A választásban résztvevő aktíváknak is köszönhető, hogy a megyeszékhelyen is zökkenőmentesen zajlott lé a szavazás. Ezután Ignácz Kálmánná, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke tette meg jelentését. Majd a korelnök leköszöntével elfoglalta helyét a tanácsülés elnöksége, köztük Fodor Mihály, a Szolnok Megyei Tanács V. B. elnöke, Sipos Károly, a városi pártbizottság első titkára, Szenes Ottó, Orbán József és dr. Bene Zoltán országgyűlési képviselők, valamint Csorna Kálmán és dr. Orbán Péter. A következőkben Fodor Mihály, az MSZMP Szolnok megyei végrehajtó bizottsága, a Hazafias Népfront Szolnok Megyei Bizottságának elnöksége és a Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága nevében köszöntötte a város újonnan, törvényesen megalakult tanácsát, a mandátumaik hitelesítésével megerősített tanácstagokat. A megyei tanács vb elnöke ezután azokról a feladatokról szólt, amelyek a tanács, mint testület előtt állnak. Ezután került sor a városi tanács végrehajtó bizottsága tagjainak megválasztására, majd az ülés szünetében az új vb megtartotta első ülését. Ezen a végrehajtó bizottság elnökének Csorna Kálmánt, elnökhelyettesnek Szigeti Lászlót és Kozák Jánosi, vb-titkárnak Dr. Orbán Pétert választották. A végrehajtó bizottság tagjai: dr. B esze Pál, Jankó Károly, Kókai János, Sárost Bein, Sípos Károly, Szalai László, Szép Istvánná, Szurmai Ernő és Vigh Bálint. Ezen ülésen egyidejűleg felmentették megbízatásuk alól Kapás Rezsőt és Csényi Lászlót munkájuk, érdemeik elismerése mellett, s ezt jegyzőkönyvben is rögzítették. A tanácsülés ezután folytatta munkáját. Meghallgatták Csorna Kálmán beszámolóját, aki mint a városi tanács újonnan megválasztott vb elnöke, megköszönte az Irántuk tanúsított bizalmat, majd szólt arról, milyen feladatok hárulnak a tanácsra az elkövetkezendő négyéves ciklus alatt. Szólt, arról, hogy a következő négy évben Szolnok lakóinak száma előreláthatólag nyolcvanezerre fog növekedni, s ez a tény újabb üzemek telepítését, lakások, egészségügyi és kulturális létesítmények megvalósítását követeli meg. Köszöntötte a tanácsülést az újonnan megválasztott vb-t Sípos Károly, a városi pártbizottság első titkára is. Majd a tanácsülés megválasztotta a tanács mellett működő állandó bizottságokat, Illetve azok tisztség- viselőit. Ma: Percenként egy tv # Fiatalság, tettrekészség Á más macskája Ketten nem éltéjk iúl 361 halod a tavaszi munka íegyszerret műtelik az idén a kukoricát a megye állami gazilaságaiban Megyénk 18 állami gazdaságában 40 ezer hold tavaszi vetést terveznek az idénre, Ebből 15 ezer hold lesz a kukorica területe, a többibe úgynevezett kora tavaszi vetőmagvak kerülnek. Illetve kerültek, mert az árpa, borsó, zab, olajlen, répa és az évelő pillangósok 95 százalékát már elvetették a megye állami mezőgazdasági üzemei. A Héki, a Surjáni, a Szenttamási, a Csorbái Állami Gazdaság teljesen végzett a koratavasziak vetésével. Jól haladnak a palotásiak. Valamennyi munkájuk van még a tiszasülyi, a nagykunsági és a karcagi állami gazdasági dolgozóknak. Ez abból is következik, hogy ők rosszabb talajadottságokkal gazdálkodnak. A legnagyobb kukoricatermesztő állami gazdaságok közé a héki, a szenttamási, a középtiszai, a jászsági és a csorbái számít az idén. Ezekben az üzemekben már el is kezdték a ku- koricsföld talajelőkészítését. Mint az állami gazdaságok megyei igazgatóságán megtudtuk, ebben az évben 10 ezer hold kukor'eát vegyszer segítségével művelnek meg. Két módszerrel csinálják. A Hungazin és a K/64-es vegyszer a növény gyökerébe szívódik fel. míg a Dikko- nirt úgynevezett hormen hatással a levélen keresztül hat. A kukorica vegyszeres művelését mind a 13 Szolnok megyei állami gazdaság csinálja. Az első módszerrel három é9 félezer holdat vetnek, s ez a terület egyáltalán nem kap Kézi kapálást, mindössze a ritkítás igényel kézi művelési munkát. A más'k módon, hat és félezer holdon egyszeri kapá’ást és ritkítást kap a kukorica, a többit a vegyszerre bízzák. A vegyszer egyébként csak a Szolnok megyei állami gazdaságokban húszezer ember egy napi fáradságos munkáját takarítja meg. Az állami gazdaságok befejezték az őszi gabona fej- trágyázását a tervezett 31 ezer holddal szemben 32.5 ezer holdon. Most a vegyszeres gyomirtásra készülődnek. Számítás szerint a sort e hét végén a Csorbái Állami Gazdaság kezdi. Földi- és repülőgépekkel végzik. Két repülőgép öt állami gazdaságnak — a középtiszainak, a tiszasülyinek, a mezőtúrinak, a nagykunságinak és a karcaginak — ad segítséget. * A Szolnok megyei állami gazdaságok hat és félezer holdon termesztenek sas idén rizst. A rizsföldek majd fele szán- tatlanul maradt az ősszel. Azonban még most is olyan állapotban vannak, hogy csak később tudnak ráman- ni a gépek. Ezidőtájc egyedül a Karcagi Állam; Gazdaság szántott még rizsvetés alá. Az állami gazdaságok megyei igazgatóságán elégedettek a tavaszi munkák haladásával. Közel ötmillió amortizációs alap Beruházási pro ram a kisújszállási termel ősz őrei kezel el: ben KISŰJSZÁLLÁS NÉGY TERMELŐSZÖVETKEZETÉBEN AZ IDÉN 4 849 000 FORINT AZ AMORTIZÁCIÓS ALAP. EBBŐL AZ ÖSSZEGBŐL HÁROMMILLIÓ FORINTOT GÉPEK ÉS FELSZERELÉSEK BESZERZÉSÉRE FORDÍTANAK, A TÖBBIBŐL ÉPÍT- KEZNEK. A Búzakalász Tsz egy, a Kinizsi három SZK—4-es kombájnt vásárol. A Dózsa Tsz három DT—75-ös, a Búzakalász RS—09 és MTZ traktorra tart igényi Az Ady Tsz magtisztítót bálázót akar vásárolni. Több közös gazdaság szerez be pótkocsit, trágya- szórót és szippantót. A város szövetkezetei közül az Ady és a Kinizsi gépjavító' műhelyt épít. Több gazdaságban létesül üzemanyagtároló, brigádszállás, hideglevegős szénaszárító, kombájnszérű és raktár. Az Ady és a Búzakalász Tsz villamosítja egy-egy majorját. Igen számottevő a kisújszállási közös építkezése. gazdaságon A Búzakalász és az Ady Tsz 108 férőhelyes tehénistállót épít, melynek költsége egyenként 1,7 millió forint. Az Ady Tsz bontott anyagból létesít egy negyven férőhelyes itatásos borjúnevelőt. Csibenevelőt két szövetkezetben hoznak létre. A Búzakalász Tsz ezenkívül hatszáz férőhelyes sertéshizlalda építését kezdi meg. A közös gazdaságok saját erejükből is hozzájárulnak az építkezésekhez, A költségek nagyobbik hányadát állami hitelből íxnr- dezik.
