Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-26 / 73. szám

F- március 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A vízgépészeti vállalat kunhgjesi gyárrészlegében szállításra készen állnak a hidroh enger ek. Gyakorlat teszi a mestert Gyakorlat teszi a mestert — mondjuk. Így is van. Néhány évvel ezelőtt, ami­kor a párt alapszervezetek­ben elkezdték a politikai intézkedési tervek készíté­sét, a tervezési gyakorlat­lanságban az volt az egyet­len biztos út, ha jórészt le­másolták a gazdasági in- tékedési tervek főbb pont­jait Abból nem lehetett különösebb félreértés. Néhány éves gyakorlat segítette el odáig az alap- szervezetek vezetőit, hogy ezt el tudják kerülni és most a gazdasági feladatok megvalósítását célzó poli­tikai eszközöket, tényező­ket veszik számításba. És még valami. Az, hogy a pártvezetőségek a bizal­miakat és az alapszerveze­tek más tagját is megké­rik, mondjanak véleményt, adjanak javaslatokat a ter­vek összeállításához. A márciusi taggyűlése­ken már mindenütt elfo­gadták, véglegesítették eze­ket a politikai intézkedési terveket. Sok példa bizo- ‘ nyitja, hogy a legtöbb he­lyen jól választották ki azokat a legfontosabb teen­dőket, amelyek az adott üzemben, munkahelyen legégetőbbek, legsürgetőb­bek. A megyei föídgázszol- gáltató vállalat pártszerve­zete tervezte, hogy segíti a szakembereket abban: kez­deményezzék, keressék a munkák eredményesebb megoldását és e közben vállalják az ésszerű kocká­zatot is, ami egy ilyen vál­lalatnál elkerülhetetlen. Ezt természetesen nem vak próbálkozásoknak szánják, hanem szaktanfolyamok szervezésével növelik a hozzáértést, a vállalkozási kedvet A TITASZ-nál a munka­helyek szétszórtsága miatt nehéz találkozni a pártve­zetőségnek az emberekkel. Így a pártcsoport bizalmi­akban találnak segítőkre. Ezért rendszeresen — két- havonként — tanácskozik velük a pártvezetőség ar­ról. mikor, mi a legfonto­sabb feladat A megyed élelmiszer kis­kereskedelmi vállalat párt. szervezete többek között taggyűlés előtt fogadóórák tartását határozta el. így már a taggyűlésen dönt­hetnek, állást foglalhat­nak egy-egy kérdésben, ha arra úgy van szükség. Fi­gyelemmel van az alap­szervezet vezetősége arra is, hogy az áruk csomago­lását — ami egyre fotosabb a vevők szemében — a vál­lalat dolgozói is egyik leg­szükségesebb ,,keiléknek” tartsák a kereskedelemben. A 7-es AKÖV-nél a társa­dalmi tulajdon védelme el­vének és gyakorlatának „meghonosításáért” állandó érvényesítéséért tesz egyre többet a pártvezetőség. A szolnoki papírgyárban azt tűzték most célul, hogy a párttagok szószólói, lesz­nek az anyag- és energia­takarékosságnak. Elsősor­ban úgv hogy a másod- és harmadosztálvú papír mennyiségi arányát csök­kentik az első osztályú ja­vára. S ebben elsősorban az alapszervezetek tagjai lesznek a .közbenjárók”. Van a sok követendő oél- da mellett azonban olyan Is, melynek bizonyos vonat­kozásait, főleg eredményes­ségét lehet vitatni. A TI- TÁSZ-nál külön szándé­koznak például értékelni, hogy mennyire segíti a ha­zafias nevelést a vállalat­nál a Vöröskereszt, hogyan az MHS. Ebben a cseppet sem könnyű kérdésben pe­dig érdemlegesebb munkát lehetne végezni, ha a tö­megszervezeti, tömegmoz­galmi határokat, elkülönü­léseket nem tartanák eny- nyire be, nem vennék úgy figyelembe. Ha a pártszer­vezet, a tömegszervezetek, tömegmozgalmak együttes feladatait összegeznék, s azok alapján szabnák meg teendőiket — s külön-kü- lőn azt is, kire mi vár ab­ból — összehangoltabb le­hetne a további munka. Voltak más szépséghi­bák is a politikai intézke­dési tervkészítések alkal­mával. S ilyen mulasztás máshol is előfordult. Ezek azonban nem cáfol­ják meg azt a tényt, hogy a gyakorlat és az egyre jobban érvényesülő kbllek­Szolnok megye apróvad­ban az ország leggazda­gabb területeinek egyike A kedvező természeti adottságok azonban lehető­vé tették, hogy okszerűbb vadgazdálkodással tovább növeljék a megyei vadász- társaságok .a fácán, fogoly, nyúl és az őzállománvt. Az intenzív vadgazdálkodás egyik elengedhetetlen fel­tétele. hogy a vadászterü­leteken legyenek olyan be­rendezések. építmények és felszerelések, amelyek a vadállomány figyelését, té­li etetését és nevelését biz­tosítják (Tlvenek a magas­lesek, a különféle tetők, sózóvályuk és a fácán ne­velő ládák, valamint az élővad befogásához szüksé­ges különféle csapdák.) A fában szegény alföldi terü’eteken a berendezé­sekhez szükséges faanyag beszerzése is problémát lementett egyik-másik va­a szükséges műszaki raj­tív munkaakarat, ott van most már az intézkedési tervekben, s azokat min­denkinek érdeke végrehaj­tani. B. E. Heve ették a gépi fejést Ebben az évben a mező­túri Sallai Termelőszövet­kezetben bevezették a gé­pi fejést. A közös gazda­ságnak 163 tehene van. Az egyik 50 férőhelyes istálló­ban tértek át a gépi fejes­re. Az állattenyésztők a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évforduló­jának tiszteletére vállal­ták, hogy 500 literrel több tejet fejnek év végéig minden egyes tehéntől. Emellett rendszeresen veze­tik a házi törzskönyvet is. Jelenleg kétezer »‘ter a fa. ési átlag a közös gazda­ságban. zok hiányában a kívánt berendezést sem tudták mindenütt kulturált és a kö­vetelményeknek megfelelő kivitelben elkészíteni. Eb­ben kíván segíteni az erdő- gazdaság azáltal, hogy a már ismert szerfás épüle­tekhez hasonlóan előre­gyártja a vadászati beren­dezések építőelemeit, me­lyekből a vadásztársasá­gok a műszaki rajz alap­ján a helyszínen könnyű­szerrel felállíthatják a szükséges építményt. A közeli napokban mu­tatta be az erdőgazdaság a megyei vadász'ársaságok képviselőinek az előregyár­tóit vadászati berendezé­sekből rendezett kis kiállí­tást. melvet a látogatók! naey érdeklődéssé és tet­széssel fogadtak. A beren­dezések e'acsonv irányárai minden bizonnyal hozzá- jámnak hogy a vadásztár­saságok meg is vásárolják azokat. M T. Magaslese:?, vályúk, csapdák előregyártott* faelemekből KiüZíHták etthüteiele — koszorúzások Nem egy ma’omJban őrölünk április 4-én Megyénk minden helyisé­gében rövid ünnepségeket rendeznek hazánk felszaba. dulásának 22. évfordulója alkalmából. Üzemekben, intézményekben. brigád munkacsoport tanácskozá­son emlékeznek meg az év­fordulóról. A községekben és a városokban, a szovjet emlékműveken és a szov­jet katonák sírjain a ke­gyelet virágait helyezik eL Szolnokon április 4-én fél 9-kor a temetőben, fél 10-kor pedig a Hősök em­lékművénél rendeznek ko- szorúzási ünnepséget Ezu­tán a Lenin szobor előtt mintegy hétszáz kiszista ünnepélyes eskütételére kerül sor. Ünnepi beszédet Nádasdd József a KISZ Köz­ponti Bizottság titkára mond. Ez alkalommal ad­ják át a városi pártbizott­ság zászlaját, melyet a KISZ zászl óbontásának 10. évfordulója tiszteletére adományoz a városi KISZ bizottságnak. A Lenin Park-i ünnep­ség után a Ságvári Endre művelődési ház Koltói úti helyiségében megnyitják a „Szovjetunió 20 éve” című kiállítást, majd este 7 óra­kor a Szigligeti Színházban a Budapesti Állami Tánc- együttes szórakoztatja a szolnokiakat. Megyénk legnagyobb gyümölcstermelő gazdasága A törökszentmiklósi Aranykalász Tsz megyénk legnagyobb gyümölcster­melő gazdasága lesz az új telepi lések termőre fordul- lásávaL A szövetkezetiek 414 hold nagyüzemi gyü­mölcsössel rendelkeznek, melyből csak 18 hold a ré­gi. Az utóbbi években nagy­arányú telepítések voltak a közös gazdaságban. Ta­valy ősszel 60, ez év tava­szán újabb 100 hold almást f létesítettek. Az ősszel még ! 40 hold őszibarackost, jö­vőre 30 hold meggyest lé­tesítenek, s ezzel befejező­dik a telepítés. * I Korábban hírül adtuk, hogy a jászalsószentgyörgyi Vegyesipari Ktsz a haszná­laton kívüli malom épüle­tét megvásárolta, átalakítja és kórházi felszereléseket : fog gyártani benne. A szö- | vetkezet vezetői akkor azt ígérték, hogy az átalakítá­si munkálatokat még a rél folyamán megkezdi saját építő részlegük. Közben ki­tavaszodott, s csak a terv­dokumentáció készült el. Akkor egy külsőre is tet­szetős üzemház rajzát lát­tam, ma már minden más­képpen van. A régi malom külseje a kis vasablakokkal együtt változatlan marad. A „néhai” 993 ezer forin­tot, amit az átalakításra szántak, a KISZÖV lefa­ragta 634 ezerre. Ez sajnos, csak a legminimálisabb kö­vetelményeket fedezi. s ezért volt szükség a tervek háromszori átdolgozására is. Ez sem lenne azonban végzetes hiba. Jó. ha nincs rá tehetségünk, akkor ne cicomázzunk. De az már megfontolandó, hogy 1,4 . millió forintért — a malom i vételárával együtt ennyit invesztálnak az üzembe — mit kap a szövetkezet. Lesz egy háromszintes, lift nél­küli, megváltoztathatatlan alapterületű, üzemépület, amelyben raktározási lehe­tőség nincs és a szociális létesítmények elhelyezése sem a legideálisabb, tulaj­donképpen egy szintet tel­jesen elfoglalnak. A gépek elhelyezése, ép­pen az adott alapterület miatt, nem a legjobb és leggazdaságosabb, a belső j anyagmozgatás körülrr.é- } nyes és nem kifizetődő, s a | gyártástechnológiát nem a í profil, hanem az épület j szabja meg. Ez az első [ gyártmánynál a jászberényi 1 Hűtőgépgyártól átvett száz- j ezer alumínium turistado­boznál zavart és rengeteg ; felesleges munkaráfordítást fog okozni, mivel az él- j oxáló fürdőt csak az épü- létén kívül lehet elhelyez­ni, a csomagolás viszont az emletsn történik. Szállítás­kor újra a földszintre kell j lehordani az árut. Lett volna más megol­dás is? Hoffer Gyula, a ktsz technikusa, akit a malom átalakításával bíz­tak meg, elmondotta, hogy két vagy háromszázezer fo­rint többletköltséggel egy hasonló alapterületű, kor­szerű egyszintes új üzem­csarnokot építhettek vol­na, s akkor nem á gomb­hoz kellene a kabátot, azaz az épülethez a profilt ala­kítani. Bordás László, a KISZÖV elnöke azonban azt mond­ja, hogy se égen, se földön nincs több pénz. A malom, mint használaton kívüli épület adva van, sőt az úc is, meg az elektromos árán is, tehát ez a megoldás ol­csóbb. (A meglevő utat a községi tanácsnak azonban egy-kétszázezer forintból fel kell újítania.) Vitába keil hogy száll­junk a felügyeleti szerv koncepciójával. Lehet, hogy jelenleg ez látszik a leg­jobb megoldásnak, ám va­lamelyest is előre, á jövő­be tekintve, helytelen né­zet. Szolnok megyében a szövetkezeti ipar fejleszté­sére ebben az esztendőben több mint 30 millió forin­tot fordítanak. Elképzelhe­tetlen, hogy ebből száz, vagy kétszázezer forintot ne lehetne a jászalsószem- györgyieknek juttatni, s akkor hosszú időre a leg­nagyobb igényeket is ki­elégíthető üzemcsarnokot építhetnek. Hova? A jelenlegi köz­ségszéli telephelyet kelle­ne megnagyobbítani, mivel a község vezetői a ktsz te­rületi igényét szívesen ki­elégítik. Közművesített te­rület. A malomhoz vezető út helyrehozására szánt összeget a tanács mondjuk a földalatti elektromos ve­zeték megépítésére is for­díthatná. Ugyanakkor meg­maradna a malom épülete, amely raktározási célokra még remekül megfelelne. Most még lehetőség van az elképzeléseik megváltozta­tására, s reméljük, érvein­ket fontolóra veszik. — bognár — Mi lesz veled, Mária ? Fiatal még. Szinte gyerek. Divatosan öltözik. ízléses, drága kabát rajta és koc­kás hosszúnadrág. Közöm­bösen áll meg. az íróasztal előtt. Az elnökhe'yeti.es rög­tön szól is. kérdi. I — Mi baj van, Mária? | — A KlSZ-titkárt kere­sem. — Nincs bent. Most ment ki területre — mondja az egyik kunsági szövetkezet elnökhelyettese. — Döntöt- tél-e? — Elmegyek — szól V. Mária. És bámulja a nagy cser pkályhát. Minden izga­lom nélkül nézi, valamit csak csinálnia kell, az sem zavarja, hogy éppen ő hozzá beszélnek. — Te dolgod, de gondold meg, l'yen magatartással ott sem boldogulsz, a másik szövetkezetben. V. Mária nem szól. Nem is szégyenkezik. Áll közöm bösen mintha éppenséggel az időjárásról vagy a a- va’y-e’őtlj szárazságról be­szélnénk. Az apja. ak; p- pen ott ül az elnökhelyettes mellett, felugrik, megfogja a lány karját és szorítja. — Igenis kimégy holnap dolgozni a kertészetbe. Majd adok én neked — or­dítja. — Itt nem szabad vesze­kedni. Meg ne üsse — fi­gyelmezteti az elnökhelyet­tes. — Az iskolából is kima­radtál. Aztán a másik mun­kahelyedről is. Mit gondolsz, meddig lehet ezt csinálni? — és húzza maga után ki­felé a kislányt Az előzményekhez pedig a következők tartoznak. V. Mária mezőgazdasági szak­munkás tanuló K. város egyik szövetkezetében. Szü­lei elváltak egymástól. A kislány nem a legjobb ne­velést kapta odahaza. Köny- nyen vette az életet. Meg aztán nagyon fiatal. Elő­ször tanulni akart, az álta­lános elvégzése után. Be­iratkozott a technikumba. Onnan kimaradt. Aztán munka után nézett. Onnan is elmaradt. Akkor lett szakmunkás tanuló a szö­vetkezet kertészetében. A napokban történt a do­log. Dolgoztak kint többen. Fiatalabbak, idősebbek. V. Mária összeszólalkozott egyik munkatársával. Nem a legszebb jelzőkkel illették egymást A többiek ia bele­be! ekiabáltak. V. Mária meggyőződhetett, nem a legjobb erények között em­legetik eddigi viselkedését Hajbakaptak. Egymásnak estek, káromkodtak vara- kcdítiiCe S most 6 aértőtödd meg. Pedig a történtekért épp olyan hibás, mint mások. Sőt jobban. — Ha akarod, mehet» másik munkahelyre is, itt a szövetkezetben. Ne menj el. Fiatal vagy. A magatar­tásodon kell változtatnod Máskülönben ott sem bol­dogulsz — ismétli az elnök­helyettes. — V. Máris az apai pofo­nok ellenére is hajthatatlan maradt. Még egy-két napig meggondolhatja magát Ér­demes is. — Mi lesz veled, Mária? L L Kombájnokat vásárol a kunmadarasi Petőli Tsz Ezekben a napokban a kunmadarasi Petőfi Terme­lőszövetkezet vezetői több­ször szóba hozták az idei munkákat. Tervszerűen ké­szültek elő. s azt szeretnék, ha a későbbiek során a nyári betakarításnál is gyorsan, jól haladna min­den. Éppen ezért a Kunhe­gyes! Gépjavító Állomás­tól hat kombájnt vesznek át Mégpedig négy SzK-tés két Balatont. Ezzel teljesen gépesítik a szövetkezetét. Korábban másfél, két­millió forintot költöttek a szövetkezetiek gépállomási munkákra. Tavaly például csak a nyári aratásért 60C ezer forint „vándorolt át” Kunhegyesre. Előzetes szá­mítások szerint saját gé­pekkel az aratás nem kéri)’ többe 350 ezer forintnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom