Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-03 / 53. szám

J9Ö,, március 3 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP »* Leányvállalatból főiskola A gólyáknak az első tavasz a nehéz — Kimúlik a középfok A mezőtúri Felsőfokú Gépészeti Techikumban is túl vannak a félévi vizsgá­kon. Azok tapasztalata sze­rint az első évfolyam a legproblematikusabb. Ne­héz áttérni a diákoknak a középiskolai mindennapi számonkérési rendszerről az önálló tanulásra, az egyetemi rendszerre. Ennek következménye, hogy az első félév után százból csak nyolcvanegy tanuló maradt az első évfolya­mon. A „gólyák” számára tehát az első tavasz a leg­nehezebb. A felsőbb évfo­lyamokon már ugrásszerű­en emelkedik a tanulmá­nyi eredmény- Az intézetnek van kö­zépfokú tagozata is. Bár három év óta nem indítot­tak új osztályt a középfo­kú nappali tagozaton, s így az idén megszűnik az, még mindig tapasztalható ér­deklődés iránta. S nemcsak a nappali tagozaton, ha­nem elsősorban a levele­zőn. Annak „kifutási ide­je” teljesen bizonytalan, annyi a jeletkező. Cibak­házán azért indítottak új kihelyezett osztályt ebben a tanévben. Egyébként leg­alább tíz helyen van — szerte az Alföld ön — ki­helyezett osztályuk,­Elsősorban a Szolnok megyeieket várják Az intézet beiskolázási körzete öt megyére terjed. Elsősorban a Szolnok me­gyeiek jelentkezését vár­ják, mégpedig azért, mert az ezen a tájon termesz­tett növények munkáit gé. pesítették leginkább, azok­hoz képeznek szakembere­ket. Most a fő hangsúly a javítási munkákon van, hi­szen az intézet végzett nö­vendékei főleg gépjavító -állomásokon helyezkednek el. Nem véletlen, hogy a felsőfokú technikum hat tanszéke közül a gépjaví­tási tanszék adja a fő szak­mai jelleget. Az intézet utánpótlását kiváló előképzéssel több középiskola biztosítja, — így például a szolnoki gépipari technikum. Az érdeklődést figyelembe vé­ve az tapasztalható, hogy azokon a helyeken, ahol politechnikai képzés is van a gimnáziumokban, ott in­kább vonzódnak a gyakor­lati pályák iránt a fiata­lok. Persze, a többiek számá­ra is meggondolandó, hogy egyetemre jelentkezzenek, vagy a felsőfokú techikum- ba- A felvételi vizsgák mindenhol egyidőben van. nak, s az egyetemek nem vehetnek fel minden je­lentkezőt, 70 millió plusz tizenöt gépészmérnök A mezőtúri Felsőfokú Gépészeti Technikum az ország legjobban felszereli intézetei közé tartozik. Ál­lóeszközeinek értéke eléri a hetven millió forintot. — Gép- és műszerállományá­nak értéke meghaladja a negyven milliós értéket. A színvonalas képzés anyagi feltételei tehát adottak. A személyi feltételekkel sincs baj. A tanárok kö­zött tizenöt gépészmérnök van- Így minden szakterü­letet speciális képesítésű tanár oktathat. (Tizenöt gépészmérnök alkalmazása még egy nagyüzemnek is dicséretére válna külön­ben.) A személyi feltéte­leknél problémát csupán a sürgősen orvoslásra váró lakásgond okoz. A tanárok többsége a környező váro­sokból, néhányan más me­gyékből járnak naponta. Az intézet jó kapcsola­tokat épített ki a termelő üzemekkel is. Így a gya­korlati élet követelmé­nyeivel mindig párhuzam­ban folyik a képzés. Hói bevált kísérlet Ez az intézet a helybeli leánygimnázium leányvál­lalata volt valamikor- A gimnáziumban kezdték a lányok számára oktatni a mezőgazdasági ismereteket, majd mezőgazdasági lány­középiskolát, később techni­kumot szerveztek. 1959-ben pedig kísérleti jelleggel megkezdték a felsőfokú képzést. A kísérlet jól be­vált. A fenti tények, s tegyük hozzá: az igények azonban újabb kísérletre ösztö­nöznek. Jó lenne, ha a fel­sőfokú technikum főisko­lává való tervbe vett átala­kítására minél előbb sor kerülne. Akkor már üzem­mérnököket képeznének Mezőtúron. De nemcsak a titulus változna ezáltal, hanem a képzés színvona­la is emelkedne­A főiskolává való elő­léptetésről egyelőre csak szó van, papír még nincs. A feltételek azonban már adottak hozzá. S ez a fon­tos. ? S. B. Zalaegerszegtől messze esik Szolnok A Népszabadság csütörtöki száma hírt ad ar­ról, hogy Zalaegerszegen megnyílt az ottani^ álla­mi gazdaságok mintaboltja. Házias készítésű hús­hentesáruval, tejtermékkel, palackozott italokkal versenytársa lesz a dunántúli település állami, szövetkezeti kereskedelmének. Földrajzi távot mér­ve Zalaegerszeg elég messzire esik Szolnoktól. Miért érdekes hát nálunk e tudósítás megismétlése? Példaként idézzük. Igaz, jó példáért nem is kellene ilyen távolra menni. Elég ha a megye- székhely szomszéd Kecskemétet nézzük. Ott esz­tendők óta kiválóan működik az állami gazdasá­gok ugyanilyen üzlete. Egyre szaporodnak az effajta vállalkozások. Vajon hány megyét kell be­várnunk ahhoz, hogy — a város fogyasztói örömé­re — Szolnok megye állami gazdaságai is rászán­ják magukat. Városunk a rosszul ellátott települé­sek közé tartozik. De nagyon elkelne a vállalko­zókedv. Való ugyan, nem kell elsietni a dolgot, * nem kell nekünk minden ben első lenni. De azért utolsónak sem! B. L. ♦ — Amikor néhány évi távoliét után 4 ismét hazajött a községbe, mi hívtuk, t hogy legyen a vezetőnk. Akármi bajunk í van, neki mondjuk: Józsi, segíts nekünk ♦ ebben, vagy abban. Jászkiséren mindenki ♦ ilyen bizalommal van iránta. Ezért is « tartjuk úgy, hogy Gócza Józsi nemcsak « a Kossuth Tsz elnöke, hanem a község ♦ egyik elismert vezetője is — summázta « véleményét Szepesik József, szövetkezeti ♦ tag. ♦ — Nem csalódtunk Józsiban. A hétezer ♦ holdas gazdaság elnökeként is megállja ♦ helyét. Egyenes jellemű, szerény, segítő- » kész, de olyan ember, aki nem törekszik ♦ olcsó népszerűségre. Fegyelmezni, nemet ♦ mondani, vitatkozni is tud. Mi nagyra ♦ értékeljük, amit a közösségért, a termelő- | szövetkezetért tett és tesz. Vezetésével ♦ minden évben előbbre léptünk, most már J a jó közepes gazdaságok közé tartozunk ♦ — mondta Nagy Lajos, a tapasztalt, idős kommunista. Gócza József élete a falubeliek előtt nyitott könyv. Volt párttitkár, vb-elnök, majd a gyenge tsz vezetését vállalta. A ♦ kísérlek jól ismerik feleségét, három I virgonc kisfiát, akik gyakran igényelnék, Oláh Alcsiszigefen bevált a bimbóskel termesztése A Héki Állami Gazdaság alcsiszigeti üzemegységé­ben tavaly kísérletképpen új zöldségfélét — 10 hol­don a bimbóskelt termesz­tették. Az 50—100 centi­méter magas torzsán dió­nagyságú tömött fejecskék képződnek- A nálunk ke­vésbé ismert bimbóskelt főként külföldre vitték. Termesztése a gazdaság­nak is kifizetődő volt, mert a 10 hold csaknem 100 ezer forint árbevételt hozott. Ugyanakkor visz- szamaradt a nagytömegű mellékterméke, a torzsa. Ennek béltartalma — a la­boratóriumi vizsgálatok sze­rint — a lucernáéval ve­tekszik. A kedvező tapasz­talatok nyomán az idén a többi üzemegységben is meghonosítják a bimbós­kelt­Af ás fél Milliárd főri ni beiét a takarék­szövetkezetekben Tíz évvel ezelőtt, 1956 ta­vaszán alakították meg Du­ÉM Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat azon­nali belépésre felvesz: óe«, tetőfedő9 asztalos szak­munkásokat, segédmunkásokat, kubikosokat Bérezés teljesítmény alapján. Szállást, ét­kezést biztosítunk! Napi háromszori étkezési 9.20 Ft ellenében. Jogo­sultak részere az építőiparra meghatározott .el­emeit különélés) pótlekot fizetünk és 24 munka­nap ledolgozása után hazautazási Költséget térí­tünk. Amennyiben a jelentkezőnek egy évnél nem régebbi tüdővlzsgálati lelete van. hozza magával Jelentkezés: Székesfehérvár, Ady Endre u. 13. Munkaügyi Osztály. naföldváron az első taka­rékszövetkezetet. Jelenleg már 368 takarékszövetkezet működik, 450 000 taggal. Működési területükön 2000 község van, 3,5 millió la­kossal. Betétállományukat az első évben hét millió, 1986-ban pedig már csak­nem másfél milliárd forint­tal zárták. Ezekből az ösz- szegekből főleg kisebb épít­kezések, tatarozások segíté­sére, a háztáji gazdaságok, házi kertészetek fejleszté­sére kölcsönöztek az OTP hitelekkel azonos feltételek mellett. 1967. január 1-től a ta­karékszövetkezetek kölcsön­nyújtó tevékenységét tovább bővítették: kiterjedt áruvá­sárlási hitelakciót indítot­tak, amelynek keretében most már a falusi lakosság is kaphat kölcsönt nagyobb értékű iparcikkek vásárlá­sára. ' Csaknem szűknek bizonyult azon az estén a kunhegyesi művelődési ház, ami­kor az országgyűlési képviselő jelölésére gyűltek össze a község lakói. A falak mel­lett is sokan szorongtak. Nem a kíván­csiság hozta őket a gyűlésre, hiszen a Hazafias Népfront jelöltjét jól ismerik. Ismerik még abból az időből, amikor a surjáni barázdákat járta az eke után, majd mint ifjúsági vezető együtt lelkesedett egy-egy siker láttán valamennyiökkel. — Eddig is bíztunk Oláh Jánosban, ez­után is ő képviseljen bennünket — mond­ta az egyik felszólaló, s az ezt követő taps szavak nélkül a helyeslést bizonyí­tották. — A mi kis közösségünk nevében azt javaslom, ismét őt jelöljük ország- gyűlési képviselőnek. E fentebb leírt kép elevenedik fel előt­tem, amikor a Hazafias Népfront megyei bizottságának irodájában beszélgetünk. — Jóleső érzés volt szemtől szembe ülni azokkal, akik bíznak bennem, tudni azt, hogy Kunhegyesre még mindig haza­mehetek. Az élet elszólított onnan, ahol évekig együtt küzdöttünk, fáradtunk a község, a községek fejlesztéséért, a tsz-ek erősítéséért, a jobb, gondtalanabb élet megteremtéséért. Igen, Oláh János elkerült Kunhegyes­ről. Munkája most Szolnokhoz köti, ahol mint a Hazafias Népfront megyei bizott­ságának titkára dolgozik. S hogy mégsem úgy fogadták, mint aki hűtlen lett, az elsősorban benne rejlik, az egyéniségé­ben. Munkáját szerető, egyszerű ember­ként tartják nyilván ismerősei, választói. Sok-sok közérdekű és magánjellegű pa­nasszal, kéréssel fordultak a „képviselő elvtárshoz” az iskolás gyermekektől a 80 éves nénikékig. Az intéznivalóiról fel­jegyzéseket is készített, tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a jegyzetek kö­zött csak gondokat, panaszokat találni. Nem. Ott vannak azok az eredmények is, hogy édesapjuk velük is többet foglal­kozzon. A nagy család, a szövetkezet gondja, baja, a tanulás, a társadalmi megbízatások teljesítése miatt azonban esetenként kevesebb idő jut erre. Az az igazság, hogy nagyon sokszor otthon is az jár eszében, mit hogyan intézzenek, miként lenne jobb. Mostanában nagyon sokat foglalkoztat­ja az önálló építő csoport megszervezése. Azt latolgatja, hogy a húsz szakember a saját beruházással épülő gépműhely és 600 férőhelyes juhhodály elkészítése mel­lett már az idén kislakást is építhet, első­sorban a szövetkezeti gazdáknak. A tégla­égető üzem létesítésére is vállalkozik a közös gazdaság és ez szintén nemcsak a saját szükségletükre termelne, hanem a község lakói is könnyebben hozzájutná­nak így az építőanyaghoz. ^ A tsz-elnök bizakodó, hiszen vezető társaival és a szövetkezeti gazdákkal már sok nehézséget legyűrtek. Nem is olyan régen még arról vitatkoztak itt az em­berek: meg lehet-e élni a közösben. Ma már erről szó sem esik, inkább az a be­szédtéma, ki milyen szakmát tanuljon. Az elnöknek is része van abban, hogy mind többen értik meg, a nagyüzemi gazdaság szaktudást igényel. A vezetők egyetemi végzettségűek, illetve annak megszerzésén fáradoznak. Gócza József jelenleg a Marxista—Leninista Esti Egye­temen tanul. Az üzemegység-vezetők va­lamennyien és a brigádvezetők többsége technikumi végzettséggel rendelkezik. — A tsz-tagok közül tizennyolcán öntözéses, húszán kertészeti szakmából vizsgáztak. Az idén különböző szakra ismét tizenhét mezőgazdasági tanulót szerződtetnek. Kell az utánpótlás, a jó szakember. A jászkiséri Kossuth Tsz elnökét járás- szerte ismerik. Nemcsak mint szövetke­zeti vezetőt, hanem mint a járási párt­bizottság tagját is. Becsülik szorgalmát, helytállását, a közösségért való fárado­zását. Gócza Józsefet Jászkisér. Jászapáti, Jászivány és Jászszentanórás lakói ország- gyűlési képviselőjükké jelölték. Bizalmuk kifejezi, hogy méltónak tartják e meg­tisztelő, felelősségteljes feladat ellátására. Nagy Katalin János amelyek a közösség összefogásával egy- egy község arculatát megváltoztatták. Egy jó képviselő ezt is számontartja. Vízmű­vek, járdák, parkok, új üzletek, óvodák, tantermek, sőt új iskolák és más egyéb kommunális és szociális létesítmények egész sora. S ahogyan jelenlegi munkahelyén, ugyanúgy beszélt azon a gyűlésen is, ami­kor egyhangúlag jelölték, pátosz nélkül, önmagáról alig szólva. A küzdelmeknek a hétköznapi munkának egyik katonája 5. Olyan katonája, aki nemcsak egyetlen „őrhelyet” tartott szem előtt, hanem igye­kezett megtudni mindenről mindent, hogy a való élet, a gondok alapos ismeretében mondhasson véleményt, javaslatot a nép törvényhozó testületében. — Tizennégy éve ezt teszem, s ha már­cius 19-én megválasztanak, ahol abba­hagytam, ott folytatom. Majnár József Képvise'ő-elöSfeink Gócza József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom