Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-24 / 71. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI fI MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA 2 XVIII. évfolyam. 11. szám Ara ÍO fillér 1961. «nárcioa H, Péntek. A szakműveltség a közműveltség alapja Lakóházakat veszélyeztetnek a fakadó Szolnokig apad, délre tovább árad a Tisza Repülőgéppel a megáradt folyó felett A Tisza Szolnokig apad. Szolnoknál még igen magas vízállású. A tetőzés óta mindössze két centi­méterrel alacsonyabb. A magas vizáiiás miatt Tiszafüredtől egészen Osongrádig III. fokú az árvízvédelmi készültség. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság AliSZ osztaga Kőtelek térségében tovább folytatja a szádfalazást. Hasonlóképpen tovább építik Szolnokon a Kertváros lakóházainak védelmére a 1-es műút mellett a szűrő­padkát. A fakadó és szivárgó vizek miatt több helyen komoly veszélybe kerültek a lakóházak. Szolnokon a Tabánban közvetlen a Zagyva partra épített három lakásból kiköltöztették á lakókat. Hasonló okok mi­att Tószegen három, Zagyvarékason pedig huszon­egy családot telepítettek Meghérttestpru a jóhirű termelőszövetkezet vezetőit, van-e a közös gazdaságnak könyvtára? Van — válaszolták, s meg is mutatták mindjárt az elnöki iroda könyvszekré­nyét. Van abban minden. Egy kis politika, egy kis szépirodalom és szakköny­vek is. Ami a szakköny­veket illeti, még jobban meglepett. Ugyanis ilyen könyvet találtam közöt­te: az állatorvostudomá­nyi egyetem segédkönyve. A faluban egyetlen állat­orvos működik. De neki aligha lehet e példányra szüksége, hiszen amit tar­talmaz, azt ő megtanul­hatta diákévei alatt. Ki olvassa hát? Sémid. A könyv értéke egyébként megközelíti a kétszáz fo­rintot. Ezen kb. tíz nép­szerű szakmai könyvet vá­sárolhattak volna. De mert éppen arra járt egy olyan könyvterjesztő, aki ezt ajánlotta, hát nem akartak sokat rimánkod- tatni. s megvették. As említett szövet­kezet különben még a jók között említhető, ha azt vesszük, hogy a mezőgaz­dasági üzemek alig egy- harmadában van egyálta­lán valamiféle könyvtár. Házikönyvtár, kézikönyv­tár, mindegy minek ne­vezzük. Az állami gazda­ságokban, gépállomáso­kon más a helyzet. Szol­nok megye 33 állami me­zőgazdasági üzeméből 19- nek saját házikönyvtára van, 24 ezer kötettel. S ennek nagyrésze szakiro­dalmat tartalmaz. A Jász­sági Állami Gazdaságnak 1600. a Nagykunsági Álla­mi Gazdaságnak 950 kö­tetes kézikönyvtára van. A szövetkezetekben er­ről a követelményről ed­dig kevés szó esett, őszin­tén meg ja mondhatjuk, Idáig a szövetkezetek nagy részét másféle gon­dok kötötték le. De most már ott tartunk, hogy er­ről is szót lehet ejteni. A létjogosultságát nem kell külön bizonygatni. A szakműveltség terjesztésé­nek egyik legjobb eszkö­ze a szakkönyvtár. A szakmailag művelt, szak- irodalomban jártas szö­vetkezeti emberre más­képen lehet rábízni bár­mit, ezt a gazdasági veze­tők tudják a legjobban. Sok minden történik eb­ben az országban, s itt a megyében is, a falu la­kosságának a mezőgazda­ságban dolgozóknak a szakképzéséért. Csak itt, szűkebb hazai tájon, Jász­berényben, Jászapátin, Kunhegyesen, Kenderesen működik szakmunkáskép­ző iskola. Az idősebb ge­nerációtól azonban nem lehet elvárni, hogy a rend­szeres oktatásba bekap­csolódjon. A nagy terme­lési tapasztalatot birtokló parasztemberek szakmai továbbképzésének legjobb módja az. ha szakköny­veket, szakmai folyóiratot adunk a kezébe. A fii'unt közművelő­dési könyvtárak egyre jobban megfelelnek ennek az igénynek is. Majd min­den községi könyvtárnak van legalább húsz-harmic kötetes szakkönyvi részle­ge. De az igazsághoz az is hozzátartozik, kevés az olvasójuk. Ritkaság az olyan példa, amilyennel Lengyel Boldizsár, a jász- fénvszarui művelődési ott­hon igazgatója szolgál. Nála a napokban járt Já- ger bácsi, egy ottani pa­rasztember, s érdeklődött kertészeti szakkönyvek iránt. Szép, de szinte egye­dülálló eset. Az a gya­koribb: a parasztember úgy kezd szakirodaimat olvasgatni, hogy valaki ajánlja neki. A valaki le­het a népművelő, de le­gyen a szövetkezeti veze­tő, a szövetkezetben dol­gozó szakember is, S az az ideális eset, ha a figyelem felkeltéssel a szakkönyv odaadása is együtt jár. A szövetkezet dolgozói minden nap meg­jelennek a gazdaság iro­dáin. brigádszállásain, de a községi könyvtárba — különösen nagy munkák idején — csak kivételes alkalmakkor jutnak el. Itt jön az üzemi-, a kézi­könyvtár felbecsülhetet­len nagy szerepe. A szö­vetkezetből minden nap szinte munka közben köl­csönözhet szakkönyvet az olvasni szándékozó. Vagy­is sokkal egyszerűbben, Jókkal könnyebben eljut­tatható a szakkönyv így az olvasóhoz. A jő szándék azonban csak az egyik lépés, amely keveset ér szakszerűség híján. Arra gondolok, hogy a termelőszövetke­zet, állami gazdaság, más mezőgazdasági termelő üzem válogassa meg mi­lyen könyvekre ad pénzt. Először is legcélszerűbb ha az üzem igényeinek megfelelően vásárolnak szakmai könyveket A könyveket vásárló szövet­kezet az olvasók színvo­nalát is tartsa szem előtt. Tehát a közérthetően írt, a szakmunkásképzés szintjének megfelelő szak­könyveket vásárolják fő­leg. Aztán az lenne a leg­jobb, ha véglegesen, de legalább hosszabb Időre szóié használatra kiadnák a szakkönyveket a brigád­szállásokra, az istállókba. Itt pihenő közben, bárki előveheti, olvashat belőle annyit, amennyire ideje engedi. Sajnos általános szokás: a szövetkezeti könyvtár székhelye az el­nöki iroda. Tízszer meg­gondolja pedig minden parasztember bemenjen-e egy könyv ürügyén az el­nök szobájába. As igazi műveltség alapja a szakmai felké­szültség. Igazán művelt falu nincs szakmailag képzett parasztemberek nélkül. A szakműveltség elsajátítása, fokozása — bármennyire frázisszerű- en hangzik is — a magyar mezőgazdaság előrelépé­sének egyre inkább fel­tétele. Ne sajnáljuk érte a pénzt. Mindenk 'ppen megtérül. Legelsősorban a rá „áldozó” szövetkezet­nek. mezőgazdasági üzemnek. B. L. Munkatársunk repü­lőgépről tekintette meg a veszélyezte­tett területeket, s út­járól az alábbiakban számol be; Amikor a budaörsi repü­lőtéren magasba emelke­dett az Országos Vízügyi Főigazgatóság kétmotoros, csehszlovák gyártmányú repülőgépe, nem gondol­tam, hogy milyen elszo­morító képet látok. — Ez már Szolnok me­gye — mutat .4 sűrű víztü­körrel borított tájra Hege­dűs Lajos, nem sokkal a start utón. Az igazgatón kívül Vincze László sza- kaszmérhök, valamint Pol­gár László árvízvédelmi csoportvezető főmérnök is a gép utasa volt Mintha az ezer tó or­szága fölött repülnénk. Ap­róbb és nagyobb belvizek nyelik el a repülőgép ár­nyékát Jászberény, Jász­apáti. Jászivány, így kö­vetkeznek a helységek, fö­löttük vezet el engedélye­zett légifolyosónk. Kiskö­rénél érjük el a Tiszát. Tiszafüredtől végig a Ti­sza fölött repülünk Csong­rádig. Egészen alacsonyra ereszkedünk. Jól kivehetők a hullámverés ellen lera­kott rőzsekévék, az úszó fatörzsek, melyet a víz ta­lán a zempléni hegyekből hozott magával a Bodrog közvetítésével. A gáton dolgozó munkások egy pil­lanatra felegyenesednek, s napellenzőnek használva kezüket a magasba néznek. Ha nem tudnánk mi van alattunk, szénnek mond­hatnánk a tájat. így azon­ban csak az ártérre folyt víz kétszínű — egy sötét és egy világosabb — sze­gélye okoz örömet. A Nap­tól szikkadt föld világos és a még nedves talaj sötét színe, ez az apadás jele. Űjabb rangos feladatok megoldására Készül a kö­vetkező hetekben, hóna­pokban a magyar békemoz galom. Április 7-én a Par­lamentben az Országos Bé ketanács ülésén összegezik; majd az elmúlt hónapok tapasztalatait. Egyebek közt megtárgyalják, hogy mi­lyen tanulságokat hozott a múlt évben meghirdetett és ki. Tiszafüredtől délre azon­ban még keményen dolgoz­nak a gátakon. Tiszaroff- nál a győri ÁKSZ osztag gépel állnak készenlétben. (Nem sokkal később már útban voltak Szolnok felé. hogy segítsenek a védeke­zésben.) — A mi ÁKSZ osztagunk Kőteleknél rakja a vas­szádlemezeket. Mindjárt ett is leszünk — mondja He­gedűs Lajos. Tovább repülünk Szolnok felé. A gát mindkét olda­lán víz csillog — Buzgár, szivárgó és fakadó vizek kísérik a fő­védvonalat. Közben Szolnok látképe bontakozik ki előttünk. A várost csaknem körülöleli a víz. Az északi részen a visszaduzzasztott Zagyva, keleten és délkeleten a Tisza. A Tabán néhány há­zát már elérte a víz, A másik oldalon a Tisza-liget mint egy óriás kanál emel­kedik ki a szürke környe­zetből. A körtöltésen bille­nős gépkocsik közlekednek oda, s vissza. Magasítják a töltést. Körülbelül hatezer köbméter földet mozgattak meg itt az emberek né­hány nap alatt — Nem lesz most. már baj — szól közbe ismét az igazgatóság vezetője. — A vízállás elérte a várható magasságot és ha lassan is, de apad. Még egy kör a liget fö­lött és a pilóta megbillenti a gép szárnyát, köszön a gátak őreinek, védőinek s máris a tószegi partoKat szemléljük. Egészen a há­zakig merészkedett a hí­vatlan vendég. Egy-két ház­ból már ki is űzte a lakó­kat, csak úgy, mint Tisza- várkonyban. — És azok a fehér fol­tok? — Fóliák. Nagyszerűen bevált. A tartós magas víz­állás esetén az átázást meg­akadályozza. lezárt „egy kórházat, egy iskolát Vietnamnak” akció. Az előzetes tervek sze­rint az idén is megrende­zik békemozgalmunk ha­gyományos tavaszi de­monstrációját. Május 9-án, a hitleri Németország fö­lött aratott győzelem 22. évfordulóján bontakozik Ki a nagyszabásúnak ígérkező eseménysorozat S amíg beszélgetünk, alattunk sorra maradnak él a községek. Tiszakürtnél egy vízcsorgás fogás új módszerére hívják fel fi­gyelmem. Tiszaugon a sza- badstrand helyét jelölik meg, Csongrádnál pedig a Körös torkolatát igyekez­tünk meghatározni. — Negyven perc múlva földet érünk — szól hátra a pilóta. Ez idő alatt végiggondo­lom több mint kétórás utunkat Csaknem kétszáz kilométer hosszan követtük a Tiszát. Láttam majd há­romezer embert, akik ho­mokzsákokkal ölükben, la­páttal kezükben igyekeztek megzabolázni a kitörni ké­szülő folyót Eddig sikere reL — mJ — került sorra az országban is és Szolnok megyében is elsőnek gépállomás! trak­torok kiárusítása. Azóta minden évben adnak ei erőgépeket munkagépeket, kombájnokat a gépjavító és gépállomások. S egyre csök­ken mezőgazdasági tevé­kenységük. Ezt jól mutat­ja két adat. 1960-ban o Szolnok megyei gépállomá­sok 2 938 000 normálholdat teljesítettek. Az idei ter­vük csupán 260 ezer nor­málhold. Sőt, ennek nagy­részét is 60, illetve 58 ezer holdat, a tiszafüredi, vala­mint a mezőtúri állomás adja. A Jászberényi Gépja­vító Állomásnak mindösz- sze három és fél ezer nor­málholdas terve van csu­pán. Igaz, az előbb említett 1960-ban még 2330 erőgép- jiik volt a megye gépállo­másainak, s az idénre már csak 280 maradt. Pontosab­ban ennél még több van. de most megkezdődött már a tavaszi gépátadás. A Jászberényi Gépjavító Ál­lomás nyitotta a sort már­cius 17-én. Azóta a mező­túri és a törökszentmiklósi állomáson cseréltek Gaz­dát a gépek. A megye 12 állomásából csak kettő, a karcagi és a kisújszállási nem árusít. Tudniillik már korábban minden gépjüket eladták. Az idei tavaszi gépát­adást egy tavalyi felmérés előzte meg. Ekkor össze­gyűjtötték a megyében: hány szövetkezet mennyi és milyen gépet vásárolna meg. E szerint 283 kom­bájnt és 144 traktort kér­tek. A megye 80 termelő­szövetkezete vásárol a gép­állomási gépekből, ame­lyet az új gépek értékének 50, 30, sőt 20 százalékáért Á Miniszter* tanács ülése A kormány Tájékozta­tási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. A kohó- és gépipari minisz­ter a lipcsei nemzetközi vá­sáron, a földművelésügyi miniszter a stíriai arab köztársaság nemzeti ünne­pén részt vett kormánykül­döttség útjáról számolt be a Minisztertanácsmik. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának elnöksé­ge javaslatot tett a csök­kent munkaképességű dol­gozók megfelelő foglalkoz­tatásának, illetve szociális ellátásának egységes rend­szerére. A Minisztertanács az előterjesztést megvitat­ta, elfogadta, s határozato­kat hozott. A kormány a művelődés- ügyi miniszter előterjeszté­se alapján határozatot ho­zott a Magyar Népköztár­saság kiváló művésze és érdemes művésze címek adományozására. adják el. Ráadásul középle­járatú hiteit kapnak rá a tsz-ek. Várhatóan mintegy 18—19 millió forint érté­kű mezőgazdasági gép ke­rül a termelőszövetkezetek tulajdonába. Az előzetes adatok ugyan változhatnak, erre vall a Jászberényi Gépjavító Ál­lomás tapasztalata is. &2 ottani, Március 15 Termelő- szövetkezet két gép vásár­lására kötött előzetes meg­állapodást, végül nyolcat vett át. Az ugyancsak jász­berényi Vörös Csillag Tsz viszont a kért négyből ket­tőt vásárolt meg. A jász- dózsai Petőfi Termelőszö­vetkezet 11 gépre jelentette be igényét, aztán egyet sem vett át, mert időközben uj gépekkel gyarapította park­ját. A legnagyobb eladó ál­lomás a szolnoki, a jászbe­rényi és a törökszentmik­lósi. A legnagyobb vásárló tsz a tiszavárkonyi Petőfi és a tószegi Dózsa. A ti- szaszöllősi Szarvas Sándor, a tiszaörvényi Dózsa, a be. senyszögi Szőke Tisza vi­szont egy-egy gép átvételé­re jelentkeztek. A tavaszi gépátadás két lépcsőben történik meg. Az elsőben március végéig a tavaszi munkában résztve­vő munkagépeket adják el. A másodikban június ele­jéig a kombájnokat kapják meg a termelőszövetkeze­tek. Több helyen, így Tö- rökszentmiklóson is, előze­tesen próbaüzemet tarta­nak a szövetkezetben a megvásárlásra kerülő gé­pekkel. A kijavított gépek­re egyébként még három­hónapos garanciát vállal­nak a gépállomásoK — mondták el a megyei igaz­gatóságon munkatársunk­nak Összeül az Országos Béketanács Megkezdődött a gépek átadása a megye gépállomásain Nyolcvan iermelőssövetkeseí vásárol Még 1961-ben Túrkevésn

Next

/
Oldalképek
Tartalom