Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-22 / 69. szám

*Mi. méreti» 22, SZOLifOK MEGYÉS SÉftAf 5 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Építsd, szépítsd iskoládat l Iskolánkban hagyomány már, hogy részt veszünk az Építsd, szépítsd iskoládat mozgalomban. Az idén is a tantestület és a KISZ- szervezet szorgalmazta a mozgalmat. Feladatunk a tantermek, a folyosók tisz­taságának megőrzése, az is­kola környékének parkosí­tása, az utak rendezése, va­lamint a teniszpálya építé­sének befejezése. E mun­kában résztvesznek a kö­zépfokon tanulók és a fel­sőfokú technikum első­éves hallgatói. A parkosítást csoportok­ban végezzük. A legjobb eredményt elérők jutalma kétnapos tanulmányi kirán­dulás. Március 13-án az el­ső évfolyam C-csoportja Fazekas Sándor tanár ve­zetésével nagy lelkesedés­sel kezdte az utak és a parkosításra váró területek kialakítását, illetve terve­zését Urbán Ferenc Karcag Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum Ki mondja ki a boldogító „igen“-t? A Tiszamenti Vegyiműveknél KISZ lakásépítési akcióról tárgyaltunk néhány héttel ezelőtt. A házat a TVM lakótelepén építenénk. A feltételeket, amik után az OTP a szükséges hitelt nyújtaná, vállaltuk; így a társadalmi munkaórákat és a szükséges készpénz befizetését. Legégetőbb problémánk, a lakáskérdés oldódna meg ezáltal. Most mégis úgy halljuk, hogy az építkezést nem engedélyezik. Indok: a bölcsőde, illetve a népbolt nem bírná a nagyobb létszámot, illetőleg a forgalmat. Úgy véljük, ez nem lehet olyan nagy probléma. Hi­hetetlen, hogy huszonnégy család „felborítaná” a la­kótelep ellátását. Lassan itt a jó idő, kezdhetnénk az építkezést. Csak éppen a boldogító „igen”-t nem mondta meg ki senki, amelynek alapján megkapnánk az építési engedélyt. Az országban sok városban sikerrel járt már a KISZ lakásépítési akció. Miért ütközik aka­dályba éppen Szolnokon? Otthonra vágyó KISZ-fiatalok Szolnok, TVM Kin jóindulat kellene Nagyon örü­lünk annak, hogy a község­ben van gázcse­retelep. Csak az a szomorú, hogy az AKÖV darabárus járata sokszor nyolc napig is „vára­koztat" üres pa­lackokat — a fo­gyasztók legna­gyobb bosszúsá­gára. A telep ve­zetője többször sürgette ennek rendezését, mi, fogyasztók is reklamáltunk már az ügyben. Eredménytele­nül. Szeretnénk, ha az AKtJV illeté­kesei intézked­nének, hogy az üres gázpalacko­kat a lehető leg­rövidebb időn belül elszállíta­nák, illetve te­li palackokat hoznának helyet­tük. Általában kétnaponként jön a túrakocsi, pillanatok alatt meggyőződhetne kísérője, hogy van-e töltésre váró palack a cseretelepen. Halla Zoltán Jászalsr'szent- györgy Hol játsszanak a Rocsa-teiepi gyerekek? A MÁV futballpálya mö­götti Rocsa-telepen la­kunk. Szinte minden oldal­ról vasúti sín övezi lázain­kat. Gondunk: hol játssza­nak hát gyermekeink, ahol nem éri baj őket? A lakó­házak között van egy 400 négyszögöles terület, ame­lyet négy-öt éve a fűtőházi munkások fásítottak. Esz­ményi játszóhely renne, ha... Ha néhány ember nem üldözné a levegőző, futkározó gyerekeket. Os­torral, bottal zavarásszák, még kővel is dobálják a kicsinyeket. Azért teszik ezt, mert néhány tyúkjuk nem tud nyugodtan legel­ni, kapirgálni. Elfelejtik, hogy néhány évvel ezelőtt még nekik is játszó sorban lévő gyermekeik voltak. Akkor viszont ők maguk is beálltak az „ifi focicsa­patba”. Az egészséges, szabad le­vegőt óhajtó gyermekek, vagy a tyúkok fontosab­bak? Több aláírás Szolnok Pókháló van már a% ablakon ... Ezt a divatos slágert hallom úton-útfélen. Ezt énekli negyedikes kislányom reggel, délben, este. Ezt fütyülik a hivatal folyosóján dolgozó villanyszerelők reggel, délben, este. Megvet-e érte valaki, ha magam is ezt dudorásztam, amikor a napokban a Fényképész Szövetkezet Ságvári Endre úti műtermébe igyekeztem? Az emeletre vezető lépcsőn baktatva meg-megáll- tam és megnéztem az ott elhelyezett, hatalmas mé­retű fényképeket: Karácsonyi Magda, Benkö Béla, Krencsey Mariann, Varga D. József fotóit. Színházi közönségünk kedvencei vouak ők. De mikor? Hát bi­zony, régen. Ezt tanúsítja a fényképfelvételeken levő pókháló, mely vastagabb lehet, mint a dalban szerep­lő kis házé, ott a domboldalon. Por és pókháló. Nem jó reklám a Fényképész Szö­vetkezetnek. h. j. Szolnok Először ax urnánál Március 19. Az utcák tele van­nak emberekkel. Mindenki igyek­szik a kijelölt szavazóhelyre. Az idősebbek nyugodtan be­szélgetve, az elő­ször szavazók vi­szont némi szo­rongással lépik át a küszöböt. Jó­magam is az utóbbiak közé tartozom és csak akkor enged fel bennem a fe­szültség, amikor már bedobom az urnába életem első szavazólap­jait. Mielőtt kilép­nék az ajtón, egy férfi gratulál, s a KISZ megbízá­sából egy emlék­lappal ajándékoz meg. Megi'lető- dötíségemben csak egy „kösző­nöm”-öt tudok mondani. Lassan haladok az ut­cán. Valami ha­tártalan nyuga­lom és jóleső ér­zés vesz rajtam erőt. Talán et­től a figyelmes­ségtől? lehet. Vannak embe­rek, akik hallat­lan sok elfoglalt­ságuk, munká­juk közben sem feledkeznek meg j az örömszerzés e | módjáról. Ezúton I köszönöm meg figyelmességüket. K. J-né Kisújszállás Kellemetlen iogad ata a .. • A múlt héten Karcagon jártam. A régi, 4-es főúton mentünk be a városba. A szépen kiépült szolgáltatási létesítményekkel ellátott kis település után — Kis- földek — nemcsak szomo­rú látvány, hanem nagyon kellemetlen szag fogadott bennünket A téglagyár mellett lévő mély árokban ugyanis talajvíz gyülemlett fel. Nem ez okozza ugyan az „illatot”, hanem — amint az arra lakók elmon­dották — a Köztisztasági Hivatal körülbelül két nele a városból ide hordatja a szennyet. Itt ürítik ki a szennyvízzel telt hordókat, „tartozékaival” együtt, ami nemcsak kellemetlen sza­got, hanem baktériumokat is terjeszt. Ki lesz a felelős azért, ha valamilyen betegség fel­üti itt a fejét? A szenny­vízároktól ötven méterre emberek, gyerekek laknak. Alig kétszáz méterre van onnan a kenyérgyár, a hántolómalom, ahol élel­miszert, illetve annak alap­anyagát állítják elő. Ez nem tűnik fel a KÖJÁL- nak? Ha egy vödör vizet az utcára öntenek, azért viszont már szólnak. Sürgősen meg kellene j vizsgálni az ottani hely- : zetet A Kisföldeken lakók és az arrajárók nevében: Szabó Ilona Szolnok Az illetékesek intézkedtek Eltűnnek a földkupacok... ...a Temető utcából, már régen vártunk erre... — ír­ta levelében a napokban özvegy Balogh Lászlóné szolnoki olvasónk. Panasza nyomán ugyanis feDiuár 15-i lapszámunkban e ro­vatunkban tettük szóvá, hogy a telefonvezetés áru­ló nyomait nem takarítot­ták el az utcából a mun­kások. Sokat, nagyon sokat ír­tunk már hasonlókról. — Mégis, miért van az, hogy egy-egy munka elvégzése után „felsőbb” utasításra, esetleg újságcikkre „var­nak” egyes vállalatok dol­gozói, csak ez után hajlan­dók a tereprendezésre, a kimaradt értékes épület­anyagok elszállítására? Sem táppénz, sem eaaládi pótlék Panasszal fordult szer­kesztőségünkhöz Nagy Ist­ván cserkeszöllői olvasónk. Nem részletezzük hosszú levelét. Lényege: a kun­szentmártoni községi ta­nácsnál volt szerződéses munkaviszonyban. Közben beteg lett, kórházban is ápolták. Eddig nem is volt probléma. Űjból alkalmaz­ták, ismét megbetegedett. Ekkor már nem kapta meg a táppénzt. A családi pót­lék folyósításához szüksé­ges munkaadói igazolás postázását ötször-hatszor (?) is megígérték neki a ta­nácsnál. Pénzre mindig, mindenütt szükség van, méginkább ott, ahol beteg a családfő. Kérésünkre a kunszent­mártoni járási tanács elnö­ke vizsgáltatta meg Nagy István panaszát. A válaszle­vél nem váratott sokáig magára, amelyből a követ­kezőket tudtuk meg: Nagy Istvánt a tanácsnál másodízben 1966. október 9-től november 14-ig fog­lalkoztatták, ezúttal mun­kaszerződés nélkül. Erre az időre az illetékes társa­dalombiztosítási szervekhez is „elfelejtették” őt beje­lenteni. így csak természe­tes, hogy nem kapott táp­pénzt, családi pótlékot. Az ügyben mulasztott dolgozó­kat felelősségre vonják, s természetesen intézkedés történt az utólagos beje­lentésre is. Bejelentés érkezett szer­kesztőségünkbe, a tiszafü­redi fmsz-húsbolt Fő utcai üzletének vezetője ellen. Fölényes a vevőkkel. A jó ismerősöket, barátokat a raktárban szolgálja ki. ezek korlátlan mennyiség­ben kaphatnak húst. Tőlük telefonon is elfogad ren­delést. tgy aztán előfordul, hogy akik az üzletben vár­nak húsra, üres kézzel tá­voznak. A panaszt a járási tanács kereskedelmi főelőadója vizsgálta. Mint szerkesztő­ségünket tájékoztatta, a bejelentés nem volt alap­talan. Ezért a Tiszafüred és Vidéke Körzeti Fmsz igazgatósági elnöke a hús­bolt vezetőjét 19G7. március 13-án sz'gorú megrovás fe­gyelmi büntetésben része­sítette és figyelmeztette: amennyiben munkája ellen a jövőben is panasz merül fel, munkaviszonyát is meg­szünteti. A debreceni Postaigaxvalúaág vizsgálta A közelmúltban több, lapkézbesítéssel kapcsolatos panaszt kaptunk olvasóink­tól. így február 8-án „Mi­ért nem hozzák rendesen az újságot?” címmel Kapás Sándorné szolnoki, illetőleg február 22-én „Reggeli ,ap — délben” címmel Várad; Béla, ugyancsak szolnoki olvasónk sérelmét közöltük A debreceni Postaigazga­tóság mindkét ügyet meg­vizsgálta. A válaszlevélben közölték: Kapás Sándorné az elmaradt lappéldányokat is megkapja pótlólag (re- i méljük, ez már meg ts történt időközben). Megál­lapították továbbá, hogy némely kézbesítő túlterhelt., í ezért kapják egyesek dél felé az újságot. Új kézbe­sítők alkalmazásával kí­vánják biztosítani, hogy legkésőbb 8—9 óráig min­den előfizető megkapja új- j Ságjait A TV KÉPERNYŐIÉ ELŐTT Szerdán a Shaw hivatal­ban, szombat este az erre az alkalomra „megnyílt” Hotel Operettben. Egyik helyen a könnyűműfai ügyeit intézték, a másikban Pompadour asszony és tár­sai szálltak meg egy es­tére. Amint tapasztaltuk, a Shaw-hivatal nem sóhiva­tal. Sőt. Mindössze egy óra alatt pecséttel látták el a könnyűzene egy egé­szen új hajtását, polgárjo­got nyert a magyar pol- beat. Tartalma után pro- testsongoknak is nevezik őket (lázadó dalok). Sirály, nem kellenek a szárnyaid, ha igaz világban nem re­pülhetünk — éneklik a műfaj nyugati képviselői. Követőik, a magyar Geril­lák Kis groteszk litániájuk­kal máris ízelítőt adtak a hazai termésből. Azután a hivatal minizsürije rövid úton döntött két új magyar táncdal sláger-sorsáról majd egy kis hivatalvezetői lecke következett; a szen­vedő ügyfél, a magyar táncdal fenegyereke Szöré­nyi, akinek az „elintézése ’ talán nem a legkörültekin­tőbben történt. A sláge­rekről szóló könyv dalban elmondott „kritikája” Csá­kányi szellemes és stílusa előadásában jól egészítette ki a hivatal könnyű műfajú szellemét, s még arra is fu­totta az időből, hogy a hi­vatal megtanulja a leg­újabb táncot, a Hoppel- bopelt. Mindez a jó szer­vezésnek (Bánki László. Völgyi Zsuzsa) a nagyvona­lú (olykor túlságosan is) hivatalvezetésnek (Vitrai Tamás) és a dinamikus le­bonyolításnak (Finta Zol­tán) köszönhető. A Hotel Operettben már korántsem mentek ilyen egyszerűen a dolgok, mi több, semmi sem végezte­tett el. A kérdés továbbra is maradt: operett vagy musical. Pedig a műsor szerkesztőd látszólag azzal a gondolattal küldték pást­ra a két nagy ,,rivál;st', hogy több menetes dal- assóban dőljön el, kié le­gyen a pálma. A pálma maradt, csak a nagypapa kapott egy egész koszorúba Hotel vendégeitől. Az ő ál­mában éltük át mi ia a párviadalt; az ő szép és gyötrelmes álmában. De ahogyan végigjárta az ope­rettcsillagok szobáit, vagy éppen csak bekopogtatott hozzájuk, vagy amint elját­szott a cicákkal, nem min­den humor fiélkül való volt. Az sem, ahogy védel­mezi kedvenceit a betola­kodókkal szemben, akik hí­vatlanul a hallban éneklik és ropják a West Sid Sto- ryt. Az előadott dalok és részletek szépen szóltak. Csákányi László sajátos hu­mora is kellemes perceket szerzett; mégis eljutva a vetkőztetés pillanatához, ahol ha nem is bikinire, de mindenesetre fekete al­só fehérneműre vetkőznek az ellenfelek képviselői — mutatván, hogy lényegé­ben egyformák — meg­erősödik bennünk: az egész szembeállítósdi, az újabb keret, mely indítja és zár­ja az álomkeretet, felesle­ges ruhadarab a tulajdon­képpeni revű testén, ame­lyik e nélkül a beígért bi­kiniben (Pompadour bikini­ben, ez volt a címe) bizo­nyosan jobban festett volna. Röviden A Hét ország hét filmje so­rozatban a jugoszláv Ke­serű fű című filmet ez Elektrából jól ismert görög művésznő, — a film főhő­sét, Leát alakító — Irene Papas játéka avatta él­ménnyé. a szovjet Nyomok az ócánban-t a szép felvé­telek. Az angolok készítet­te De Sica portréfilmbei' útikalauzként is nagysze­rű volt az olasz film klasz- szikusa. Élmény volt hall­gatni Ádám Jenő profeszr szórt a magyar verbunkos muzsikáról, a reformok ze­nei világáról. A Turge- nyev regénye nyomán ké­szült tévé-játék — Első sze­relem — nagyszerűen ad la vissza e különös múlt szá­zadbeli történet atmoszfé­ráját és érzelmi világát. A Könnyű kis gyilkosság szó­rakoztató komédiának bi­zonyult V. M. A Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat 2—3 éves gyakorlat­tal rendelkező terv* statisztikust vesz fel. Jelentkezni lehet: Szol­nok, Vöröshadsereg út I 33. 7—12 h-ig. K Hxalffálás — nu t alól Rivaldafényben a könnyű műfaj Azzal, hogy kiválaszt: hi­szen annak az arcát és ne­vét, aki a képernyőre ke­rül, milliók jegyezhetik meg egy időben. Ebben a televíziónak aligha akad ma méltó párja. Egyébként felmérések is bizonyítják, hogy egymaga többet tehet a közéleti személyiségek megismertetéséért és nép­szerűsítéséért, mint vala­mennyi technikai jellegű információs eszköz. A vá­lasztások előtt gyakran is élt ezzel a lehetőséggel. Űj arcokat hozott emberközel­be, s azokról készített be­szédes portrét, akikkel bi­zonyára a valóságban is gyakran fogunk találkozni. A képviselőjelöltek arc- képcsarnokába — örömünk­re — Szolnok megyeiek is bekerültek. így a vasútál­lomásról adott helyszíni közvetítésben, valamint a Jászföld küldöttéről ké­szült riportfilmben me­gyénk választópolgárai kel­lemes, szinte baráti környe­zetben ismerkedhettek je­löltjeik gondjaival, örömei­vel, és természetesen ve­lük is. Ugyanis a szoba­akusztikára hangszerelt mű­sorok keretében elsősorban ők kerültek premier plán­ba, jóllehet, a riportok nem fosztották meg őket mindennapi életközegüktőí. Mindkét esetben sikerült a társadalmi háttér meg­rajzolása is, egyrészt a szolnoki perspektíva fel­villantásával, másrészt a jászjákóhalmiak közösségi örömeinek és gondjainak, vázlatos bemutatásával. Tartalmi hasonlósága elle­nére a két program jellegé­ben mégis eltért egymás­tól; a szolnoki a helyszíni közvetítés valóságosabb iz­galmait kínálta, a Jász­föld küldi viszont előre megkomponált és megszer­kesztett portré- és riport­film volt. Ez utóbbi — jól megválasztott riport­alanyai révén (kitünően si­került kifejező arcok) jó ritmusú vágásával, átgon­dolt, szigorú szerkezetével — mélyebbnek és meggyő­zőbbnek bizonyult. (Zolnay Pál munkája.) Szombat este újabb St jelölttel ismerkedhettünk meg vázlatos arcképek for­májában: így a képviselő­jelöltek arcképcsarnoka • televízióban tovább bővült Válásai — a toieríztá

Next

/
Oldalképek
Tartalom