Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-19 / 67. szám

tffi. március ül

SZOLNOK MEGIH NfiTLAf

:s

Gyorsítás uMn lassítás

A JÁSZSÁG

t t

MÁGNÁS MISKAJA

A karcagi Népművészeti Agyagipari HTSZ-ben elkészült az új alkotóműhely. Ebben az épületben egy modern bemutatóterem, előkészítő, munkaterem ée egy villanykemence is heyet kapott.

Képünkön Russói István népművész legújabb alkotásán. a Zádor híd mintázásán dolgozik, as új műhelyben. ,

__b

U

J SZELEK

és akik „©'vitorláztak"

Tavasz volt Március •tolsó napja. A nagy csatározás utáni izgalmak még éforentartották a jászsági lalvakat. A jászberényi macskaköves főutcán hin- tót repítő lovak patkója csattogott és szikrázott. Pusztamonostor felől tűnt fel a fogat, s Jászjákóhal- mának iramodott. Ott a községházánál sokaság tolongott.

— Éljen Jenes Andrási Éljen a kisemberek képviselője!

Kistermetű ember eresztette magasra a hangját Akkorácska volt, mint egy gyerek. Csak a bajsza, fel- nőttesen félrefésült haja, komoly fekete csizmája bizonyított másról. A szónoklatra a pap, a főjegyző behúzódott a parókiára. A cseppember még jobban megeresztette hangját.

— Menjünk innen barátaim. Büdösek vagyunk az uraknak.

Magyar János plébános még mindig nem tért magához, amióta kihirdette a választási eredményt A parókia volt a kormánypárt szállása. Dr. Czettler Jenőt, az országgyűlés al- elnökét a magyar gazda- szövetség elnökét közgazdasági egyetemi tanárt ütötték itt el ma a mandátumtól. Pedig rajta voltak. Elintézték: Pusztamonostort innen Jászjákóhal- máról nem lehetett telefonon hívni. Debrecenen és Budapesten át teremtettek összeköttetést Lékó Pádár Sándor, meg Vass az ellenzéki kortesek. Különben előre látható volt. Czett- lert gyűlölték már. Sűrűn lehetett hallani:

— Akárkit megválasztunk, de Czettlert nem.

A méltóságos űr nemigen állt szóba választóival. Kortesborai is rosszak, ihatatlanok voltak, amit csörgőpusztai birtokáról küldött. Fukar ember, ez a Czettler. Azzal aztán végképp betett magának, mikor kijelentette Jászjákó- halmán, a kisiparos községben.

— Vegyék tudomásul, még a kaptafát is megadóztatjuk.

A plébánia társasága ocsúdni kezdett.

— Azért ez a Bálázsovics nagy heccet csinált. Igazi úri hecc.

Egyszerre felszabadult nevetés tört fel az urakból. ..

.. .Bálázsovics Ernő kormányfőtanácsos, Pusztamo. nostor földesura, a jászjá- kóhalmi választókerület elnöke. Tizenegy jász község tartozik ide. Tizenegy jász községben léptette fel 1935-ben képviselőnek Ba- lázsovics Jenes Andrást. S csinálta meg a „Tisztelt Ház” nagy szenzációját: az „egyetlen csizmás képviselőjét”. S adott- témát hónapokra szólóan a korabeli lapoknak, össze is írtak mindent

íme a Magyar Hétfő. Szalagcímmel, egész oldalas riportjában tudósít Jenes képviselőről, akinek apja pusztamonostori fuvaros volt 8 ő maga „a legutolsó béressel is kezet fog”. Pedig a Szécsény fel- falui 44 szobás kastélyban, fehér kesztyűs, iivrés inasok fogadják az újságírót „A fogadószobában fő helyen a kormányzó arany szobra”. A kastélyhoz itt 800 hold tartozik. Puszta- monostoron 14 ház, 700 hold még hozzá. És most jön a csoda. Ez az új ná- bob valamikor urasági inasként kezdte, Blessejo- vitsnál (Bálázsovics) szolgált Pusztamonostoron, s az első három hold földet borravalóból vette.

A Mai Nap tagadja a Magyar Hétfő-t A „csizmás, feltűnően kistermetű, tipikus magyar parasztról” •onml sem Igaz. „A kúria

csak 7 szobás és „se Iivrés inas, se fehér kesztyű”. Ellenben a riporter elkíséri útjára, a Jászságba a képviselőt Falvanként zöldgallyas diadalkapukat cigánybandákat lát amely- lyel Jenest fogadják. Já- noshida-Tótkéren banket- toznak a tiszteletére. Jásztelken, Alattyánon tánc- mulatság van. Jenes járja a táncot a választókkal. Mondja is neki az egyik menyecske.

„A falusi nép ellenségeit is így táncoltassa meg a képviselő úr.”

Reggeli Újság. Harmadik lap, Jenes harmadik arca. Nyilatkozik. A faluról.

„Nem tudják az urak — mondja —, milyen nagy a nyomorúság a falun. Ha sokáig így megy, elpusztul a magyar nemzet fundamentuma, a paraszt.”

S mert az urak nem tudják, majd tudatja Jenes András. Nagy terve van, István király napján hatezer jászsági szekérrel, harmincezer jászsági paraszttal felvonul a kormányzó elé. Felfedni a falu nyomorát? Nem. Hűséget fogadni a kormányzónak. A falu dolgait, mint mondja Gömbös Gyulával beszéli meg.

Aztán a Jászvidék 1935. április 21-i száma. Három héttel a választás után. Nyilttérben tiltakozik Jenes: „Olyan hírt terjesztenek, hogy kommunisták szavaztak” rá. Ez sérti. Ezért: „egyes fővárosi és vidéki lapok azon híreszteléséről, hogy földmunkás párti képviselő, annak közlését kéri, hogy független kisgazdapárti...”

.. .A kis Jenest kisgazda- párti, ellenzéki programmal indította Bálázsovics. így biztosabb. S, hogy még bizonyosabb legyen, a képviselőjelölt megtanult min. dent ígérni. Utakat mindenkinek. Jászdózsának közvetlen Jászapátira, Pusztamonostornak Gyöngyösre, Jászteleknek Jász- jákóhalmára műutat. És Jászjákóhalmának: oda vasutat, Nagykátától Debrecenig. Ki is karózták a helyét a Zagyván túl. Soha semmi nem lett egyetlen ígéretből se. Illetve egy részét a néphatalom valósította meg. De Jenes megkapta a mandátumot, óriási szavazattöbbséggel.

S ha már utat nem tudott juttatni, adott savanyú cukrot. Jászdózsán be. ment a fűszerboltba, megvásárolt öt kiló savanyú cukrot, szétosztotta az iskolás gyerekeknek:

— Mondjátok meg otthon, ezt Jenes Andrástól

kaptátok.

Jászfényszarun benyitott az első faluszéli kocsmába, akit csak ott talált, mindenkit vendégül látott. Ap. róoónzt váltott, s azt marékka) szórta, élvezve a gyerekek tolakodását. A fővárosban kiment a Teleki térre. Ott sokasodott a munkanélküli kubikos tömeg. A honatya kiválasztott ötven jászárokszállási munkanélkülit. Nem munkaalkalmat adott. Megebédeltette őket. Ez így nagyszerű cselekedet volt, erről lehetett cikkezni, lehetett visszhangot teremteni.

Kellett is, mert Jenes

Négy asszony — Fábián Bálintné túrkevei. Balogh Józsefné kenderesi, Holló Gáborné jászladányi és Bérezi Istvánná karcagi tsz nőbizottsági tag — képviseli megyénkből a termelőszövetkezeti nőbizottságokat március 20-án az Országos Nőtanács ankétjén.

Ex ax da6 alltalorak aaetAndrás fénye hamar megkopott. Különösen mikor a betyárból pandúr lett. Becsapva jászsági választóit, átpártolt Gömbös fasiszta pártjába, a Magyar Élet Pártba.

Feliépet ugyan a következő, az 1939-es választáson is. De hiába mérték Pusztamonostoron három helyen is a kortesbort, s hiába szavaztatták az ottani urak a cselédséget Jenesre, az ellenfél, gróf Ta- kács-Tolvay lett a mandátumgyőztes. Ugyan sokáig azt suttogta a nép, Jenes megnyerte a választást, de eladta a mandátumot hatvanezer pengőért.

Ki tudja. Annyi bizonyos, furcsa úton futott fel Jenes csillaga. Szobainas volt valóban. Ahogy a puszta- monostori Balázs Józsi bácsi emlékszik rá:

— Benyalta magát az urakhoz. Azoknak beárult mindent

Jenes tollasod ása azzal kezdődött, hogy betársult egy szolnoki Fodor nevű ügyvédhez, tönkrement birtokokat parcelláztak a banknak. Addig parcellázott, addig ügyeskedett Jenes, míg a monostori Fáy György birtokból rámaradt 80 hold a kastéllyal. Aztán jött a többi. Haszonbérbe vette Waldeck Frigyes gróf félezer holdját Az Ötszáz holdon öt állandó bérest tartott Csak ötöt Nem is él már belőlük csupán László Józsi bácsi.

így lett az inasból birtokos, azazhogy „tipikus magyar paraszt”. És hogy lett képviselő? Jászjákóhalmán Lékó P. Sándor, volt kortese meséli a történet mag_ vát:

— Összekülönbözött valamin a Bálázsovics uraság, meg a Czettler képviselő úr. Addig vitáztak, hogy Czettler mérgesén oda vágta: ha nem .tetszem, lépj fel elleném. Balázsö- vics azt mondta, majd megemlegeti még őt Czettler. A szobainasával buktatja meg a választáson.

Bálázsovics inasa bevonult a „Tisztelt Házba”. A gazda továbbra is szigorúan fogta. A monostoriak mesélik, láttak egy jelenetet a kastélykertben. Képviselőházi beszéd után jött haza Jenes András. Balá- zsovics görbebotjával csap. kodott mérgesen feléje. Ugrált a kicsi ember a bot elől ijedten, mentegetőzve.

— De méltóságos úr.. de méltóságos úr...

Aztán a kis Jenest talonba tették az urak. Még kétszer tűnt fel a faluban. 1944-ben vörös karszalaggal jelentkezett, hogy megy Debrecenbé, s megalakítja itthon a kommunista pártot. A Balázs testvérek zavarták el:

— Eredj, te semmiházi! Te vitettél el bennünket tizenkilencben.

Aztán 1956 ellenforradalmi napjaiban bukkant fel.

— Mink győztünk, án- gyó — mondogatta a monostori asszonyoknak.

Nem él már az öreg Jenes. De volt cselédei és a választói néha még emlegetik. Ahogy Bense László mondta: ritka nagy köpönyegforgató volt az öreg.

Borzák Lajos

kor a szövetkezeti nőmozgalmi aktívákat országos rendezvényre hívják meg azzal a céllal, hogy helyzetükről és a feladataikról tanácskozást tartsanak. A megyénkből résztvevő asz- szonyok munkatársaikat is meghallgatják elutazásuk előtt, visszatérve pedig beszámolnak tapasztalataik»«'

Az alföldi olajipari vállalatok az utóbbi években jelentős beruházások révén sokat fejlődtek. Ez természetesen a munkáslétszám emelkedését is maga után vonta.

Ez a gyorsütemű fejlődés nagy erőfeszítéseket követelt mind a termelő vállalattól, mind a fúrási üzemtől a szakmunkásképzés

terén. Az Igyekezet nem volt hiábavaló: a különböző szakmunkásképző

tanfolyamokon 2433-an vettek részt az utóbbi négy esztendőben.

A szakvezetők véleménye szerint ez a „gyorsított" módszer jó volt tegnap, ma viszont már nem megfelelő. Vagyis a rövid Ideig tartó tanfolyamok helyett a jövőben tartósabb, huzar mosabb „lassított” továbbképzés alapjait kell megteremteni.

Egy évvel ezelőtt részletesen tájékoztattuk olvasóinkat annak a vizsgálatnak az eredményeiről, amelyet a meglel Népiéllénőrzési Bizottság tartott a szolnoki tervező irodában. A feltárt szabálytalanságok és

A meglehetősen szövevényes helyzet, továbbá a rend mielőbbi helyreállítása, a felborzolt kedélyek az iroda gazdasági vezetőit, kommunistáit összefogásra, tervszerű együttműködésre késztette. A pártvezetőség és Bálint András igazgató messzemenően egyetértettek abban, hogy mindenek, előtt a munkafegyelem megszilárdítására, a belső ellenőrzés megszervezésére, a folyamatos termelés munka megteremtésére van szükség.

Az igazgató tervezett intézkedéseiről tájékoztatta a

Egy év telt el. A pártve- zetöség és a gazdasági vezetők megállapították, nem volt hiábavaló a közös fára. dozásuk. A munkafegyelem megszilárdult, a szigorú intézkedések nevelő hatásúak voltak. Akikkel egykor sok baj volt, belátták hibáikat és ma már az iroda legszorgalmasabb dolgozói közé tartoznak.

Az említett vizsgálat alapján helyes következtetéseket vontak le: nagy

gondot fordítottak a belső ellenőrzés hatékonyságának növelésére. Az új főkönyvelő rendbehozta a vállalat gazdasági ügyeit.

Szükségessé vált néhány belső szervezeti intézkedés is. Az egyik szakosztály-vezetőt leváltották, alacsonyabb munkakörbe helyezték, elejét vették a főgépész és főstatikus közötti személyes ellentétek kialakulásának is.

Kidolgozták — az iroda történetében először — a vállalati bérszabályzatot, prémiumrendszert mely azóta hatékonyan ösztönöz • iú autókÁr»

belső problémák arra késztették a megyei tanács vb építési, közlékedési és vízügyi osztályát, mint felügyeleti szervet, hogy az iroda igazgatóját felmentse, új igazgatót és főkönyvelőt nevezzen ki.

párvezetőséget. Természetes, hogy a kommunisták támogatták őt, és az iroda dolgozóinak többségét

megnyerték a közös ügynek.

Az említett intézkedésekre szükség volt, emiatt azonban ma már semmi szégyenkezni valójuk nincs.

Az igazgató megtiltotta, hogy „maszek” munkát akár munkaidő után is bárki végezhessen az irodában. Többen megérezték, új szelek fújnak és inkább „elvitorláztak” az irodából, mintsem megváltoztak volna.

És még valamit megemlítünk, ami annak idején eléggé viharos volt: a másodállások ügyét. Ma, másodállást, illetve mellékfoglalkozást csak azok vállalhatnak, akik példamutató munkájuk révén ezt a kedvezményt kiérdemelték. (Ettől függetlenül a másodállások száma minimálisra csökkent.)

A jószándékú emberek összefogása, a kommunisták áldozatos munkája és a gazdasági vezetés következetessége olyan erő volt, ami túlzás nélkül mondhatjuk, megváltoztatta az iroda szellemi légkörét

Yolt erejük

Rendszeressé váltak a termelési tanácskozások, a szakosztály megbeszélések.

A konszolidálódó helyzet magával ragadta a dolgozókat: számos javaslattal, nemritkán bíráló megjegyzéssel segítették a gazdasági vezetőket. Mindenekelőtt a közös cél: az iroda arculatúnak átalakítása, a termelés hatékonyabbá tétele

vezérelte őket. Ez utóbbira jellemző, hogy 1966-ban az iroda az előírt 12,1-el szemben 19,2 %-os nyereséget ért el, három százalékos létszámmegtakarítás mellett és túlóráztatás nélkül!

Minden rendben lenne? Ezt még nem lehet kijelenteni. Tacopulosz Nikosz, a párttitkár elmondotta, az iroda társadalmi szervezeteinek munkáján van még javítanivaló. A vezetőség megkívánja a szakszervezetben dolgo2ó kommunistáktól, hogy lendítsék fel a szervezeti életet. Ugyanez áll a KISZ fiatalokra is.

Bohaty Lajos főmérnök arról beszélt, hogy egyes szakosztályvezetők még mindig nem tudják megteremteni területükön a gazdasági és politikai munka összhangját. Az új gazdasági mechanizmusra való felkészülés is számos tennivalót jelöl ki számukra. A határidők betartása további szervezési erőfeszítéseket kíván és így tovább. Egyszóval bőven maradt még munka I967-re is.

B za'mat szavazott a párt

Ma már könnyebb helyzetben vannak az iroda dolgozói, mert volt erejük leszámolni a hibákkal.

Az egy év alatt elért eredményekért méltán illeti meg az egész kollektívát a dicséret, az elismerés. A városi párt végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén kialakított álláspontja is ez, mellyel egyben bizalmat szavazott a tervező irodának a jövőre nézve is.

Reméljük az elért eredményeket tartósítják, sőt tovább fejlesztik. A nagy munka, amibe egy éve belefogtak az iroda dolgozói csak így lehet teljes.

!\éqy asszony Budapestre meqy

Megszűnt a másodállás damping

Az igazgatót segítették a kommunisták