Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-17 / 41. szám

Vll&g proletariat, egyesüljetek ! SZOLNOK MEGYEI í A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA BaifflagBel XVIII, évfolyam* 41. »iám. Ára 50 fillér 1961. február 17., péntek. Életszínvonal: 1966 A Z ÉLETSZÍNVONAL alighanem az a cso­mópontja a népgazdaság­nak, amely állandóan a legtömegesebb „közellenőr­zés” alatt áll- A személyes érzékelés, az életkörülmé­nyek mindennapos kont­rollja kétségkívül képet ad a fejlődésről, a változá­sokról, ám tegyük mind­járt hozzá: korántsem tel­jes és nem is mindig va­lósághű képet. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ezt az össze­tett, tömérdek tényező ha­tására alakuló ás minden­kit közvetlenül érintő fo­galmat átfogóan, országo­san megítélni csak a leg­fontosabb adatok, tények ismeretében lehet. S ha Igaz is, hogy ebben aztán igazán a személyes tapasz­talás a legmeggyőzőbb, mégsem árt megismernünk az országos átlagszámok madártávlatából nézve élet. körülményeink alakulását, elvégre ezek az országo­sán érvényes átlagok — képletesen szólva — mind­nyájunk pénztárcáinak adataiból összegeződnek. Meg kell mindjárt jegyez­nünk azt is — és ez rend­kívül fontos a következők, ben olvasható adatok pon­tos értékeléséhez —, hogy az átlagok korántsem tűk. röznék minden rétegre vagy kiváltképp minden családra egyformán érvé­nyes helyzetet; közismert, hogy például a múlt évi ér és bérrendezés is kü­lönbözőképp érintette a családokat. Ha a tavalyi évet — a harmadik ötéves terv első esztendejét — tekintjük át ilyen szempontból, minde­nekelőtt az tűnik szembe, hogy egész sor fontos pon­ton — a népgazdasági be­vételek és a fogyasztásra, a „felélésre” szánt össze­gek főkönyvi rovataiban is — jelentősen túlteljesítet­tük az 1966. évi előirány­ztokat. Ami az elsőként említett „bevételi” oldalt illeti — márpedig enélkül tehát a „miből” vizsgálata nélkül aligha lehetne ele­mezni az életszínvonal ala­kulását —, a legfontosabb tényező, hogy a tervezett 4 százalék helyett megközelí­tően 6 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem- S ez a két százalékos többlet, amely tegyük hozzá: jelen­tősebb a látszatnál hiszen az eredeti előirányzat fele — egész sor kedvező válto­zást, népgazdasági méretű előrelépést fejez ki sűrített összegezésben. Azt például, hogy az ipar 7 százalékos termelésnövelésén belül, javult az úgynevezett mi­nőségi mutatók teljesítése, magyarán: kedvezőbben külkereskedtünk mint ko­rábban, s végeredményben aktív egyenleggel, kiviteli többlettel zártuk az évet; hogy javult a termékek minősége, bővült a válasz­ték. INDEZ nékülözhetet- !en háttere az 1966. évi életszínvonal jellemző változásainak. Egészóben- véve: a lakosság pénzbevé­telei 7 százalékkal nőttek 1966 ban. E szám értékelé­sekor azonban két további körülményt is figyelembe kell vennünk- Egyrészt azt, hogy az úgynevezett pénz­beli jövedelmeken túl egyéb „bevételi” forrásai is vannak a lakosságnak, a különböző birítékon kí­vüli. társadalmi juttatások például. (Az arányok szem­léltetéséül megemlíthetjük, hogy a második ötéves terv Időszakában a pénzbeli jö­vedelmek a lakosság ösz- szes jövedelmének mintegy 70 százalékát tették ki.) A másik fontos tényező, ami­re utalnunk kell az, hogy a pénzbevételek valóságos értékét természetesen az árszínvonal befolyásolja, s 1966-ban a fogj-ásztól árak mintegy másfél-két száza­lékos emelkedése ennek megfelelően mérsékelte a keresetek, jövedelmek tényleges vásárló értékét. Ha viszont — immár szű­kítve a vizsgálódás körét —, valóban ezt: tudniillik a pénzért vásárolható ér. tékeket, közismerten a bé- rek-jövedelmek reálértékét tekintjük át, itt is beszá­molhatunk az előirányza­tok némi túlteljesítéséről. A munkások és alkalma­zottak egy főre jutó reál- jövedelme ugyanis, az esz­tendő tervében szereplő 3.5 százalék helyett mint­egy 5 százalékkal emelke­dett. E túlteljesítés mérle­gelésekor figyelembe kell vennünk a foglalkoztatott­ság hozzávetőleg 1 százalé­kos növekedését, továbbá bizonyos társadalmi jutta­tások — például: a csalá­di pótlékok, a nyugdíjak — emelését, s azt is, hogy az ár-bérrendezéskor elő. irányzott fogyasztói ár­emelkedés némileg a terve, zett alatt maradt­A VIZSGÁLÓDÁSBAN _ végül eljutottunk ah­hoz a jövedelmi tükörhöz, amelyből talán a „legtisz­tábban” olvasható ki az életkörülmények tényleges javulása: az egy keresőre jutó reálbér ez. amely nem azt jelzi, hogy például a keresők számának emel­kedésével miként nőtt az összesen kifizetett bér, ha­nem valóban a személyes „borítékok” tartalmára utal. Nos, a munkások-al- kalmazottak egy keresőre jutó reálbére, a tervezett 1.5 százalék helyett mint­egy 2—3 százalékkal nőtt (természetesen: rétegen­ként illetve családonként differenciálódva, illetve, bizonyos rétegeknél csök­kenés is volt 1966-ban). A parasztság fogyasztásának reálértéke — ami magá­ban foglalja a saját terme­lésű és elfogyasztott javak értékét is — a munkások- alka'mazottak „bevételei­nél” némileg gyorsabban nőtt. Az életkörülményeket az imént említett mutatószá­mokon túl még egész sor más tényező is jellemzi, például: a kiskereskedelmi forgalom mintegy 7 száza­lékos bővülése, és kivált­képp a lakosság által Vá­sárolt árumennyiség szer­kezeti összetételének vál­tozása. amely arra mutat, hogy a korszerűbb életfor­mát jellemző áruk eladása nőtt a leggyorsabban. \ Z ÉLETSZÍNVONAL különböző mutatószá­mai túlteljesítésének mar. gójára végezetül még egy fontos észrevétel kívánko­zik- Azt mondhatnék: az eleve nem túl magas, nem látványosan gyorsra ter­vezett előirányzatokat tel­jesítettük túl, s ebben két­ségkívül van igazság. — Csakhogy aligha kérdéses melvik módszer a helye­sebb: az e, hogy eleve a lehetőségekkel nem számo­ló fejlődést tervezünk il­letve: fontolva haladva mértéktartóan határozzuk meg az életszínvonal nőve. kedési ütemét? T. A. TOVÁBB ÉPÜL A SZOLNOKI SÁGVÁRI KÖRŰT (Foto: Nagy Zsolt) Apad a Tisza Csökkent a belvíz A nn* rr r li§za tipogyar csati akozott a jubileumi versenyhez Néhány nappal ezelőtt ariól edíunk hírt, hogy az évszakhoz viszonyított eny­he időjárás miatt a Tisza mellék folyói megduzzad­tak s enyhe áradást okoz- tak a folyón. Az újabb hi­deghullám az áradást meg­akadályozta. A Tisza me- derteltsége jelenleg ötven százalékos. A vízállás pe­dig Tokajnál 467 centimé­ter (duzzasztott), Tiszafü­rednél 181, Szolnoknál 298 centiméter, apadó jellegű­A Tiszán a jég Tiszafü­red és Kőtelek között erő­sen zajlik. Kőtelektől Óbal- láig áll, innen délre Szol­nokig zajlik, míg Szolnok­tól Csongrádig 8—12 cen­timéter vastag álló jég bo_ rítja. Az árhullám levonulása és a Tisza apadó jellege miatt a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság terüle­Kíiszüböit az envliiiiés • A hazánkban több napja tartó derült, száraz idő­szak végét jelzik a meteo­rológiai térképek. A 4000 méter feletti légrétegekben máris érzékelték a műsze­rek a „felmentő” áramla­tot. Az összeomlóban lévő óriás anticiklon központja jelenleg Kijev légterében van. A nyugati országok­ban csütörtökön már „föl­det ért” az Atlanti-óceáni enyheség. Az előrejelzés szerint az Atlanti-óceán felől érke­ző enyhe légtömegek pén­tekre felhősödést hoznak, s a nyugati országrészeken észrevehetően enyhítik a fagyokat A délkeleti-déli széi többfelé megélénkül- Csapadékra pénteken még nem kell számítanunk, tén megszüntették az ár­vízvédelmi készültséget. Tovább tart a belvízzel borított területek csapolá­sa. A hidegebb időjárás következtében újabb bel­víz elöntések nem kelet­keztek. A február 8-i ma­ximális 64 300 katasztrális holdat borító belvíz mint­egy ötezer holddal csök­kent. Az igazgatóság terü­letén jelenleg 59 400 hold áll víz alatt. Ezek levezeté­sére a tiszaroffi 7-es, a tö­rökszentmiklósi 10-es és a mezőtúri 11-es belvízvédel­mi szakaszon I- fokú ké­szültség, mig a jászberényi 3-as. a jászkiséri 4-es, a besenyszögi 5-ös, a kunhe­gyes! 6-os, a karcagi 8-as. a kisújszállási 9-es és a cibakház! 12-es belvízvé­delmi szakaszon II. fokú készültség van. Ezeken a területeken 19 stabil, 3 félstabil és 28 hor­dozható szivattyúval 547 igazgatósági alkalmazott és 60 mezőgazdasági munkás dolgozik. Az országgyűlési képvi­selők, Illetve a megyei, já­rási, városi és községi ta­nácstagok jelölő gyűlései­nek tapasztalatairól tár­gyalt a Hazafias Népfront Szolnok megyei bizottsága. Az előterjesztésből és a hozzászólásokból kiderült hogy a képviselői és a ta­nácstagi jelölő gyűlések fontos, felelősségteljes mun­káját több mint tízezer népfront bizottsági tag és aktivista segíti a megvé- ben. Közreműködésükkel a mai napon megveszerte be­fejezik a jelöléseket A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága szerdai, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulójának megünneplésére hozott ha­tározatában közzétett mun­kaverseny felhívásához csat­lakozott a legnagyobb al­földi könnyűipari üzem, a martfűi Tisza Cipőgyár munkás- és műszaki kol­lektívája. Az Állami-díjas Petőfi Sándor szocialista munka­brigád javaslatára a cipő­gyáriak elhatározták, hogy a közel hétszázezer pár export kötelezettségüknek a jubileumi munkaverseny keretében a vállalt határ­időnél két és fél hónappal előbb eleget tesznek. A vállalást szocialista szerződésbe foglalták . a TANNTMPEX Külkereske­delmi Vállalattal- A szer­ződésben rögzítették azt is, Februárban és március első felében a megye va­lamennyi helységében vá­lasztási . nagygyűléseket tar­tanak, ahol a választópol­gárok tájékoztatást kapnak a politikai, gazdasági, kul­turális élet elmúlt négy évi fejlődéséről, a követke­ző időszak terveiről, az űi választójogi törvény által biztosított jogokról és kö­telezettségekről. A válasz­tási nagygyűlések előkészí­tése a népfront mozgalom aktivistáinak, a társadalmi szervezetek tagjainak újabb fontos feladata lesz. hogy a gyártmányok mi­nősége kifogástalan lesz és a kivitelezésnél a legkor­szerűbb műszaki eljáráso­kat alkalmazzák. emlékművekkel és szobrokkal gazdagodik a megye A megyei pártbizottság és a megyei tanács javas­lata alapján ismertették Budapesten a következő években Szolnok megyében felállítandó szobrok és em­lékművek programjavasla­tát, amelyet az illetékesek ts jóváhagytak. Eszerint a későbbiekben Jászberényben, Szolnokon és Mezőtúron felszabadu­lási emlékmű épül, Tisza­füred pedig egy tanácsköz­társasági emlékművel gaz­dagodik. Az elképzelések szerint Kunszentmártonban Lenint ábrázoló dombor­művet állítanak majd fel, illetve a megyeszékhelyen helyezik el Zalka Máié szobrát. Az előbb említett szobrok és emlékművek a tervek szerint 1970-re ké­szülnek el Tízezernél is többen vannak

Next

/
Oldalképek
Tartalom