Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-16 / 40. szám
19«. február 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP $ Az adatok önmagukért beszélnek A megye szarvasmarhaállományának megoszlása társadalmi szektorok szériát 7960. OU. 7966. J/f.öf lílDiÖte*.. ÁLLAMI SZCKTOA SZÖV£TK£Z£T/KÖZÖS £6f£B A szarvasmarhaállomány a megyében a tavaly tavaszi összeíráskor 120 261 volt, mintegy nyolcezerrel több mint 1960-ban. A szövetkezeti szektorban van az állománynak több mint a fele. A jelentős beruházások következtében az állatállomány a termelőszövetkezetekben lényegesen kedvezőbb körülmények között nevelődik, mint hat évvel ezelőtt. Az állami gazdaságokban található az összállománynak 15 százaléka. Uj nawyíeSjesífméöyű repülőgépek A minap öt nagyteljesítményű szovjet repülőgép érkezett a Repülőgépes Növényvédő Állomás budaörsi repülőterére. Az új gépek növényvédőszer-tartólya ötször nagyobb, mint az eddigi gépeké. így leszállás nélkül ötször nagyobb területen tudják elvégezni a munkálatokat, mint az eddigi gépek. Az állomás berendezkedik nagyteljesítményű helikopterek bevetésére Is. A hegyvidéki szőlőtelepítések vegyszerezését eddig a merevszárnyú repülőgépekkel nem lehetett elvégezni. Ezért a jövőben a külföldön már jól bevált helikopterek segítségével végzik el a szőlőmegmunkálást. F célra az ötéves tervben 10 helikopter beszerzését határozták el. Ha ezek beérkeznek, azonnal ..bevetik” azokat a szőlőművelésnél. A helikopterek alkalmazása megoldja a nagy szőlő települések vegyszeres megművelését. Előkészítő tanfolyam különbözeti vizsgára A Művelődésügyi Minisztérium rendelkezése értelmében lehetőség nyílik szakmunkástanuló iskolát végzett dolgozók számára, hogy különbözeti vizsga letétele után a dolgozók gimnáziumaiban folytathassák tanulmányaikat. A különbözeti vizsgát tevők részére 1967. február 14-én délután fét öt órai kezdettel 20 hetes előkészítő tanfolyamot indítunk önköltséges alapon. A részvételi díj körülbelül 100 forint lesz. Az oktatás hetente egyszer történik. Szolnok város és környéke tovább tanulni szándékozó szakmunkásait szeretettel hívjuk és v' 'uk e tanfolyamra. Bővebb felvilágosítás személyesen intézetünk igazgatói irodájában (Szolnok. Zalka M. sétány 1.) vagy a 21—72-es telefonsamon kapható. Dolgozók gimnáziumának igazgatósága. Szolnok ücszs?entanc!rási MOZAIK Téli foglalkozatás a Haladás Tsz-ben 9 Olt vány készít ők tanfolyama A Haladás Tsz-ben évek óta foglalkoznak a sima szőlővessző gyökereztetésé- vel. Tavaly kétmillió szaporító anyagot állítottak elő, s ebből 700 ezret értékesítettek. A többi olasz rizling, piros szlanka. ezerjó és kék frankos vesszejét saját telepítésre, illetve pótlásra használták fel. A nagyüzemi szőlőtelepítés befejeződött a közös gazdaságban, a gyökeres sima vesszők értékesítése is gondot okoz, mivel azok csak a homoki telepítésre alkalmasak A szőlőoltvány viszont keresett cikk, de ahhoz nem értenek a szövetkezetiek. Ezért Nagyié- déről egy o'tványkéfixítő *xakembert szerződtettek a közös gazdaság vezetői. 42 város rendezési terve készül Az eddigi felmérések alapján a korábban kialakított egyszerű és ideiglenes városfejlesztési elképzelések helyett 1970-ig összesen 42 város végleges általános rendezési tervét készítik ol és hagyják jóvá. Ezen felül további 28 városban és nagyobb községben kell megkezdeni a kiegészítő munkákat, amelyekkel majd végső formába öntik a rendezési terveket. Üj városrendezési feladatot jelent a beruházásokban előirányzott létesítményeknek egy területre koncentrálása és összehangolt felépítése. Ezzel a módszerrel nagyon jelentős megtakarításokat érhet el a népgazdaság, mert az egy területre és egy időszakra összevont építményeket központi szolgáltatással, közös közművel és közintézményekkel láthatják el. Ezeknek a feladatoknak a megoldására újfajta, úgynevezett koordinációs tér veket készítenek. A harmadik ötéves tervben az ipari területek új üzemeinek, valamint a városközpontok új közintézményeinek építését egyeztetik ilyen koordinációs tervekkel. így több különböző beruházó bevonásával öt városban — Pécsett, Veszprémben. Kecskémé- ten, Szolnokon és Kazincbarcikán — már sor került a városközpont koordinált megépítésére. A háromhetes tanfolyamon negyvennégy tsz-tag sajátítja el az oltványKé- szítés gyakorlatát. A tsz fél munkaegységet ír jóvá a résztvevőknek. — A vadalanyba oltott hárslevelűt és afuz-alit fűrészporban előhajtatják, majd áprilisban a szabad földbe rakva g5 ökereztetik. Az oltványokat október végen értékesítik az Ultetménytervező Vállalat útján. A félmilliónyi vessző minden darabjáért 2.70 forintot kapnak. Több mint kétszeresét a sima vesszőből készült szaporítóanyagénál. A Haladás Tsz az idén 600 holdon kertészkedik. Paprikát, paradicsomot, uborkát és főzőtököt termelnek. A hatvani konzervgyárra! szerződte!;, a dinnyét a MÉK útján értékesítik. A hajtatóházban január végén megkezdték a fél- milliónyi palánta nevelését. A palánta zömét azonban hagyományos módon, a hoüandi ágyakba készítik elő. Hatvan holdon zöldborsót is termelnek a konzervgyár részére. Máskor ilyenkor már vetni tudtak, most ez a 30—35 centire fagyott földön lehetetlen. A nagyüzemi gyümölcsösben megkezdték a mechanikai védekezést. A ♦sz-nek 376 hold nagyüzemi telepítésű szőlője van. A régi szétszórt parcel1 ákon kivágják a vesszőt. A szőlőkben 250—300 mázsa istállótrá- rfvát szórnak el holdanként. Most 81 pár fogat és 16 pépiármű ezzel foglnlkoziK. A szövetkezet vezetősége a tagoktól istállótrágyát, Jászberényből fekéltrágvát vásárolt, összesen 500 vagonnyit hordanak ki a szőlőbe és a kertészetbe. De ez is kevés. Jó termést csak úgy várha!nak, ha kielégítik a növények tápanyag igényét. Százharminc ember ezen fáradozik. A szövetkezet párt- és gazdaság vezetősége az amortizációs költségeit igazságosabb elosztásáról tárgyalt. Tavaly csupán a gépek utáni amortizációs befizetési kötelezettség 1.2 millió forint volt. Ez azonban csupán a munkaegységre dolgozókat terhelte. Az idén életbe lép az épületek és az ültetvények utáni amortizáció is. Az együttes befizetési kötelezettség megközelíti a kétmillió forintot. Nyilvánvaló, hogy a terheket igazságosan kell elosztani, s ebből a részesművelőknek is részt kell vállalniok. A kilencszáz tsz-tag kétharmada résxesmííve ő A tavalyi árrendezés •— a profilból eredően — kevésbé érintette a szövetkezetét. Ezért is tűzték napirendre az amortizációs költség igazságosabb elosztását. A palántanevelés, költsége eddig a közöst terhelte csupán. Ezután 80 százalékban a részesművelőket fogja. Megoszlik a biztosítási díj is a tsz- és a részesművelők között Több kertészeti növénynél módosítják a százalékos részesedés arányát. A dohány, a szőlő és a dinnyetermelís anyagköltségének 40 százalékát a művelők fedezik. Ezek a vezetőség elkéo- zelései. Részletesen kidolgozzák az amortizációhoz való hozzájárulás arányát és közgyűlés elé viszik döntés végett. így helves ez. A tagság egyharmada nem viselheti az egész közösség terheit. — ni- 1. — KÉPÜNKÖN: a pilóták és szerelők ismerkednek az új, nagyteljesítményű AN—2 M szovjet géppel. fahr was* 13 ~fál 28-ig Sokféle ruházati cikk 20—40%-os árengedménnyel a kijelölt áruházakban és boltokban. ; ♦ : t % ♦ ♦ i i A Döbrőgi pipa A kazánkovácsok hallgatag emberek. Munkájuk egetverő zajjal jár. Aki nem szokott hozzá a szegecselő gépek, nehéz kalapácsok gyötrő kórusához, kimenekül a műhelyből- ök is többnyire kézmozdulatokkal beszélnek, vagy méternyi távolságból is üvölt- ve. Kerülik a szót, és ha véletlen egy másodpercre csend támad nem kapnak az alkalmon. A szemek tágulnak ki ilyenkor: vajh, mi történt? A délidő aztán félórácskára meghozza a nyugalmát, leállnak a munkával. Ki az ebédlőbe siet, ki maga főz hirtelenjében valami kosztot, ki beéri kenyérrel. hagymával és sült szalonnával. Ilyenkor is ritkán töri meg a csendet a társalgás. Hallgatag a műhely, mindenki pihenteti a fülét A minap szokatlan esemény történt- Az egyik mozdonykazán mellett ösz- szeverődtek a munkások. Dóra István krákogott kicsit, hogy izgalmát elleplezze. s időt nyerjen, amíg bátorodik megkezdeni a mondókáját — Emberek! Ünnepelni hívtunk benneteket. Mint tudjátok. Sóskúti Feri bácsi elmegy nyugdíjba, öt búcsúztatjuk most. Az öreg ott állt a kör közepén. Hatalmas mellkasa előtt ketten is megbújhatnának- A pipája ott kandikál ki a szokott helyén, a munkazubbony zsebéből. Harminc esztendeje itt nap mint nap felszáll a füst a pipájából. A haja ősz, bajuszának néhány szálát a szája szegletében sárgára festette a nikotin. Dora István ránézett, mintha az ő kék szeméből próbált volna erőt meríteni. Csakhát szokatlan lágy fényben úsztak, elérzéke- nyültségről árulkodtak. — Szaktársak — folytatta az alkalmi szónok — nehéz az én tisztem. Feri bácsinktól kell elbúcsúznom- Mit is mondjak neked... A legszívesebben azt mondanám, ne menj te csak sehova, maradj itt közöttünk. De nem teszem, mert tudom, megfáradtál már a munkában, ki keli kapnod az obsitot Szolgáljon az egészséged még nagyon sokáig. Ezt kívánjuk mi neked, igaz szeretettel. Két vaskarjába zárta, megölelte, megropogtatta. A két nagy mackó, zavartan, tán szégyellve is a gyengeségét, de megköny- nyezte az egymásba fogód- zást. A többiek is laposakat pillogtak- Ám a műhelyben még ilyen alkalmakkor sem tiltja az illendőség. — hisz étien nem dolgozhatnak a fárasztó délelőtt után' — hát sza- lonnáztak, szaporázva a harapást. Guti István elővette a szekrényből mindannviuk ajándékait: a karórát és a Döbrögi vagvis taitékoipát. Hosszú szárú pipa illik a karosszékbe — így mondta. — Rajzik Gyulából még kikívánkozott valami. — Jól megvoltunk itt a járműben Feri. És ne haragudj érte. ha a munka hevében néha összeszólalkoztunk. Aki elmegy az is búcsút vesz- Ez az, amitől félt, mit is mondjon, ha rá kerül a sor. Nem tud ő most semmit végig gondolni — zakatolt benne. Aztán mégis megpróbálta. — Ha azt ereznétek, amit én, beérnétek, hogy most csak bólintanék: köszönöm a ró’am való mesemléke- zéstek. Ha hiszitek, ha nem. nagyon szeretlek benneteket. És becsület szavamra be-bejövök látogatóba. Be én! örülök, hogy ezt a pár szót volt erőm kimondani... Maid délután külön-külön mindenkivel lekezelek... A munkások szétszéledtek. Az öreg elballagott az ajándékaival a szekrényéhez. Kisimította rajtuk a papírt. Cirógatásnak is beillett. Én már pipaszó mellett beszélgettem vele. Bütykös ujjaival óvatosan felhúzta az új karórát. A füléhez tartotta, élvezte a kis jószág ketyegését. — Szépen jár. — örül neki? — Annak örülök, hogy harminc év alatt megszerettek. Tudja nagy a zaj, olvan nagy. hogy nem lehet diskurálni. Húsz év, meg negyven is eltelik, amíg ilven érzések nyilvánosan kiderülnek. — Szereti őket? — Hát persze. A kazánkovácsok kemény fickók, magam is az vagyok. A szó is nyers, kemény közöttünk. Ehhez szoktunk, így értjük egymást. Ezért —■ mivel az utóbbi tizenhat évben művezető voltam — bizony a beszédnek a do- rongos végit is felkaptam, ha rávitt a muszáj. De barátságos, kedves szóval sem maradtam adós. Volt, amikor elvitt a hév, és fél óra múltán megbántam a haragomat. Amaz meg lőtt hozzám egy órára rá: „Feri bácsinak volt igaza”. — Sok idő szabadul magára. mit kezd vele? — Nagydarab ember vagyok, de valójában már nem erős. Megkopott, hiába híresztelik az ellenkezőjét a vállaim. Szóval pihen getek, elvégzek a ház körül... Az unokám iskolába megv ősszel. Minden reggel elkísérem és érte mepvek. Ehhez nagy kedvem van. — Nincs valami szenvedélye? — Csak pipa legyen, dohány és gyufa... Akkor minden rendben lesz. Megszólalt a gyári sziréna Valahol a műhely végében már valaki munkához látott, mint a nehéz- gépfepvver kattogott a szegecselő. öt perc múlva elszabadult a pokol. Feri bácsi feltette a szemüvegét, megtelepedett a harminc év alatt kifényesedett székén. Békésen dolgozott a munkalapokkal. Csak holnaptól lesz igazán nvuedíias. Ho’ naptól nem száll fel már a megszokott. illatos füst a rövidszárú pipáiéból. Holnaptól otthon már a Döbrögi bői szívja...- Fábián Péter
