Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-12 / 37. szám

ifC?. február 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A külső is lényeges Sokat fejlődött a martfűi Tisza Cipőgyárban az utób­bi években a csomagolástechnika. Az exportra készülő cipőket ízléses tetszetős dobozokba rakják Korszerű légvédelem Gépedet vásárol a török­szentmiklósi Rákóczi Tsz A törökszentmiklósi Rá­kóczi Tsz szép eredménye­ket ért el az elmúlt esz­tendőkben. Nemcsak az egy főre eső jövedelem gyarapodott gyors ütem­ben, hanem a fel nem osztható, és a közös alap is. Ugyanakkor a gazda­ság korszerűsítéséről sem feledkeztek meg. Ma már a járás legjobb szövetke­zetei között emlegetik a „Rákóczi”-t. Az idei zár­számadáson, a prémiumot is beleszámítjuk, 45 forin­tot ért náluk egy munka­egység. Nemcsak azzal dicseked­hetnek, hogy az egy főre eső átlagos évi jövedelem meghaladta a 20 ezer fo­rintot, hanem azzal is, hogy tavaly egy hold terü­letre számítva 100 mázsa húst értékesítettek. Év végéig kétezer hízót és 135 szarvasmarhát ad- ! nak át a Rákóczi tagjai az * állatforgalmi vállalatnak. A fent említettekből arra is következtetni lehet, hogy további felszere'éseket, be­rendezőket kell vásárol­ni a közösnek a jövedel­mezőbb gazdálkodás meg­valósításához. Ezért ezek­ben a napokban, illetve a közeljövőben a gépállo­mástól négy MTZ. három Zetor, egy DT-traktort vá­sárolnak. A korszerű légvédelem­hez nagy területek szüksé­gesek. A legutóbbi évtized­ben létrejöttek azok a kö­zepes és nagy hatótávol­ságú interkontinentális bal­lisztikus rakéták, a hang terjedési sebességét több­szörösen felülmúló repülő­gépek, amelyek nagy távol­ságról és nagy magasságból képesek megközelíteni a kiválasztott célokat. Ezek elhárítására hivatott a lég­védelem, a rakéták elleni védelem és a kozmikus ta- madóeszközök elleni véde­lem. Mivel a modern légi támadóeszközök kontinen­sek közötti távolságok igen gyors áthidalására képesek, a légtér biztosításához min­den légvédelemnek nagy távolságú felderítést és ak­tív tevékenységet folytató elhárítási rendszert kell kiépítenie. A légtér bizto­sításának legelső feladata tehát a támadó légi célok gyors felderítése. A támadó repülőgépek 'elderítése az országhatár­tól többszáz kilométerre már elegendő időt biztosít a megsemmisítésükhöz szük­séges intézkedések menté- telére. Az interkontinentális ballisztikus rakétákat azon­ban már lehetőleg kilövé­sük pillanatában kell fel­deríteni, hogy elegendő idő maradjon megsemmisíté­sükhöz —, még az ország légiterének elérése előtt. A légtérben nagy seoes- séggel repülő légi célokat korszerű rádióelektronikai eszközök segítségével derítik fel és követik. A rádiólokációs állomások az észlelt adatokat elektro­nikus számítógépek útján önműködően feldolgozzák, vagyis azonosítják a cél jellegét (saját vagy ellen­ség), megállapítják a röp- pálya elemeit, vagyis a magasságot, a sebességet, az irányt, aztán átadják a célkövető rádiólokátorok­nak, ezek teljes pontosság­gal megállapítják a célok repülési adatait. A távol­felderítő rádiólokációs rend­szerben a számítógépek igen rövid idő alatt még azt is megállapítiák, hol várható az ellenséges légi cél becsapódási pontja. Egy adott elhárító rendszerhez természetesen nem egyet­len rádiólokációs állomás tartozik, hanem célkövető rendszerek egymást fedő szektorokban végzik az ál­landó figyelést. A légi célok felderítése és pálvaelemeiknek a meg­állapítása az elhárítás oasz- szív része. Az aktív elhá­rítás akkor kezdődik, ami­kor a célfelderítő és célkö­vető állomások adatait a számítógénközpontok átad­ják az elfogó vadász légi­erőnek, vasv az irányítható légvédelmi rakéta rendszer­nek, s ezek alapián meg­kezdődnek az elfogó va­dászrepülők, illetve az el­lenrakéták indítási előké­születei. Az elhárító ’égvé­delmi rakéták rendszeré­ben a célkövető rádióloká­ciós állomás után a légvé­delmi rakéta egyik felis­merő lokátora veszi át a légi cél követését, maid a rak5tairánvító rádióloká­ciós állomás lép a célköve­tő szerepébe, és megfelelő időpontban önműködően el­indítja az ellenrakétát. As elindított rakéta belép as indítóállomás által kisugár­zott „sugárnyalábba”, s eb­ben haladva tart az előre kiszámított találkozási pont felé. A harcászati légierők re­pülőgépeinek a megsemmi­sítése természetesen köny- nyebb, mint az említett lé­gi céloké, mert a rakéták­hoz mérten kisebb a nató- távolságuk és repülési se­bességük, viszont sokkal nagyobb a hatásos vissza­verő felületük, amelyet a rádiólokációs állomások eredményesebben észlelhetr nek. Az eddigiekben azt is­mertük meg, milyen folya­mat eredményeként indul útjára és semmisíti meg a légi célt az elhárító esz­köz. De akkor kaphatunk teljesebb képet a légvédel­mi rendszerről, ha elkép­zeljük ezeknek a komp­lexumoknak összekapcsolt, igen széles hálózatát. Egy ilyen légvédelmi rendszer kiépítése, kezelé­se nem csupán hatalmas költségekkel jár — rádió­elektronikai, kibernetikai eszközök sokasága, korsze­rű légvédelmi rakéták, va­dászrepülő egységek szük­ségesek, hanem kiváló szakképzettségű irányító-, kezelő- és karbantartó sze­mélyzetet is igényel. Dr. Halász András mérnök alezredes a hadtudományok kandidátusa Győzött a párizsi köret, az olasz zöldségleves és a milánói makaróni Diplomata asztal a Múzeum Étteremben Jól Mikerült a vendé > látóipar tanuióinuk vetélkedője Köztudott dolog a ven­déglátóipari szakmában, hogy a januári forgalom mindig mérsékelt. Ezzel szemben nagy a sürgés- forgás a tanulók között, hi­szen ilyenkor kell helyt­állni a félévi vizsgákon. A szolnoki vendéglátóipari vállalatnál nemrég szak­mai vetélkedőt rendeztek a vizsgák előtt. A vetélke­dővel elérték, hogy a má­sodéves szakács, valamint a harmadéves cukrász- és felszolgáló tanulók átismé­telték az elméleti anyaeot, a gyakorlatban eddig ta­nultakat. A másodéves szakácsta­nulók közül az elméleti- és gyakorlati feladat meg­oldása alapján az első há­rom helyet Borbás István és Bugyi Erzsébet a szol­noki Nemzeti Étterem ta­nulói, illetve Darázs Ilona, a jászberényi Lehel Ét­terem tanulója szerezte meg. A cukrászvetélkedő tag­jai már utolsó évesek, így versenyük is nehezebb volt, a zsűri többet követelt tő­tanulójának diplomata asz­tal terítéke, a második hely megszerzését jelentet­te, míg harmadik Erdei Mária, a Múzeum Étterem tanulója lett reggeliző asz­tal terítékével. A különböző kategóriák első három helyezettjei díszoklevelet és értékes tárgyjutalmakat, a többiek oklevelet és pénzjutalmat kaptak. .A LÉGI TÁMAD DESTKÖZÓK PÁlVÁl 1/ MFESTO munkát minden kiviteben vállalatoktól, szövet­kezetektől. intézmé­nyektől és hivatalok­tól vállal az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vál­lalat Szolnok, Ady End­re u. 117/c. lük. Gyakorlati feladat­ként dísztortát, tea és tej­színes süteményeket, kü­lönböző cukrászipari ter­mékeket kellett készíteniük. Ebben a versenyben Kó- ródi Mária, a törökszent­miklósi cukrászüzem tanu­lója kimaeasló eredmény­nyel végzett. A 2. és 3. he. Ivet Balázs Ilona szolnoki, illetve Muhari Amália jász­berényi tanulók szerezték meg. A felszolgálók vetélke­dője abban különbözött az ♦ előbbiektől, hogy a terítési ? versenvmunkákat a vendé­gek is láthatták. A szol­noki Múzeum Étteremben tizenegy versenyző alkalmi terítékében gyönyörködhet- . tek az érdeklődők. Első lett j Makai János a Múzeum J Étterem tanulója esküvői ♦ terítékével. Szekeres Bélé- « Még zsenge ifjonc voltam, de nak, a Nemzeti Étterem J máris P;U>'ft kelIett választanom. « Sarba lepjek-e, avagy a szárazra. A t sárba léptem, mert az csuda klassz * volt. Erre atyám, a zord szívű, a « pedagógia és a pályaválasztás ide- í vonatkozó paragrafusa megkerülésé­* vei csördített nyakon, hát a szára­* zon közlekedtem tovább. Ez volt az * első. * Nyolcadikban: Ide menjetek ta- j nulni. Az ipar fejlesztése (akkorl­* ban) így követeli. Erre beírattak a * gimnáziumba. I Érettségi előtt: Mezőgazdaság. i (változnak az idők, más a sláger) l továbbtanulás, ipar. Jó lett volna * az egyetem, de csak a Vegyiben 1 volt hely. ■ Ez az időszak: ez a télvégi. ta­va szelei i a pályaválasztási kam­pány ideje. A rádió 20-as stúdiója . osztályfőnöki órát közvetít a pálya­választásról. (IV./C.) A tévé csábo­sabbnál csábosabb képet fest a nyolcadikosok elé Az óvódásoknak az óvónéni tart szemináriumot a korszerű elhelyezkedésről. Minden­ki kap eligazítást, útmutatást. Eredmény: 10 az iparba. 1 a mező- gazdaságba. 95 745 364 563 meg az 'evetemre szeretne menni. * No persze annyi egve+emistf ; azért nem kell. de marad bőver.. Tíi-ki oda. ahová tehetsége és szoc t Aztán ennek az eredménye? \,!nd!tóMy; fokozol WMilc; Bt, Második fokozat leválik , 6». Harmadik fokozat ’i leválik, C, Vezérlikat nyit, 0( üeij/ontok i A légi támadóeszközök pályái PÁLHAVALASZ1ASI SZÍNJÁTÉK Az ÉM 25. sz. Állami Éoítőipari Vállalat Bu- daoest XXi kér Cse­pel) Kiss János altá­bornagy u. 19—21 fel­vesz Pest megyei mun­kahelyeire: kubikost és segédmun­kást. villanyszere­lőt. víz és köznontí fűtés szerelőt, festőt, üvegest, bádogost. — lágv és keménv tetőfedőt. — épü­letlakatost. vasbeton- szerelőt. géplakatost és gödöllői munka­helyre 5 fő rakodót. Jelentkezés a fenti el­men a munkaév igaz- dálkodason. — Tanáesi igazolás szükséges. — munkásszállást. izem) étkezést és különélés) pótlékot a dolgozóink­nak blztosPunk. Űjabb pályaválasztás. Ez a dipto mások pályaválasztása. Mert ké­rem kis ország vagyunk, falura nem megyünk, menjenek a vidé­kiek haza, azok úgyis ott éltek. — Miért, talán a városinak büdös a vidék? Én ott éltem húsz évig mégis itt vagyok. Meg aztán apám kitagadott. No meg vannak divatos szakok: magyar—történelem (legalább nem visznek katonának), közgazdász (hátha egyszer majd jó lesz), jog. (máshová nem vettek fel) stb Szóval a kereslet, kínálat mérlege felbillent. Újból pályát választanak: 1 Hely: Eötvös Loránd tud. egye­tem aulája. Jelen vannak: magyar—történe­lem szakos végzős növendékek, közgazdászok, tanácsadók. Tárgy: pályaválasztás. (Zaj, füst, vidékre nem megyek hangulat). Tanácsadó: Kollégák, mielőtt to­vább mennék megkérdezem, ki nol helyezkedik el, ha megkapja a dip­lomáiét? (Nagy zsivaj, lárma.) Kollegák 1.: (felugorva) kultúrház igazgató leszek' Kollégák 11.: (harsogva) személy­zeti osztályvezető' Tanácsadó: (s elíden) Hát te fi­acskám? (Measímoaatia buksi szöszke felét.) Hát te pisiike° Pistike: (szelídképú vidéki gyerek Petőfi-szakállal.) Beállók a nagybá­tyám mellé autószerelőnek. (Büsz­kén kihúzza sovány, bőrzekével bo­rított mellerskéiét) Maszek! Kolléga X.: (lelkesen) Hallottam hogy a mezőgazdaság fejlődése megkívánja, hogy minél nagyobb számban vegyünk részt a termelő- szövetkezetek fejlesztésében. Ezért megfogadom Szépenlépő Kovács Iá nos most végző közgazdászunkat rábeszélem, hogy térjen vissza fa- { lujába isten hírével, s vegye kézé- ? be az ügyeket. (Pátosszal.) Arccal a t mezőgazdaság felé! (Körülnéz. Vár- * ja a hatást.) t Mind: (Felugrálva.) Éljeeeen! ♦ Kovács- (Unottan) Abeug! Megy 5 a fene! Elmegyek inkább villamos • kalauznak. £ Sokan: (Felugrálva.) Mi is! • Egyik: ...sofőr le... (a zaj el- * nyomja). ♦ Másik: ...pék... z Harmadik: ...csoportvezető... ♦ Tanácsadó: (Tűzoltófecskendővel, ♦ tüsszentőporral csitítgatja a kedé- * lyeket. Lassan csend lesz. Csak az * elkeseredettek szipognak.) Kolléga { urak! Hát senki sem akar a dip»o- { mának megfelelő helyen elhelyez- i kedni? 2 Mind: (Csodálkozva.) Hát van * üres státusz Pesten? ♦ Tanácsadó: (Boesánatkérően.* $ Van, van, hát hogyne volna. No persze nem azt mondom, hogy min­denki részére, de hát... Közbeszólók: (Ordítva.) Vidékié nem megyünk. Inkább... S megint kezdődik az egész élői­ről. ; (Függöny lassan össze.)-*-D — 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom