Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-02 / 28. szám

Áz állampolgárok megtisztelő kötelessége %fl a kezdetét veszi a március 19-i általá­nos választások előkészí­tésének legfontosabb sza­kasza. Azoknak jelölése, alakét megyénk, hazánk lakói a legalkalmasabbak­nak tartanak arra, hogy az országgyűlésben, a ta­nácsban képviseljenek bennünket. A jók közül a legjobba­kat jelölni — ez a jelölő­gyűlések legfontosabb fel­adata. S hogy a meggon­dolt, körültekintő válasz­tásra, az eddigieknél sok­kal nagyobb lehetőség le­gyen, ezért alkotta meg az országgyűlés az új válasz­tójogi törvényt, mely sok új vonást tartalmaz. Ilyen például, hogy az eddigi lajstromos országgyűlési képviselőválasztási rend­szer helyébe az egyéni vá­lasztókerületek rendszere lép. it jelent ez az új vo- nás? Hiszen a kép­viselők és a tanácstagok eddig is az alkotmány szel­lemében dolgoztak. Abban, hogy megyénkben a má­sodik ötéves tervben meg­határozott ipari, közleke­dési, kereskedelmi, mező­gazdasági feladatokat tel­jesítettük, nekik is részük van. A lajstromosan meg­választott képviselő sem volt kevésbé derék politi­kus, munkás, gazdasági vezető, vagy kiemelkedő értelmiségi, de személyi kapcsolata, kerülete — igen, választókerülete — iránt érzett felelőssége mégem lehetett akkora, mintha egy adott város, járás közvetlen mandátu­mát érezte volna küldeté­sében. Félreértés ne essék: sok­szor őszinte, jó eredmé­nyes kapcsolat és termé­keny segítő együttműködés alakult S a lajstromon megválasztott parlamenti képviselő és á lakosság kö­zött így is. Ám ez ma már nem -elég. Miért nem? Megváltozott 1949 óta az egész ország, a közvéle­mény, az emberek politizá- lókészsége, a közéleti szel­lem. Az emberek ezernyi területen és szinten bizo­nyítják be napról napra, hogy természetes életfor­májukká vált a szocializ­mus. Az emberek többsé­ge ma, ha képviselőválasz­tásra gondol, nem a Mik­száth általa is már kigú­nyolt és^ílavultként be­mutatott korteshadjáratok- ra, és méltatlan llcitá’ások- -ra, a „Noszty Ferik” ren­dezte komédiákra gondol, hanem a dolgozó nép leg­jobb jelöltjeinek megvá­lasztására. A választók mától a 1 * kerületekben, a szo­cialista államrend, a mi társadalmunk és a saját kis helyi közösségük szá­mára legelőnyösebb módon döntenek a jelölt alkalmas­ságáról. Mától, délutánonként és esténként jelölőgyűlésekre megy a falu, a város né­pe. Véleményt mondanak majd emberekről, a Haza­fias Népfront jelöltjeiről, munkásokról, parasztokról, értelmiségiekről: alkalmas­nak tartják-e őket arra, hogy fejlődésünk gyors tempójával együtt járó, bonyolultabb, több hozzá­értést követelő feladatokat ellássák. Éppen azért, mert a jelöltek majdan minkéi képviselnek. valamennyi­ünket, s döntenek majd sorsunkat meghatározó, jö­vőnket irányító kérdések­ben, minden állampolgár­nak megtisztelő kötelessé­ge résztvenni s hallatni szavát a jelölőgyűléseken. Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEOYEi A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XYTIL évfolyam, 28. szám. Ára 50 ulior 1967. február 2, csütörtök, Bevezették a vállalati beruházási bankhitelek új rendszerét A Magyar Beruházási Bank a napokban közzéte­szi a beruházási bankhite­lek új rendszeréről szóló körlevelét. Az MTI mun­katársának elmondották, hogy a visszafizetendő hi­telek ügyintézése az eddi­ginél gyorsabb lesz, a hi­telfolyósítás, a visszafize­tés módja pedig jobban megfelel az 1968-ban kez­dődő új gazdasági mecha­nizmus elveinek. Tavaly újabb, a terme­lést szolgáló beruházási hi­teltípust vezettek be, ame­lyet már nem a nyereség­ből, hanem a beruházási célra felhasználható — na­gyobb részt amortizációból képzett — saját alapjából fizet vissza a vállalat. A mostani új rendszer sze­rint ezentúl mindenfaita visszafizetendő hitel a vál­lalat saját alapját terheli, vagyis a vállalat már a hite] igénylésekor is le­endő beruházási eszkö­zeivel gazdálkodik. Hitelt lehet kérni a ter­meléshez szükséges pótlás és csere jellegű beruhá­zásokra, az ország fizetési mérlegét javító, a műszaki fejlesztést, a gazdaságo­sabb termelést előmozdító, a termelés mennyiségét növelő, az anyagmozgatás és csomagolás racionalizá­Az ötvenedik évforduló tiszteletére GABI BÁCSI ÉS A TÖBBIEK A kunhegyes! vízgépésze­ti gyár pártszervezete a ja­nuári taggyűlésre meghívta a szocialista brigádok veze­tőit. Közöttük volt Borbélu Gében is. — Mi már ötödször nyer­tük el a szocialista címet. Igazán jólesett, hogy a pártszervezet megdicséri, bennünket, mert a kong­resszusi versenyben bevál­tottuk az ígéretünket. Már a taggyűlés előtt megbeszél­tem a brigádommal, mit szólnának hozzá, hogy az októberi forradalom ötve­nedik évfordulójára mun­kavállalást tennénk. — A társai erről hogyan vélekedtek? — Megértéssel fogadták a gondolatomat, vagyis azt mondták, rendben van, dol­gozzuk ki, mit tudunk fel­ajánlani. Na ebben már van gyakorlatunk, hiszen hatodik éve versenyzünk Á brigád politikai munkát vállal A taggyűlésen szót kért — Bri gádunk elhatározta a következőket: a teljesít­mény követelményeknek mindenkor eleget tesz. A gyöngyösi hőerőműhöz ké­szülő vasszerkezeteket kivá­ló minőséggel készítjük el. továbbá a lehető legkisebb hulladékkal dolgozunk. Szó­val anyagot is szeretnénk megtakarítani. Gabi bácsi — a gyárban mindenki így szólítja — hatalmas, olajos kezében valósággal elveszett a ciga­retta. Jókedvűen fújta a füstöt. — Hát így történt vala­hogy, ha jól emlékszem. Trungel József párttitkár, aki lekísért a műhelybe az öreghez, kiegészítette, amit a brigádvezető az imént mondott. — A választási munkáról se fejejtkezzék el, Gabi bá­csi. Hiszen azt is em­lítette. — Igaz. Február 3-án lesz Kunhegyesen az országgyű­lési képviselői jelölőgyűlés. Arra mindannyian elme­gyünk. Sőt, megígértük, hogy a termet mi rendez-' zük be, díszítjük fel. A taggyűlésen azonban nemcsak Borbély Gábornak akadt mondanivalója, ha­nem Vincze Istvánnak is. Ő igazán nehéz ember volt. Egy évvel ezelőtt még csak legyintett, ha a versenyről esett szó. — Lehet dolgozni anélkül is — mondogatta sűrűn. Aki ad, az kérhet is Aztán mégis ráállt: „Jó próbáljuk meg, majd meg­látjuk, kinek lesz igaza” És most már a gyárban nincs talán lelkesebb szó­szólója a mozgalomnak, mint ő. Miután tájékoztat­ta a taggyűlést a brigád el­képzeléseiről, hozzátette: — Ügy vélem, aki ad, az kérhet is. Mi a felajánlá­sainkat csak úgy teljesíthet jük, ha a vezetők is segí­tenek nekünk. ígérjük, sa­ját hibánkból nem lesz ter­meléskiesés, de ehhez az kell, hogy anyaggal, szer­számmal rendesen kiszol­gálják a brigádot. Tetszett az őszinte szó mindenkinek. Csakúgy az is, amit a forgácsoló mú- helybeliek jelentettek be. A termelékenységet 1,5 szá­zalékkal növelik, a selejt­arányt 2 százalékkal csök­kentik, bevezetik a „meleg gép” váltást... így készül­nek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom ötvene­dik évfordulójának méltó megünneplésére. De hogyan segítik a mű­szakiak a versenyzőket? — ezt kérdeztem Virosztek Fe­renc főmérnöktől. — A műszaki dolgozók közül mindenki egy-egy szocialista brigád tagja. Természetes tehát, hogy kö­telességüknek érzik, meg­teremtsék a vállalások tel­jesítésének előfeltételeit. Ok a brigádok terme'ési és műszaki ügyintézői. Emel­lett rendszeresen vezetik a naplót, részt vesznek a kol­lektíva rendezvénvein. A műszaki intézkedési ter­vünkben figyelembe vesz- szük a brigádok megbeszé­lésein elhangzott javaslato­kat A gépgyáriak sosem vol­tak hívei a nagy szavak­nak. Amit azonban vállal­tak, azt mindig teljesítet ték. A Vízgépészeti Vállalat gyáregységeinek szocialista versenyében évek óta az első helvet birtokolják, há­romszor egvmás után nyer ték el a vándorzászlót. De a megye üzemei között is megállták évről évre a he­lyüket... F. P. lását szolgáló beruházások­ra. A hitel összege általá­ban a vállalat 1967. évi teljes amortizációjának 150 százaléka lehet, és azt két év alatt kell visszafizetni. Ha egy év alatt fizetik vissza akkor a kamat csu­pán 2, egyébként 4 száza­lék. Ha a beruházásoknak a fele vagy ennél nagyobb része építkezési munka, akkor a kamat 5 százalék. Tranzakciós beruházásokra az említettnél nagyobb hi­telt is nyújtanak, és a visszafizetési idő öt évig is terjedhet Negredssáxadoa évforduló Megemlékezés a Szabad Népről Szerdán este a Népsza­badság székházában ünne­pélyesen megemlékeztek a Szabad Nép megjelenésé­nek 25. évfordulójáról. Az ünnepségen részt vett Ká­dár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Szarmai István és Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Orbán László, a Központi Bizott­ság osztályvezetője, Tömpe István, a Központi Bizott­ság tagja, a Magyar Rá­dió- és Televízió elnöke. A vendégeket, valamint a Népszabadság munkatár­sait Gosztonyi János, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Népsza­badság főszerkesztője kö­szöntötte. Ezután Kádár János méltatta rövid be­szédben az illegalitásban született Szabad Nép poli­tikai jelentőségét és a „jogutód” a Népszabad­ság szerepét a szocialista sajtóban, a kommunista nevelésben és tájékoz tar tásban. Felújítás— tatarozás, gázvezeték építés 4x ingatlankezelő vállalat 1967. éri tervei Ebben az évben valami­vel szerényebb keyetek kö­zött kell gazdálkodnia az ingatlankezelő vállalatnak, mint tavaly. Erről beszél­gettünk Varga Bélával, a vállalat igazgatójával. — A leglényegesebb és iegfor . ~abb munkákat per­sze ezután is elvégezzük. A rendelkezésünkre bocsátott anyagi eszközöket úgy osz­tottuk el, hogy a lakosság ne érezze meg azt: valami­vel kisebb összeggel kell gazdálkodnunk — mondta Varga Béla igazgató. — Felújításra egymillió hét­százezer forintot , fordítha­tunk. Ebből előreláthatólag kilenc-tíz épületet tudunk rendbehozni. Nehezíti p munkánkat, hogy a múlt évben kapacitáshiány miatt elmaradt három épületünk felújítása, a Beloiannisz ur­ea 25., a Szántó út 17. és a Szabadság út 8. számú épü­leté. Ezeket az idén újítjuk fel, majd az 1967-re jóvá­hagyott címjegyzékből a legégetőbb munkákat vesz- szük sorra. így kerül sor a Ságvári utca 9-es számú épület födémcseréjére és a Kossuth téri irodaház vil­lanyhálózatának rekonst­rukciójára. — Mennyi jut karbantar­tásra? — Ugyanazt az összeget kapjuk, amit 1966-ban: 3,6 millió forintot. Érdekesség­képpen megemlítem, hogy ebből az összegből a beje­lentett 3852 hiba közül 3762-őt kijavítottunk és mindössze 90 húzódott át erre az évre, legnagyobb­részt a december második felében érkezett bejelenté­sek. Tovább akarjuk foly­tatni a tavaly jól bevált megelőző karbantartást. Két részlegünk vállalta, hogy az általuk észlelt, de be nem jelentett hibákat is kijavít­ják. 65 ilyen eset fordult elő. — Idén 300 ezer forintot kanunk 50 ezer forintos ér­tékhatár alatti felújításjel- legú munkákhoz. Lépcső­házfestés, parkett átrakás, cserépkályhaépítés és ha­sonlók költségei szerepelneK ebben az összegben. — Mi a helyzet a gáz be­szerelések körül? — Erre ebben az évben meglehetősen keveset tu­dunk költeni, mert az esz­közöket fontosabb felada- >okra koncentráljuk. A ve zetékek melletti állami há­zak nagyobb részében a konyháig már bevezettük a gázt. Az ebben az évben erre előirányzott 150 ezer forintból a Dózsa György út 30. számú épület nyolc lakásába vezetjük be, to­vábbá a Vöröscsillag út 15. és 47-es épület kap előreláthatóan gágt — Mire telik még? — Félmillió forint érték­ben berendezési tárgyak cseréjét végezzük és az 1968. évi felújítások terveit készíttetjük el. összesen ti­zenhárom épület felújítási terveit szándékozunk elké­szíttetni — fejezte be tá­jékoztatóját Varga Béla igazgató. — bt — 65 000-en tanulhatnak középisko'ákban Február első napjaiban szerte az országban meg­kezdődnek az idei iskoláz­tatási előkészületek. Az 1967—1968-as oktatási évre a különböző típusú középiskolák első osztályai­ba — az idén végző 165 000 általános iskolás közül — a tervek szerint mintegy 64—65 ezer tanulót vesznek fel. A jelentkezési lapon most is két tanintézet címét tüntethetik fel a fiatalok, illetve két szakmát jelöl­hetnek meg, ha a szakmunkástanuló is­kolába kérik felvételüket. Az eltérés az utóbbi évek gyakorlatától az, hogy két azonos típusú közép­iskolát — például gimná­ziumot — is beírhatnak a jelentkezési lapra. A gimnáziumok szakosított tan'ervű osztályaiba jelent­kezők ezt a szándékukat a választott szaktárgy megje­lölésével tüntessék fel lap­jukon. A szakosított tantér vű osztályba jelentkező — lábtesrvzetben azt is jelölje meg. hogy ha oda nem ve­szik fel. kéri-e felvételét általános tantervű osztály­ba. A középiskolába fel nem vett tanulók szülei az illetékes közvetlen felügye­let5 hatósághoz címzett, de a középiskolához’ benyújtott fellebbezéssel élhetnek. Kollégiumokban, diákott­honokban elsősorban a fizikai dol­gozók gyermekeinek biz­tosítanak helyet, akiket szakközépiskolába és a gimnáziumok szakosított tantervű osztályaiba vettek fel. Externátusi és tanuló­szobái felvételre a bejáró és magánházaknál elhelye­zett tanulók, a nevelőszü­lőknél elhelyezett állami gondozott diákok, valamint a rossz szociális körülmé­nyek között élő helybeli fiatalok jogosultak. Az iskoláztatási munka „menetrendje” a kővetkező: a jelentkezési tanokat a* általános iskolákból már­cius 1-ig juttatják el az első helven megjelölt tanintézetbe. Az ipari és mezőgazdasági technikumokban tartható felvételi vizsgákat április 10-ig bonyolítíák le. A diá­kok felvételi V'zsgateliesít- ményét április 15-ig elbírál­ják, s ugyanezen időpontig a felvett fiatalokat az álta­lános iskola útján értesítik a döntésről, illetőleg sz el­utasítottak ielentkezési tan- ját továbbítják a másod!k helven feltüntetett taninté­zetbe A gimnáziumokban, szak­középiskolákban. közgazda­ságf technikumokban, vala­mint a gép- és gyorsíró is­kolákban április 30-ig fe­jezik be a felvétel eket. A szakmunkástanuló is­kolákban a ielen‘ke7és első időszaka máius 31-én zárul. A szakmunkástanuló isko­lákban a pótfelvételeket augusztus 15-ig fejezik be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom