Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-09 / 34. szám

1. február 9, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Zsántbék is várja a diákokai FILMESZTÉTIKA Tankönyv, az első, s bár címe alatt ott szerepel még a „kísérleti” jelző, az ország középiskoláiban több ezren forgatják, használják. Azoknak a kézi­könyve, akik a filmesztéti ka középiskolai oktatásá­nak kísérleti éveiben a „bejáratás” munkájában vesz­nek részt. Nem volt könnyű eljutni idáig. A forradal­minak számító ismeretanyag meghatározásában, az alapvető didaktikai eljárások és módok kijelölésében hagyományok híján — idegen külföldi példák sem állnak rendelkezésre, legalábbis olyanok, amelyek ha­szonnal alkalmazhatók lettek volna — csupán a szűkkörű hazai próbálkozások eredményeit vehette alapul a könyv írószerkesztője, Bölcs István. Kösápiskolai ianui mányi versenyek Jlz 1966—67-es oktatási évre hirdetett középiskolai tanul­mányi versenyek első forduló- iá országszerte február 9-én kezdődik. A nemes vetélkedőn a középiskolák harmadik és negyedik osztályos diákjai ve­hetnek részt. Egy tanuló leg­feljebb két tantárgyból indul­hat. A verseny tárgyai: ma­gyar irodalom, történelem, orosz nyelv, angol nyelv, ma­tematika, fizika, földrajz, ké­mia, biológia, gazdasági szám­tan és könyvvitel. A tiszafüredi járási művelődési otthont a múlt év októberében adták át. Akkor azl hittük, hogy már jöhet a tél. Úgy gon­doltuk, ha bárhol is, de e körül nem áll be többet az a bizonyos jég, amiről nem egyszer olvashattunk a Szolnok megyei Néplap­ban. Legtöbbször úgy szól­tak erről a hírek, mint ,Jerikó falairól”. A huza­vona, az átadási határidők módosítása bontotta eze­ket a falakat és egy időre — 3 évig — be is fagyasz­totta a jelentősebb műve­lődési, szórakozási lehető­ségeket. Hogy miért kell erről is­mét írni? Bizony jó adag keserű­ség adja meg rá a választ Úgy látszik, hogy a „kul- túrház” — a várakozás el­lenére — csak beleolvad a szürke téli környezetbe, s ezt a szürkeséget nem old­ják a hasznos, a tanulsá­gos, avagy a vidám, a kel­lemes esték. A „Szénmono- xid mérgezés Tiszafüre­den”, a hHatvan boltos reszketett’ c. cikkekben megyei lapunk is beszámolt balsikeres indulásunkról és egyben segített is eloszlat­ni a rémhíreket. De újabb és újabb bajok kedvtelenítik el látogatóin­kat. Hóakadály vagy defekt miatt elmaradt színházi előadások, új tv, amelyik jobban érzi magát a szer­vizben mint nálunk, ugyan­csak a rossz közlekedés miatt előadó nélkül maradt ismeretterjesztő rendezvé­nyek törnek borsot az or­runk alá. Nem vagyunk babonások, de ha mindez mégis átok, akkor sem tarthat már so­káig. Hiszen vannak ered­ményeink is. ízlésesen be­rendezett. rádióval, magnó­val, — lemezjátszóval, — társasjátékokkal felsze­relt klubtermeink, a könyv­tár segítségével ellátott ol­vasónk egvre több látoga­tót vonz. Különösen a fia­talok jönnek szívesen, de a felnőtt vendégek számával már korántsem vagvunk megelégedve. Szabadidejü­ket pedig ők is hasznosan kulturált környezetben tölt­hetnék el! Nem vagyunk híve a népművelés statisz­tikus értékelésének, mégis az eddig megtartott 57 elő­adás és a megjelent 2214 hallgató máris eredményes ismeretterjesztési évadzávást seitet. Sikeresen indult új kez­deményezésünk, a „baráti napok” megrendezése. No­vemberben közel ezren néz­ték meg a Szovjetuniót be­mutató kiállítást. Bulgária és az NDK kulturális iro­dái is gazdag és tartalmas kiállítási anyagot biztosí­tottak. Központi előadóik megismertették az érdeklő­dőket országaik életével tálaival. Színes dianozib- vek varázsolták elő Drezda világhírű műkincseit. — Rembrandt és Pinturiccaió színvilágával ismerkedtek ígv az érdeklődők. Az iro­dalmi színpad felolvasó estjein nedig Thomas Mnnn. Brecht. Becher, Anna Seg- hers és a többi nagv néme* iró és költő szavainak lolmáosolását hallga+ták. — Elmélviilten nagy átőléssel mondták a szavalők a Hrisztó Botev és Iván Vo­A zsámbéki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum 1962-ben kezdte meg műkö­dését. Azóta sok szakem­bert, üzemgazdász szaktech­nikust képeztek a mezőgaz­dasági üzemek számára. A hallgatók általában a ter­vezés, a teljesítmény és a munkaráfordítás összefüg­zov forradalmi verseitől ihletett mai bolgár líra re­mekeit. Ezeknek az előadá­soknak nem is annyira a látogatottságán, hanem sok­kal inkább azok hangula­tán, elismerő visszhangján volt mérhető a demokra­tikus országok népe iránti fokozódó rokonszenv és ba­rátság érzésének erősödése. Február 1-én az Állami Déryné Színház előadásán is sokan elfelejtették a né­hány héttel ezelőtti csaló­dást, amit a miskolciak el­maradt előadása okozott. Lassan-lassan megkedvelik hát a fürediek új kultúr- házukat. Ezek azok az eredmé­nyek amik az olvadás, a jobb idő jeleit sejtetik községünk népművelésében. S ha igazán eljön a tavasz, tényleg nem ér bennünket váratlanul. Október óta csaknem minden művelő­dési intézményünk és tö­megszervezetünk közösen fáradozik a „Forradalmi Ifjúsági Napok” előkészí­tésén. Három nagy forra­dalmi tavasz — 1848, 1919. 1945 — emlékének és a KISZ megalakulása 10. év­fordulójának méltó meg­ünneplésével akarjuk az ideit emlékezetessé tenni. Nehéz volna a teljes progra­mot ismertetni, hiszen a tervek már dossziényira rúgnak. Szeretnénk, ha já­rásunk ifjúsága a meghir­detett versenyeken, szemlé­ken, a kiadott pályázatokra, az egész napes honvédelmi és sportbemutatókon tehetsége legjavát nyújtaná. gésének eredményessége ér­dekében szerzik meg isme­reteiket. Az iskola elvégzé­se után képesített könyvelői minősítést is kapnak. A nappali tagozatra érett­ségivel rendelkezők kérhe­tik felvételüket, akik m g 35. életévüket nem töltöt­ték be. A jelentkezési lap­hoz érettségi bizonyítványt, önéletrajzot, orvosi igazo­lást és középiskolai tanul­mányi értesítőt kell csatol­ni. Ezt a következő címre kell elküldeni: Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, Zsámbék, Lenin tér 3. A felvételi vizsga tárgyai: kémia, matematika, bioló­gia. Természetesen levelező oktatás is folyik. Azok kér­hetik felvételüket, akik a mezőgazdasági területen dolgoznak, érettségivel vagy ezzel egyenértékű iskolai végzettséggel rendelkeznek és másfél éves munkavi­szonyt tudnak igazolni. Szerény külsejű, kis alakú könyvecske; de igé­nyeiben és tartalmában korántsem az. Régóta em­legetett, olykor szenvedé­lyesen is hangoztatott fel­adatnak kíván megfelelni: megtanítani a helyes film­nézés „tudományát”. Szelle­mében ott érezni a filmesz­tétika nemzetközi rangú tudósának, a magyar Ba­lázs Bélának jogosan tü­relmetlen szavait, aki az irodalmi tankönyvről szól­va írja: „Filmről szóló fe­jezet nincs bennük. Az irodalom, a festészet esztéti- káiát tanulja milliónyi olyan ember, aki ezt a tudást alig alkalmazza. hiszen nem olvas könyveket és képeket sem néz. De min­den este moziba jár a ta­nulatlan műveletlenség tel­jes kiszolgáltatottságával. Filmet nézni és megítélni nem tanítja senki. 1964-ig valóban ígv volt. de Balázs Béla halála után 15 évvel megkezdődött kö­telező keretek között az irodalomtanítás albérlete­ként a filmesztétikai okta­tás S fejezet helyett, egy külön kis könvvben kap­tak helyet az úi művészet ismeretei. Az első év anya­ga a levlónvegesehb alap­fogalmak ismertetésére szo­rítkozik. Kiemelve veszi sorra a technika felfede­zései révén született kife­jezési eszköz elemeit. Be­vezetésként okosan, szelle­mesen, s ami a fő, szemlé­letesen veti egybe a ha­gyományos — irodalom, képzőművészet — művé­szet eszközeivel. Szükséges egybevetés, mert így jut­hatni el a megfellebbez­hetetlen igazsághoz, egy­ben a végkövetkeztetéshez is, mely szerint egyedül a filmművészet képes köz­vetlen mozgásban ábrázol­ni egy életet. Ezentúl vi­lágosan megfogalmazza a minden művészetre érvé­nyes alapelvet: a film nem jelent egyet a valóság, a körülöttünk lévő világ puszta lefényképezésével; több annál: a valóság mű­vészi átírása. Lényeges esztétikai aiapelvek ezek, s mindenképpen helyük van még itt is. a filmeszté­tika tanításában. A felhőire* termé­szetesen mégis az alapfo­galmak birtokolják. Min­denekelőtt a film szavai, a képsíkok, melyeknek elem­zésével igen részletesen foglalkozik a könyv. Meg­felelő szerepet szán ugyan­akkor a megvilágításnak, a fény és árnyék lehetősé­geinek bemutatására: nem­csak leíró módon, jói meg­választott fotók segítségé­vel, A film olvan írásmű, melynek fényből van a tin­tája — mondta valamikor a film mágusa, Cocteau. Érthető tehát, hogy bősé­ges képanyag illusztrálja a világításban rejlő művé­szi lehetőségeket. Ugyan­csak rendkívül gyakorlati módon tárgyalja a kének összeszerelésének, egybe­szerkesztenének — film- nyelven montázsnak — mód’ait. Végül több ol­dalról is megvilágítja a hangos film megszületésé­vel Jétreiött kén-hang kap­csolat variációit. Okos kis könvvről van tehát szó, melv tömören és mégis romlóiéterén ragadja meg a lényeget. S-rerlte-el^hon pedig rendbontóan, hagyomány­ellenesen újszerű. Hiszen egyúttal munkafüzet is. Gondolkodtató feladatai, játékos alkotó munkára sarkalló útmutatásai az új szellemű pedagógia gya­korlatban való jelentkezé­se. Megszületett tehát egy könyv — nevezzük re­formtankönyvnek, mely már egy összetettebb esz­tétikai nevelés jegyeit vi­seli magán, mely erőtelje­sebben nevel az elmélyül­tebb gondolkodásra, s mód­felett szorgalmazza az ön­álló értékítéletet. Ezt tük­rözik a „kötelező olvas­mányként” szereplő film­alkotások is, melyek kö­zött ott találjuk a klasz- szikus ihletésű Elektra- filmet, a megújult szovjet film remekét, a Ballada a katonáról-t, valamint a remekbe szabott, intellek­tuális Variációkat. S ba mindezekhez hoz­závesszük az igazán bősé­ges. egyedi példákat, me- i'-eket többnyire a tanulók által is ismert filmekből vett a szerző. mondván, fűmre csak filmmel lehet nevelni, bíz’-ást mondha­tom: az utóbbi évek e«n-ík ’„frárdokerebb és remélhe­tően leghasznosabb köny­vecskéié látott nanvilécot. ikonon ezdrt: habár a kö­7í&ni drMjSlr Q<;7f jfíWnsp.i c7-5mára V£«3-7-n1+ a fplnftt- fptr h'S+rori hololfvnn'jhnt- nnlr rt pm őket. legfeljebb keűcmos. V M, Szappan csere mindennap szombat ki­vételével. reggel 7-től délután 2 óráig SZOLNOKON Mátvás király út 13., vasútállomás «özeié­ben. TÖROKS7ENT- MIKT.ÓSON Felszabadulás utca 3«. Kovács Mihály művészeti előadó Vasárnap délelőtt a bélyegszakkörben MINDEN VASÄRNAP DÉLELŐTT SOK BÉLYEGGYŰJTŐ JÖN ÖSSZE SZOL­NOKON, A BARÁTSÁG KLUBBAN. ITT CSERÉLNEK GAZDÁT A RÉGI BÉ­LYEGEK, S SZAPORÍTJÁK ÚJABB SOROZATOKKAL A MEGLEVŐKET AZ 0RGANIZAT0R ililllliiliiiiliiiuiiiiiííniiiiliiiiiitiíiimiiiimtilmiilimiiiiiiliiiiiUauilmiiimiliiiiiiiiiiiiiiftiiitiiiiiiiiiiuiiiiimiiimiimiUiiiiiiiiiiUiiiiUiiii El kell mondanom az esetet, mert optimista vagyok és bízom benne, hogy okulásul szolgál azoknak, aki­ket illet. No és akiket nem illet? Talán azoknak sem lesz érdekte­len, mert utána legalább megálla­píthatják, az ősi magyar felkiál­tással: Nahát, hogy mik vannakl? Hát ezesetben az volt, hogy annci a bizonyos vállalatnál Bizonyos kartárs — aki cseppet sem mellé­kesen osztályvezetői funkciót töl tött be — megorganizálta munka­társainak egyszerű és gyors eszkö­zökkel való raportra hívását. Mind­ez a korábbi szervezésben úgy zaj­lott le, hogy kiüzent azért, akivel beszélni akart. Legyünk őszinték ez egy nehézkes, elavult forma. Bi­zonyos kartárs tehát segítségül hív­ta a technikát. No persze nem keV arra gondolni, hogy URH-adó-ve- i'őt szereltetett be maga és műi - katársai szobájába. Kis ország va­gyunk, nálunk ilyesmire nem telik Viszont telik egyszerű villany­csengőre. Az osztályon levő nyolc előadó — Kicsi, Kis, Nagy, Mégnagyobb, va­lamint Fekete, Fehér, Igen és Nem kartársak két irodahelyiségben dol­goztak. Nos, az ő szobájukba került egy-egy csengő, az azokat megszó­laltató gomb pedig Bizonyos kar­társ íróasztalán nyert elhelyezést A csengővel való behívás módját Bizonyos kartárs az 56-os számú, belső használatú körlevélben is­mertette munkatársaival. Eszerint egy csengetésre Kicsi kartársnak kell bemennie az osztályvezetőhöz két csengetésre Kiss kartársnak háromra Nagynak, legvégül pedig nyolc csengetésre Nem kartársnak. A siker frenetikus volt. Mármint Bizonyos kartárs szerint. Munka­társai viszont úgy vélték, hogy be­köszöntött a frász és az idegbai korszaka. Mert ugyebár megszó­lalt a csengő, de ki tudta hol áU meg? Egy csengés felemelkedett helyéről Kicsi kartárs, hogy rohan­jon az osztályvezetőhöz, de alig­hogy nadrágja elhagyta a székel, még egy csengetés hallatszott, arm már Kiss kartársnak szólt a körle­vél szerint, tehát Kiss is lódulni akart, amikor felhangzott a harma­dik, Kiss tehát visszaülhetett, hogy Nagy rúgja ki maga alól a széket de ezután jött a negyedik. Nagy tehát a megkönnyebülés sóhajával folytathatta munkáját, de akkor már Mégnagyobb kartárson futott végig az ideges rángás. Munkaidő alatt tehát úgy nézett ki az osztály, hogy néhányon állandóan felállóban vagy leülőben voltak, de különösen az első három. Kicsi kartársnak ugyan annyi előnye volt a dologból, hogy a lábizmai az el­ső hét után hihetetlenül megerő­södtek az állandó rugózó mozgástól, s amikor a nagy havazások idején elakadt a vállalat egyik öttonnás teherkocsija, őt vitték ki a mentés­hez, s ki is nyomta fél lábbal a ko­csit a méteres hótorlaszok közül. A bajokat tetézte, hogy állandóan számolniok kellett a csengetések számát. Volt, aki strigulákat húzott egy papírra, míg Fehér kartárs be vitte irodájába a gyerek számológé­pét, s minden csengetés után ar­rébb lökött rajta egy golyót. Igaz, hogy a munka visszaesett, de Bizonyos kartárs elégedett volt. hiszen kitűnően megoldotta munka­társainak behívását. Lehetséges, hogy az igazgatója1 maradi, ósdi embernek tartja, hi­szen ha főnöke beszélni akar vele. nindig udvariasan megkéri: — Bi­zonyos kartárs, legyen szives be­jönni hozzám. De hát hiába, nincs mindenkinek ekkora érzéke az organizációhoz. Baloghy Zoltán Jerikó falai megszilárdultak Három ért pangás után élénk kulturális élet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom