Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-09 / 34. szám
1#S7. február 9, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az adatok magukért beszélnek Hűtőszekrény, porszívó, mosógép Néhány fontosabb tartós fogyasztási cikk eladási forgalma az 1961-1965. években PORSZÍVÓ meviz/o 7965 Az életszínvonal növekedése leginkább a tartós fogyasztási cikkek vásárlásában mutatkozik meg. 1965- ben egymilliárd forintért vásároltak értékes, tartós fogyasztási cikkeket a megyében. A második ötéves terv időszakában a Szolnok megyeiek 1320 személygépkocsit, 3015 elektromos hűtő- szekrényt, hétezer porszívót, több mint 23 000 mosógépet vásároltak. Ezidő alatt csaknem 24 000 tv-készü- lék került a megyeiek tulajdonába. Film a Szegedi Szabadtéri Játékokról A MAFTLM híradófilmcsoportja harmincperces dokumentumfilmet készített a Szegedi Szabadtéri Játékok történetéről. A film bemutatja a szegedi idegenforgalmi nevezetességeket és néhány perces összeállítást tartalmaz a felszabadulás előtti előadásokról is. Az 1959. utáni bemutatók közül a Hunyadi László, az Esmeralda, a Jeanne d’Arc, a Bánk bán, az Aida, a West Side Story, a Cigánybáró, a Vidróczky és a Tu- randot egy-egy jelenetét örökíti meg. A filmről J.6 másolat készült. Ezek közül hat megye népművelési tanácsadóinak küldtek el egyet-egyet Megyénkben is javítani kell a legelőgazdálkodást Á NEB vizsgálata (Tudósítónktól.) A Jászkunság és a Tisza- 3 rét-legelő területének vos és tarthatatlan álla- íról árulkodik a Szo!- megyei Népi Ellenőr- Bizottság száz oldalas őkönyve. A vizsgálat lapította, hogy sem a őüzemek, sem a tanerő kezelték meg- a rét-legelő gaz- 't. Ilyen körülmé- , -őzt — eltekintve a lu v.-zer hold öntözött területtől — a legelők és a rétek fűhozama nem éri el a gazdaságos színvonalat. A Népi Ellenőrzési Bizottság zárójelentése felhívta a figyelmet a tarthatatlan körülményekre. Egyben javaslatot tett a megye rét-legelő területeinek megjavítására. Csontos Imre, a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutató' ja az időszerű tennivalókat így összegezte: — Sok termelőszövetkezetben elmaradtak a legelő alap- és fejtrágyázásával. Néhol nem is tervezték Mielőtt a föld fagya felengedne, a trágyaszórókkal meg kell látogatni a terüle- • teket, a nitrogénből egykét i mázsát, a foszfát műtrágyákból két mázsát kiszórni! Még februárban, de legkésőbb március első heteiben fejezzék be ezt a munkát. Helytelen az is, hogy a szántóterületek belvízmentesítését olyképpen oldják meg: a fölösleges és káros vizet a legeló, illetve a rét területekre vezetik. A gyepszőnyeg összetevői közül nem mind vízkedvelő, sőt a legtöbbje nem tűri az állandó vízborítást. Száz és száz holdon ment már tönkre pangó vizek alatt a gyepszőnyeg. Megyénkben százezernél több holdon folytatnak legelő, illetve rétgazdálkodást. Ha nagyon akadozva is, az elmúlt esztendőkben jó eredményeket értek el a gazdaságok. A kisújszállási Dózsa, az öcsödi Szabadság. a karcagi November 7 Termelőszövetkezetet illeti dicséret. A Nagykunsági Kísérleti Intézet kutatási eredményei, a kisújszállási Dózsa Tsz villanypásztoros legeltetése is igazolja, hogy a gazdaságos legelőhasznosítás egyik fő kritériuma a villany pásztor. Másrészt a legelőn kint maradt füvet a legjobb esetben is csak lekaszálták, azt is olyan időben, amikor már a növényekben megindult az emészthetetlen cellulóz fel- halmozódása. Az ebből kassáit fűből csak rossz, gyenge minőségű takarmányt lehetett készíteni. A hasznosítás körül is van egv fontos tennivaló. A legelő területeken alig- alig található fedett karám, vagy árnyékoló helyiség. Csontos. Imre adatai meggyőző erővel bírnak — a növendék üszők hagyományos, extenzív ..Viszonyok között tartva ll,i kilogrammal gyarapodnak;-" ha viszont fedett karámot is nyugodt körülményeket biztosítunk számukra, ez a súly 16 4 kilogrammra növekedik. Sok kilogramm hús vész így kárba, de a tejelő tehenek vesztesége is nagy. Ha egyszerű szerfás megoldást alkalmaznának, akkor egy százas állomány esetében öt hónap alatt a fele költség megtérülne. Győri Béla Egymillió lakos kap vízvezetéki vizet a harmadik ötéves tervben Csaknem négymillióvá forint a vízellátás és csatornázás fejlesztésére Magyarországon a vízvezetéki vízellátásban részesülő lakosok száma 1945 óta több mint kétszeresére növekedett. Különösen gyors fejlődés kezdődött a második ötéves tervben, amikor 4000 kilométernyi, új vízvezetékhálózat épült, tehát csaknem egyharmada a vízművek teljes csőhálózatának. A fejlesztés üteme a harmadik ötéves tervben sem csökkent. A vízellátás és csatornázás fejlesztésére előirányzott összeg megközelíti a 4 milliárd forintot A költségek túlnyomó részét természetesen az állami költségvetésből — főleg az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság és a tanácsok útján — biztosítják, de csaknem egymilliárd forint értékű munkát a helyi erők, főként a vízműtársulatok terveznek. A nagyarányú beruházások mellett a széleskörű társadalmi összefogás teszi lehetővé, hogy 1970-re a falusi lakosságnak már 28 százaléka kapjon vízvezetékből ivóvizet. A városokba és az ipari településekre tervezett új vízművekkel és a hálózat bővítésével együtt a harmadik ötéves tervben egymillióval növelik a vízzel ellátottak számát, amely így 1970-ben eléri az 5.5 milliót. Az évszázad első négy áyítezedében 1900 és 1940 között még csak évente 20 000 ember lehetett a hálózat vízszolgáltatás új fogyasztója, most, a harmadik ötéves terv időszakában pedig évi 200 000, tehát megtízszereződött a fejlődés üteme. A harmadik ötéves tervben megkezdődik a nagy területre kiterjedő regionális vízműhálózatok kialakítása. Az idén már befejeződik a borsodi regionális vízmű 3. építési üteme, amelynek eredményeként főleg a Kazincbarcika és Sajószentpéter közötti terület naponta mintegy 15 ezer köbméter ivó- és ipari vizet kap. Az idén az 5,5 „Állítom, hogy nem csalódunk benne“ Egymás után lendülnek a karok a levegőbe. Sokan úgy érzik, hogy szólni kell, hiszen jól ismerik a jelöltét, az idősebbek már gyermekkora óta. A sokszáz szempár a felszólaló felé fordul és szavaikból mindenki önmagában próbálja éjdöníeni, hogy megszavazza-e a jáSzálsószentgyörgyi gimnázium igazgatóhelyet- íéssnek "jelöltSégét. : Fiatal férfi áll fel helyéről: — Mint volt tanítványa és jelenlegi kartársa jól ismerem Csinger Józsefet. Nem hiszem, hogy kollégái közül valaki is valamikor kétségbe vonta lelkiismeretességét. Sokak szerint egy tanárt akkor éri a legnagyobb dicséret, ha az tanítványai szájából hangzik el. A mi diákjainktól pedig magam hallottam, hogy Csinger József az ideális tanár bácsi. Úgy vélem, ha valakit így megbecsülnek munkahelyén, az iskolában, akkor megbecsüli a község is. Épp hogy elcsendesül a taps, máris jelentkezik egy másik hozzászóló. — Csinger elvtárs olyan, mint egy szeizmográf. Az élet apró rezdül 'sei re is reagál, ezt bizonyítja eddigi tanácstagi munkája is. A harmadik hozzászóló egykori diáktárs.. Most együtt tanít a jelölttel. Rövid beszédét így summázza: ,.Állítom, hogy ha megválasztjuk, nem fogunk elképzelésünkben csalódni”. így vélekedett rajta kívül még háromszáz ember a kultúrház nagvtermében, miután egyhangúlag megválasztották a köztiszteletben álló tanárt, akit a fiatalok éppen olyan jól ismernek, mint az idősebb emberek, hiszen itt született és itt is tanít már évtizedek óta. millió köbméter víz összegyűjtésére tervezett lázbér- ci tározó-tó völgyzáró gátjának építésével folytatják a munkát. Üjabb víztározókkal és a vezetékhálózat bővítésével a borsodi iparvidéken 70 településnek és 15 ipari üzemek ad majd vizet a regionális vízmű. A mátravidéki regionális vízmű első egysége is megkezdi az idén az ivóvízszolgáltatást Mátraháza ' Bégében, Párád környékének ellátására pedig hozzáfognak a Köszörű-völgyi víztározó építéséhez. Ebben az évben bővül a balatoni regionális vízműhálózat is, de a nagyobbarányú fejlesztésre a következő években kerül sor. A déli parton jövőre kezdik és még a harmadik ötéves tervben befejezik egy felszíni vízmű építését. Az új mű napi 25 000 köbméter vizet ad majd az üdülőknek Siófokon és környékén. A Balaton északi oldalán a bauxitbányák vizének «sszegyűjtésével és megtisztításával alapozzák meg az ivóvízellátás fejlesztését. — Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság távlati tervei 1980-ig összesen 11 nagy regionális vímű építését irányozzák elő. Ezekkel és a régi vízművek bővítésével, új községi törpevízmú- vekkel 1980-ig a lakosságnak mintegy 80 százalékát látják el egészséges vízvezetéki ivóvízzel. A vízellátás arányába"» természetesen gondoskoi nak a csatornázás fejlesz téséről is. Az idén többek között Baján, Pécsett, Tatán, Székesfehérvárott, Mp- sonmagyaróvárott, Kőszegen, Sopronban, Kaposvárott, Szentendrén, Szegeden és Debrecenben épül szennyvíz-tisztító telep, vagy bővül a csatornahálózat. 1970-ben az ország lakóinak összesen 28 százalék? él majd csatornával is közművesített területen. A mind több városi és ipari szennyvíz elvezetésének, elhelyezésének problémái állandóan növekednek és különösen nagy gondot je lent a folyók és a tavai tisztaságának megőrzése íj A Magyar Szent Ker&na nevében... Drótszövet szükségletét a Jászjákóhalmai „Béke” Termelő- szövetkezet kívánt méretben és minőségben elkészíti. Rendeléseket a fenti címre kérjük. VÁLLALJA az Állami Mezőgazdasági Gépjavító Állomás Kisújszállás 1967. évre öntöző berendezések, szórófejek és egyéb öntözőgépek szakszerű javítását, felújítását és főjavítását. Dokumentumok és élmények egykori választásoktól Az országgyűlési, valamint a kisebb közigazgatási egységek képviselőinek különböző, de periódikus megválasztása minden ország életében fontos esemény. A többpártrendszeres úri Magyarországon a választások alkalmával a hangulatkeltésben, a korrupcióban és a megvesztegetésben legalább olyan eredményeket értek el, mint a fejlett kapitalista államok sokat tapasztalt „politikus rókái”, illetve az általuk vezetett ideiglenes pártkoalíciók. A baloldali pártok képviselői az évtizedekkel ezelőtti választások alkalmával főleg a törvénytelenséget hangsúlyozták. Állításuk igazát a levéltári iratokban, illetve a még élő egykori képviselők elbeszéléseiből követhetjük nyomon. „Közfelkiáltás" — de ki kiabálhatott ? Városi képviselőtestületi választást tartottak 1932- ben Szolnokon. A baloldali képviselők a visszaélések miatt petíciót nyújtottak be a Magyar Királyi Köz- igazgatási Bírósághoz és a közérdekű sérelem orvoslását kérték. Az 1932. december 4-i panaszt három évi jogi csűrés-csavarás után a Magyar Szent Korona nevében a bíróság elutasította. Az ítélet sűrűgépelésű soraiolban többek között ez vasható: „A VII. választókerületben (Szolnok egyik választókerületéről van szó. A szerk.) megtartott képviselőtestületi tagválasztások érvényességét Csighy Sándor, dr. Gergelyffy Géza és ifj. Bencze László támadják meg. Csighy Sándor a választás megsemmisítésére okul azt hozta fel, 1. hogy a választásba a város polgármestere beleavatkozott; 2. hogy ő nem lehetett jelen a Szavazásnál, ellenben Varga László MÁV műhelyfőnök és ifj. Bódy István nyug. MÁV hivatalnok — akiknek ebben a kerületben szintén nincs községi választójoguk, — jelen lehettek nyilván abból a célból, hogy a MÁV munkásokat a szavazati joguk mikénti gyakorlása tekintetében ellenőrizhessék; 3. hogy az elnök előbb a szavazótól elvette szavazólapját s csak ezután vizsgálta meg, hogy az illetőnek van-e szavazati joga. Ez alatt az idő alatt pedig alkalma lehetett a szavazólapot megnézni; 4. hogy a választóközönség bizalmi férfinek ifj. Bencze Lászlót jelölte ki, s h el vette mé«is Kerek Sándor lett kiküldve: 5. hrv*v Cergelv Miklós szavazólaniát kénytelen volt salát maga az urnába elbelve7Tii. mert szavazólaniát az elnöt- eev másikkal akarta kicserélni; 6. hogy vitéz Újhelyi Sándorné nyilatkozata szerint az elnök két asszony szavazólapját kicserélte...” A törvény szerint a városatyákat közfelkiáltással választották meg. Kérdés, hogy ilyen választási rendszerben ki kiabálhatott Kommentár nélkül A fotókópián sajnos nem látható az újság fejléce, de nem is ez az érdekes, hanem a Jászság egyik lapjában közölt cikk: „Ma délelőtt a közigazgatási bizottság Majzik-tanácsa megkezdte a jászladányi petíciók tárgyalását. A panaszirat szerint Jászla- dánvban vitéz Scbeftsik György vármegyei főlevéltárost választották meg 152 szótöbbséggel; azonban ellenfele. Lázár Imre kisgaz- danárti jelölt több szavazatot kapott, mint Scheft- sik. A netirínnálók szerint a választási bizottság Scbeftsik javára számolási hibákat követett el a szavazatszedő kiildöt+sée’pk olvan szavazatokat is elfogadtak amelyeket választási iouwal nem bíró egyének adták le. Panaszolják azt Is. hogy Jásziadánvbnn. ahol Lázár Imre vezetett a választók Pf*vbarmadár*ak lecraTTazú- sa után korán jHtfirtélr a zárórát és mikor hire lőtt, hogy ennek ellenére Lázár Imrét választják meg, Kap- czián Emil főjegyző' karhatalommal lezáratta a Lázár-párt helyiségeit, gyülekezőhelyeit és 380 Lázárpárti szavazót egyáltalán nem engedett leszavazni.-f1 A báró úr kortesbeszéde A kisújszállási választásokon az egyik báró is ]e-. löltette magát. Mivel magyarul alig-alig tudott, a főjegyző mondta el helyette a kortesbeszédet. — A nagyobb hatás érdekében, azonban mégis úgy vélték, hogy a bárónak is kell mondani néhány szót. Az öregúr fel is ment a pulpitusra és megkezdte tört magyarsággal az ígérgetések sorát. Többek között így szólt: — Lesz vezeték víz is (azt akarta mondani, hogy vízvezetéket is kap a város, ha őt megválasztják.) A hallgatóság jót derült a kitekert magyar mondaton, sőt valaki a pusztai város polgárai közül közbekiáltott: — Hát hajóállomás nem lesz? — Az is lesz — vágta rá ijedten a báró úr, aki még arról is elfeledkezett, hogy egy tisztességes csatorna sincs a környéken. Összeállította: T. V> V
