Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-09 / 34. szám

íftiág proletár iái, egyesüljetek 1 SZOLNOK HEGYEI U MEGYEI PÁRTBÍZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAKÁCS LÁfÍA^HHUIHH XVU. évfolyam, 34. S7,ám. Ära SO fillér 1967. február 9, csütörtök. Áz ^ üzemek kitelepítéséről „Konzílium" a karcagi kórház lelett Jobb lesz a levegő tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága amely a Landler Jenő út mellett kijelölt területen 1965-ben megkezdte a te­lep építését, melyet komp­lex teleppé fognak fejlesz­teni. A MÉK új telepne- lye szintén a Landler Jenő út mellett épült meg. A ICözéptiszavidéki Vízügyi Igazgatóság révháza mö­götti telepének ügyében nem történt intézkedés, holott ez is az 5-ös kate­góriába, vagyis a sürgősen kitelepítendő üzemek közé tartozik. Az Útépítő Válla­lat kútfúró részlege, vala­mint a Vízügyi Építő Vál­lalat Űjszászi úti telephe­lye a MÄV rekonstrukció következtében felszámolás­ra kerül. előfizetéses étkezést ne csak az ebédre, hanem amennyiben lehetséges, a reggelire és a vacsorára is kiterjesszék. Azokon a he­lyeken, ahol munkásszál­lók is vannak, biztosítsák az előfizetéses reggelit, il­letve vacsorát A vendég­látóipari vállalatnál is mind jobban emelkedik a vacsorát előfizetők száma. Sikerült megoldani azt is, hogy két-három fajta étel Megélénkül a Tisza tutajíorga!ma Megkezdődött a Tisza II vízlépcsővel érintett hullámtéri erdők eltávolítása (Tudósítónktól.) Végső határidő november 30 — Júliustól szakaszos átadás Szolnokon a városi ta­nács végrehajtó bizottsága tegnap ülést tartott. Töb­bek között két tájékoztató jelentést tárgyalt meg. Az első arról szólt, hogy a vá­ros területéről milyen üze­meket. s milyen ütemben kell kitelepíteni. Részben azért, mert jelenlegi he­lyükön területileg nem fej­leszthetők, nem korszerű- síthetők, másrészt az álta­lános városrendezési terv szerint több üzem kitelepí­tését nagyobb távlatokban kell megoldani. A sürgősen kitelepítendő üzemek közé tartozik többek között a 7. számú Autóközlekedési Vállalat, Az általános rendezési terv elkészülése óta öt év telt el, ez idő alatt a vá­rosi tanács vb építési és közlekedési osztálya hatás­körének megfelelően intéz­kedett a kitelepítésre ke­rülő ipari üzemek további sorsáról. A jövőben is min­dent megtesz az osztály annak érdekében, hogy a városképi és közegészség- ügyi szempontból káros ipari üzemeket a város belső területéről kitelepít­sék. Szükséges ez azért is, mert Szolnok belterületén kü­lönösen nagyfokú leve­gőszennyeződést előidéző közintézmények is he­lyezkednek eL Ezért tartja célszerűnek az építési és közlekedési osztály a közintézmények széntüzelésű kazánjait — amelyek a központi fűtést biztosítják — elsősorban gáztüzelésűre kicserélni. — Ennek kivitelezését meg­könnyíti az, hogy a jövő­ben még inkább korlátlan mennyiségben áll rendel­kezésre a gáz. Tizen nyolc­ezer vendég A másik tájékoztató jelentés a város lakosai­nak közétkeztetéséről szólt. A megváltozott életkörül­mények, s főként a nők munkába való bevonásá­nak velejárója, hogy egy­re nagyobb az igény olyan szolgáltatósok iránt, ame­lyek az otthoni munka egy részét leveszik az emberek válláról. Szolnokon 60 fő­zőkonyha üzémel, ezenkí­vül az úgynevezett előme­legített tárolókonyhák szá­ma 42. Tavaly csaknem 18 ez­ren étkeztek a különbö­ző vállalatok, szervek ál­tal üzemeltetett konyhá­kon, illevte étkezdékben. Nem tartozik közvetlen a közétkeztetés fogalma alá, de meg kell említeni, hogy a vendéglátóipari vállalat és a földművesszövetkezet ezen felül naponta mint­egy 1400 személy részére biztosít étlap szerinti ét­keztetést. A különböző szervek ar­ts törekednek, hogy az A Tisza II. vízlépcső víz­tárolójába eső területen je­lenleg mintegy7 ötezer kát. hold erdő és ötszáz kát. hold gyümölcsös található. Ezeket a programnak meg­felelően 1973-ig kell eltá­volítani. A kitermeléssel érintett erdőkből mintegy kétezerhétszáz kát. hold a Tisza balpartján van — Tiszabura, Abádszalók, Ti- szaderzs, Tiszaszöllős, Ti- szaörvény — határában. A jobbparton fekvő erdők Kisköre és Poroszló között már Heves megyéhez tar­toznak. A tulajdonjogot tekintve 54 százalékuk az erdőgaz­daságé, 24 százalékuk a ter­melőszövetkezeteké, 16 szá­zalékuk a vízügyi igazgató­ságé, míg 6 százalékuk az érdekelt községeké. A kitermelendő erdők jelentős százalékban húsz éven aluliak, becsült élő­fakészletük a magas évi növedék következtéber négyszázezer köbméter kö­rül van. A fakészlet há­romnegyed részét lágv lombos fák teszik ki. En nek megfelelően a kikerü­lő választékok nagyobb ré­sze farost és papírfa lesz. de jelentős fűrészrönk mennyiségre is számítha­tunk. közül választhassanak azok, akik igénybe veszik a közétkeztetést. Kétféle kenyér van A végrehajtó bizottság tagjai, a napirendi pont tárgyalásához meghívottak helyeselték, hogy a ven­déglátóipari vállalat is be­vezette az előfizetéses ét­keztetésnél az étlap szerin­ti választást, vagyis azt, hogy előtte nap kiválaszt­ja a fogyasztó a másnapi fnenüt a javasolt két-há- romféle étel közül. El­hangzott a vb-ülésen, hogy s vendéglátóipari válla­lat egységeiben meg le­hetne oldani, hogy a ke­nyérből is kétfélét — fehéret, barnát — lehes­sen kapni. Többen hangsúlyozták az ellenőrzés fontosságát, a minőség és mennyiség, va­lamint a társadalmi tulaj­don védelme érdekében. — Különösen a gyermekét­keztetésnél, tehát bölcső­dék, óvodák, iskolák kony­háiban fokozzák az ellen­őrzéseket. hogy a gyerme­kek feilődését előmozdító kalóriadús ételeket főzzék. Az építési program sze­rint először a Szolnok me­gyéhez tartozó erdőkben in­dul meg a termelés. Ez mintegy száz kát. holdon már meg is kezdődött Abádszalók és Tiszabura határában azzal a céllal, hogy az építkezés egy ré­szének a helyét és az ár elvonulását biztosítsa. A vízlépcső építése növeli az erdő• gazdaság l eladatait A vízlépcső építése talán egyik megyei vállalatnál; sem jelent akkora többlet- munkát, mint éppen az er­dőgazdaságnak, mivel a kö­vetkező években meghá­romszorozódik a fakiterme­lési feladat, melynek elvég zésére — figyelemmel a Tisza szeszélyességére — évente mindössze hat-nyolc hónap áll csak rendelke­zésre. Mivel a kitermelt anyag mozgatása a téli időszak­ban és az elöntések után nagy nehézségekbe ütközik a Tiszát mint szállítópá­lyát. maximálisan igénybe kell venni. A faanyag Ti sza-partra való közelítése jórészt majd repülő-vágá nyokon történik. Az ide szállított anyag pedig tu­tajba kötve, illetve uszály­ba rakva jut le Szolnokra. Tegnap Karcagra látoga­tott Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter és Bondor József építésügyi miniszterhelyettes, hogy a megye vezetőivel, valamint a 450 ágyas kórház építésé­ben érdekeltekkel megbe­szélést folytasson az idei átadás érdekében. Az építkezésre elkísérték a vendégeket Fodor Mi­hály, a Szolnok megyei ta­nács vb elnöke, valamint Karcag város párt- és ta­nácsapparátusának vezetői A téliesített munkahelyen jó tempóban dolgozik a szak- és szerelőipar, és az ősszel kitűzött feladatokat a mai napig hiánytalanul teljesítették. A hatalmas főépületben egyre jobban kiformálódik a korszer"", modern, minden igényt ki­elégítő kórház végső képe. A látogatás után a városi tanács egyik helyiségében tartott rövid megbeszélé­sen „színt vallottak’’ az építők, az ÉM Szolnok me­gyei Állami Építőipari Vállalat vezetői is. Nagy körültekintéssel összeállított programjuk szerint szaka­szos átadásokkal elérhető, hogy a végső és most már végleges befejezési határ­idő november 30-a, betart­ható legyen. Bondor József miniszter­helyettes bejelentette, hogz a karcagi kórház átadása ebben az esztendőben min­illetve tovább Szegedre a faanyagfeldolgozó vállalat­hoz. Az előkalkuláció sze­rint még Mohácsra is ki­fizetődik az uszályban való szállítás Jugoszlávián ke­resztül. A kitermelt területek hasznosítása A népgazdaság számára nem közömbös, hogy a ki­termelt területek hasznosít­va lesznek-e a végleges igénybevétel előtt? Figye­lemmel a helyi körülmé­nyekre, az elöntés veszé­lyére, valamint a befekte­tett költség visszatérülési idejére, a fűztelepek léte­sítése látszik itt a leggaz daságosabbnak. A fűztelep ugyanis a harmadik évben már visszafizeti a beruhá zott költségeket Így ké zenfekvőnek látszik, hogy az 1967—1968-ban kiter­melt erdők helyén a maga­sabb fekvésekben fűztele pék létesüljenek. A fűz ér­tékes exportcikk, melyből a külföldi keresletet jelen leg ki sem tudjuk elégíteni A fűztelepítésen kívül még a magasabb fekvések­ben a kukoricatermesztés is hasznosnak kínálkozik. Marton Tibor denképpen esedékes. A vállalatok — mondotta már csak műszaki mutatót kaptak. Ebben az egyes lé­tesítmények befejezési ha­tárideje szerepel. A karcagi kórházba az elmúlt év végéig 80 mil­liót építettek be. A prog­ram szerint 90 millió forin­tot irányoztak elő az épí­tésére. Tehát hátra van még 10 millió forint, de ez nem futja a teljes befe­jezésre. További 20 millió forintot tehát a program módosítással együtt még biztosítani kell a hátralevő munkákhoz. Az egészségügyi miniszter és az építésügyi miniszter- helyettes megállapodott, hogy a hiányzó összeget mielőbb „előteremtik’’. Pa- tay Árpád, az építőipari vállalat főmérnöke a Szol­Évről évre megrendezik országszerte a mezőgazda- sági könyvhónapoL Me­gyénkben az ünnepélyes megnyitóra január végén került sor a Jászsági Na­pok keretében. Dr. Kurucz Gyula, a Karcagi Nagykun­sági Kísérleti Intézet igaz­gatója megnyitó beszédé­ben a mezőgazdasági könyvhónap jelentőségéről, a mezőgazdasági szakköny­vek fontosságáról és a me­zőgazdasági könyvbarétok körének fejlődéséről szólt. Tavaly alaku’t ez az orszá­gos szervezet és megyénk­ben igen sok tagja van. A mezőgazdasági üzemek megerősödése és gvors fej­lődése megköveteli, hogy minden szakember nagy fi­gyelemmel kísérte és tanul­mányozza a szakirodalmat. Napról napra új eljárások, úi vegyszerek és gének ke­rülnek alkalmazásra. 9 ezekhez megfejelő szakkép­zettség. «szakértelem szük­séges Ehhez kíván segítsé­get nvűltani a mezőgazda­sági köovtíhónap jg. Az elkövetkezendő na­pokban március eleiéin 25 iró—olvasó találkozót szerveznek piennánkhen. Ehhői ez alkalomhói neves c^-vVemher°k gzalrlrók láto- gatnalr q icnzcóeeklie és a ^rumo«? Ar>f1rá<? pVoH&míVng, peryf*+PTn1 ti* TI ár .Tác^HörAny­Hah a Tárás­hoz fort rnnifl p1oo^"$cf a O'p.’fol ffvn'loQ'7+Aeór 713ÖV“ fÍ7í»mí p-in^ 7*^7 40(^1 Ar. Almául f'-tbnr pervp+omi rfpppn^ a* út <f+rá­nvífác rpf><^r,',o'TvS'»*^. hOT70’7P+r>ooT’e'l fi TV7ognrtnvrln- cArt^nry O 'íVrloVocnpl?’ ?«Terire'eíI»- rlv n.v’jT»^í Att+pI hpcrnirfro+lroT^co fc PTTVl rp tr?c^-íie*7-4ii£or\TY kp-p’*1 <t<vr A. PVéVrm frvw*Tnr»+ú­c"7c«r,('V o 1 lr*">1 v-vn o T*o1 h £?— f^tsiár>nT o n mát fvrcvhl Ernáinál ho11ho+- r»oV mrnrt a r**«''*+trotr^V A Jászságba «{látogat dr. nők megyei Beruházási Iro­da segítségét kérte, hogy lépjen mielőbb érintkezés­be a Medicor Művekkel, amely a kórházi műszerek és berendezések szerelését végzi majd. Az időközben esetleg megváltozott mére­tű készülékek és gépek ugyanis a helyiségek festé­se után rendkívül nagy bo­nyodalmakat és késedelme­ket okozhatnak. Falbontá­sok és újrafestések elkerü­lése végett még most, fél­kész állapotban kellene le- fixálni a berendezések pon­tos helyét és helyigényét. Bondor József miniszter- helyettes a november har- mincadikai határidőnek a csökkentése esetén komoly prémiumot helyezett kilá­tásba a kórház építőinek. Gonda Irén is, aki a barom­fitenyésztés időszerű prob­lémáiról szól. Néhányan már régi isme­rősök megyénkben, hiszen az elmúlt évek során többször látogattak el a nagyüzemi gazdaságokba, s tartottak hasznos vitaindí­tó előadásokat. E hónapban többek között J. Horváth László szakíró ismét felke­resi megyénket. Term 5sze- tesen azokban a községek­ben sem maradnak el a me­zőgazdasági könyvhónap eseményei, ahol nem ren­deznek író—olvasó találko­zókat. Szakelőadásokat, szakismertetőket tartanak és a könyvtárak plakátok­kal, mezőgazdasági szak­könyvkiállítással segítik ezt a munkát. Sajnos az elmúlt években előfordult olyan eset is, hogy a szövetkezetek nem fordítottak elég figyelmet a mezőgazdasági könyvh'ó- napra. Megígérték például; hogy az író—olvasó találko­zóra gépkocsival szállítják el majd a tagokat, de erről megf el edkeztek. Űj könyvekkel kedveske­dett a mezőgazdasági könyvhónap tiszteletére a könyvkiadás. így megjelent Balázs Géza; Kertészeti nö­vények állati kártevői című könyve, második átdolgo­zott és bővített kiadásban. Ebben a szerző különösen a védekezést tartalmazó fe­jezeteket dolgozta át és bő­vítette ki. Sikerre számíthat a Baromfi és nyúUenyésztők zsebkönyve. A közös gazda­ságok többségében még sem az év folyamán, sem az év végén kiosztásra kerülő ré­szesed naBvsác*á+ nem ga­rantálják. Emellett ennek kifizetése is rendszertelen. Hogyan változtassanak ezen a termelőszövetkezetek, er­re ad a gazdasági reform alapelveinek megfelelően javaslatokat, megoldásokat Csizmadia Érnőné: ó meg­oldás útja a termelőszövet­kezeti mim kz díjazásban el- mű könyvében. — bj — Kiállítások, író-olvasó találkozók, új szakkönyvek a mezőgazdasági kőnyvhónap alkalmából

Next

/
Oldalképek
Tartalom