Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-07 / 32. szám

i f#T, február SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s .,. ennyi az életrajzom A lehető legrosszabbkor kopogtattam. Az ajtó ép­pen a xnesterlétrába ütkö­zött. — Meszelés van, költöz­ködünk — magyarázza a meglepett fiatalember. — Aztán beülünk a lakás egyetlen háborítatlan, mo­dern bútorokkal íz! sesen berendezett szobájába. — Rendes, egy szobás laká­sunk lesz mondja. — Ami­kor összeházasodtunk, haj­nalonként együtt ültünk vo­natra. Feleségem Tiszasűly- re. én Szolnokra indultam dolgozni. Aztán mindketten kaptunk itthon munkát, mert nagyon akartunk ha- zajönnni. Itthon1 érzem jól magam igazán. Így kerültem a „Béke” vegyesipari ktsz- be. Ott vagyok most gépko­csivezető. .. A kongresszus után kértem a felvételem. Elfogadták. Jó, hogy így van. — Mondhatom, ennyi az életrajzom is... Ugye, hogy kevés egy újságcikkhez? Ta­lán, ha az ajánlóimat is megkérdezné. Dercze Gábo- rékat As ajánlók — Lehet, hogy csak álta­lánosnak tűnnek a jelzők, amivel a Tibit illetem. De ezt lehetetlen elkerülni. Csendes, rendes, segítőkész, aranyos gyerek. Olyan iga­zán kollektívába való. Gép­kocsivezető, de sokszor ha kell, „elszegődik” anyagbe­szerzőnek is, mivel külön ilyen beosztás nálunk nincs. Megveszi amire megkérjük. Azelőtt, mikor m>g nem ve­zetett gépkocsit, hanem la­katosként dolgozott, akkor is mindig szorgalmas volt. De mindjárt hívom Kökénv Sándort, a másik aiániót Ő is hasonlókat mondott róla a taggyűlésen. Csak e^y sió kell — Igen. Jó „ajánlólevél­lel” jött ide a Tibi lassan három éve. Itt meg azóta is tovább javította. Azt szere­tem benne nagyon, hogy nem sajnálja az erejét, sem az idejét, hogy valami jól legyen. Amit ő intéz el, az biztosan el van. Társadalmi munkát is vállal. A ktsz tag­jai sokszor összefognak, hogy valakinek a családi háza mielőbb megépüljön. Tibornak is csak egy szó kell, megy, segít ahol kell. Mit is lehetne? A két ajánló aztán már együtt tanakodik. Ha a tag­gyűlés is elfogadta Szikszai Tibor párttagsági kérelmét, és főleg ha már neki jutott az az emlékezetes esemény, hogy ő az első Jászapátiban akit a IX. kongresszus óta tagjeiöltség nélkül vettek fel — segíteni kell. Segíte­ni abban, hogy beleélje ma­gát a pártmunkába is. Meg­bízatást javasolni neki. Mit is lehetne...? Mennyi is? Huszonkilenc éves. Ta­lán. .. talán a kiszesek kö­zött. ..? ! B. F. A „FEKETE HERCEG” TITKA Szovjet régészeti folyó-iratokban számos érdekes cikket olvashatunk azokról az eredményekről, ame­lyekkel a szovjet vízalatti régészet az utóbbi években jelentősen gazdagította tudományágát. A tengerek fe­nekéről felszínre hozott használati tárgyak, pénzdara­bok, hajóroncsok nemcsak a letűnt évszázadok kultú­rájáról tanúskodnak, hanem fényt derítenek a régi, fe­ledésbe ment hajókatasztrófák részleteire is. Van az­után olyan eset is, amikor a negatívumok tartják év­tizedeken keresztül izgalomba a szakembereket. Az alábbiakban egy ilyen titokzatos esetről olvashatunk. Az 1853—56-os krimi há­borúban történtek az előz­mények, amikor Törökor­szág, Anglia és Franciaor­szág együttesen támadt rá a cári Oroszországra. 1854 november 13-án pusztító vi­har sepert végi a Krim-fél- sziget par íjai mentén. A ha- laklavai öbölben horgony­zó számos angol hadihajó elszabadult horgonyától, és elsüllyedt, vagy zátonyra verték őket a hullámok. Az elsüllyedt hadihajók között volt az angol flotta „Feke­te Herceg”' nevű fragettja. Abban az időben újdonság számba ment még a fémből épített hajó. Az elsüllyedés után azonnal szárnyra kelt a hír, hogy a fregattal együtt 1 millió arany font­sterling szállt a mélybe. Állítólag a Szevasztopolt ostromló angol csapatok zsoldfízetésére akarták fel­használni a nagymennyisé­A SZAPÁRFALUI ÁLLAMI CSECSEMŐOTTHON­BAN ÜJ NŐVÉRSZÁLLÁS ÉS KORSZERŰ MOSO­DA ÉPÜL. A MUNKA A TÉLI HIDEG ELLENÉRE SEM SZÜNETEL. AZ ÉPÜLET BELSŐ FALAIT VAKOLJÁK A KŐMŰVESEK, A SZOLNOK MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT DOLGOZÓI NYELVTANULÁS ÉS TÁNCYERSENY Ifjúsági klubok programjából Ki mit tud ? — másról — Lnnépség as 50. évfordulón A tiszafüredi járás mint­egy 1400 KISZ fiatalja kö­rében egyre kedveltebbek az ifjúsági klubok. Egyre több irányú szórakozást, elfoglaltságot, időtöltést je­lentenek számukra. — Az abádszalóki ifjúsági klub nyelvtanfolyamaira például még az idősebbek is szí­vesen eljárnak. Ki a legjobb táncos ? A legkedveltebb műsor azonban a vetélkedő, amelynek sok formáját meghonosították. A kultu­rális témájú vetélkedők mellett rendeztek olyan versenyt is, amelyen azt döntötték él, ki a legjobb táncos. Jutalomként igaz, csak egy szelet csokira fu­totta, a szórakozás viszont így is teljes volt. A kun- madarasi és tomajmonos- tori klubban hasonlóan változatos a program. Valamit csak lehet A télen több alkalom­mal meghívtak termelőszö­vetkezeti fiatalokat is. Szó­rakozzanak együtt a tanu­ló, a hivatalokban, ktsz- ekben dolgozó ifjakkal. Az eredmény az lett, hogy a szövetkezetiek is utána néztek: náluk lehetne-e valami hasonlót kezdemé­nyezni? Lehetett. Ha túl könnyen nem is. de került arra a néhány órára te­rem. A kunmadaras! Kos­suth Tsz-ben pedig már a zenekar is megalakult. A fiatalok saját hangszerü­ket viszik, ami pedig hiány­zik — például a dob — azt megkapják a tsz-től. Tiszaderzsen most kez­dik a szervezést, Tiszaszöi- lősön pedig filmvetítővel lepte meg a tsz-vezetőség a fiatalokat. Kifli-hátú ház Aggasztó viszont, hogy éppen Tiszafüreden egye­lőre ilyenről szó sem le­het. Az ifjúsági házon ugyanis csak a tábla van kint. Kapun belül már ré­gen nem járt senki. Az épületet már hosszú ideje életveszélyessé nyilvánítot­ták, mert megrokkant. A falai több helyen kifli ala­kot öltöttek. Mi lesz a to­vábbi sorsa? Az egyelőre talány. Az viszont tény, hogy az egyetlen kultúr házban nem minden rendezvényre jut­hat hely és alkalom a fia­taloknak. Pedig elég vál­tozatos, tartalmas prog­ramjuk van. Megújított találkozó A forradalmi ifjúsági he­teknek is számos rendez­vénye lesz. És a tervezett program még bővült. Ja­nuárban ugyanis Komszo- mol küldöttség járt a köz­ségben. Akkor úgy össze­barátkoztak a szovjet fia­talokkal, hogy közösen el­határozták: vetélkedőket, közös műsorokat rendez­nek. összemérik például ki mit tud a másik szülő­hazájáról, mit tudnak sportból és kulturális is­meretekből „felmutatni”. Az eredményeket pedig november 7-én, az októberi forradalom 50. évforduló­ján közösen rendezett est­jükön hirdetik ki, s a si­kereket együtt ünnepelik meg. B. E. gű pénzt Több mint 188 esztendő telt el és azóta is kereseik a tenger fenekére került kincset Sovány eredmény Az állítólagosán a tenger fenekére került nagymeny- nyiségű pénz felkutatásának első kísérlete 1901-ben az olaszok nevéhez fűződik; Egy Restucci nevű olasz, aki használható búváröltözéket konstruált, volt az olasz víz­alatti expedíció vezetője. Néhány heti munka után a búvárok találtak egy vasból készült hajótestet, amelyről azt hitték, hogy a „Fekete Herceg” lehet. A hajótest mellett vasládát is találtak, amelyet nagy reményekkel hoztak a felszínre, de az eredmény igen sovány volt: egy távcső, egy horgony, né­hány puska, vasdarabok; evőeszközök. Pénz sehol. Az olasz expedíció hazautazott, majd 1903-ban visszatért a helyszínre, azonban második próbálkozásukat sem koro­názta siker. 4rany helyeit mosdótál Az első világháború után a balaklavai öbölben élő ki­tűnő búvárúszó egy alka­lommal néhány aranypénz darabot talált vízalatti me­rülése alkalmával. 1922-t írtak akkor. 1923-ban való­színű ennek az eseménynek hatására egy szovjet ten- gerészm'rnök részletes ta­nulmányt nyújtott be ad- miralitásának. A tanul­mányban közölt adatokat felhasználva kezdte meg munkáját 1923 márciusában a 150 méter mélységig tör­ténő vízalatti felderítésre; kutatásra és hajóroncs emelésre alkalmas szovjet EPRON batiszkáf. Reflekto­rok mellett telefonnal és vízalatti tárgyak megfogá­sára alkalmas mechanikus karokkal is el volt látva. Több merülés eredménye a következő volt: 3 hajóablak: 1 tüzérségi gránát, 1 mosdó- tál. 1 gyógyszerész mozsár; hajógépalkatrészek, evező­darabok. de aranypénz se­hol. Az EPRON 2 hónap után elvonult a helyszínről. 1927-ben a szovjet kor­mánnyal történ* megegyezés alapján egy japán cég kezd­te meg munkáját az öböl­ben. A szerződés értelmé­ben a talált nénz 60 %-a a iapánokat, 40 %-a a szovjet kormányt illette volna meg.- A kutató expedíció legna­gyobb fogása egy 1821-ből származó aranvszobor volt. Egyéb eredmény 1 angol. 1 francia és 2 t^rök arany­pénz, 2 villa, 1 kanál. 1 tisz­ti kard és egy lószerszám. Még ugyanaz év novembe­rében a janánok is felhagy­tak a további kutatással. A megíratlan riport ' V. — Tudom, a járási párt- bizottság vizsgálata óta sok minden változott itt. Úgy hallottam, a föagronómust leváltották. — Le. Sok volt rá a panasz, rosszul bánt az em­berekkel. — És az elnök? — Orbán elvtárs is a főagronómus befolyása alá került, már kezdte átvenni a módszereit. Azért, tudja, furcsák az emberek. Azon a közgyűlésen, amelyen Ka­csa beadta a lemondását, senki sem akart szavazni, a végén úgy kellett kikül­deni a teremből a főagfo- nómust, hogy szóra bírjuk az embereket Aztán meg azt kezdték mondogatni, egy rendes ember volt a vezetőségben, azt is elza­varták. Lám, valóban érdekes — gondolta az újságíró —. ennyire elfelejtettek volna szavazni itt az emberek? löszébe jutott, amit idős Jobbágy Antal mondott ró­luk: — Nehéz ezekkel az em­berekkel boldogulni. Mar­ton Ferencnek volt igaza, amikor a szemükbe vágta: könnyű elbánni magukkal, emberek, csak az kell, hogy a gyűlésen jó hosszan be­széljen az elnök, amíg el- únják. aztán elfogadnak mindent, amit csak akar. Amikor tavaly itt járt, nem találta meg a tanács­elnököt. Most, igaz egy év után ismét visszajött. S it.i ül az elnöki szoba egyik kopott karosszékében, szem­ben azzal az emberrel, aki­ről olyan sok rosszat hal­lott, de akit mégsem tud egyértelműen elítélni. Ti­zenöt év alatt sok rossz vonás belecsontosodhat az emberbe, és talán az a vizsgálat, számára is jó lec­ke volt. Igen, amióta itt járt. le­zajlott egy vizsgálat. Egy kicsit neki is része volt ebben, talán valamit hasz­nált vele. Most idefelé az úton, azon tűnődött, vajon hogyan fogadják, egy év után ezek az emberek. Az iskolában Mohácsi Sándor igazgató ugyancsak elcsodálkozott, amikor meg­látta. így külsőre semmi sem változott, csak mintha még tartózkodóbbak lettek volna az emberek. Amiko~ a vizsgálatról kérdezett. Bender Katalin, az igazga­tóhelyettes kérdőn pillan­tott Mohácsira. — Igen, most már em­lékszem. a tavasszal voltak kint a járási pártbizottság­tól, de nagyon nem tudom, hogy mit végeztek — vette át a szót az igazgató. Az újságíró megértetne, hogy önkéntes beszámolót hiába várna ezektől az em­berektől. ha valamit meg akar tudni, konkrétan rá kell kérdeznie mindenre, így tudta meg, hogy B Nagyné már tavasz óta vezeti a művelődési ház büféjét Először az ital bol­tosnak fizetett a papírmun­káért, aztán később abba is belejött. Valami azonban még sincs egészen rendben vele: Nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket — mondta róla Baráth Jolán, aki továbbra is kedvetlen, nem szereti a munkáját, de a művelődési ház program­ját legalább már isme-ri hiszen 6 készítette. Egye­dül a szülők akadémiája iránt érdeklődik, azt is az iskolában rendezik. Az új párttitkárról azt mondják a községben, hogy megváltozott, bíznak benne. Most egyéves pártiskolán van, míg visszajön Tóth Vendel látja el a titkán teendőket. Az elégedetlenkedőknek a közgyűlés megszavazta el maradt járandóságukat, és ami talán a legfontosabb, úgy számítják, hogy har­minc forintot ér majd egy munkaegység. Rágyújtott még egy ciga­rettára és megnézte az 5ráját. Már több mint más­fél órájá beszélgetnek. — Azt hiszem, elnök elv­társ, most alaposan kipótol­tuk az egy év előtti mu­lasztást, és úgy gondolom, hogy nem is volt haszonta­lan. — Ez attól függ, mit ír majd róla az elvtárs. — Nem tudom még, min­den esetre köszönöm a tá­jékoztatást. Már a műúton robogott a kocsi, de az újságíró még mindig nem tudott szaba­dulni az utolsó mondattól: „Mit ír majd róla az elv­társ, ez attól függ...” Attól függ, mit ír róla? És valóban, mit is írjon, amivel használni tudna? Ha a régi hibákat, a lassan már heggedő sebeket pisz­kálná fel, az emberi indu­latok újból csak elmérge­sedhetnének. ö hisz a válto­zásban, hogy valami itt is a jó úton indult el, Persze ez az út még korántsem olyan síma, hogy minden rázkódás nélkül gördüljön végig rajta a kocsi. Ami az emberek fejében történi*, azt a változást szeretné megírni, de vajon ki láthat bele a gondolataikba? Hát­ha elhibázza? Nem akar sem ördögöket, sem angya­lokat festeni, valakit bűn­baknak állítani, aki csak azért rosszabb a többinél, mert nagyobb a felelőssége. Az lenne a legjobb, ha nem is kéne megírni. Vá­ratlanul Jobbágy Antal ju­tott az eszébe, és elszégyell- te magát. Rideg Gábor — Vége — A gyanú* angolok Az egyik vélemény sze­rint annak Idején a balak­lavai öbölben talált vasda­rabok nem a „Fekete Her­ceg” alkatrészei voltak, hi­szen mint azóta a szovjet tengerészeti kutatók kiderí­tették, a „Jason”, a „Hope” és a „Reso’ute” nevű angol hadihajók !s ugyanazon a napon süllyedtek el és a „Jason” szintén fémépítésű volt. Egy másik nagyon lo­gikus vé’emény, I. S Isakov admirálisé, aki szerint gya­nús. hogy az olaszok és ja- Dánek vagyonokat áldoztak az állítólagos kincs felkuta­tására. ugyanakkor ..őfelsé­ge kormánya” egy árva va­sat sem. nedig az angolok­nak mindig jó üzlet' érzé­kük volt. Az admirális sze­rint. ugyanakkor egvetlen megbízható dokumentum sem igazoUa, hoav a pénz a .Fek°te Hereeg”-en. vagy akár egy másik hajén lett volna. Az admirális szerint a tengeralatti kutatás annak ideién jó vízalatti gyakorla­tot jelentett az EPRON ba­tiszkáf számára — és ez is haszon« & t

Next

/
Oldalképek
Tartalom