Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-05 / 31. szám
1961 február 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP / Szófiai levél] Ä bolgár konyháról VIKTORIA A Szigligeti Színház űj bemutatója A régóta ismert szólást ezúttal így is idézhetném: mutasd a konyhád, s megmondom ki vagy? Azt hiszem, nem járok messze az igazságtól, ha kijelentem: eg\ nép életét csak úgy lehet teljesen megismerni, ha — sok egyéb mellett — bepillantunk éléstárába is, vajon mi kerül asztalára. Nos, a bolgár konyha sok meglepetést tartogat azok számára, akik el akarják lesni titkait. S hogy ezek a meglepetések kellemesek, az azt bizonyítja, hogy bolgár barátaink sem vetik meg az ízes falatokat. Akik már hallottak valamit a bolgár konyha „borzalmairól” hadd nyugtassam meg mindjárt, hogy ott sem állandóan birkahúson élnek az emberek, s a kecske sem kerül minden nap terítékre. Ismerik — és szeretik — a francia konyhát is, így aztán ha valamelyik odavetődött honfitársunknak nem ízlene a bolgáros koszt, igazán gazdag választékot talál a már idehaza megszokott ételekből. Beszámolóm érdemi részét azzal kezdeném, hogy a bolgár konyha milyenséget az ország körülményei határozzák meg, s az a sok zöldség és gyümölcs, valamint a sok hús termelésén alapszik. Innen ered, hogy a bolgár ember az esztendő minden szakában bőven fogyaszt zöldségfélét és gyümölcsöt. Azért hangsúlyozom az év minden szakát, mert az említett élelmiszerek olyan olcsók télen is, hogy könnyűszerrel megvásárolhatók. Mielőtt elutaztam volna Bulgáriába, ismerőseim gyakran rémítettek azzal, hogy j,na, ott aztán ehetsz elég birkahúst”. Szerencsére ehetek. Köztudott ugyanis, hogy a Balkán-félsziget — így Bulgária — egyik legelterjedtebb háziállata a birka. Egyaránt tenyésztik gyapjújáért és húsáért. Ezek után persze már az is természetes, hogy az étrendben elég előkelő helyet foglalnak el a birkahúsból készült ételek. Így a kebabcseta — a mi fasirozottunkhoz hasonló — vagy a siscseta — amit rablóhúsnak lehetne leginkább fordítani — minden bolgár kedvelt csemegéje. Az sem meglepő, hogy a birkának csaknem minden részét felhasználja a bolgár vendéglátás. Igen szeretik a főtt birkafejet, abból is a birka szemét. A belsőríszeket is hasznosítják — beleértve az állat belét — amelyből az ízletes és olcsó skembe- csorba, a pacalleves fő. A zöldségtermesztés fejlettsége magyarázza azoknak az ételeknek a nagy elterjedtségét, amelyeknek alapja a paradicsom, paprika, bab, vagy éppenséggel a bamja —• zöldbabhoz hasonló főzelékféle — és amelyet végtelen változatossággal készítenek a bolgár háziasszonyok. A különféle gü- vecseik — lecsók, — muszakák és kebabok óriás változata fogadja ínycsiklandozó illatával az éhes idegent. A bolgár konyna azonoan nem kényezteti el a vendéget olyan sokféle levesse.., mint a magyar. Azonoan a telesKo varéno, — az erősen fűszerezett és zöldségezett marhahús leves — igen kedvelt. Említettem már a finom, egy csöppnyi ecettel készített pacallevest, amit elsősorban a kispénzű emberek fogyasztanak a város minden pontján megtalálható skembedzsijni- cák asztalainál. Nagy hőségben — ami igazán nem ritkaság a Balkán-félszigetnek ezen a részén — kellemesen hűt a tarator nevű „leves”. Aludttejet fele arányban feleresztenek vízzel, ebbe apróra vágott nyers uborkát tesznek, majd az egészet darált dióval hintik meg. Erősen lehűtve fogyasztják. Állítólag üdít. S ha már szóbakerült az aludttej, említsük meg, hogy talán nincs a világon még egy olyan ország, ahol annyit fogyasztanának belőle, mint a Bolgár Népköztársaságban. Az emberek reggel, délben és este egyaránt kedvelik az ízletes yoghurtot, cukorral, vagy anélkül. Talán ezért is nevezik tréfásan „bolgár betegségnek” az aludttejet, amit újabban a bolgár tudósok már poralakban is előállítottak. A magyaros koszthoz szokott gyomornak sem íztelen a bolgár konyha, hiszen az is bőven használja a sokféle fűszert. A piros- paprika, bors, hagyma, gomba és más, hazánkban nem ismert fűszer elengedhetetlen kelléke a főzésnek. A bolgár konyha ■ sajnos — nem ismeri a főtt tésztát. (Pl. mákot étkezési célra egyáltalán nem használnak, nem is nagyon ismerik.) Ellenben igen sok sült tés? tát fogyasztanak. A legkedveltebb a ba- nyica, ami sokban hasonlít a mi rétesünkhöz, azzal a különbséggel, hogy savanyú juhtúróval töltik. Igen érdekes látvány az utcákon is megtalálható banyica sütők sokasága, ahol a nap bármely szakában lehet forró, ízletes süteményt kapni. Sajnos, nem áll módomban egy levél keretében felsorolni mindazt, amivel a változatos bolgár konyha büszkélkedhet Kárpótlásul hadd nyújtsam át az olvasónak remekei egyikének receptjét: Végy egy fiatal bárányt, rántsd le a bundáját tisztistd ki a belső részét. A hasüreget töltsd meg főtt rizs és főtt burgonya keverékkel, amit előzőleg gombával, pirospaprikával, borssal és majoránnával ízesítettél. A bárányt spékeld meg vékony csíkokra vágott füstölt szalonnával, majd a bárányt összevarrva — a lábakat is varrd a testihez — helyezd egy izzó parázssal telt gödörbe. Takard be parázzsal, majd borítsd be földdel. Egy-másfél óra múlva készen van a partizán bárány. Egészségükre kívánja: Molnár Sándor Ábrahám Pál Viktória című nagyoperettjének premierje a péntek esti közönség hangulatából ítélve valóban felért egy győzelemmel. A szolnoki színház előadása újra meghódította az operett híveit, és lefegyverezte azokat is, akik nem túlságosan rajonganak e műfajért. Az előadás megérdemelten aratott nagy sikert, annak ellenére, hogy Ábrahám Pálnak ez az operettje korántsem áll az operett irodalom legmagasabb grádicsán. Ez az operett alkalmat adott Bőr Józsefnek az utóbbi évek egyik leglátványosabb előadásának a megrendezésére. Rendezésének legnagyobb erénye éppen ez a látványosság, a játék magától érthetődött- sége. Igazolta azt is, hogy e műfaj lehetőségeinek jó kihasználása alkalmat ad az olyan látszólagos stílustörések kellemes áthidalására, mint például a második felvonás elején levő kifejezetten dzsesszes revü szám. A szokással ellentétben rögtön a rendező után kell megemlíteni a koreográfus Hegedűs Györgyi, a jelmez- tervező Jánoskuti Márta és a díszlettervező Fehér Miklós nevét, akiknek nagy részük van abban, hogy ilyen látványos, gazdag kiállítású produkcióval örvendeztette meg a színház az operett-kedvelőket. A koreográfia ötletes lépéskombinációi, mutatós slusszpózai” osztatlan tetszést arattak. Külön kell itt szólni a tánckar dicséretes munkájáról, amiben szintén nagy része van a koreográfusnak és Mozsonyi Albert balettmesternek. A jelmezek gazdagsága és ötletessége el tudta velünk feledtetni, hogy mindössze csak négy pár táncolta végig az egész darabot. A koreográfust és a rendezőt dicséri az a frappáns megoldás is, hogy karral együtt Autóval jég országban a kitűnően táncoló színészek, Krasznói Klára, Új' laky László, Kertész Péter szólista szerepben részt vettek a táncokban. Tetszettek Jánoskúti Mártett második leivonásbeáfi nagy duett. Rózsa Sándor Koltay kapitánya a fiatal tenorista további fejlődését igazolja, hangjáról már sok dicsérő A nagykövei és felesége, Viktória (Döiasödy János és Hubay Anikó) Befagyott a hortobágyi nádas. Hétszáz holdnál is nagyobb területen minden jég, A végtelen fehérségen sárga foltokként rajzolódnak a nádcsomók. Ez az igazi idő a téli aratásra. Az Alsótiszai Nádgazdaság Vállalat munkásai kora reggeltől késő estig csípős hidegben vágják a termést. Az aratókat kerestük Botlik Illés, a vállalat műszaki vezetője invitált: menjünk ki hozzájuk. Autóval is mehetünk, vastag a jég, elbír. Zetorok járnak rajta, meg lovasszánok. Elindultunk — kicsit idegesen. Mi lesz, ha mégis leszakad alattunk? Nem lenne jó, egy hideg téli fürdőzés. Aztán a látvány felejtette velünk a félelmet. Jég borított mindent, amerre csak mentünk a Zetorok húzta nyomon. Szembe velünk egyszer, mint egy óriási sikló, szánkósor tűnt fel — szállították a nádat a feldolgozóba Botlik Illés elmondotta, hogy az idén mintegy 550— 600 ezer kéve nádat takarít be a vállalatuk a területről mintegy 160—180 ezer Lovas szánok szállítják a jégutakon a nádat kévét. Itt a nagyiváni feldolgozó üzemükben 40 ezer négyzetméter beépíthető nádpallót készítenek, s 20 ezer kévét exportálnak az idén. Most naponta három gép és huszonhat ember vágja a nádat ebben a jégországban. Aztán elértük az aratókat — igaz, már gyalogosan, csúszkálva... És visszafe'é jövet eltévedtünk a jégutak között. Kanyarogtunk erre, kanyarogtunk arra, míg végül egy zetoros szánt meg bennünket, s gépével előttünk haladva elvezetett a faluhoz. Amikor ismét a hepe-hu- pás országúton voltunk, még örültünk is a rázós útnak. Ez biztosabb! V. V. Aratás jégország közepén jelzőt leírtunk, szeretnék most hozzátenni még egyet; éretten árnyalt, dinamikai- lag is kiforrott. Prózai szövegmondása is egyre inkább elhitető, csupán mozgáskészségét kell még intenzívebben fejlesztenie. Feltétlenül megéri, hiszen akkor teljes joggal vehetné fel a versenyt e szerepkör legjobbjaival is. Jancsi cigány szerepében Üjlaky László megint remekelt, egyéni humorral, emberi tartalommal töltötte meg a szokványszabású figurát. Mozgásával, játékával méltán a siker egyik fő részese volt Sebestyén Évával előadott kettőse a premieren kirobbanó sikert aratott Az előadás legfőbb értéke fiatalos lendülete, természetessége. Ezt a fajta fiatalos bájt, üdeséget képviselte Üjlaky Lászlóval együtt Kertész Péter éa Krasznói Klára is. Kertész Péter maradéktalanul, sőt még azon is túl; eleget tett szerepe követelményeinek. Egyaránt kitünően táncol és énekel. Ugyancsak ez mondható el Krasznói Klára alakításáról. Énekhangja is sokat fejlődött. Dömsödy János egy énekes szerep eljátszásával, egy kifejezetten prózai színész számára nehéz feladat előtt állt. Feladatát nagyon szimpatikusán oldotta meg. Azt hangsúlyozta, ami erőssége, nagykövete megnyerő, az eseményeket irányítani és befolyásolni tudó figura. Vaszy Bori Ach Wongja tetszett legkevésbé a főszereplők közül, de nem egészen rajta múlott, hogy a kínai „ara” sablon figurája ilyen halványra sikerült Kis szerepében jól érvényesült Sebestyén Éva ismert komikai készsége és Burányi László Kakas Bajusz Zsigája is jóhumorú mulatságos figura. De a sikerben joggal osztoztak a többiek is, Juhász János, Tolnai Miklós, Raiczi Gyöngyvér, Miletics Mária és Arany János, valamint a Nádor László által vezényelt jóhangzású zenekar. A maszkok Dobos Ferenc maszkmester munkáját dicsérik. ta jelmezei is, ez alól talán csak az Ach Wongot játszó Vaszy Bori második felvonásbeli ruhája a kivétel. Fehér Miklós díszletei nagyvonalú szcenikai megoldásukkal kitűnő helyszínei voltak a játéknak. A címszerepben Hubay Anikó újra a régi, igényes és kiforrott primadonna alakításával hódította meg a közönséget. A kissé mély fekvésű belépő kivételével újra kitűnően érvényesítette kivételes énektudását. A legszebben a koloratur magasságokban szólt a hangja. Maradandó élményt jelentettek Rózsa Sándorral énekelt kettősei, elsősorban a zeneileg is igényesen felépítflTlTl. M itf « »"¥■ ■ i « 11 é 9 k a ■ I É ti Iá k ■ M H * f i kjfcJJkM * É É * M A.1J» ■*!*■■■■■ iTTTU fTWl ■'ITrii'B'l a TITl'l B B'Tl'B 1 ¥T»1 l'l B B B1BIB' B B B111111111II ÜTI * Sideg Gátat
