Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-05 / 31. szám
t*S7, február 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 £> » JO Hatékony szervezést, irányítást minden szinten Újabb jelölő gyűlések A cipőgyáriak munkatársukat jelö tik A Z 1967-ES év a mezőgazdasági lakosság, » mezőgazdasági jellegű pártszervezetek számára is gazdag munkaprogrammal kezdődött, és előreláthatólag így is folytatódik. A mezőgazdasági lakosság körében nagy érdeklődés közepette dolgozzák fel az MSZMP IX. kongresszusának anyagát, folyik az előkészület az országgyűlési képviselő- és tanácsvá- íasztásokra; most folvnak a zárszámadások, a mérleg- készítés, a tervkészítés. — A termelőszövetkezetek készülnek az I. országos kongresszusra. A gazdag munkaprogramon belül véleményünk szerint minden szinten kiemelten kell foglalkozni a termelés irányításával, szervezésével, a termeléssel. Jelenleg már nem alkalmazzuk azokat a régi módszereket, hogy a párt és állami irányító szervek határozzák meg, hogy mit mikor, milyen eszközökkel, kinek kell elvégezni. A döntés a gazdálkodás, termelésszervezés kérdéseiben az üzemben történik. Mégis szükséges szóvátenni a termelésszervezéssel, ellenőrzéssel kapcsolatban néhány dolgot. Nem minden mezőgazdasági üzemben egyforma még a szervezettség, a munkához való viszony, a felelősség- érzet, a lehetőségek optimális kihasználásáért, a több termelésért, a mezőgazdasági dolgozók élet- körülményeinek alakulásáért. Konkrétan az 1967, évi termelési feladatok időarányos teljesítéséről van szó. A MEZŐGAZDASÁGI üzemek többségében már készen vannak a tervek, felkés7.ültek a tavaszi munkákra, üzemképesek a gépek, rendelkezésre állnak a vetőmagvak, folyik az őszi kalászosok fejtrágyázása, az emberek türelmetlenül várják a tavaszt. Sajnos még nem mindenütt van ez így. Van gond még a termelési tervek alakításánál és a szerződéses termeltetésnél is. Több mezőgazdasági üzemindokolatlanul csökkenteni igyekszik a cukorrépa termő területét. Megyei szinten ez mintegy 2000 ka- tasztrális holdat tesz ki. — Nem növekszik a kívánt mértékben a zöldségtermelő terület. Itt említem meg, hogy a tsz-ek, állami gazdaságok önállóságot kaptak többek között a termelés- szerkezet kialakításában, abból kiindulva, hogy tudnak vele élni. A bizalom a tervekben összességében vissza is van igazolva. Azt tesszük csak szóvá, amiben lemaradás tapasztalható, és a népgazdasági igények kielégítése veszélyeztetett. Az a javaslatunk, hogy különösen az aktív cukorrépa és zöldségtermelő üzemek vizsgálják felül eredeti elgondolásukat, és növeljék a területet ezekből a kultúrákból. A földterületek nagy része felszántva várja a tavaszt, a vetést. Az üzemek előkészítettek mintegy 250 ezer katasztrális hold területet tavasziak alá. — Ugyanakkor mintegy 35 000 katasztrális hold szántat- lan maradt. Súlyosbítja a helyzetet, hogy ennek a területnek a zöme néhány, mintegy 20 tsz-ben van. Ezekben az üzemekben míg a fagyos idő tart, ki kell használni minden szántásra alkalmas órát, és a tavaszra megmaradó szántást pedig a legoptimálisabb időben kell nagyon rövid idő alatt elvégezni. FSMÉT nagy feladat * lesz a belvizek elleni védekezés. A tél eleji lefagyás előtt mintegy 23 ezer katasztrális hold mezőgazdaságilag művelhető terület volt víz alatt, ebből mintegy 4500 katasztrális hold vetés. A védekezés legyen előre megszervezve, összehangolva a vízügyi szervekkel. — Az üzemi kezelésben lévő csatornákat, lefolyókat most tegyük rendbe, amikor még az időbeni intézkedéssel meg tudjuk előzni a jelentősebb károkat. Az őszi kalászosok eddig összességében jól teleltek. Az őszi vetésekben jelentősebb belvízkárokkal, terület kieséssel kell azonban számolni Igen jelentős a futrinka kártétele is. A feladat tehát az, hogy kisebb területről, itt-ott kiritkult növényállománnyal is biztosítsuk a népgazdasági igényeknek megfelelő, az üzemtervekbe beállított tonnatervek teljesítését. — Ehhez az szükséges, hogy a kalászosok időben megkapják a fejtrágyát, megfelelően készüljenek fel az üzemek a felfagyások elhárítására, a vegyszeres gyomirtásra és a levéltrágyázásra. Nem minden üzemi vezető mondhatja el nyugodt lelkiismerettel, hogy időarányosan minden feladatot végrehajtott. Sok üzemben késlekedtek a műtrágya megrendeléssel, az eddigi kedvező időt nem megfelelően használták ki a fej trágyázás elvégzésére. A koratavaszi vetőmagvak biztosításánál a cseretermények beszállítása folyik vontatottan. Több üzemben nem halad kellő ütemben a gépjavítás sem, különösen a műtrágyaszórók, vetőgépek, boronák, hengerek és ekék javítása hagy sok kívánnivalót maga után. EM minden szempontból megnyugtató az állattenyésztési tervek teljesítésének alakulása sem. Az üzemek többsége első negyedévben nem tart baromfit, hivatkozva a nagyobb kockázatra, a magasabb termelési költségekre, fűtési nehézségekre stb. A keltetőállomások és az üzemek baromfi férőhelyei kihasználatlanok, a piacon pedig baromfihúsból hiány mutatkozik. Jobban ceruzavégre kellene venni ezt a kérdést, és ha figyelembe vesszük a magasabb felvásárlási és szabadpiaci árakat, a többletköltség bőven megtérül. Bezzeg, őszszél a kiesések pótlására beállítják a baromfit terven felül is, kisebb nyereséggel is megelégedve. Nem fejlődik megfelelően a sertés árutermelés sem. Világos dolog, hogy a létszámnövelés nem csupán elhatározás kérdése, ahhoz férőhely és takarmány kell. Nagyon sok tartalék van még a meglévő lehetőségek jobb kihasználására. Ha minden üzem 4,5 kilogramm takarmányból állítja elő a sertéshúst, a rendelkezésre álló ta- kormánnyal a jelenleginél mintegy 15 000 darab hízottsertéssel többet lehet előállítani. Hasonló tartalékok vannak a szarvasmarhatartás terén is. t LYEN időszakban-* még a legkörültekintőbb vezetőknél is köny- nyebben előfordul a mulasztás, vagy egy-egy ügyben az intézkedés késedelmes megtétele. A megfigyelések azt bizonyítják, hogy az érintett és hasonló főbb hibák főleg a kevésbé szervezett, gazdaságilag gyengébb tsz- ekben fordulnak zömmel elő. Ez is eredményezi az objektív tényezők mellett, hogy ezen üzemek fejlődési üteme elmarad a reális lehetőségektől. A választási munkák és az egyéb társadalmi, politikai kérdések a szokásosnál jobban lekötik a vezetőket, és kevesebb figyelmet fordítanak a termelésszervezésre. Nagyon fontos, hogy a termelési feladatok, azok megszervezése foglalkoztassák az állami gazdasági, termelőszövetkezeti vezetőket, tsz-tagokat, állami gazdasági dolgozókat egyaránt. Legyen ez közös ügy, mindannyiunk ügye. Legyen ez téma a jelölő gyűléseken, a párttaggyűléseken, a szakmai és politikai oktatásban. A párt- szervezetek a sok feladat között megfelelő helyre sorolják a termeléssel való foglalkozást, tanúsítsanak indokolt esetben egészséges türelmetlenséget a gazdasági vezetéssel szemben, mozgósítsák a dolgozókat az Időarányos termelési tennivalók elvégzésére. — Természetesen ezt elő kell segíteni a járási és városi irányító szerveknek is. — A gazdasági mechanizmus reformja alapján a pártbizottságok munkamódszerkeresése, az állami szakapparátus tevékenysége nem azt jelenti, hogy ezek a szervek most már külső szemlélői, tényeket regisztráló, elméleti tételek szülői lesznek. Nem azt jelenti a megváltozott módszer, hogy az üzemi mulasztásokra, tétlenségre, tétlenséggel válaszoljunk. Nemcsak joguk, hanem kötelességük is, hogy ellenőrizzék segítsék az üzemek termelési tevékenységét, népszerűsítsék azokat, akik jól dolgoznak, időben figyelmeztessék azokat, akik mulasztanak. *£ ÜLÖNÖSEN azon ■** üzemek vezetőinek kell ilyen irányú segítséget adni, akik még kevés gyakorlattal, élettapasztalattal rendelkeznek és az átlagosnál nehezebb körülmények között gazdálkodnak. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a figyelmeztető szót, az okos tanácsot még a legrutinosabb üzemi vezetők is szívesen fogadják. Az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztások alkalmával a választópolgárok miközben megválasztják az államhatalom különböző szintű szerveibe azokat, akik legméltóbbak közös ügyük, a szocializmus célkitűzéseinek s ezen belül egyéni érdekeik képviseletére, egyben állást foglalnak, hitet tesznek a párt politikája, pártunk IX. kongresszusának fő célkitűzései mellett. A választási munka azonban csak úgy lesz igazán eredményes, ha eközben elvégezzük a IX. kongresszus határozataiból adódó napi feladatokat. A IX. pártkongresszus elvi döntései alapján egy sor mezőgazdaságot érintő intézkedés látott már napvilágot s néhány készülőben van. ti ZÉRT arra hívjuk fel a mezőgazdasági üzemek pártszervezetei, kommunistái figyelmét, hogy ezen lehetőségek kedvezőbb kihasználását figyelembe véve szervezzék, irányítsák a mezőgazdasági termelést. Arra kérjük a mezőgazdasági üzemek dolgozóit, vezetőket, szakembereket, s a termelőszövetkezetek gazdáit, hogy lelkiismeretes munkájukkal az eddigieknél hatékonyabban és nagyobb szervezettséged, fegyelemmel, példamutatóan teljesítsék a termelés fejlesztése terén jelentkező kötelességeiket, járuljanak hozzá a népgazdasági célkitűzések teljesítéséhez, mely valamennyiünk közös érdeke és ügye. Bereczki Lajos a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője Szombat délben, ahogy véget ért a műszak, a martfűi művelődési házban gyülekeztek a Tisza Cipőgyár munkásai, hogy országgyűlési képviselőt, illetve megyei tanácstagot jelöljenek. A jelölő gyűlést Veres István, a községi tanács vb elnöke nyitotta meg, üdvözölte a jelenlevőket, a meghívott vendégeket, köztük Tóth Jánost, a megyei választási elnökség elnökét, a megyei pártvégrehajtóbi- zottság tagját. Ismertette, hogy e jelölő gyűlés feladata egy országgyűlési képv'- seiőt és egy megyei tanácstagot jelölni. Ezután Fodor Sándor, az üzemi szakszervezeti bizottság titkára szólt a megjelentekhez. Ismertette mindAz első Accrái Nemzetközi Vásár A február 1-én megnyílt első accrai nemzetközi vásár jelentős esemény a fejlődő afrikai országok életében. A vásáron 11 afrikai és húsz más világrészbeli ország vesz részt. A magyar kiállítás és az egész vásár legkiemelkedőbb objektuma: a nagyteljesítményű víztorony, a „hidroglóbusz” már elkelt, s a siker minden reményével kecsegtető tárgyalások folynak 35 magyar víztorony Ghánának történő eladásáról. Nyugati és afrikai üzletemberek egyöntetű véleménye, hogy a magyar külkereskedelmi szervek a lehető legreálisabban mérték fel Afrika szükségleteit, amikor a vízügyi és villamosipari berendezések bemutatására helyezték a hangsúlyt Accrában. Magyar— csehszlovák megállapodós a pozsonyi Dunahídról A napokban a Komplex képviselői Pozsonyban aláírták a pozsonyi Duna híd kiviteli terveinek elkészítésére vonatkozó szerződést. Ennek értelmében a 420 méter hosszú, acél- szerkezetű híd a két ország szakemberei közti együttműködésnek lesz a terméke. A közös munkában részt vesz az érdekelt külkereskedelmi szerveken kívül a pozsonyi városi és a nyugat-szlovákiai körzeti nemzeti bizottság, a Dopravoprojekt tervező vállalat és a pozsonyi egyetem illetékes tanszéke, magyar részről pedig a DUNABER, a Generáltervező UVATERV, valamint egész sor egyéb magyar vállalat. A szerződés aláírása után most a magyar szakemberek magára a kivitelezésre vonatkozó ajánlati terveket készítik elő. — A tervezőmunka értéke várhatólag egymillió rubel körül lesz. Az építkezés körülbelül két és fél évet vesz igénybe, beleértve a felüljárók és a csatlakozó utak megépítését is. azokat az eredményeket, amelyeket a legutóbbi tanács választások óta eltelt négy esztendő alatt hazánkban a szocializmus építésé ben elértünk. Szólt az üzem fejlődéséről, az ott dolgozó munkások élet- cs munkakörülményeinek javítására tett intézkedésekről. Majd a szakszervezet; bizottság nevében javasolta, hogy országgyűlési képviselőnek jelöljék Krasznai Károlynét, aki 1946-ban ipari tanulóként került a gyárba, később tűzőnőként dolgozott, s jelenleg a tűző- de művezetője. E javaslattal a jelenlevők egyetértettek, s ezt többen hozzászólásukban is bizonyították. A jelölő gyűlés résztvevői ezután egyhangúlag elfogadták a javaslatot, s országgyűlési képviselőjüknek Krasznai Károlynét jelölték, aki a gyűlés végén méghatottan köszönte meg az iránta megnyilvánuló bizalmat. A jelölő gyűlés résztvevői ugyancsak egyhangúan Mihovics Józsefnét — aki szintén a martfűi Tisza Cipőgyár dolgozja — jelölték megyei tanácstagjuknak. ]ás'j.jákóhaima Tegnap este a jászjákó- halmi művelődési házban megtartott jelölő gyűlésen a jelenlevők Kerékgyártó Mihálynét, a jákóhalmi Béke Tsz elnökét jelölték országgyűlési képviselőjüknek, megyei tanácstagnak pedig Tátrai Istvánnét. A szerelőcsarnok félreeső zugában három munkás összesúgott, azután cinkos mosollyal közeledtek az egyik szerelés alatt álló gípóriás felé. A brigád negyedik tagja — a legfiatalabb — fennt állt a gépen. Munkaruhája kegyetlenül olajos, zsíros volt. Gyorsan nagy halom újságpapírt kerítettek és míg ketten elvonták a figyelmét, a harmadik társuk ügyesen meggyújtotta a papírt a fiú alatt. A következő pillanatban harsány nevetésben törtek ki, de egy-két másodperc múlva, amikor az égő fáklya ajkát elhagyta az első fájdalmas kiáltás, félelemtől eltorzult arccal ugrottak társuk segítségére. Nagyon, kimondhatatlanul szégyellték magukat. Hisz nem akartak ők rosszat, játékból, tréfából tették az egészet. Felnőtt emberek!!! Nemrégen történt meg, hogy az egyik építőipari vállalat fürdőjében a forró vízzel próbálták megheccelni egyik társukat a kőművesek. Hirtelen ráengedték a forró vizet és hátáról két tenyérnyi darabon leforrázták a bőrt Kegyetlen tréfák ezek, s nem egyszer megtörtént, hogy a durva játék áldozata holtan maradt a „ió kis hecc” színhelyén. Multkorában a vegyiművek egyik üzemrészében fedeztek fel új játékszert” az ott dolgo- ’ók. A papírzsákba — amelybe a szuperfoszfát műtrágyát csomagolják — acetiléngázt engedtek bekötötték és meggyújtották. A tréfa minden esetben jól sikerült. Ha idegen ember ment az üzemrészbe, rendszerint megijedt a rakétaként száguldozó és a végén óriásit robbanó zsáktól. Nos, a játék egy nap szomorú eredménnyel végződött. Talán a kelleténél több gázt engedtek a zsákba, tény az, hogy olyan nagy volt a robbanás detonációja, hogy az épület minden ablaka kirepült. Szerencsére az üvegszilánkok senkiben sem okoztak komolyabb kárt, így csupán az üzemrész dolgozóinak „csak” a kitört ablakokat kellett megtéríteni. Előfordult azonban, hogy a játékot kieszelő személyt, mivel munkatársa testi épségét súlyosan megsértette, több tízezer forint kártérítésre ítélték; A SZOT XX. kongresszusa 1963 májusában különleges nyomatéikkal hívta fel a figyelmet a munkavédelemnek, tehát az üzemi és a foglalkozási balesetek megelőzésének fontosságára. A szakszervezetek erőfeszítései nem maradtak eredménytelenek. 1962 óta a munkagépek okozta halálos balesetek száma 59, az áramütéstől keletkezetteké pedig 30 százalékkal csökkent. Sajnos megyénkben az utóbbi években inkább emelkedett a balesetek száma. Nem kis „érdem” tulajdonítható ebből a játék közben okozott, vagy éppen a „játékmestereket” ért baleseteknek. Kétszeresen gondoljuk meg ezért, hogy a jó hangulat és kikapcsolódás érdekében kieszelt vicceinknek nem lesz- nek-e jóvátehetetlen következményei. Vigyázzunk egymás épségére! Bognár János Az adatok magukért beszélnek Ipari beruházások A megyében a második ötéves tervidőszak alatt a népgazdaság különböző ágaiban 8,2 milliárd forint értékű beruházást végeztek. Ebből a megye iparának fejlesztésére 2,4 milliárd forintot használtak fel. A beruházások eredményeként az összes ipari állóeszközök értéke megközelíti a hat milliárd forintot. A második tervidőszak beruházásai közül kiemelkedik a szovjet és a lengyel technológiájú kénsavüzem és szuperfoszfátgyár. Ezek a létesítmények Szolnokot az ország egyik fontos vegyipari bázisává tették. Jelentős ipari beruházás a szolnoki cukorgyár létisztító állomása, a papírgyári erőmű. 1966-ban kezdett dolgozni a karcagi kenyérgyár. • Jelentős új egységként lépett a termelésbe a Ganz Villamossági Művek Hegesztett Gépszerkezetek Gyára, amely a vasipari vállalat Körösi úti telepé» bői alakult. „Játékos“ felnőttek
