Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-04 / 30. szám

iMrí, február 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Folytatódnak ■ iiiir/ ifi r f a jelolo gyűlések Munkatársaink jelentései Karcag A művelődési ház előtere Is megtelt Karcagon a teg­napi jelölő gyűlés alkalmá­ból. Mintegy hétszózan jöt­tek el a választópolgárok közül. A jelölő gyűlésen Kovács István, a városi pártbizottság első titkára Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, a megyei pártbizottság első titkárát javasolta or­szággyűlési képviselő, illet­ve megyei tanácstag jelölt­nek. A javaslatot követő hozzászólások támogatták Csáki István jelölését, majd egyhangúlag elfogadták. Mezőtúr A nagymúltú kunsági vá­rosban, Mezőtúron mintegy ötszázan gyűltek össze a városi tanács nagytermé­ben a 1 tegnapi jelölő gyű­lés alkalmából. A városi tanács vb elnö­ke a megjelentek között külön üdvözölte Fodor Mi­hály elvtársat, a megyei tanács vb elnökét és Kosz­na Mihályt, a túrkevei vá­rosi tanács vb elnökét. A Hazafias Népfront nevében a városi pártbizottság első titkára Varga Illést, a MÉSZÖV megyei igazgató­ságának elnökét Mezőtúr és Túrkeve közös ország- gyűlési képviselő jelöltjének, dr. Kuhnyár Lászlót, a Szol­nok megyei bíróság elnö­két pedig megyei tanácstag jelöltnek javasolta. A felszólalók szívből jö­vő szavai azt bizonyították, hogy a mezőtúriak jól is­merik a javasolt személye­ket, akik mór évek óta a várost is szolgálják szerte­ágazó munkájukkal. Varga Illés a szövetkezeti mozga­lom és a szövetkezeti va­gyon védelmében kifejtett munkájáért már több alka­lommal kormánykitüntetést kapott. Hasonló megtiszte- lésben részesítették dr. Kuhnyár Lászlót is, aki mint Mezőtúr megyei ta­nácstagja nemegyszer a vá­rosban fogadóórán hallgat­ta meg az itt lakók ügyes­bajos dolgait, panaszait. A két jelölt végül meg­köszönte a város lakóinak bizalmát és ígéretet tett, hogy az elmúlt évekhez hasonló odaadással képvi­selik Mezőtúr érdekeit. Kunhegyes Mintegy ötszázan jöttek Össze Kunhegyesen, a mű­velődési házban az ország- gyűlési képviselő, illetve megyei tanácstagi jelölés al­kalmából. Rácz Ferenc, a községi tanács vb-elnöke a Hazafias Népfront képvise­letében Oláh Jánost, a Ha­zafias Népfront megyei tit­kárát javasolta országgyű­lési képviselő jelöltnek, il­letve megyei tanácstag je­löltnek. Ezután Kerekes Já­nos, a Hazafias Népfront községi elnöke javasolta, hogy Pápai Ferencnét is ve­gyék fel a megyei tanács­tag jelöltek közé. A zsúfo­lásig megtelt művelődési otthon résztvevői előbb hoz­zászólásaikkal, majd egy­hangú szavazásukkal he­lyeselték a javaslatot. Újszász Országgyűlési képviselő és megyei tanácstag jelöltre tettek javaslatot Űjszászon is tegnap este, a művelődési otthonban. A gyűlésen Baj- nai László, a községi párt- bizottság titkára a Hazafias Népfront képviseletében dr. Bene Zoltán országgyűlési képviselő és Hack Márton megyei tanácstagi jelölésé­re tett javaslatot. Több hozzászóló méltatta a két személy eddigi munkáját, majd a mintegy hatszázöt­ven főnyi hallgatóság egy­hangúlag megszavazta a ja­vaslatot. Jászkisér A jászkiséri kultúrház többszáz személyt befogadó nagyterme tegnap este ki­csinek bizonyult. Mintegy ötszázan vettek részt a nagygyűlésen, ahol az or­szággyűlési képviselőt és a megyei, illetve járási ta­nácstagot is jelölték. A megjelenteket, köztük Vá- czi Sándort, a megyei párt- bizottság titkárát Varga Jó­zsef, a jászh^r- járási ta­nács vb elnökhelyettese kö­szöntötte, majd Katona Er­nő, a jászkiséri községi pártbizottság titkára szólt a jelölő gyűlés résztvevői­hez. Ezután a választás jelen­tőségéről szólt Katona Er­nő, majd a községi párt-vb nevében javasolta, hogy országgyűlési képviselője­löltnek Cócza Józsefet, a jászkiséri Kossuth Tsz el­nökét fogadják el. Gócza József a község szülötte. Ismerik képességeit, embe­ri tulajdonságait, a párt­hoz a szocializmus ügyéhez való hűségét. Azit az erő­feszítést, amellyel néhánv év alatt a többi vezetővel és a tsz-tagokkal együtt a gyengén gazdálkodó Kos­suth Tsz--t a közepes gaz­daságok sorába emelte. Ezután Csillik András, a gépjavító állomás igazgató­ja javasolta, hogy megyei és járási tanácstagnak Szen­tesi Lászlót, a jászberényi járási tanács vb elnökét jelöljék ismét. Néhány szó­ban ismertette Szentesi László munkásságát, életét. A lelkes taps, mely mindkét jelölt nevének em­lítésekor felcsattant, juár kifejezte az ülés résztve­vőinek egyetértését. A szó­beli ajánlások után — me­lyek során a jászkisériek, jászapátiak is elmondták, hogy miért helyeslik a két javasolt jelölését —, az ülés résztvevői egyhangú­lag elfogadták országgyű­lési képviselőjelöltnek Gó­cza Józsefet, megyei, illet­ve járási tanácstagjelöltnek pedig Szentesi Lászlót. A megíratlan riport 111. Amikor elbúcsúztak a pedagógusoktól, az iskolá­hoz ragasztott kis kápolna előtt megállva Tóth Ven­del megkérdezte tőle. — Akar néhány tsz-tag- gal is beszélni az elvtárs? — Igen. — Akkor először men­jünk el az egyik traktoros­hoz. Elégedetlen ember, megmondom előre. Becsa­pottnak érzi magát, mivel hogy a tsz nem adta ki az egész járandóságát. Az udvaron öt ember be­szélgetett. amikor megnyi­tották a kiskaput. — Jónapot, titkár bácsi! Hogy van az egészsége? — üdvözölték az öreget, aztán kezetfogtak az újságíró­val is. — Én elmondom, ha megírja — kezdte Nagy Benedek traktoros —, "sak aztán megírja. A Haladás traktorosa voltam. Igaz, még most sem fizette meg a tsz az egész járandósá­gomat, de ezt most nagy- juk, annak én ugyanis utána megyek! Az az igaz­ság, elvtárs, hogy nem ért­jük, miért ért nálunk egy munkaegység 12 forintot, a Szabad Népnél meg 38-at. Pedig ugyanolyan a fö­dünk, a Szabad Nép főag- ronómusa, agronómusa, fő­könyvelője volt nálunk is másodállásban a főköny­velő, meg a főagronómus. Egy szem betakarítatlan terményünk nem maradt, még a vízből is kihoztuk a gabonát, a Szabad Népé meg ott maradt. És mégis! Ezt magyarázza meg ne­künk az elvtárs, ha tudja. — Nézzék, ennek sokféle oka lehet az előző évek gazdálkodása a sok hitel. De most egyesült a két téesz, közösen majd csak boldogulnak. — Olyan problémákkal találta ma­gát szemben, amikre nem számított. Vajon ez volna a volt Haladás egész tag­ságának a véleménye? Tóth Vendel egy kicsit félrehúzódva a többiektől, egy tömzsi, markos ember­rel beszélgetett. — Az a nagy baj elvtárs, hogy a szövetkezet vezetői nem törődnek az emberek véleményével. Látja, a tit­kár bácsi, az rendes ember, együttérez mindig az em­berekkel, ki is túrták ma­guk közül, ö volt a közsé­gi párttitkár — int a fejé­vel Tóth Vendel felé egy szikár férfi, Csíki Imre. — Maga is a Haladás tagja volt? — Nem, a Szabad Népé. De volt ott is elég problé­ma. Én régen béres vótam. Ha a gazda azt mondta, hogy ne pofázzak bele ab­ba, amit csinál a földjén, rendben van az, öyé volt, semmi közöm hozzá, de a Gádzsér ne mondja nekem, hogy ne pofázzak, mert az a főd az enyém is. — Ki az a Gádzsér? — A főagronómus, Kása Sándor a Gádzsér amolyan csúfneve — magyarázza Nagy Benedek. — Mert rendben van, hogy én nem értek a fej­lett agrotechnikához, de meg lehet ezt mondani másképp is. — Az már csak ilyen ronda szájú — szól közbe egy nagybajuszu férfi. — Amikor kiselejtezték a tsz- ben a lovakat, gondoltam, a Derest a régi lovamat, visszaváltom. Háromezer forintot fizettem érte. Har­madnap, amikor találko­zom Kácsával, azt mondja: tudom-e hogv tsz-tag nem tarthat háztájiban lovat? Ha ez így van, akkor miért adtátok el nekem? — Mindegy már —mond­ja —, megtörtént, hajtsd be, majd a bizottság újból felértékeli. Azt már nem, ha nem lehet, hát akkor adjátok vissza a pénzemet, amit a lóért fizettem. Mindjárt azzal jött; hogy tói az, tán verekedni A TÖRÖKSZENTMIKLÖSON ÉPÜLŐ 600 VAGONOS GABONA TAROLÓ BE­TONOZÁSÁRA KEDVEZŐTLEN VOLT A FAGYPONT ALA SZÁLLÓ HŐMÉR­SÉKLET, EZÉRT ABBA KELLETT HAGYNI A MUNKÄT. AZ ÁCSOKNAK. AZONBAN ILYEN IDŐBEN IS BŐVEN AKADT TENNIVALÓJUK Jól halad a téli javítás Új gépeket gyártanak a megye gépállomásain A közös gazdaságok gépesítésével az állomások szolgáltatási feladata fokozatosan megszűnik, profilja megváltozik. Kern Páltól, a Szolnok megyei Gépállo­mások Igazgatóságának főmérnökétől kértünk tájé­koztatást az új feladatkörrel kapcsolatban. — A tizenkét állomás kö­zül tizenegy gépjavító állo­mássá alakult át. A megyei tanács vb határozata alap­ján Tiszafüreden továbbra is gépállomás működik. Az itteni szövetkezetek gépesí­tése alacsonyabb „ szinten van és igénylik még a gépi munkát. — Tavaly 818 ezer nor­málhold gépi munka terv­feladatunk volt. Ez a terv­kötelezettség az idén meg­szűnt. A várható igény csak 210—230 ezer normálhold lesz. — Eszerint újabb kom­bájnokat és traktorokat ad­nak el a szövetkezeteknek? — ötszáz kombájnunk van a megyében. Ebből a tsz-ek 283-at akarnak meg­vásárolni. Továbbá negy­vennégy lánctalpas és ki­lencvenkilenc univerzális traktorra jelentették be igé­nyüket, Tehát a gépeknek jelentős hányada még sa­ját tulajdonunkban marad és a közös gazdaságokban dolgozik. — Hogyan változott meg a javító állomások profilja. Tevékenységükben milyen arányúi a mezőgazdasági jellegű munka? — Karcagon, Mezőtúron és Jászkiséren SZK kom­bájnt. Jászberényben Ze- tor K—25-öst (Heves és Nógrád megyéknek is), Jászkiséren Zetor Supert (Heves, Pest megyéknek is),. Szolnokon DT-t, Kunhegye­sen MTZ-t, T< jrö k szén ti ni f- ióson pótkocsikat, Kisúj­szálláson öntözőgépeket ja­vítanak. Kunszentmárton­iján a tsz-ek tehergépkocsi­jait hozzák rendbe. A tó­szegiek villamos berendezé­seket szerelnek és állatte­nyésztési gépeket, javítanak, — Állomásaink munkájá­ban tavaly a teljesíteti munkaóra 58 százaléka ja­vítási és egyéb mezőgaz­dasági tevékenység volt, 42 százalékát pedig a nem mezőgazdasági megrende­lőknek végzett munka tette ki. A gépjavítás a tevé­kenységnek 20—80 .százalé­kát tölti ki az idén. — Állomásaink kapacitá­sa a mezőgazdaságban nincs lekötve, ezért kény­telenéi-: egyéb jellegű iparú vagy a mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenységet is végezni. Cibakházán példá­ul szalmalehúzókat gyárta­nak, fűkaszákat szerelnek össze a törökszentmiklósi gépgyárnak. Autóbuszpót­kocsit javítanak és elké­szítik a mesterséges borjú­szoptató berendezés proto­típusát. A jászberényiek a Csepel 700-as tehergépko­csik főjavítását végzik. Jászkiséren növényvédő gépeket hoznak rendije és új stoplámpákat készítenek, Kisújszálláson továbbra is vállalták a hűtő tehergép­kocsik főjavítását. Kunhe­gyesen személygépkocsikat, készítenek elő a kettes szemlére. Tószegen tűzoltó­felszereléseket tartanak kar­ban. késes símílókat és drótkerítést gyártanak. — Milyen ütemben halad a téli gépjavítás? — A javítás november elején kezdődött. Állomása­ink az időarányos tervfel­adatot teljesítették. Az al­katrészhiányt újak gyártá­sával és a régiek felújítá­sával enyhítjük. Ez kissé lassítja a munka ütemét. A kombájnoknál mintegy 50 féle alkatrészből van hiány. — Az idén a szomszédos megyékben is javítanak bi­zonyos típusú traktorokat megyénk szövetkezeteinek. A nagyobb távolságra való szállítás nem okoz-e nehéz­séget és minőségromlást? — Az RS—09-es gépeket Pest, a Z—3011-est Nógrád, az SZ—100-ast, a T—28-ast és az U—28-ast Heves me­gyében javítják. A minősé­gi problémák elenyészőéit. A nagy szériás javítás gyor­sabb és gazdaságosabb — fejezte be nyilatkozatát Kern elvtárs. — m. t — akarsz, kibújt belőled a kö­zépparaszt. — Maga is ott volt azon a közgyűlésen, amelyen Marton Ferencet megvá­lasztották? — fordult az újságíró Nagy Benedekhez. — Ott. de választotta a fene. Nem választottunk ott mi senkit. A végén mégis azt mondták, hogy mi vá­lasztottuk. Amikor megszö­kött, a többiek még húztak is bennünket, már azokat, akik ott voltunk azon a gyűlésen; hogy miért nem szaladtok az elnökötök után. Oszt, ha utolértétek, jól kös­sétek ám meg, nehogy még egyszer itthagyjon bennete­ket! — Tudja, hogy hova ment Marton? — Nem. Amikor elindultak vissza­felé, az újságíró megkérdez­te Tóth Vendelt. — Mit gondol, Tóth elv­társ ezekből az emberek­ből nemcsak a sértettség be­szél? — Az is, de sokan van­nak ilyenek a faluban, akik megbántódtak valamiért. — Szerbusz, Vendel! — köszön rá Tóth Vendelre az egyik kerítés mögül egy öregember. Megállnak. Az öregember, id. Job­bágy Antal maga előtt tes­sékeli be a vendégeket a házba. — Van egy kis jó borom, kóstolja meg az elvtárs. — Aztán, amikor letelepednek a konyhában, jobban szem- ügyre veszi az újságírót. —• Aztán tényleg meg akarja írni, amit itt látott, hal­lott, vagy csak, már meg­bocsásson, sétafikái egy kicsit? — Szeretném megírni. — Talán jobb is lenne, akkor lehet, hogy egy ki­csit változna errefelé is a világ. Tudja, láttam a tévé­ben egy darabot, Pirostövű nád volt a címe, sok igaz­ság volt abban az előadás ban, mintha a mi élne • künkről szólna, mert vele is az a legfőbb baj, hogy túl sok kalmár lélek szo­rult bele. — Azt hallottam, hogy az emberekkel nem nagyon lúd bánni. Az öreg legyint. — Az az ember, akinek még attól kell félnie, meg lesz-e a mindennapi, köny- nyen sértődik. Mi, Vendi­vei. meg vagyunk itt még egy páran idős párttagok, szorítanánk őket a jó út­ra, mert ne higgye, hogy amiért mi megöregedtünk, nem tudjuk, hogy ml a párt politikája. Ök ugyan azt mondják... No de, igyon már! Vagy nem ízlik a bo­rom? — Jó bor, de erről jut eszembe, mi a véleménye az új községi titkárjelöltről? — Majd meglátjuk. Oda­kint, az biztos, amikor fel­vettek tagjelöltnek a bolse­vik pártba, jobban meg­nézték az emberüket. Rideg Gábor (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom