Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-04 / 30. szám

IVilág proletárjai, egy ráüljetek ! SZOLNOK MEStSI j A MEGYEI PÁRTS1ZOTT5ÁB ÉS A MEGYEI TAU*fe ■*"»* * XVIII. évfolyam, 30. szám. Aro ! §9 fUlÓV 1907. február 4, szombat Egyenrangú tagok a csatádban A IX. kongresszuson sok szó esett a pa­rasztság életéről. A Köz­ponti Bizottság beszámoló­ja, a hozzászólások egész sora foglalkozott a falu gondjaival, örömeivel. Jó- néhány szövetkezeti kül­dött is elmondta vélemé­nyét, nem rejtve véka alá, hogy mind a gazdasági helyzet megjavításával, mind a parasztság munka­kedvének fokozásával kap­csolatban van még jóné- hány tennivaló. A kongresszus felelősség­gel hallgatta meg az észre­vételeket s felelőssége tu­datában a tennivalókból is részt vállalt. Jónéhány határozat született, ame­lyek mindegyike segít mind feljebb és feljebb emelni a falut, könnyítenek a terheken, elősegítik a falu­si emberek erőfeszítései­nek fokozottabb megbe­csülését. Eddig is sokat tett már a párt és a kormány azért, hogy a szövetkezeti pa­rasztság életkörülményeit megjavítsa. A betegellátás és segélyezés, az öregségi segély, az üdülések rendje, mind nagy horderejű in­tézkedésnek számít. A IX. kongresszus pedig azt a paraszti óhajt teljesítette, mely valamikor csak vágy­álomnak számított: határo­zatot hozott a szövetkeze­ti tagság nyugdíjának ren­dezésére. Történelmi tett. Való- ságos megkoronázása annak, ami falun a szo­cializmus építésének két évtizede alatt történt. So­kan elmondták a kongresz- szusi felszólalók közül is, hogy ezzel az intézkedés­sel került be valójában a falu a szocialista élet áram­körébe. A szövetkezetbe való belépés ugyanis csak az út eleje volt, az elha­tározást, a szocializmus ügyének a vállalását jelen­tette. Sokaknál formális, kissé kényszeredett lépés volt. Az ész talán helye­selte az új utat, de a szív még nem volt a közösé. S a parasztság életkörülmé­nyei, a velük való törődés sem érte el a szocialista úton járó szövetséges, a munkásosztály színvonalát. A legnagyobb gond a nyugdíj rendezetlensége volt. Az öregkortól való fé­lelem jelentette a legnyo­masztóbb terhet a falusi ember számára. Akár jó­módú volt hajdanán, akár szegény, egyaránt félt az öregségtől. A módos gazda a kisemmizettségtől, a gyerekeinek való kiszol­gáltatottságtól rettegett, a szegény pedig a rászakadó tehetetlenségen kívül a nyomortól is. A falusi élet régi, kemény harácsoló törvényei szerint csak ad­dig volt ember az ember, amíg talpon állt. Amíg pa­rancsolni, intézkedni tu­dott, vagy két kezét bírta. Ha elfogyott az erő, ha nem tudott tovább gyara­pítani, feleslegessé vált. Olyan teherré, aki csak fo­gyaszt, pusztít, de nem gyarapít. Ezért okozott osz­tatlan örömet országszerte a szövetkezeti parasztság nyugdíjának rendezése. így helyes, így igazságos, hi­szen ma már a paraszt­ság is ugyanazon az úton jár, mint új társadalmunk, új rendünk más építői. Az elbánás is azonos kell, hogy legyen. A paraszti közvélemény is. így vélekedik. Túl az intézkedés anyagi vo­natkozásain, s a megnyug­tató érzésen, az erkölcsi vonatkozások sem lebecsü­lendők. A nagy szocialista család egyenrangú tagjá­nak lenni felemelő érzés a falusi ember számára, aki a múlt néhány eszten­dőben nemcsak megszokta, de meg is szerette az új életet. Építette és hozzá­nőtt. Miközben az új vi­lág falait húzta, maga is megnőtt egy fejjel. Már messzebbre lát, azt is lát­ja, milyen tágas, sokat ígérő térség a miénk, — mennyivel emberibb, me­legebb a szűkre szabott gondokkal terhelt egyéni világnál. Különösen így, a szocializmus más építői­vel egyenlő jogon. S a megbecsülés, az erő­feszítések elismerése ko­ránt sem merült ki a nyugdíj rendezésével. A hitelek rendezése is leg­alább ilyen örömet keltett falun. Anyagi vonatkozás­ban megkönnyíti a jelent és a jövendőt. Milliós ter­heket vesz le a tsz-ek vál­láról, az elengedett részle­teket a közös további gya­rapítására, a tagság java­dalmazására fordíthatják. S persze, az erkölcsi vo­natkozások sem becsülhe­tők le. K. Gy. Politechnikai tájértekezlet Szo-nokon Tegnap kétnapos poli­technikai tájértekezlet fe­jeződött be Szolnokon. Ezen a tanácskozáson Bács-Kis- kun, Csongrád, Békés, Haj­dú, Szabolcs, Borsod, He­ves és Nógrád megye szak- felügyelői vettek részt. A bevezető előadást Tóth Tibor, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályveze­tője tartotta. Ezt követően a szomszédos megyék kül­döttei tartottak referátumo­kat a fa-, a fém-, gépipari és elektrotechnikai, vala­mint a mezőgazdasági mun­kák oktatásában szerzett ta­pasztalataikról. A tájértekezlet program­jában szerepelt többek kö­zött a szolnoki Zagyva-par­ti általános iskola, vala­mint a Tisza-parti gimná­zium műhelyének megte­kintése. Áldozatkész fiata ok (Tudósítónktól) A- Tiszamenti Vegyimű­vek szállítási üzemében alig egy hónapja alakult meg a Kilián György nevét viselő KISZ ifjúsági brigád. Munkafelajánlást is tettek: csökkentik a MÁV bírság jellegű költségeket. Megígérték, hogy az üze­mi MHS lőtér építésénél társadalmi munkát teljesí­tenek. A napokban fizeté­sük két százalékát ajánlot­ták fel a vietnami nép megsegítésére. A brigád tervezi, hogy nyáron turista útra indul az NDK-ba. Az utazás költ­ségének egy részét a be­gyűjtött hulladék árából fedezik. Eddig 20 mázsa rongyot szedtek össze. Az érte kapott pénzt takarékba tették. j. i. Lakkozás Martfűn egy millióért (Tudósítónktól) Maczó László vegyész- mérnök tájékoztatott ben­nünket a martfűi Tisza Ci­pőgyárban felépült lakkozó műhely jelentőségéről, a próbamunkák eredményei­ről. — A kemény bőrszerű gumitalpakat lemez alak­ban gyártjuk. Ezeket a ci­pőgyárakban kiszabják, majd festésükre, lakkozá­sukra kerül sor. A kikészí­tés sok kézi munkát igé­nyel ami természetesen nagy költséggel jár. Egészben lakhassáli a lemezeket — Ezen változtattak? — Igen, az volt a célunk, hogy a lemezeket egészben készítsük ki, lakkozzuk. Ilymódon jelentős munka és pénz takarítható meg. E feladat megoldására mi vállalkoztunk Magyaror­szágon először. Új üzem­részt építettünk, és vettünk egy nyugatnémet gyártmá­nyú lakkozógépet. A mű­szaki fejlesztési osztályunk saját tervezésű berendezé­sekkel, eszközökkel szerel­te fel az üzemet. A napok­ban megkezdődött a próba- gyártás. — Bevált az új eljárás? Még nem elég pontos — Az eddigi próbamun­kák azt bizonyítják, a jelen­legi vulkanizáló présgépe­ink nem alkalmasak olyan pontos vastagságú, méretű gumilemezek előállítására, amilyeneket az új techno­lógia megkövetel. Ezért el­sősorban a célnak megfe­lelő berendezéseket kell be­szereznünk, továbbá tized- millimétemyl pontosságú formák gyártása is szüksé­gessé vált. Mindez rövide­sen megvalósul, és akkor megkezdjük a lakkozott le­mezek üzemszerű gyártását. Évi e rymitlió forint megtakarítás — Milyen megtakarításra számítanak? — Az eddigi próbamun­kákból már látszik, hogy különleges, gazdag szín- és mintaválasztékú gumile­mezek állíthatók elő az el­járásunkkal. E technológia sikeres bevezetése azt je­lenti, hogy a cipőiparban mintegy harminc-negvven ember munkáját a jövőben máshol lehet hasznosítani. A várható összes megtaka­rítás eléri az évi egymillió forintot — fejezte be nyi­latkozatát. — v—p A karcagi Béke Termelőszövetkezet berekfürdői primőrtelepén — a paradicsom kiültetése után — megkezdték a karózást. Huzalokat erősítenek fel, melyhez majd az indákat vezetik. Képünkön Fazekas Mihály bácsi munka közben Befejeződött az első forduló löbb mint ötezer tisztségviselőre már leadták a voksot ft IVőií a dolgozók bizalma a szakszervezetek iránt $ Élést tartott az SZZMT elnöksége A MEGYÉBEN JANUÁR 31-ÉVEL LÉNYEGÉ­BEN BEFEJEZŐDÖTT A SZAKSZERVEZETI VÁ­LASZTÁSOK ELSŐ FORDULÓJA. ELŐZETES STA­TISZTIKAI ADATOK SZERINT EDDIG TÖBB MINT ÖTEZER TISZTSÉGVISELŐ JELÖLTRE SZAVAZ­TAK A SZERVEZETT DOLGOZÓK. MAR CSAK­NEM MINDENÜTT MEGVÁLASZTOTTÁK A BI­ZALMIAKAT, AZ OSZTÁLY, A MŰHELY ÉS A MUNKAHELYI BIZOTTSÁGOKAT. A SZAKSZERVEZETEK MEGYEI TANÁCSÁ­NAK ELNÖKSÉGE TEGNAPI ÜLÉSÉN AZ ELSŐ FORDULÓ TAPASZTALATAIT ÖSSZEGEZTE, IL­LETVE TUDOMÁSUL VETTE AZ ERRŐL KÉSZÜLT ÍRÁSOS JELENTÉST, MELYNEK FŐBB VONÁSAI A KŐVETKEZŐK: A szakszervezeti bizal­miak többségét, — kere­ken 75 százalékát — is­mét megválasztották, meg­közelítőleg ezren viselik viszont először ezt a tiszt­séget. Az általános ta­pasztalat az, hogy ez a cserélődési arány egészsé­ges. Feltétlenül jótékonyan hat majd az új bizalmiak lelkesedése. tettvágya a szervezeti életre. Bizonyára a szakszerve­zetek politikai munkájá­nak színvonal emelkedését segíti majd elő, hogy bizalmivá 12 százalékkal több kommunistát vá­lasztottak meg, mint az előző ciklusban. Ugyancsak jelentősen na­gyobb számban . kaptak megbízatást párttagok a mflhelvbizottsáeokban. — mint két évvel ezelőtt. — Például a vasas üzemek­ben a szakszervezetben tevékenykedő kommunis­ták száma már a választás olső szakaszában a koráb­bi 23-ról 34 százalékra emelkedett. Vagyis a tiszt­ségek több mint egyhar-. madát kommunisták vise-' lik. Az elnökség megállapí­tása szerint még soha ilyen érdeklődés nem volt a szakszervezeti választások iránt, mint ezúttal. Ezt a tagevűléseken való magas megjelenési arányon kívül (80—91 százalék) az is je­lezi, hogy ebben az idő­szakban mintegy 2—3 százalékkal növekedett a megyében a szervezett dolgozók száma. Több helyütt a még nem szakszervezeti tagok is meghallgatták a műhelybi­zottságok, a bizalmiak be­számolóját. Az SZMT függetlenített munkatársai eddig mint­egy hatvan választási tag­gyűlésen vettek részt. Kö­zös megállapításuk, — me­lyet az említett jelentés is tartalmaz — hogy az el­múlt két esztendő munká­járól készült beszámolók általában színvonalasak voltak. A felszólalók bát­ran bírálták a választott testület, nem egy. esetben a gazdasági . vezetők tevé­kenységét is. Sainos néhány alapszer­vezetnél (többek között a MEDOSZ megyei bizottsá­ga irányítása alá tartozók­nál) a bizalmiak nem számol­tak be a végzett mun­kájukról. A Ganz szolnoki gyárában és a fűrészüzemben a vá­lasztási rendet is majdnem meszegték. Ezt csak az illetékes szerv közbelépé­se akadályozta me# A Hűtőgépgyárban a gyenge szervezed és előké­szítő munka miatt, az egyik üzemrészben három­szor kellett megismételtet­ni a műhelybizottsági vá­lasztást. A műszaki osz­tálybizottság taggyűlését el is halasztották, mert a ta­goknak csak egyharmada jelent meg. A választások során szá­mos, a szervezeti életre vonatkozó javaslat is fel­színre jutott. Egyre több azoknak a dolgozóknak a száma, akik erélyesen követelik á szocialista munkaverseny reformját, tartalmasabbá tételét. Néhány taggyűlésen kér­ték, hogy a szakszervezeti szervek újjáválasztására a jövőben ne két, hanem négy évenként kerüljön sor. E javaslat mellett részint gazdasági meggondolás­ból, részint a szakszerve­zeti munka tapasztalatai alapján érveltek. Az SZMT elnöksége részletesen megvitatta a jelentést, '. majd annak ősz* szefoglalásaként megállapí­totta: „A műhely, osztály és munkahelyi, valamint a bizalmi választások eddigi tapasztalatai a szervezett dolgozók politikai érettsé­géről, ciános tájékozottsá­gáról, felelősségérzetéről tanúskodnak”. Az elnökség az ülés to­vábbi részében a szak­szervezet i oktató-nevelő munkáról, és a megye 1966. évi baleseti helyzetéről tárgyalt. A szakszervezeti válasz­tások második fordulója február 1—március 15-ig tart. A következő hat hétben a vállalati, gyáregységi, üze­mi, hivatali és intézményi szakszervezeti bizottságo­kat. illetve tanácsokat vá­lasztják meg. ~t -I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom