Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-28 / 50. szám
1 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1967. február 23. ,lAWAVA\PSSi \apabia: ira»yg— <Aj ir Wjt ■ % 'á ^^^Jana~taMr fi A Süt ^ ADDISABABA^^1 « Francid Szórná/ipart O kévé >-*•■*-*-* rasútrom/ sookm fchWmTT Goldberg Arthur Goldberg, az Egyesült Államok ENSZGy őrsi ista az 1967. február 27-én megtartott lottó jutalom- sorsolásról, melyen a 6. heti lottószelvények vettek részt A gyorslista szövegében az alábbi rövidítéseket alkalmaztuk: utalv. — vásárlási utalv., r. ■— rádió, fényképezőg. — fényképezőgép, háztart. g. — háztartási gépek, perzsasz. — perzsaszőnyeg, motorke- rékp. — motorkerékpár, ki mit vál. — ki mit választ, lak. tex. — lakástextil, r. és lemezjátszó — rádió és lemezjátszó. 198 082 lemezjátszó 199 861 utalvány 1 088 036 televízió 1 095 991 méteráru 2 282 083 televízió 2 529 505 bútor 4 278 788 zenegépek 4 282 074 rádió 4 526 327 hűtőgép 4 530 441 méteráru 5 810 466 utalvány 5 811 447 utalvány 6 817 853 zenegépek 5 820 102 utalvány 5 822 546 ruházati cikk 5 826 385 lakástextil utalv. 5 827 079 háztartási gépek 5 837 713 éléskamra utalv. 5 838 042 ruházati cikk 5 843 470 varrógép 5 845 457 ruházati cikk 5 847 212 televízió 5 849 154 utalvány 5 853 883 háztartási gépek 5 856 636 utalvány 5 872 992 televízió 5 873 166 utalvány 5 878 520 utalvány 5 880 286 OFOTÉRT utalv. 5 882 466 zenegépek 5 883 160 utalvány 5 884 268 televízió 5 886 501 ruházati cikk 5 895 694 utalvány 5 904 709 háztartási gépek 6 057 017 hűtőgép 6 065 450 rádió 6 066 575 utalvány 6 067 295 lemezjátszó 6 078168 háztartási gépek 6 081 998 éléskamra utalv. 6 282 866 utalvány 6 090 246 ruházati cikk 6 097 499 lemezjátszó 6113 335 utalvány 6 115 621 utalvány A gyorslista közvetlenül a húzás után készült, az esetleges számhibákért felelősséget nem vállalunk. A nyertes fogadónak a nyertes szelvény fogadási szelvényrészét március 20- ig kell eljuttatnia a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság lebonyolítási osztályára (Bp., V., Nádor utca 15.). Wilson Hágában Szöulban fődelegátusa hétfőn délkelet-ázsiai kőrútjának újabb állomására, Szöulba érkezett Az amerikai ENSZ-kép- viselő egyik feladata Szöulban, hogy tanulmányozza a dél-koreai rezsimnek a semleges országok irányában folytatandó diplomáciáját. De diplomáciai célja Washington tervei szerint —, hogy Szöul igyekezzék kivívni az ENSZ semleges tagországainak támogatását, amelyek ellenzik az úgynevezett koreai kérdés vitáját a világszervezetben. A KNDK és a többi szocialista országok sok semleges országgal együtt egyértelműen azt az álláspontot vallja, hogy a koreai kérdés rendezése a koreai nép kizárólagos belügye, amelybe az ENSZ-nek és az amerikai ENSZ-képvise- lőnek sincs beleszólása. Wilson brit miniszterelnök és Brown külügyminiszter vasárnap kétnapos hivatalos látogatásra Hágába érkezett. A vasárnap esti megbeszéléseken Wilson ecsetelte azokat az előnyöket, amelyekhez szerinte az európai gazdasági közösség jutna A bonni külügyminisztérium hétfőn közleményben jelentette be, hogy az NSZK és Jordánia ismét felveszi a diplomáciai kapcsolatot. Jordánia egyike volt annak a tíz arab országnak, amely 1965-ben Nagy-Britannia belépésével. A hétfői tanácskozások fő témái a nemzetközösség kereskedelme, a brit regionális gazdasági politika és a sterling szerepe. Brown hétfőn a reggeli tanácskozások után visszatért Londonba, hogy részt vegyen a honvédelmi költségvetés parlamenti vitáján. megszakította Bonnal a diplomáciai viszonyt tiltakozásul az ellen, hogy az NSZK elismerte Izraelt. A tíz ország közül Jordánia az első, amely felújítja kapcsolatát az NSZK- vaL DipS omáciaf kapcsolat az NSZK és Jordánia között Moszkva afrikai vendége: az etióp császár A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a meghívására hétfőn reggel Moszkvába érkezett I. Hailé Szelasszié, Etiópia császára. A vnukovói repülőtéren a császárt nagy pompával fogadták. — Köszöntésére szovjet részről megjelent Nyikolaj Podgomij, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin miniszterelnök, Kirill Mazurov a kormányfő első helyettese és több más hivatalos személyiség. I. Hailé Szelasszié, Etiópia császára hétfőn a Kremlben látogatást tett Nyikolaj Podgornijnál, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökénél. A magyar nagykövetség új palotája az NDK fővárosában Berlinben, az NDK fővárosának szívében, a Brandenburgi kap« közvetlen szomszédságában, az Unter den Linden elején építették fel az új magyar nagykövetséget. Itt kapott helyet a nagykövetség hivatalai mellett a konzulátus, a kereskedelmi kirendeltség és a MALÉV is. — Képünk az ötemeletes épületet mutatja «264? Kevéssé közismert, hogy a világhírű arab-kávé, mely a világ kávétermelésének kilenc tizedét adja az afrikai kontinensről származik. A kávé-cserje őshazája az Etiópia délnyugati részén fekvő Kaffa tartomány. Feltehetően a kávé neve is innen ered. Etiópiából származik a kávé ivás szokása is, melyet még a XV. század elején honosítottak meg (Dél-) Arábiában. Annak ellenére, hogy a kávé-cserje és a kávé „kultusz” Etiópiából indult el világhódító útjára a 22 millió lakosú ország — évi 60 ezer tonnás termeléssel — ma már csupán nem egészen három százalékkal részesül a Világ kávé exportjából. Eár Etiópia a kávétermelés nemzetközi ranglistáján csupán a tizedik helyet foglalja el, az ország gazdasági életében e növény nagy szerepet játszik, mert a kávékivitelből származik Etiópia exportbevételének közel háromnegyed része. Az Etióp Császárság a gadaságilag. gyengén fejlett országok közé tartozik. Ipara fejletlen, területének csupán egytizede áll mező- gazdasági művelés alatt. Az 1,2 millió km2 nagyságú állam felszínének jelentős részét sivatagok és száraz sztyeppék borítják, illetőleg hegyvidékek foglalják el. Ezek az ún. Etióp magasföld fensíkját zárják körül, melyen az ország 400 000 lakosú fővárosa Addisz Abeba — amha- ra nyelven „Űj Virág” fekszik, s ahol a mezőgazda- sági termelés koncentrálódik. Á kínai burzsoázia ma is fényűző életei él Kínában a nemzeti burzsoáziával szemben nem valósították meg az azonnali kisajátítás politikáját, hanem a kapitalista ipart és kereskedelmet fokozatosan alakították át szocialistává. Az első szakaszban a magánvállalatokat vegyes állami- és magánvállalatokká szervezték át. 1956 elején megindították az egész magánipaf és kereskedelem ágazatonkénti átalakítását szocialista iparrá, illetve kereskedelemmé. Felbecsülték a kapitalisták tulajdonának értékét és a gyárak, üzletek volt tulajdonosai ettől kezdve megkapták tőkéjük összegének évi 5 százalékát. A nemzeti burzsoázia minden állampolgári és politikai jogot elnyert, így azt a jogot is, hogy a burzsoázia demokratikus szervezetei fennmaradhassanak és tovább működhessenek. A Kuomintang Forradalmi Bizottsága és a Demokratikus Nemzeti Építés Társasága lett a nemzeti burzsoázia két legfontosabb politikai szervezete; ezeketek révén « kapitalisták beléptek a Népi Demokratikus Egységfrontba. A Kínai Kommunista Pártnak a nemzeti burzsoáziával kapcsolatban abban az időszakban folytatott politikája, amikor a kínai forradalom imperialistaellenes feladatokat oldott meg, továbbá a kapitalista vállalatok szocialista vállalatokká történt átszervezésének formái és módszerei Kína speciális viszonyai között: mindez pozitív szerepet játszott. A munkásosztály blokkja a nemzeti burzsoáziával, amely még a forradalom győzelme előtt jött létre, a Plépi Demokratikus Egységfront keretei között is fennmaradt és megszilárdult. A későbbi években azonban negatív jelenségek mutatkoztak a nemzeti burzsoáziával történt együttműködés során. A kínai kapitalisták dühödt támadást intéztek az állami intézmények, a gazdaság állami szektora és a munkás- osztály ellen, megvesztegették az állami alkalmazottakat. kibújtak az adófizetés alól, fosztogatták az állású Wiajdontj teljesítették a kormány-megrendeléseket és a kormányintézményekben tiltott úton titkos gazdasági információkat szereztek. A nemzeti burzsoázia egyes képviselői a felforgató tevékenység és az új rendszer elleni fegyveres harc útjára léptek. A munkásosztály és a néphatalom lesújtott a legféke- vesztettebb elemekre. Egészében véve azonban továbbra is fennmaradt a szövetség a nemzeti burzsoáziával. Egészen a legutóbbi időkig így állt a helyzet Kínában a nemzeti burzsoáziával. Lehetséges volna, hogy most megváltozott a nemzeti burzsoázia helyzete az úgynevezett „kulturális forradalommal”, amelynek fő célja a Mao Ce-tung csoport szerint a hatalom jellegének megváltoztatása, a hatalom megragadása? Nem, ezen a területen nem történt változás. A Kínából érkező jelentések arról tanúskodnak, hogy a „kulturális forradalom” nem érintette a kínai kapitalistákat. A „kulturális forradalomnak” mások a feladatai, nevezetesen: elűzni és szétzúzni azokat a pártaktivistákat, munkásokat, értelmiségieket és parasztokat, akik fellépnek Mao Ce-tungnak és csoportjának kalandorpolitikája ellen, akik meggyőződtek róla, mennyire károsak azok a politikai irányzatok, amelyeket a KKP VIII. kongresszusának határozatai, a Kínai Népköztársaság alkotmánya ellenére zsarnoki úton kényszerítettek a pártra és az országra. Igaz, Kínában tavaly elhangzott olyan követelés, hogy meg kell szüntetni az 5 százalékos kártérítés folyósítását és 12 óra leforgása alatt száműzni kell a városokból mindazokat, akik nem munkával szerzett jövedelemből élnek. Ám azokat, akik ilyen követelésekkel álltak elő, ráncba szedte egy láthatatlan, de erős kéz. Ezután már senki sem beszélt a nemzeti burzsoázia státuszának megváltoztatásáról. Jelen les csupán Sanghajban körülbelül 90 000 volt gyártulajdonos kap rendszeresen jelentős összegeket az államtól. Gyermekeik fényűző életet élnek, a legjobb mulatókban szórakoznak, hongkongi hanglemezeket vásárolnak, a legújabb divat szerint öltözködnek. — Pekingben, Sanghájban és más városokban sok éttermet kizárólag a kínai burzsoázia használ. A dolgozók csak egyetlen minőségben juthatnak el oda: mint a nap- lopókat kiszolgáló személyzet. A leggazdagabb kínai kapitalisták között említhetjük meg a sangháji milliomos Zsung családot. Ez a család már 11 éve hat nagy textilgyára után évi 2 millió 500 ezer jüant kap. A Far Fastern Esonomic Review című Hongkongban megjelenő közgazdasági folyóirat közölte, hogy körülbelül 50 millió jüan van a családfő. Zsung Ji-zsen folyószámláján. Zsung Ji- zsen egy saját tulajdonát képező hatalmas házban lakik, alkalmazottak egész serege áll rendelkezésére, s két személyautóját Düsseldorfban vásárolta. — Jv Csung-ji, a másik sangháji nagytőkés évente 80 ezer jüant kap az államtól (egy kínai munkás átlagos évi fizetése 600—700 jüan). — Kétemeletes háza van és sok alkalmazottja. Zsung Ji-zsenhez hasonlóan ő is az Országos Népi Gyűlés képviselője. A külföldi burzsoá lapok tudósítói még most, ezekben a zavaros időkben is szabadon találkozhatnak a kapitalistákkal. Egy Li nevű tiencsini nagytőkés nemrégen a következőket mondta egy francia újságírónak; — Hogy hogyan élünk? Jól. Természetesen láttunk már jobb napolcat is. — Li óvatosan célzott arra, hogy mennyire szervezetlen az élet a „kulturális forradalomban”. Li a következő példát említette. A hatóságok egyszer elhatározták, hogy az éttermekben ebédelő kapitalistáknak nem adnak rizst. „Cápauszonyt és sültkacsát ettünk szósz- szál, de rizst nem adtak. Ez azonban nem tartott sokáig.” A kínai vezetőknek a burzsoáziához való ilyen viszonyát nagyon nehéz összeegyeztetni és „osztály- szemléletről”, a „proletár álláspontról" hangoztatott kijelentéseikkel. Itt is, akárcsak más kérdésekben, megmutatkozik kétszínűségük: más dolgot mondanak és mást cselekszenek. A kínai munkásosztályt összes jogaitól megfosztották, a „vörösgárdisták” üldözik és feloszlatják a munkások politikai és szakszervezeteit. Peking meghiúsítja és „veszélyes okonizmusnak” bélyegzi a munkások olyan irányú próbálkozásait, hogy kiharcolják anyagi helyzetük némi javulását. A nemzeti burzsoázia ugyanakkor fényűző életet él, s az állami költségvetésből évente hatalmas összegeket folyósítanak számára. (Izvesztyija)
