Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-03 / 29. szám
1967. február 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a „Zárszámadás“ és tervkészítés a megye múzeumaiban Kaposvári Gyula megyei múzeumigazgató a múlt hónap végén tizenöt oldalas jelentésben számolt be a megye múzeumainak munkájáról a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztályának. A jelentésből, amely nemcsak számadás, hanem a harmadik ötéves tervben végzendő múzeumi tevékenység programja is, csak néhány érdekesebb adatot, tervet szeretnénk most megemlíteni. ..v*' • •• v: ■*y * Űj TÜZÉP-telep épül Törökszentmiklóson. A jövő ősztől kezdve már korszerű keretek között elégíthetik ki a népes város és környékének tüzelőigényét folytatódik a% írók—költők sorozat Szebbek lesznek a képeslapok A KÉPZŐMŰVÉSZETI KIADÓ IDEI TERVEI Először is, ami a második ötéves tervben végbement fejlődést tükrözi: 1961—66-ig a múzeumok száma ötről hétre, a múzeumi felszerelések értéke 408 000 forintról 1 921 138 forintra emelkedett. A múzeumokban ösz- szegyűjött tárgyak száma pedig 1966-ban az 1961. évi 63 963-al szemben több mint százezer volt. Az igazság kedvéért azonban azt is hozzá kell tenni, hogy nem fejlődött közel sem ilyen arányban a múzeumok személyi állománya. A tudományos létszám ugyanebben az időszakban ötről mindösz- sze csak hétre emelkedett. Ennek következtében a múzeumok munkatársai feladatokkal túlterheltek, sokszor éppen az alaposabb és elmélyültebb kutató munkára nem marad sem Idejük, sem energiájuk. Készül a Szolnok megyei néprujzi atlasz Az emlíett „zárszámadás” időszakában a megyei múzeumok több kiemelt feladatnak tettek eleget, illetve kezdték meg érdekében a • folyamatos munkát. IIven volt többek között a Szolnok megyei néprajzi atlasz munkálatainak megindítása, a Magyar Nemzeti Múzeummal közösen a Tisza II. vízlépcső területén megindított és folytatott régészeti kutatások. 1963-ban Jászberényben, 1964-ben Szolnokon, 1965- ben pedig Tiszaföldváron nyílt meg új állandó kiállítás. Ez a múzeumok népművelési funkciójának jobb betöltését is nagyban elősegítette. Az eredményesebb munkának azonban akadályai is voltgk, illetve még mind a mai napig vannak is. Az időszaki, elsősorban képzőművészeti kiállítások megrendezésére az egész megyében nincs megfelelő helyiség, épület. Továbbá éppen a művészeti muze.o- lógiában, ami pedig területi adottságainál fogva elsősorban a szolnoki múzeum jelentős szakterülete lenne, nem történt számottevő előrehaladás. A múzeumban ma sincs például művészettörténész, holott a harmadik ötéves tervben a múzeumoknak jelentős képzőművészeti feladatai vannak. Így például azon jeles mesterek anyagának az összegyűjtése, akik a szolnoki művésztelepen dolgoztak. hogy az itt dolgozó művészek mindegyike szerepeljen a múzeum gyűjteményében, jelentőségüknek megfelelő arányban. Továbbá a tervidőszakban el kell készíteni egy Szolnoki Művésztelep 19Í5 —1970 című kiadványt, és az sem közömbös, hogy a mai szolnoki képzőművészet egyre növekvő jelentőségének miiven mértékben tud megfelelni a múzeum munkája. A megyei tanács művelődésügyi programja azt is előírja, hogy az elkövetkezendő években menny’ és milyen jellegű kiállítást kell rendezni a megyében. A jelentősebbek közül most szeretnénk megemlíteni mi is néhányat: Pettenkofen kiállítás nyílik Szolnokon ez időszak alatt 20, a megye más múzeumaiban összesen 50 kiállítást kel] rendezni. — 1967-ben a magyar—szovjet barátság tényeit és eredményeit bemutató kiállítást rendeznek Szolnokon. Ugyancsak Szolnokon kell megrendezni 1970-ben az 1945—1970 közötti időszakot átfogóan dokumentáló kiállítást. Ahogy az úton kerülgették a tócsákat, megpróbálta összeszedni a gondolatait. Haditervet készített. Mindenképpen a kultúrház- ból kell kiindulnia, de az már kikerülhetetlennek látszik, hogy a tanácselnökről ne írjon. A tavaszi nap és a homokos föld hamar elissza itt a vizet, a magasabb részen már egészen száraz. Egy kis facsoporton vágtak keresztül, az iskola felé. A fiatal tanítónő, Baráth Jolán megismerte, hiszen amikor a kultúrházi cikk előtt itt járt, találkoztak már. Az újságíró ebből a találkozásból csak annyira emlékezett, hogy a kultúr- ház igazgatója egy helyes fiatal tanítónő, és hogy akkor itt volt Orbán Mihály, a Szabad Nép Tsz elnöke is. Most is többen vannak az irodában, bemutatkoznak egymásnak: Mohácsi Sándor iskolaigazgató. — Pártvezetőségi tag Mohácsi elvtárs — szól közbe Karcagon 1970-ig meg kell nyitni a Nagykunság életét bemutató kiállítást. Szintén 1970-ig állandó kiállítás nyílik Tiszafüreden is. Ügy tervezik, hogy 1969- ben a Tanácsköztársaság Szolnok me2vei eredményeit mutatják majd te, időszaki kiállítás keretében. 1969-ben — Pettenkofen halálának 80. évfordulója alkalmából — a múzeum Pettenkofen kiállítást tervez Szolnokon a bécsi múzeumok anyagának ki- kölcsönzésével. 1969-ben és 1970-ben két új állandó kiállítás is nyílik majd a megyeszékhelyen, Élet a Tisza mellett, illetve Agrárproletárok, városi proletárok élete az 1930-as években címmel. B. Tóth Vendel, — Bender Katalin, igazgatóhelyettes, a tanács vb társadalmi elnök- helyettese. Beszélgetnek. Az újságíró Baráth Jolánt a művelődési ház terveiről kérdezgeti. Meglepően bizonytalanul válaszolgat. — Van itt egy példánya a programból? A tanítónő kelletlenül keresget a fiókban, míg végre egy dossziéban hármat is talál. Érintetlen példányok. Ahogy az újságíró kezébe veszi, rögtön látja, hogy ezt a programot még nem forgatta senki. — Ismeri egyáltalán, legalább szokta olvasgatni né ha? A lány megvonja a vállát és mint aki megsértődött, hallgat. — Mikor lett a művelődési ház igazgatója? — Októberben, a tervet nem én készítettem, és csak azért vállaltam el, mert azt mondták, én vagyok a soros, és más nincs, aki csinálja. — De négyszáz forint tisz- teletdijat kap érte? — Azt kellene inkább Gazdag „termést” ígér a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának idei terve. A képzőművészeti alkotások reprodukciói sokféle változatban készülnek és kerülnek kiadásra. Igen jelentősek az ifjúság esztétikai nevelését szolgáló kiadványok, amelyek egyike a múlt év őszén indult Arcképek című sorozat. A magyar históriai arckép- csarnok 18—18 képen örökíti meg és hátlapján magyarázó szöveggel ismerteti a magyar irodalom, történelem. tudomány, színészet nagyjainak arcképét, munkásságát. E sorozat folytatásaként az idén a képzőművészet és a zene kimagasló alakjait mutarta be egy-cgv képes tasak. A közelmúltban kezdték el az Irók-költők sorozat moeielentetését, elsőként Pe'őfi, Arany, Adv és József Attila életéről, munkásságáról. A nyolc-nyolc fotóból álló illusztráció hátlapján szöveges ismertető mutatja be nagy költőinket, íróinkat: a következőkben Zrínyi Miklóst, Radnóti Miklóst, Móricz Zsig- mondot és Jókai Mórt. A külföldi országokban is hi- ressé vált Az én múzeumom megírnia, hogy nincs egy étkezde az egész községben, ahol ebédelhetnének a pedagógusok, nincs pedagógus lakás, a község vezetői így aztán csodálkozhatnak, hogy nem maradnak itt az emberek. Most is két szakos tanárunk hiányzik — szól közbe az igazgató. Az újságírónak is eszébe jut, hogy a múltkorában a tsz-elnök azon panaszkodott, nem lehet addig semmit sem kezdeni a község kultúrájával, amíg a tanítók egyik évben jönnek, a másik évben mennek. Hát kik foglalkozzanak az emberekkel, ha nem ők. — Hát persze, hogy probléma ez is — mondja ki hangosan, aztán újra a lányhoz fordul. — Maga előtt ki volt a művelődési ház igazgatója.’ — Én, két évig — szólal meg Bender Katalin. — Miért mondott le? — Nem egyeztem a tanácselnökkel. — Mondd csak meg. Kati, hogy Gáspárné miatt. Higgye el, hogy néha még bemenni sincs kedvem Nem lehet ezekkel az emsorozatnak az idén hat füzetét bolgár és szovjet megrendelésre is elkészítik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára az eseményhez méltó kiadványok reprezentálják majd a Képzőművészeti Kiadd tevékenységét. Ék Sándor festményeinek három nagyalakú reprodukciója jelenik meg, egy grafikai mappa pedig 1917-tól napjainkig tartalmazza a forradalmi eseményeket ábrázoló 20 grafikát, amelyeknek elkészítésére a legjobb grafikusművészek kaptak megbízást. A forradalom archívumából választanak ki olyan fotókat, • amelyek híven az i917-es eseményeket Idézik. A Magyar Nemzeti Galéria kincseiből 60 festménynyel, a Szépművészeti Múzeumból ped'g 55 festménynyel ismertetik meg a képzőművészetek barátait a színes diapozitívek. Szárrfta- lan színes képeslevelezőla- pot ad ki évente a vállalat, és a jövőben megjavul a ké- peslaook minősége: előállításukhoz nyugatnémet karton érkezett. Konvhai reprodukciós fajvédőkből az id^n újabb 30 ezer példány jelenik meg. berekkel semmit sem kezdeni, hiába hirdetek meg akármilyen rendezvényt, nem jönnek — elevenedik meg a másik lány. — Az az igazság, hogy nehéz az embereket meggyőzni, művelődjenek, szórakozzanak, ha üres a zsebük — mondja Mohácsi, aki láthatóan azon fáradozik, hogy letompítsa a beszélgetés élét. — Ügy tudom, hogy a Szabad Nép jól fizetett. — Ez csak még jobban fokozta a tagság közötti ellentéteket, különösen az egyesülés óta. A haladásbeliek úgy érzik, kisem- mizték őket, a Szabad Népbeliek meg azért morognak, hogy minek kellett a Hala dás koloneát a nyukukba rakni — Tóth Vendel szavain az újságíró egy pillanatra eltűnődik. Nem akarja azonban elveszteni a beszélgetés fonalát, ezért most újra az előbbi témához kanyarodik vissza. — Most mint elnökhelyettes megfér az elnökkel? — a tanítónő először az igazgatóra néz, aztán zavartan mond valami közömbös dolgot. Tovább kérdez: — A kulturális ügyek most is magához tartoznak, vagy nem? — Katikát sem szokták A híressé vált Cityvox idegenforgalmi sorozat további képeken és hanglemezeken mutatja be és ismerteti meg hazánk egy-egy szép táját A lipcsei tavaszi vásárra is készül ilyen kiadvány. Több mint 37 ezer példányt rendeltek a híres vásárvárost bemutató szép kivitelű zenés-képes útikönyvből. Nem is olyan régen kerültek forgalomba a Képzőművészeti Kiadó idei naptárai, és már a jövő évieket készíük elő. Az 1968. évi naptárakból is előreláthatóan 350 ezret jelentetnek meg. Most'a nemzetközi naptárkiállításra készülődik a vállalat Kalkuttába és Brémába. Az idén is február, márciüs hónapokban kerül sor a nemzetközi „naptártalálkozóra”, amelyeken 30 féle magyar naptár szerepel, remélhetően olyan sikerrel, mint tavaly, amikor Indiából II, Nyugatnémetországból pedig 12 oklevelet hoztak haza képzőművészeti kiadónk képviselői. nagyon beavatni az ügyekbe. A vöröskereszt yezető- ségválasztásról is csak akkor értesült, amikor mi. pedig az is hozzátartozik — válaszol a tanítónő helyett Tóth Vendel. Az újságírónak az volt az érzése, hogy egyszerre bezárultak az emberek, sok érdekeset már nem íög tőlük megtudni. Mintha az egész ügy ellaposodott volna. Az öreg is folyton csak azt a vöröskeresztes históriát emlegeti. Feláll. — Szeretnék délután az új gondnokkal beszélni, ha jól tudom, B. Nagyné. De úgy, hogy, Jolika, maga is ott lenne. — Jöjjön vissza ide, én itt lakom az iskolában. Addigra a gondnokot is idehívatom — búcsúzóul mintha a közét akarta volna nyújtani, de a másik nem vette észre. Az ajtóban még visszafordul. — Ja, igaz is, a tsz-elnök nem segít? — Orbán Mihály? — Igen. A múltkor, amikor együtt voltunk itt. Nagyon mondogatta. — ö mindig mondogatja, ha valaki idegen jár itt, de még népművelési ügyvezetőjük sincs. Rideg Gábor (Folyt, köv.) 32 100 előadás, 9 millió néző A z Állami Déryné Színházban elkészült az a sta- tisztika, amely „megörökíti” a színház 15 éves történetét. 1951. augusztus 20-án tartotta első előadását falujáró színházunk Dunaújvárosban. Az azóta eltelt évek során 32 100 előadást rendeztek az ország különböző területein, amelyeket 9 millióan láttak. Az elmúlt évben 2100 előadást tartottak 200 községben. 700 000 kilométert utaztak és 1966-ban 700 000 nézőjük volt. Tehát egy kilométerre „jutott?’ egy néző. Az Állami Déryné Színház egy hónapban annyi bemutatót tart, mint a budapesti kő színházak az egész szezonban. Az Állami Déryné Színház 1966-ban 16 premiert tartott ezek között 7 magyar darab szerepelt, és 5 olyan színmű, amelyet ők mutattak be elsőízben Magyarországon. Segíti utazó-színházunk munkáját, hogy ettől az évtől kezdődően tranzit-szálló áll rendelkezésükre, Baglyasalján, Szombathelyen és Székesfehérvárott. Másfél évtized alatt körülbelül 13 millió kilométert utaztak az országban. Az Állami Déryné Színház a nagy fővárosi színházakhoz képest kicsiny in kább kamara-jellegű színház, amelynek elsőrendű leiadata, hogy a vidéket járja. Ugyanakkor az ország legnagyobb színháza, hiszen egyetlen más társulat sem tart évente 2100 előadást — ennyi a Déryné Színház normája. 24—16 premier vár a művészekre évente. A szín ház alkalmazottainak száma 320 fő. Ezen belül 113 színész, 20 zenész, 5 rendező s 4 jelmeztervezőjük van. 11 műhelyük, 10 autóbuszuk és két teherautójuk van. Az autóbuszok és a teherautók állandóan a vidéket járják a társulat művészeivel. A megíratlan riport II.
