Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-25 / 48. szám
1967 február 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A sanzon vallomása Az Árkád irodalmi presz- szó legutóbbi rendezvénye kettős sikert is hozott: bebizonyosodott, hogy a szolnokiak újra számítanak az Árkád estjeire és kialakult — vagy visszajött? — az a törzsközönség, mely magas színvonal-követeléssel, ízléshasonlósággal várja a kis pódiumra lépő színészeket, előadóművészeket. A hét egyik kedves vendége Zsolnai Hédi volt, aki hosszas betegsége után csütörtökön lépett először a publikum elé. Jó néhány évvel ezelőtt ő volt az, aki elindította az azóta országos kezdeményezéssé nőtt Szolnoki Irodalmi Kávéházat. A műsor belső, intim feszültségét csak fokozta, hogy a Párizsból hozott uj számait most mutatta be először, ahogy ő mondta, a „kedves szolnokiaknak", Műsorában szerepelt többek között Kozma-Prever Éhség, Pagono: La Casa d’Iréne, Francis Lai: Rou- lez Tambours, Ady-Reinitz: Üj vizeken és Zozo levelei című szerzeménye és egy csokor héber, olasz, francia és cigány népdal. A befejező szám, Piaíf egyik utolsó nagy sanzonja után néhány pillanatig csend ülte meg a termet, majd felzúgott a taps. „Pörögjetek csak dobok" — énekelte Zsolnai Hédi, s a sanzon megkövetelte extati- kum most is bűvöletébe vonta az Árkád közönségét. A híres Zorba-tánc révülete, az olasz altatódal bája, a kifejezett érzelmek változatossága Zsolnai Hédi drámai erényeit mutatták. Vécsey Ernő jól oldotta fel szerzeményeinek előadásával az est feszültségét. Peták István Ootözőgépeket és hűtőgépkocsikaf javítanak Kisújszálláson A Kisújszállási Gépjavító Állomást öntözőgépek és szórófejek javítására szakosították. Ez a tevékenység összkapacitásuknak 28 százalékát teszi ki. Az állomás igazgatója mondta, hogy az idén jóval nagyobb az érdeklődés a termelőszövetkezetekben az öntözőgépek javítása iránt. Tavaly egész évben 42 gépet hoztak rendbe. Az idén 68 gép kijavítására szerződtek, de a tsz-ek tízzel már többet szállítottak be* Most több szivattyú javítását is igénylik tőlük. — Ugyanezt lehet elmondani a szórófejek rendbehozásáról is. Eddig 704-et szállítottak be az állomásra, csaknem kétszer annyit, mint tavaly. Az állomáson egyébként március közepéig minden vízgép javításával elkészülnek. Számos termelőszövetkezet maga végzi a munkagé. pék javítását, ezért csak ötezer munkaórát ütemeztek be erre az állomáson. A helyi tsz-ek azonban annyi munkagép rend behozását kérik tőlük, hogy azt tizenkétezer óra alatt tud. ják elvégezni- A munkagépek javításával egyébként Lovász Károly kilenc tagú szocialista brigádja foglalkozik. Kisújszálláson a fő profil továbbra is a hűtőgépkocsik javítása marad. Az éves kapacitásuk 58 százalékát teszi ki. Káosz a könyvelésben, laza a bizonylati fegyelem A járási tanács mezőgazdasági osztálya a könyvelésben is tételes vizsgálatot tartott és megdöbbentő hanyagságokra bukkant. Ezekért mindenekelőtt Farkas István főkönyvelő a felelős. A pénztárt nem naponta, hanem két-három naponként zárták. A függetlenített vezetők nagy része szabálytalanul, négy-nyolc ezer forinttal túlelőlegezte magát. Gyakran nem a gépjavító állomással, hanem budapesti magánkisiparosokkal és kontárokkal javítattak gépeket. Több tízezer forintot fizettek ki nekik. A „bizonylatokról” legtöbbször még az' illető aláírása is hiányzik. A főkönyvelő, vagy Baksay Bertalan volt főmérnök adta át a pénzt, s ők is írták alá. A főkönyvelőnek tudnia kellett, hogy 500 forinton felüli összeget csak az OTP útján lehetne folyósítani, mert a kisiparosok másként kivonhatják magukat az adózás alól. Mégis megtette. Hiányoznak az állatváltozások bizonylatai is. Gyakoriak a szabad piacon értékesített állatoknál a hibás bizonylatok, hiányoznak a mérlegelési jegyek. A MÁV-nak sok fekbért fizettek ki. Ezt azzal „indokolják”, hogy gazdaságosabb volt, mint az éjszakai kirakás, szállítás utáni plusz bér. Sokat költöttek a reprezentációra is. A járási tanács illetékesei ezért ügyészségi vizsgálatot kezdeményeztek a felelőtlenségek elkövetői ellen. Á munkaegységre dolgozók károsodtak Az elemi csapások okozta kiesések pótlásának lehetőségét nem elemezte a vezetőség, mert energiájukat lekötötte az egymás elleni civakodás. A tagság előtt letagadták a valóságot, még az év utolsó napjaiban is biztatták őket: meglesz a betervezett. Valójában a 35 forintra tervezett munkaegységérték 21,20 forintra csökkent. Joggal bírálta ezért a legutóbbi közgyűlésen az elnököt Görbe Sándor tsz- iag: „Nem az fáj legjobban, hogy 21,20 forintot kapunk — mert volt már 17 forint is egy munkaegység — hanem az őszinteség hiánya.” A vezetők bizalmatlanságát szinte minden felszólaló a vezetők szemére vetette. A tagság őszinteséget vár, ha baj van, harcba indul annak megszüntetéséért, de ezt nem igényelte tőlük a vezetőség. Az üzemágak közül csak az állattenyésztés teljesítette túl az árbevételi tervét. A többiek jócskán lemaBál a Savoyban Az Állami Déryné Színház bemutatója Jászkiséren A Bál a Savoyban Ábrahám Pál egyik legsikeresebb műve. 1932-ben a Magyar Színház mutatta be először. A premiert 280 estén át tomboló sikerű előadás követte. Részben ez, részben a közönség igénye késztette az Állami Déryné Színházat arra, hogy első ízben vállalkozzon revűoperett bemutatására. Ettől a jó muzsikát, temperamentumos táncokat, pazar díszleteket ígérő műfajtól igen kellemes estét vár a közönség. Ennek a revüoparettnek sikeres színrevitelét azonban sokminden nehezíti a Déryné Színház esetében, — elsősorban a falusi művelődési otthonok szerfelett kicsiny színpada — így a jászkisérié is. A kis színpad gátat szab a látványos díszletre vonatkozó törekvéseknek, befolyásolja — méghozzá döntő mértékben — a koreográfiái elképzeléseket, s nem utolsó sorban a szereplők számát is. Ráadásul a jászkiséri közönség — ellentétben a szolnokival — nem rajong túlságosan az operettekért. S ami igaz, igaz, a Déryné Színház művészei helyett inkább a Szigligeti Színház társulatának tagjait fogadta szívébe. Ilyen előzmények után a helyiek nem vártak valami túl sokat ettől az előadástól. Hogy mégis kellemes élményben volt részük, az a Déryné Színház fiatal, megnyerő színészeinek köszönhető. Kultúrált, kellemes csengésű hangjával a Ma- deiainet alakító Szatmári Olga tűnt ki közülük. — Daisy Parker szerepkörében Cseh Viki egy-kettőre megnyerte a közönség tetszését. A sok-sok tánccal, énekkel járó szerepkörének maradéktalanul eleget tett. Veszély Mária (Tangolita) mint rokonszenves démon aratott tapsokat. Fábián József (Henry de Faublas marquis) kissé fesztelenebb fellépéssel a mostaninál sokkal hatásosabb produkcióra volna képes, hiszen a harmonikus, könnyed mozgás nagyon nagy előnyére válik a színésznek — főleg egy revűoperettben. Torma István (Musztafa bej) mértéket tartó játéka dicsérhető, mivel szerepköre túlzásokra bő lehetőséget nyújt. A többi szereplő azt nyújtotta, amit várni lehetett tőle. Külön említést érdemel a megyénkben is jól fsmert Hegedős Györgyi koreográfus. Táncosai jó tanítványnak bizonyultak. Bármit táncoltak — valcert, tangót, charlestont — steppeltek vagy akrobatikus mutatványokat végeztek, friss lendület, könnyed elegancia jellemezte őket Tímár József ötletes — bár a helyi adottságok kényszere miatt kissé szegényesen ható díszleteinek hatását aránytalanul nagy mértékben növelték a Já- szai-díjas Rimanoczy Ivon- ne jelmezei. Ezek által vált színesebbé, a figyelmet fokozódóvá a színpadkép. Csongrádi Mária Jászai-dí- jas rendező sikerrel birkózott meg a Bál a Savoyban színrevitelével, fáradozásának, valamint a színészek, táncosok, zenészek élményt nyújtó, jó összhangjának méltó jutalma volt a közönség több ízben felcsattanó vastapsa. Simon Béla A mezőtúri háziipari szövetkezet műhelyében Szabó Sándomé, a Zója szocialista brigád vezetője köszönésképpen kedvesen biccent és helyet kínál maga mellett a pádon. radtak. Mégis az állatgondozók, s a többi munkaegységre dolgozók jártak a legrosszabbul. A részes kertészek, a növénytermelők és a fix fizetésesek megkapták az előre kikötött jövedelmet. Az oszthatóság ugyanis (10 930 000 forint) csak 563 ezer forinttal kevesebb, mint tavaly a két tsz-né1 együttesen volt. A költségeket nem csökkentették. Tavaly belépett az amortizáció is. A közösség terheit lényegében a tagság 24 százaléka viselte a jövedelemelosztás eltorzult arányai miatt. Az idén ezen mindenképpen változtatniuk kelL Törvénytelenség az „új“ elnök választásánál A községi pártbizottság és a tanács nem nyújtott segítséget a közös gazdaság problémáinak megoldásához. A pártái apszervezet vezetősége a gazdaságirányító, ellenőrző tevékenységét nem tudta ellátni, mert a titkár is az intri- kusok közé tartozott. A járási párt vb egy hónappal ezelőtt a helyszínen . tárgyalta meg az alapszervezet munkáját és megfelelő határozatokat hozott. Több vezető ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett. A járási tanács vb mezőgazdasági osztályának vizsgálata, javaslatai is hozzájárultak a hibák feltárásához. Javasolták, hogy a régi elnököt, főkönvvelőt ne válasszák meg újból. A legutóbbi közgyűlésen a tagság közül sokan felszólaltak. A mintegy hatszáz résztvevő nyugodtan, higgadtan hallgatta, tárgyalta a szövetkezet ügyeit, élesen de tárgyilagosan ítélte el a vezetők hibáit. A közgyűlés új főkönyvelőt, huszonhárom tagú igazgatóságot, ellenőrző és egyéb bizottságokat választott Megerősítette beosztásában Csikós Ferenc főagron ómust. Amikor azonban az elnök megválasztására került sor, kitört a vihar. Ugyanis a járás és a község újból Szabó Zoltánt javasolta elnöknek. Zúgott a nagyterem: „Nem kel 1”. Az emberek nem felejtették el, hogy durva volt hozzájuk, problémáikkal még a „fogadóóráján” sem szívesen foglalkozott. Azután négy jelölt neve, meg a titkos szavazás is szóba került. Végül az egyik járási vezető megválasztottnak nyilvánította ki Szabó Zoltánt, pedig a jelenlevők egyhatoda sem szavazott rá, s a tagok ellenvéleményét sem kérte le. A tagság túlnyomó többsége elégedetlenül, tulajdonosi önérzetben mélyen megsértve távozott. Joggal, mert törvénysértés történt. Olyan vezetőt akarnak ráerőltetni a tagságra. aki már régen elveszítette az emberek bizalmát. Reméljük, hogy ehhez a megyei szerveknek és a törvényesség őrének, az ügyészségnek is lesz hozzászólása. Máthé László Elkísm't az ötszázadik portáldaru Szovjet megrendelőnek adták át ünnepélyes keretek között, a Magyar Hajó- és Darugyárban az 500. portáldarut. Az 5 tonnás, 30 méteres gémnyflású dara kiváló konstrukciónak bizonyult- Gyártását 1958-ban kezdte meg a daru-gyáregység. Idén még 95 ilyen típusú kikötői emelő készül • • Oíen az ötvenedikre — Megkérem, meséljen a brigád életéről, terveiről. — Szívesen — hajlott a szóra. — Alig egy esztendeje mi öten — mutatta meg sorra társait — összefogtunk elhatározva, hogy bebizonyítjuk: asszonyok is képesek elérni a szocialista címet. A városban inkább csak a férfiak versenyeztek egymással. A szövetkezetben akkoriban hat brigád alakult, és lám mind megállja a helyét. Tudja, hogy van, asszonyoknál egy kicsit a hiúság is erőt ad. Mindegyik brigád a legjobb akar lenni. — Milyen feladatokat vállaltak magukra? — Azt hiszem ez érdekes lesz, ha elmondom. Nem azt ígértük meg, hogy eny- nyi és ennyi szőnyeget szövünk, szóval nem százalékokra vállalkoztunk. Miután teljesítménybérben dolgozunk kimondottuk, a brigád tagjai havonként együtt 5200 forintot keresnek. Vagyis többet, mint azelőtt. Ehhez igazítottuk a munkát, a fegyelmet és ez csak természetes: a minőséget is. Mi ugyanis szinte kizárólag exportra dolgozunk. Jusztin Mihályné, a „széktársa” mosolyogva hallgatta a brigádvezető szavait. — Azt is elmondhatnád Mancika, hogy mi öten most az Ötvenedikre készülünk — rejtette a szójátékba a következő gondolatát. — Az ötvenedikre öten? — Űgybizony. Az országban valamennyi szocialista brigád versennyel készül a szovjet forradalom ötvenedik évfordulójára, tehát mi szintén. Már vállalásokat is tettünk. Megtartva a szokást, ismét bérbe fogalmaztuk meg a termelési célkitűzésünket. Hadd menjen még több szőnyeg külföldre. Julika — intett -át- a másik széken dolgozó kislánynak — hozd csak ide a naplót. Herczeg Julianna, a brigád titkárnője^ civilben Szabó Sándomé édeshuga. Máris mutatta a bejegyzést Aztán gondolt egyet és olvasni kezdte: — Huszonnégy százalékkal magasabb bérért fogunk megdolgozni. Minőségi kifogás a munkáink ellen nem lesz. Rendszeresen résztveszünk a politikai kör rendezvényein... — Most a pártkongresz- szus anyagával foglalkozunk — magyarázta Varga Sándorné. — Ha vége az elsőadásnak, visszajövünk a műhelybe dolgozni, hogy pótoljuk a politikai körben eltöltött időt A brigád élete nemcsak munkából áll. A barátság érvényes a műhelyen kívül is. Markó Sándomé másfél hónapon át beteg volt. Bejártak hozzá a kórházba, és amikor még otthon gyengélkedett, segítettek neki a ház körüli munkában. — Amit az ember megtehet, tegye meg a társáért — vallott erről Szabóné. A brigád a szövetkezeti munkaversenyben az első helyet vívta ki, amit igyekszik is megtartani. Az oklevelet már kiérdemelték, most a szocialista címet tanúsító első jelvényért adják össze az igyekezetüket, szorgalmukat — s legyen — a hiúságukat is. A többi brigád utánuk eredt. Nemcsak ők öten készülnek az első szocialista forradalom ötvenedik évfordulójára jobb munkával. Mind az ötvennégy asszony, lány. Egyszóval mind a hat brigád.- f - 9