Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-24 / 47. szám

1967. február 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Száz forinttá! emelik a részjegyek értékét Fmsz küldöttgyűlés Fegyverneken (Tudósítónktól) Az elmúlt napokban tar­totta körzeti küldöttgyűlé­sét a fegyvernek! földmű­vesszövetkezet. A meghí­vott száztizenegy küldött­ből száztízen jelentek meg. A vitában a tagság meg­bízottai a jó gazda gondos­ságával mérték fel a szö­vetkezet előtt álló felada­tokat és határozták meg az évi tennivalókat. A huszonnégy felszólaló a földművesszövetkezet le­hetőségét ismerve Tisza- bőre melegkonyhás ven­déglőt, Fegyvernekre tej­boltot, Örményesre presz- szó és más üzletek létesí­tését kérte. A küldöttek a tagság anyagi támogatását aján­lották fel a párt, tanácsi és fmsz-i vezetőknek, ígér­ték, hogy a rész jegy érték száz forinttal történő eme­lésével segítik a kitűzött feladatok megvalósítását Igen figyelemreméltó — jelentették ki a vita során —, hogy a földművesszö­vetkezet száz százalékosan saját anyagi erőből gazdál­kodik. J. G. Rm adatok önmagukért beszédnek Jobban étkeznek a paraszti háztartásokban Az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom alakulása árufőcsoportonként (Ft) Eltolódott a kiskereskedelmi forgalom árufőcso­portok szerinti megoszlása. Emelkedett öt év alatt az élelmiszerforgalom, mert a mezőgazdaság szocialista átszervezésével csökkent az önellátó háztartások száma. Ugyanakkor bizonyos fajta árukból külön is emelkedett a fogyasztás, jelezve az igényesség meg­növekedését. Emelkedett a péksütemény, a tyúk, a csirke és a cukor fogyasztás. Ezekből az árucikkek­ből megyénk parasztsága többet használ az országos átlagnál. Elutazott a Magyar Állami Népi Együttes Űj országok „meghódítá­sára” indulunk — mondot­ta Fehér István igazgató, mialatt az Állami Népi Együttes hálókocsijait a prága—berlini expresszhez csatolták a Nyugati-pálya­udvaron. — Száztagú mű­vészgárdánk ezen a turnén mutatkozik be Norvégia, Dánia és Svédország közön­ségének, de ismét elláto­gatunk Finnországba is. — Utunk skandináv szakasza négy hétig tart ezt köve- tőleg pedig a Szovjetunió­ban folytatjuk előadássoro­zatunkat. Itt Leningrád, Riga és Moszkva lesznek a főbb állomások. Reméljük, sikerül új barátokat sze­reznünk a magyar népi művészetnek. Dánia a 25-, Norvégia a 26., Svédország pedig a 27. az együttesün­ket vendégül látó országok sorában. Ismét f kiérdemlik a szocialista üzemrész címet f (Tudósítónktól) A szolnoki járműjavító megmunkáló üzemrészének dolgozói a minap munka­felajánlást tettek a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom ötvenedik évfordu­lója tiszteletére­Százhatvan munkás ha­tározta el, hogy ismét kö­zös erővel kiérdemlik a szocialista üzemrész címet. Ennek érdekében igyekez­nek a rájuk háruló terv­feladatokat a termelékeny­ség emelése révén túltel­jesíteni. Vállalták, hogy az idén ócska, hulladékanyagból 278 tonnát hasznosítanak, dolgoznak fel új helyett. Ezzel jelentős pénzmegta­karításhoz juttatják a vál­lalatot. Továbbá 1200 társadalmi munkaórával járulnak hoz­zá a Tisza-parti üdülőjük szépítéséhez, kultúráltabbá tételéhez. Megígérték, hogy a velük kooperáló üzem­részeket pontosan a kért határidőre szolgálják ki. Oly korban • élünk... 1 A magyar irodalom jeles képviselői szólalnak meg ország nyilvánossága előtt abban a műsorsorozatban, amellyel a Magyar Rádió a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom félévszáza­dos jubileumának megün­nepléséhez kapcsolódik. A világtörténelmi jelentőségű sorsforduló eseményeinek élő szemtanúi: Lengyel Jó­zsef, Illés Béla, Gellert Oszkár mondják el emlé­keiket a nagy időkről, val­lomást téve arról is, hogy a szocializmus győzelmé­ért vívott küzdelem mi­képpen hatott írói egyéni­ségük, művészi pályájuk alakulására. Hozzájuk csatlakozik a fiatalabb írónemzdék: Si­mon István, Garai Gábor. Váci Mihály, akik az elő­dök ma is elevenen ható példája nyomán szocialis­ta eszmeiségük kialakulá­sáról szólnak. Az „Oly kor­ban élünk...” címmel a közeljövőben induló soro­zat — a rádió többi jubi­leumi műsorába illeszked­ve — november 7-ig hang­zik el. A műanyagfóliás S Öldség- termeléssel ismerkedtek liszafüred kertészei (Tudósítónktól) A mezőgazdasági könyv, hónap alkalmából a könyv­barát bizottság szakíró és olvasó találkozót szervezett a tiszafüredi, tiszaszöllősi, abádszalóki és a kunmada- rasi kertészek részére- A találkozón Zatykó Ferenc adjunktus, a kertészeti fő­iskola tanára tartott élve­zetes előadást a fóliaágyas zöldségtermelés alapfogal­mairól. A mintegy kilencven fő­nyi hallgatóságot megis­mertette a nagyüzemi gaz­daságossági számításról végzett kutatások eredmé­nyeivel is. A jelenlévő szakembereket végül meg­hívta a kutatóintézet so­roksári kertészetébe ta­pasztalatcserére. a Uj elmélet magyar medence | 1 kialakulásáról Igen érdekes és egészen újszerű emléietet dolgozott ki dr. Stegena Lajos egye­temi tanár a magyar me­dence kialakulásáról- Az utóbbi évtized ma­gyar geofizikai kutatásai­nak eredményeiből indult ki. amelyek szerint hazánk alatt a földkéreg lényege­sen vékonyabb, alatta pe­dig a köpeny anyaga jó­val „hígabb” a világátlag­nál. Ezekből a tényekből arra következetetett, hogy a Pannon-korban — több tízmillió évvel ezelőtt a kéreg alsó rétegén, tehát a köpeny felőli felületen kez­dődött meg a vékonyodás és végül is tíz kilométer­rel csökkent a kéreg ere- | deti vastagsága. Emiatt a * felszín fokozatosan süllyedt | és kialakult rajta a Pan- | non-tenger, amelynek üle- | déke még lejjebb nyomta | a felszínt. t Az elmélet szerint, ame- 2 lyet matematikai számító- í sok is igazolnak, a kéreg f elvékonyodása körülbelül « 1000, az üledék lerakódása J pedig további 1500 méter- « rel süllyesztette azt a haj- « dani felszínt, amelyet a « geológusok ma valóban 2— t 2,5 kilométer mélységben ♦ találnak meg. I A professzor új magya- ♦ rázata már külföldön is J ismertté vált és nagy ér- t deklődést váltott ki« $ Képviselő jelölt’e'nk Ha valaki megírná a hatvankilenc éves Ragó Antal élettörténetét, a végén azon venné észre magát, hogy az utolsó ötven­öt év munkásmozgalmának históriáját írta meg egy ember életének eseményein ke­resztül. Szerepelne ebben a képzeletbeli könyvben a földmunkás-szakszervezet tör­ténete a forradalommal terhes 1912-es év tükrében — ekkor lépett be a mozgalomba Tisza Antal hívására. Szerepelne a tör­ténetében a Vági-párt, amelybe Mózes Viktor szervezte be, a mozgalmi harcok a szolnoki MÁV-műhely mozdonyszerel- déjében, kapcsolata a pilisvörösvári bá­nyászokkal, a nyomozások, a vallatások... Szóval sok minden, ami megedzheti az embert a harcra is. a vezetésre is. Mert Ragó Antalnak a munkásosztály hű fiá­nak alaposan kijutott mindebből. Legnagyobb emléke — mint minden sze­rencsésnek aki átélhette: az ideiglenes nemzetgyűlés debreceni első ülése, ahol képviselőként lépett fel az eddig üldözött forradalmár. Az ötvenes években állami gazdaság igazgató, akihez két megyéből harminc üzem tartozik. 1957-ben kor­mányösszekötő Szolnokon, gyakorlatilag a megyei tanácselnök funkcióit látta el. — 1958 óta ismét képviselő. Ülök az ódon bútorokkal Is gyéren be­rendezett főorvosi szobában. A délutáni nagyvizitnek végét kell várnom, ha már nem jöttem pontosan a megbeszélt időre. Mire azonban végiggondolom, miről is beszélhetünk az orvos-képviselővel, meg is érkezik. — Azt hiszem, a nőgyógyásznak nem­csak a saját szakmáját kell jól ismernie, hanem olykor-olykor a lélektant is. Oly­kor a betegségen túl is gyógyítania kell. — Az orvosi tevékenység általában so­hasem korlátozódhat csak a műtőaszta­lokra, csak a kórtermekre. Ahhoz, hogy a beteg meggyógyuljon, a kezelt rendbe jöjjön, a gyógyszereken, az orvosi beavat­kozáson túl még valóban sok segítséget kell adni. Megérteni a családi gondokat, ismerni a lakásproblémákat, a társadalmi szokásokat, ismerni a falusi és városi élet­módot. Tudni, mire képes egy nő vagy egy házaspár, azért, hogy legyen, vagy azért, hogy ne legyen gyermeke. Dr. Bene Zoltánnal soha nem lehet úgy beszélgetni, hogy már a harmadik perc­ben ne a csecsemővédelem foglalkoztassa. Most is így van. Számokat sorol arról, milyen kimagasló eredményeket értünk el a megyében az egykori rém, a csecse­mőhalandóság visszaszorításában. Egyelő­re azonban titoktartásra int, mert még nem minden adatot elemeztek, még nem teljes a kép. Huszonegy éve, hogy dr. Bene Zoltán nőgyógyász orvos Szolnokon dolgozik. — Munkakedve, az önmagára szabott munka­tempó ez idő alatt sohasem lassult, min­dig csak gyorsult, növekedett. — Fiatal orvos koromban sem tudtam volna már meglenni anélkül, hogy a be­csületes szakmai munka mellett ne vé­geznék még valami pluszt a társadalom érdekében. Lehetőségem is bőven van rá és azt tartom, hogy egészségügyi kultú­ránkért elsősorban mi orvosok tehetünk a legtöbbet. — Naponta is számtalanszor elmondom az intézetbe érkezőknek, milyen nagy do­log, milyen magasztos hivatás anyának lenni. Aki arra készül, annak bátorításul, A kunszentmártoni járás termelőszövet­kezetei jól ismerik azt a munkát, amelyet! az átszervezés közben és utána végzett a kerület képviselője. A tenyészállatok beszerzéséhez nyújtott segítségre bizton emlékeznek. Mint minden képviselőt, Hágó Antalt is felkeresik a választói. A háztáji, a földjáradék, a nyugdíj, ezek az ügyek teszik a személyi panaszok nagyrészét. És Ragó Antal, az idős veterán minden egyes választója ügyébe a szívét adja bele. Pedig ezért köszönő szónál többet nem kap, s természetesen nem is vár. A jelölő gyűlés után körülvették a kun­szentmártoniak, s máris sorjáztak a kí­vánságok. Elsősorban a tízmilliós nagyság- rendű víz és csatornahálózat építés a leg­főbb óhajuk. — Várjatok, hiszen még nem is vagyok megválasztva — tiltakozott tréfásán. — Ugyan — legyintett valaki a körül- állók közül — emiatt nem aggódunk, meg aztán tudjuk, kihez kell ám fordul­nunk! — Harcolni kell, elvtárs — mondja beszélgetésünk során, majd hunyorítva teszi hozzá — „brusztolni”. Van benne egy kis gyakorlatom, például a földren­dező bizottság működésének idejéből. Ad­dig osztottunk, amíg igénylő volt. Aztán: földet vissza nem adunk! Igen... s ha ma valami jót, újat szeretnénk, azt sem lehet keresztülvinni harc nélkül, de mennyire más ez a küzdelem — házon belüli A legfelelősségteljesebb képviselői mun­katerületen a terv és költségvetési állan­dó bizottságban tevékenykedett. Az állami költségvetés felett dönteni, azt elbírálni nagyon kényes feladat. A bizottság és benne a kunszentmártoni kerület képvi­selője jól látta el ezt a munkát Ragó elvtárs nyugdíjas. Fárasztó, nehéz élet van mögötte. Pihenhetne, elmélked­hetne. De ő a problémák sűrűjében érzi jól magát. Ez az életeleme, ezt szokta meg kamaszkorától. Máris azon gondolkozik, hogyan dolgozzék az új ciklusban, ha megválasztják. Szépen berendezett csendes kis otthonában, ceruzával a kezében szá­mol, hogyan, mit kellene tenni azért, hogy a falu és a város közötti különbség to­vább csökkenjen. Egy ember 1919-ben kiállt a vártára. A munkásmozgalom harcos katonája, ha új’, ha másfajta fegyverekkel is — ugyan­azt az őrséget állja. — bt — Dr. Bene Zoltán aki pedig nem vágyik anyaságra, annak biztatásul. Előadásokat is tartok. Váro­sokba, falvakba hívnak gyakran. Ezek­nek a meghívásoknak mindig nagyon szí­vesen teszek eleget, mert azt remélem, segíthetem egészségügyi kultúránk előbb­re jutását. Üjszász, Zagyvarékas, Tószeg, Szász­berek és Jászladány választópolgárai je­lölték országgyűlési képviselőjükké dr. Bene Zoltánt, a szolnoki kórház szülé­szeti osztályának vezető főorvosát, aki 1953 óta, vagyis közel másfél évtizede már képviselő. — Jól esett, hogy a jelölő gyűléseken olyan emberek is ismerték az én egész­ségügyi és családvédelmi ténykedésemet, akikről nem is gondoltam volna. Ismerem sok anya, sok nő személyes örömét, gond­ját S a város, a megye sok megoldott és még megoldásra váró problémáját. Eddig is és ezután is ezek vezetnek, biz­tatnak abban, hogy — ha újból megvá­lasztanak — mint országgyűlési képviselő ismét dolgozzam. N. 1, 8. fi. Ragó Antal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom