Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-03 / 29. szám
19B7. február 1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 AZ ELSŐ HULLÁN egymásért JÜX1|*$GE^1 és másokért K ülön elnevezés is kötődött az 50-es években született, nagyobb létszámú évfolyamokhoz: „demográfiai hullám”. A „hullám” elnevezés kétségkívül találóan és érzékletesen szemlélteti a velük összefüggő probléma lényegét A gondok ugyanis, bizonyos félreértésekkel ellentétben, korántsem abból származnak, mintha önma- gábanvéve az lenne a baj, hogy ezek az évfolyamok nagylétszámúak, mintha a mi tízmilliós országunk fejlődő népgazdaságában zökkenőket okozhatna ha évről évre folyamatosan, néhány ezerrel többen kerülnének ki az iskolák padjaiból. Csakhogy itt merőben másról van szó, nem folyamatos gyarapodásról. Néhány esztendő kiugró születési arányszámából eredően kémek most bebocsátást a magasabb iskolákba, a szakmunkás- képzésbe vagy a különböző munkahelyekre az úgynevezett „hullámévfolyamok” fiataljai. Különösebb tervezési szakismeretek nélkül la nyilvánvaló, hogy lehetetlen az oktatási intézmények befogadóképességét, s természetesen pedagógus létszámát a hullámként jelentkező többletigényekhez igazítani — különösképp azért, mert hiszen a demográfiai csúcs-évfolva- mok után, a születésszám köztudomású csökkenése következményeként, bizony sokkal gyérebb évfolyamok érkeznek majd a felnőtt élet kapujához, llymódon természetes, hogy az esetleges többletfejlesztés kerete később kitöltetlen maradna. Mindebből pedig egyértelműen következik a gond lényege: a kiugró létszámú, Illetve az azt kővető korosztályok rendkívüli egyenétlénsége! Időszerű mindezt éppen most átgondolni, azért mert idén lép ki az általános iskola padjaiból az első ilyen „hullám-évfolyam”. Ha választ próbálunk fogalmazni a kérdésekre, amely mostanában olyan sok fiatalt és családot foglalkoztat: hol, milyen életpályán nyílik további út? — előbb összefoglaljuk né- nány adat bemutatásával az országos helyzetképet. Mit jelent voltaképpen számszerű arányaiban a „demográfiai hullám”? Nos. eddig évente hozzávetőleg 150—155 ezer fiatal lépett ki az általános iskolából. Számuk idén 164 ezerre növekszik, 1968-ban és 1969- ben csaknem évi 185 ezerre bővül, majd 1970-ben lényegében az idei szintre csökken, 165 ezer lesz, s azt követően megkezdődik a határozott mérséklődés. A Z ALTALANOS iskola padjaiból távozva olyan útelágazáshoz érkeztek a fiatalok, amely az ő életükben is, de a népgazdaság velük összefüggő teendőiben Is lényegbeli változást jelez. Eddig — az általános iskolában —« a többlet-létszám oktatása, bár nehézségek árán, de megoldható volt átmeneti intézkedésekkel, az osztály- termek pótpadjalval és esetleg képesítés nélküli ideiglenesen foglalkoztatott pedagógusokkal. — Innen azonban, már olyan út vezet tovább, amely szorosan összefügg az ország munkaerőhelyzetével. a népgazdaság munkaerőigényeivel, a probléma megoldása is ilyen nézőpontból vizsgálható tehát. Ami mindenekelőtt a továbbtanulási lehetőségeket Illeti, ezt természetesen nem lehet a csúcs-évfolyamok igényeihez méretezni, a középiskolák befogadó- képessége csak mérsékelten bővíthető, azért is, mert hiszen ezt — a tanulás másik „végpontján” — határolja a népgazdaság szak- munkaerő-lgénye. illetve a felsőfokú képzés távlati szükséglete, befogadóképessége. Mindebből viszont az következik, hogy a közeli években kétségkívül erőteljesebb lesz a verseny a középiskolákba pályázó fiatalok között, pontosabban: a valóban csak arra érdemesek kerülhetnek be majd. (S hogy ez mit jelent a valóságban, azt a KSH következő adatsora is jellemzi: az 1964—65-ös tanévben száz általános iskolát végzettből 48 fiatal jelentkezett középiskolába, s közülük 46 tanulót vettek fel. Ugyanekkor még száz első- osztályos középiskolásból 28-nak volt kitűnő, vagy jeles, 50-nek jó és 22-nek közepes, vagy annál gyengébb általános iskolai bizonyítványa. Bizonyos, hogy ez az arány már az idén erőteljesen eltolódik a jobb tanulók javára). M as a helyzet az ipari tanulóképzéssel. Számottevően bővíthető itt i a felvételi lehetőség, méghozzá a következő elvi meggondolásból. — Igaz ugyan, hogy a közeli esztendőkben ipari tanulóévei- (ket kezdő fiatalok száma előreláthatóan magasabb lesz, mint a népgazdaság egy-egy szakmában tervezhető szakmunkásigénye. — Mégis érdemes — a fiatalok és a népgazdaság szempontjából egyaránt — Inkább ezt vállalni, s a szaktudás, a kiképzett szakmunkások „tartalékát” előkészíteni, a 70-es évekre, amikor viszont hiány lesz — a csökkenő évfolyamok miatt is — szakmunkásokban, amikor tehát a közeli években végzők minden bizonnyal bőségesen találhatnak szaktudásuknak megfelelő munkahelyet. A kérdés lényege az, hogy inkább most vállaljuk a szakmunkásképzés — terven felüli — bővítéséből származó feladatokat. s tegyük hozzá: vállalniok kell ezt az Illetékes üzemeknek 1st hogy később azután ne kvallfikáltan fiatalokkal kelljen, átmeneti megoldásokkal, átképzéssel. a szakemberhiányt megoldani. A pályaválasztás mérlegelésekor figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy a következő években végző fiataloknak mintegy a kétharmada — falusi. Ha viszont a falu munkaerő helyzetét — az átlagos elöregedést, a helyenként tapasztalható munkaerőhiányt, s különösen a fiatalok hiányát — vizsgáljuk, továbbá ha az utóbbi hónapok mezőgazdasággal összefüggő kormányzati intézkedések sorozatára gondolunk, egyértelmű a következtetés, hogy az általános Iskola padjaiból kikerülők számottevő részének előnyös lesz a kínálkozó falusi munkahelyeket elfoglalni. T OVÁBBI fontos eleme a pályaválasztási helyzetképnek hogy a fiatal korosztályok számottevő része lány, s az 6 elhelyezésük sajátos feladatokat jelent. Mindenekelőtt célszerű az ipari tanuló- képzésben résztvevő lányok arányát emelni, annak megfelelően, hogy jelenleg mindössze fele olyan arányban — 20 százalékkal — szerepelnek a lányok a szakmai tanulásban, mint amilven mértékű a nők foglalkoztatása a néogazda- ságban. Köztudomású, hogy jelenleg a nők foglalkoztatásának egyik jelentős akadálya a megfelelő szakképzettség hiánya. A másik lehetőség, bár ez nem csupán a lányokat érinti, noha őket nagymértékben: a különböző részfoglalkoztatás! módszerek, a 4—6 ó^ás munkaidőben végezhető munkaalkalmak gyaraoítá- sa. Erre a népgazdaság egész sor ágában sokféle lehetőség nyílik. Végeredményben kétségkívül megállapítható, hogy a népgazdaság munkát és továbbtanulási lehetőséget nyújt a közeli években végző fiatalok számára, de természetesen: a fiataloknak, s családjuknak is mérlegelniük kell a lehetőségeket, ezek keretében választva! Aligha elégíthetők ki a különböző — egyénileg és népgazdasági- lag is — téves igények, az például, amit a Művelődésügyi Minisztérium egy közvéleménykutatása tavaly jelzett: az érettségizők 51 százaléka — hivatali munkakörbe készült! Az igények és a lehetőségek megfontolt egyeztetése vezethet csak a helyes pályaválasztáshoz! Az elmúlt év eredményeiről, a külföldi magyar egyesületek, társaságok hazai kapcsolatairól a „magyar idegenforgalom” alakulásáról tájékoztatták az MTI munkatársát a Magyarok Világszövetségénél: Az elmúlt évben tovább fejlődtek kapcsolataink a külföldön működő haladó szellemű magyar egyesületekkel, társaságokkal. Ezek ma a leghitelesebb ismertetői hazai életünknek. Tevékenységük nyomán nemcsak a kint élő magyarok hanem ezeknek széles baráti köre is reális képet kap Magyarország fejlődéséről. Az egyesület művészegyüttesel, amelyek a többi között Párizsban, Bécsben, Detroitban, Torontóban, Sao Paulóban működnek nagy sikerrel, drámairodalmunk és zenei hagyományaink eredményes népszerűsítői. A Magyarok Világszövetsége megszerzi számukra a kívánt partitúrákat, hanglemezeket és magnószalagokat. népviseleti öltözékek modelljeit, játék- és doku- mentumfllmeket. örvendetes, hogy növekszik azoknak az egyesületeknek a száma, amelyek magyar iskolákat, nvelv- létesítenek. Felcsattant a taps, amikor Csikós János tsz-elnök a . zárszámadó közgyűlésen átadta a gépcsoport brigádjának — s egyénként a tagoknak is — a megtisztelő szocialista cím viselésére jogosító oklevelet. — Ilyen esemény még nem volt a törökszentmiklósi Dózsa Tsz- ben. — Tavaly tavasszal mondtuk a vezetőknek, hogy tizenegyen brigádot alakítunk, s a szocialista cím elnyeréséért versenyzőnk. Helyeselték elhatározásunkat Egész évben &— A magyar nyelvismeret gyors megszerzését nagyban elősegíti a Magyarok Világszövetségének kezdeményezésére kiadott „Szülőföldünk” című, több mint félezer oldalas olvasókönyv. A magyar nyelv iránti fokozott érdeklődést tükrözi egyébként az is, hogy a Kultúra Könyv és Hírlapkülkereskedelmi Vállalat sokkal több magyar újságot, képes folyóiratot és különböző irodalmi folyóiratot szállított külföldre, mint a megelőző években. — Tavaly mintegy tíz százalékkal nőtt a hazalátogatók száma: előzetes számításaink szerint körülbelül 70 ezer külföldön élő honfitársunk látogatott haza. Tömegesen jártak itt— A jászberényi járásban 3715 hallgató száznegyven propagandista segítségével megkezdte az MSZMP IX. kongresszusa beszámolójágyelemmel kísérték munkánkat, s amiben csak lehetett, segítettek. Amikor még csak beszélgettünk a brigád megalakításáról, azt latolgattuk, hogy ha már együtt dolgozunk, ne csak a munka kössön össze bennünket. Osztozzunk egymás gondjában, örömében, törődjünk azzal, hogy ki miként képezi magát, mivel tölti szabadidejét, s így tovább. Egyszóval: érdekeljen bennünket a másik ember sorsa — mondta Kulcsár Gábor műszaki vezető, aki egyben a szocialista brigád vezetője is. — A vállalásunkban is szerepelt, hogy egymásnak, s az arra rászoruló idős vagy beteg embereknek is hon Kanadából, az Egyesült Államokból, Francia- országból, Ausztriából, a Német Szövetségi Köztársaságból és Japánból is. Honfitársaink főleg a csoportos utazásokat részesítették előnyben, mivel ezek olcsóbbak. Érdekes tapasztalat, hogy mind többen jönnek Magyarországra a már külföldön született „második generáció” tagjai. — A Magyarok Világszövetsége 1966-ban is segítséget nyújtott ahhoz, hogy a hazaérkezők országjáró utakon vegyenek részt és vendéglátóik szűkebb háza- táján kívül megismerkedjenek új létesítményeinkkel, a városokkal, üzemekkel, szociális intézményekkel is. nak és határozatának feldolgozását. Az öt fő témára bontott anyagból most készülnek a második szemi- aáriumraj segítünk. Ügy adódott» hogy tavaly az egyik tanácsi dolgozó házépítésbe fogott, de a betegség levette a lábáról. A családja nehéz helyzetbe került. Hogy könnyítsünk a bajukon, a brigádunk teljes létszámmal részt vett az építési anyag szállításában — sorolta Balogh Lajos, a jól megtermett fiatal traktoros. — Egymásnak meg főként abban segítettünk, hogy hosszabb időre ne essen ki a gép a munkából. Több alkalommal egész éjjel dolgoztunk, hogy reggel újra üzemelhessen a traktor vagy egyéb gép. A brigádban műhelybeliek, traktorosok vegyesen vagyunk. S most jó arról beszélni, hogy közös erővel megoldottuk azt a nem kevés feladatot, ami ránk várt — toldották meg társuk szavait a többiek, Új háxba viszi ax új assxonyt — Azt se felejtsétek el, amit nekem ígértetek — szólt közbe mosolyogva Leczki István szerelő. — Nem kell ettől tartanod. Mire kell, felépül a házad — mondta a brigádvezető, majd magyarázókig hozzátette: — Pista nősülés előtt áll De előbb házat épít Azt mondtuk: rajtunk nem múlik, hogy az új házba vigye az új asszonyt. Mindannyian se* gítkezünk az építkezésnél. — Laciékhoz meg keresztelőre mehetünk — mondta valamelyikük. — Igen. A két fiam után most már kislányom is van — újságolta boldog mosollyal Simon Lajos. — Én a gépállomásról jöttem a tsz-be dolgozni tavaly márciusban. A feleségem egy cseppet sem örült ennek. Attól tartott hogy kevesebb lesz a keresetem. — Nem így történt. Bizonyított a tsz, s én magam is. Nem fizettem rá a cserére; Kilenc hónap alatt — a háztáji föld jövedelmével együtt — ötvenezer forintot kerestem. — Néhányan a tanuláshoz is hozzáfogtunk. A géplakatos szakmát tanuk juk tízhónapos szakmunkásképző tanfolyamon. Eddig jómagam is úgy voltam, hogy a traktorhoz értek, elég az nekem. De Igaza van a többieknek; hogy a jövőre is gondolni kell. Lehet, hogy majd a műhelybe kerülök dolgozni, s ott az új szakmának nagy hasznát veszem — fűzte tovább a beszéd fonalát Benedek Tibor. A többiektől hallottam arról, hogy ez a gyenge fizikumúnak látszó traktoros milyen szívósan, nagy szorgalommal dolgozik a tsz-ben már évek óta. SZ—100-as gépével tavaly 4514 normálholdat teljesített. A szántás és a vetés előtti talajmunka zömét 6 végezte. Boglyaemelő leleményességből A szocialista brigád tagjainak leleményességét, szaktudását bizonyítja a boglyaemelő elkészítése és a motoros szénadaráló is. Az utóbbit egy kimustrált cséplőgépalváz felhasználásával készítették el. — MTZ-traktor vontatja a kazal mellé, s hajtja a masinát, amellyel naponta 30—35 mázsa szénát darálhatnak meg. Most a faültetésnél hasznosítható lyukfúró, valamint fűrészgép elkészítésén gondolkodnak, S ez éppúgy foglalkoztatja Kubicsek Ernőt, a brigád legfiatalabb tagját, mint az igen jóhírű szerelőt, Hendrik Zoltánt, vagy bármelyiküket. A munka, a közös tervek, az egymás iránti érdeklődés, kölcsönös segítés és megbecsülés szoros kötelékkel fonja ösz- sze a tizenegy ember so^ sát. Nagy Katalir Tábori András Készül a korona másolata L István koronájának legújabb pontos másolata készül Bari ha Lajos ötvös-mn- vész műhelyében. Az Stvüs-művész a Magyar Nemzeti Múzeum felkérésére készíti a koronát. A korona abroncs már készen van, most következik majd a legnehezebb munka: az ötvös-művésznek el keli találnia az évszázadokkal ezelőtti színtecbnikát. Képűnkön Bartba Lajos ötvös-művész a koronával, a korona rajza előtt Mintegy hetvenezer külföldi magyar látogatott haza 1966-ban Téma: a IX. pártkongresszus anyaga
