Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-22 / 45. szám

* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1967. február 22. GENF Atom sorompó mindenekelőtt Portugál provokáció Kongó ellen Miudefelől NICOSIA Dr. Bibiano Osorio-Ta- fall mexikói diplomata, U Thant ENSZ-főtitkár új személyes képviselője New Yorkból Nicosiába érkezett, hogy felváltsa az olasz Pier Spinellit, aki e héten el­foglalja korábbi hivatalát, az ENSZ Genfben működő európai hivatalának főigaz­gatói tisztét ROMA Az olasz posta intézkedé­sére hétfőn 1854 és 1961 között kibocsátott 57 mil­lió bélyeget égettek el a tíz millió olasz bélyeggyűjtő nem kis megkönnyebbülé­sére. A gyűjtők ugyanis attól tartottak, hogy a bir­tokukban lévő bélyegek értéke lényegesen csökken, ha a posta birtokában lé­vő bélyegeket piacra dob­ják­MIERES Az astúriai Mieres egyik bányájában szombat óta tizenegy bányász folytat ülősztrájkot, mert a bá­nyaigazgatóság elbocsátot­ta őket. Amikor erőszak­kal el akarták távolítani őket, a bányászok, akik több napi élelmet vittek magukkal, a bánya egyik régi vájatában eltorlaszol­ták magukat. A sztrájko- lók iránti szolidaritásból a környékbeli bányákban sok bányász megtagadta a munkát. BOGOTA A kolumbiai állam tu­lajdonában lévő egyik boyacai bányában hétfőn omlás következtében tíz munkás életét vesztette. MOSZKVA Hétfőn üzleti tárgyalá­sokra Moszkvába érkezett az ifjabb Cyrus Eaton, a „Tower International” amerikai vállalat vezető­je, az ismert amerikai bé­keharcos és üzletember fia. Örülök, hogy folytat­hatom azt az ügyet, amely­nek apám az úttörője” — jelentette ki az ifjabb Eaton Moszkvába érkezé­sekor, ötéves munka és 286 munkaülés van a 18-ha- talmi leszerelési bizottság mögött, amely félévi szü­net után ismét összeül Genfben, a Nemzetek Pa­lotájában. A leszerelési tárgyalások legfőbb napi­rendi pontja ezúttal olyan szerződés kidolgozása lesz, amely minden utat lezárna az atomfegyverek további terjedése előtt. A szovjet kormány vé­leménye szerint az „atom­sorompó” fontos önmagá­ban, mint olyan eszköz, amely korlátozza az atomkonf­liktus veszélyét. Közvetlen köze van ezen­kívül az európai bizton­ság kérdéséhez- Végül kez­deti lépés lehetne az atomleszerelés egész prob­lémájának megoldása irá­nyában. ' A moszkvai lapok hang­súlyozzák, hogy az atom­fegyverek terjedésének megakadályozása nem a jelenlegi atomhatalmak va­lamiféle különleges státu­sának rögzítésére szolgál, hanem fontos láncszeme az atomleszerelésért folyta­tott harcnak. Ez a megállapítás válasz az utóbbi időben ismét gyakorta hangoztatott kí­nai vádakra. A hétfő esti Izvesztyija kommentárjában rámuta­tott, hogy az „atomsorom- pó”-szerződés megkötésé­nek közlése aktivizálta an­nak ellenfeleit. Bonn egy­szerre néhány irányban te­vékenykedik. Képviselői elárasztották „érveikkel” a NATO vezető szerveit, — Strauss pénzügyminiszter pedig éppen a napokban hívta fel Kiesingert, hogy minden eszközzel akadá­lyozza meg a szerződés létrejöttét „annak jelenlegi formájá­ban”. A Novoje Vremja leg­utóbbi számában utalt ar­ra, hogy Nyugat-Németország te­rületén 34 atomreaktor működik vagy áll építés alatt­A brit stratégiai kutatóin­tézet szerint 1970-re az NSZK plutóniumgyártáisi kapacitása évi 200 atom­bomba előállítását teszi le­hetővé számára. Moszkvában a most kez­dődő genfi tárgyalások szempontjából kedvező elő­jelnek tartják az „atomso­rompó” kérdésében gyakor. latilag egyhangú szavazás­sal elfogadott ENSZ-hatá- rozatot. A VDK területe fölött az ország légelhárító egységei által lelőtt amerikai repülő­gépek száma napról napra emelkedik. Hétfőn a VNA jelentése szerint lelőtték az 1696-ik amerikai repülő­gépet. A Pentagon azonban — mutat rá a VNA — min­den módon arra törekszik, hogy kissebbítse vesztesé­geit és kijelenti, hogy Észak-Vietnam felett mind­össze 486 repülőgépet és négy helikoptert lőttek le, hogy milyen távol állnak ezek az adatok a valóság­tól, erről tanúskodnak ne­ves amerikai katonai szak­értők nyilatkozatai, vala­mint az amerikai sajtó is. így például a UPI ameri­kai hírügynökség február 8-i jelentése 1800 lelőtt re­pülőgépről tesz említést. Kedden Moszkvában meg­nyílt a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa vég­rehajtó bizottságának 23. ülésszaka. Az ülésszakon jelen van a KGST nyolc tagországá­nak küldöttsége a minisz­• Libanon megerősíti semlegességét Rasid Karamee libanoni miniszterelnök hivatalos nyilatkozatában szögezte le Libanon semlegességét az EAK és Szaud-Arábia tonf- liktusában. A libanoni kormányfő deklarációját megelőzően Szaud-Arábia súlyos fenye­getéseket tartalmazó fi­gyelmeztetést intézed Li­banonhoz egyes beiruti la­pok cikkei miatt. A szaudi fenyegetés szerint a sajtó- támadások folytatására Ríjad a gazdasági kapcso­latok megszakításával a Libanonban befektetett tő­kék kivonásával és az olajszállítások leállításával válaszolna. B—52-es amerikai nehéz­bombázók hétfőről keddre virradó éjszaka Dél-Viet­namban két ízben is táma­dást intéztek Quang Ngai tartományban a szabadság- harcosok feltételezett állá­sai ellen. Hasonló támadást hajtottak végre az amerikai bombázók hétfőn este Quang Tri városától 45 ki­lométerre északnyugatra és Saigontól hatszázhetven ki­lométerre észak-nyugatra \s. Az amerikai légierő va­dászbombázói hétfőn — amerikai szóvivő szerint — megtámadtak a VDK-ban egy teherautó konvojt. Az amerikaiak 42 járművet megsemmisítettek, húszat súlyosan megrongáltak. Ugyancsak hétfőn Thanh Hoától húsz kilométerrel délkeletre amerikai bom­bázók megrongálták a VDK három hajóját. terelnökhelyettesek vezeté­sével. Az elnöki tisztet D. Gombozsav mongol küldött tölti be. A KGST végrehajtó bi­zottsága egy évben kétszer ülésezik, a mostani ülés­szak péntekig tart. A portugál gyarmati hadsereg Angola északi részében állomásozó egyik alakulata határsértést kö­vetett el Kongó (Kinshasa) ellen­A kinshasai rádió ked­den jelentette, hogy a Kuango folyón átkelt por­tugál katonák vérfürdőt rendeztek az egyik határ­menti faluban. Visszavo­nulásuk után 35 nő, gyer­Az angol rendőrség hét­főn este bejelentette, hogy véget ért az „emelőrúd- akció” amelynek során het­venöt év után új székház­ba költözött a Scotland Yard. A detektívregények- ből immár legendáshírűvé vált vöröstéglás Temze- parti épületből az angol rendőrség központja új, 21 emeletes, korszerű épü­letbe költözött át A költözés során 1 800 000 A brazíliai természeti ka­tasztrófa krónikája keddre virradó éjszaka újabb szo­morú részlettel bővült. Egy hegyoldalon álló szikla­tömb, amely alatt a hosz- szú napokon át tartó ritka erősségű esőzés meglazítot­ta és kimosta a talajt, el­mozdult helyéből, majd a lejtőn lezúdulva, nagy. se­bességgel egy hatemeletes épülettömbnek vágódott Rio de Janeiroban. A ház összedőlt, maga alá temetve lakóit. A tűzoltóparancs­nokság közleménye szerint a romok alatt körülbelül 200 ember lehet még. Hét­főig 30 holttestet húztak ki a törmelékek közül. A mentőaiakulatok ref­lektorok fényében egész éj­mek és férfi holtteste ma­radt a falu utcáin. Salazar banditái 75 kongóit maguk­kal hurcoltak Angolába. A rádió hírmagyarázatá­ban rámutat, hogy Portu­gália újabb agressziója pontosan akkor történt, amikor Kinshasában a tíz közép- és keletafrikai or­szág képviselői tanácsko­zást folytattak a biztonság problémájáróL ujjlenyomatot, a bűnözők­ről készült fényképek mil­lióit, valamint hárommil­lió bűnöző vagy gyanúsí­tott „priuszát” tartalmazó iratokat szállítottak át az új székházba- Az új székházban a leg­modernebb elektronikus számítógépek és mágneses tárolóberendezés'ek segítik a detektívek munkáját a bűnözők felderítésében. jel ástak a romok között, hogy megtalálják az élet­ben maradottakat. A trópusi felhőszakadás okozta földcsuszamlások sok ember hajlékát döntöt­ték romba Rio de Janeiro és az öböl másik oldalán fekvő Niteroit nyomorne­gyedeiben. A szegényes vis­kók és vityillók százait pusztította- el a dombolda­lakról lecsúszó földtömeg. A hajléktalanoknak és az óvintézkedésből kilakolta­tott személyeknek középü­letekben, istállókban és sporttelepeken rendeztek be ideiglenes szállást A múlt hónapban a Rio de Janeiro és Minas Gerais államokban végigszáguldó gyilkos viharok 1500 em­bert öltek meg. VIETNÁM isse időit USA repülőgép KGST ülésszak Moszkvában Költözik a Scotland Yard S&iklatömb rohant egy lakóháznak 200 ember a romok alatt Á vörösgárdisták és a törvényesség Részlelek az Izvesztyija cikkéből A sajtó az utóbbi időben sok anyagot közöl a Kínai Népköztársaságban lezajló úgynevezett „nagy proletár kulturális forradalomról”. Itt most felesleges lenne arról beszélni, hogy a Kí­nában végbemenő esemé­nyeknek semmi közük sincs a szocialista kultúrá­hoz. A testvéri kommunis­ta pártok hivatalos doku­mentumai, a nemzetközi kommunista mozgalom te­kintélyes szeméi yiségeinek nyilatkozatai már többször rámutattak erre. A kínai „vörösgárdisták” cselekedeteinek semmi ke­zük a szocialista demokrá­ciához és a törvényesség­hez. Ezek a serdülők, akik Mao Ce-tung eszméi leg­következetesebb védelme­zőinek mondják magukat, pogromokat rendeznek, a városok és falvak utcáin bántalmazzák a nekik nem tetsző személyeket, elűzik lakásaikból az embereket, sokakat letartóztatnak, sőt meg is gyilkolnak. A dolog odáig fajult, hogy a „kul­turális forradalom” ellen­feleiről azt állítják: le akarnak számolni a de­mokráciával és a törvé­nyességgel. Pedig a való­ságban éppen a „kulturális forradalom” hívei szakíta­nak a demokráciával és a törvényességgel. Ismétel­nünk kell: ott, ahol nincs törvényesség, kizárt dolog az igazi demokrácia is, mi­vel a demokráciát elkép­zelni sem lehet törvényes­ség nélkül. A Kínai Népköztársaság­ban a szovjetellenes han­gulatkeltéssel kísért huli­gán cselekményeket, garáz­dálkodást a „kulturális forradalom” intézkedései­nek tüntetik fel, pedig itt még beszélni sem lehet ar­ról, hogy a „kulturális for­radalom” igazi demokrá­ciával és törvényességgel járna együtt — ezek a fo­galmak annyira nem egyez­tethetők össze mindazzal, ami most Kínában törté­nik. A Kínai Népköztársaság­ban a demokrácia fejlődé­sének az utóbbi években mutatkozó tendenciáját a következő tény is iól jel­lemzi. Kínában gyakorlati­lag feloszlatták a szakszer­vezeteket, s a nullával tet­ték egyenlővé a társadalmi életben játszott szerepüket A képviseleti szervek — így az Országos Népi Gyű­lés — hosszú idő óta nem működik, nem tart rend­szeres ülésszakot, az ülé­sek alatt pedig jelentékte­len kérdésekkel foglalko­zik. A Mao Ce-tung szemé­lyes pártfogására támasz­kodó „vörösgárdisták” ga­rázdálkodása: így fest ma a demokrácia és a törvé­nyesség Kínában. „Meglep bennünket — jegyezte meg Jean Vin­cent, a Svájci Munkapárt Központi Bizottságának tit­kára —, hogy Kínában nincs demokrácia. Párt­kongresszusokat 1956 óta nem hívtak össze, s a Kí­nai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága öt év óta egyszer sem ülésezett. Az iskolások és egyetemisták utcai tüntetései nem ké­pezhetik a demokrácia for­máját. Példátlan személyi kultusz alakult ki, valóság­gal istenítik Mao Ce-tun- got, a „nagy kormányost, a marxizmus—leninizmus csú­csát, a nagy gondolkodót, a vörös napot”. Ebben az is- tenítésben van valami meg­döbbentő — elfojt minden szabad gondolatot, minden vitát, elfojtja az életet és a demokráciát.” A Kínai Népköztársaság­ban folyó államépítés gya­korlata, — különösen az utóbbi években —, s a kí­nai vezetők tevékenységé­nek elmélete és gyakorlata azt mutatja, hogy az erő­szak és az elnyomás mód- szereire teszik,- a tétet. Ezt egyebek között alátámaszt­ják Mao Ce-tung „elméleti tételei”, amelyek „a de­mokratikus népi diktatúra államának” funkcióira vo­natkoznak. Mao Ce-tung 1957. február 27-én az Ál­lamtanács kibővített ülé­sén mondott beszédében hirdette meg ezeket a „té­teleket”. „Milyen funkciói vannak e népi diktatúrának? — kérdezte Mao Ce-tung. — A diktatúra első funkciója az országon belül levő, a szocialista forradalommal szembeszegülő reakciós osz­tályok, reakciós elemek és kizsákmányolok elnyomása, mindazok elnyomása, akik aláássák a szocialista épí­tést...” Mao Ce-tung egyet­len szót sem szólt „a de­mokratikus népi diktatúra” alkotó funkcióiról, az új társadalom építésével kap­csolatos funkciókról. Olyan körülmények kö­zött, amikor Kínában kor­látlanul uralkodik Mao Ce­tung személyi kultusza, ezek a „tételek” a kínai vezető­ség egész gyakorlati tevé­kenységét áthatják.. Az er­re vonatkozó tények köz­ismertek, s ezért itt fe­lesleges részletesen szólni róluk. A kínai törvényho­zás — különösen a büntető­jog és a peres eljárások terén, vagyis azokban a szférákban, amelyek köz­vetlen kapcsolatban vannak az elnyomás funkciójával — különböző ideiglenes szabályokból, utasításokból és instrukciókból áll. Eze­ket a Kínai Népköztársaság kormánya és egyes hatósá­gok fogadják el a törvény­hozó szervek jóváhagyása nélkül. Ezek a szabályok és instrukciók nyilván ép­pen emiatt határozatlanok és ellentmondásosak. Kí­nában máig sincs polgári és büntető törvénykönyv, nincsenek törvénykönyvek a jog más területein sem, nem határozták meg az el­járási normákat. Mao Ce-tung legutóbb* instrukcióiban elsősorban a „vörösgárdisták”, a „láza­dók” csapataira és a had­seregre helyezi a súlyt, vagyis az erőszakra, az el­nyomásra. De vajon kinek az elnyomásáról van itt szó? A nép elnyomásáról. A kínai politikai és jogi irodalomban nyíltan hirde­tik a törvényekkel szem­beni nihilista felfogást, aminek az a lényege, hogy a stabil és szilárd törvény- hozás „nem felel meg a permanens forradalom szel­lemének, nem előnyös a forradalomra és az építő­munkára nézve”. Elterjedt az a nézet is, hogy a tör­vény olyan tényező, amely béklyóba veri a tömegek forradalmi kezdeményezé­sét. Pedig világos, hogy a törvényekről alkotott nihi­lista szemlélet nemcsak megkönnyíti, hanem való­sággal ösztönzi a „vörös­gárdisták” cselekedeteit. A Kínából érkezett leg­utóbbi jelentésekből kide­rül, hogy „új szakasz” kez­dődött a .„kulturális forra­dalomban”: a hatalom meg­hódításáért vívott harc. De vajon kitől kell elragadni a hatalmat? Hiszen Kíná­ban — a Kínai Népköz- társaság alkotmánya sze­rint — „minden hatalom a népé” és Kína „a munkás- osztály által irémyított, s a munkások és parasztok szö­vetségén alapuló népi de­mokratikus állam” (az or­szág alkotmányának első és második cikkelye). Nem véletlen, hogy Kí­nában a demokratikus erők képviselői, elsősorban a munkásosztály élenjáró osztagai fellépnek Mao Ca- tungnak és csoportjának a „kulturális forradalom­ban követett irányvonala ellen, a „vörösgárdisták” garázdálkodásai, a párt­munkások és az állami al­kalmazottak üldözése ellen. Irta: F. Kalinicsev jogtudományok dokiéig

Next

/
Oldalképek
Tartalom