Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-19 / 43. szám
i.867. február 19, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanulnak az árokszállási lányok, asszonyok Jászárokszálláson egyhónapos tanfolyamét indított a fővárosi Kézműipari Vállalat. A tanfolyamon elsajátítják a futball labda készítésének fortélyait, s mint bedolgozók önállóan fogják majd készíteni. Képünkön Balogh András tanfolyamvezető és Bezerédy Mária munka közben Ki állít ÓH a jubiláló munkásőrségről Budapesten „Tíz éves a Munkásőrség” címmel — szombaton a Belügyminisztériumnak a Népköztársaság útja 55 szám alatti kiállító termében kiállítás nyílt. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Fehér •Lajos, a kormány elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Borbándi János, Sándor József és Tóth Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői, valamint a társfegyveres testületek számos magasrangú képviselője. A máricus 30-ig nyitva tartó kiállítás megtekinthető — hétfő kivételével — naponta délelőtt 10-től este 19 óráig, vasárnap 10- től 14 óráig. Javítás sorozatban Százötven perc alatt kész egy traktor Kopott. elhasználódott MTZ-k futnak be a mosóba. A vízsugarak megszabadítják őket a rájuk rakódott sártól. Innen a szétszerelőbe mennek. Apró részeire bontják a gépeket, s megvizsgálják az alkatrészeket, hogy melyeket kell újakkal kicserélni, vagy felújítani. A Kunhegyesi Gépjavító Állomáson nagy sorozatban, szalagszerben hozzák rendbe az MTZ traktorokat. Tavaly még négy állomáson foglalkoztak az MTZ-k főjavításával a megyében. Most valameny- nyit Kunhegyesre hozzák. Fél év alatt 400 gépet tesznek újból használhatóvá Háromszor annyit, mint a múlt év hasonló időszakában. — A munkafolyamatokat nyolc nagy munkacsoportra, ezenbelül harmincöt részegységre bontottuk — mondja Pápai Ferenc gépészmérnök. — A szalagon nyolcvanheten dolgoznak, minden ember feladatát külön meghatároztuk a részegységekben. A technológiát kidolgoztuk és szigorúan betartatjuk. Csak így tudtuk elérni, hogy a szalagról százötven percenként kerüljön le egy-egy főjavított traktor. A traktorokon kicserélik a motort. Ezeket Hódmezővásárhelyen javítják széHasznos és időszerű felmérés Hasznos és időszerű felmérést készített a szolnoki járási párt-végrehajtóbizottság arról, hogy a tavaly bevezetett, a gazdasági reformmal összefüggő intézkedések milyen hatással voltak a járás állami vállalatainak. ktsz-einek, termelőszövetkezeteinek és Iparosodás és kiöregedés Túrkeve munkaügyi helyzete Túr heve területe kétszáz négyzetkilométer, — vagyis 3,59 százalékát teszi ki a megyének. A népsűrűsége csökkenő tendenciát jelez, ami egyben a város lakosságának számszerű visszaesésére is utal. Érdemes megjegyezni, hogy amíg 1949-ben még 13 301, addig a tavalyi adatok szerint 11 550 ember élt Túr- kevén. Ugyanakkor az utóbbi öt esztendőben a tényleges szaporulat 281 gyerek volt, tehát nagyon kicsiA lakosság számának csökkenése állandó jellegű tünetnek mondható 1949— 1965 között. Az elmúlt év azonban egészen meglepő változást hozott: 194 ember jött haza. A helybeliek ezt azzal magyarázzák: hogy a termelőszövetkezetek szépen fejlődnek, gazdálkodásuk fokozatosan javul, s emellett Túrkeve Iparosodik. Mindez a második ötéves terv eredménye. A terv első évében 12 240 lakos volt, a foglalkoztatottak száma épp hogy elérte az ötezret, noha 6625 munkaképes korú lakosa volt a városnak. Bár a népesség azóta csökkent, a dolgozók száma 5,96 százalékkal emelkedett. A ma felmérhető munkaképes korú tartalék nagysága alig éri el az ezer embert- (Persze ebből le kell számítani azokat a diákokat, illetve továbbtanulókat, akik életkoruknál fogva munkaképesek, de még jó- néhány évig nem fognak elhelyezkedni.) Azt mondottuk, hogy iparosodik a város és erősödnek a szövetkezetek. Az összes foglalkoztatottak 58,9 százaléka még 1961- ben a mezőgazdaságból élt, míg tavaly már csak 51,4 százaléka. Némiképp erre elfogadható magyarázat az, hogy a mezőgazdaság fokozódó gépesítése munkaerő felesleget is létrehozott. Ezt azonban, jórészt a bővülő ipar felszívta. Például 1961-ben az akkori gépjavító állomás 65 dolgozónak adott munkát, ma viszont nem kevesebb, mint ötszáznak. A háziipari szövetkezet csaknem há. romszáz asszonynak biztosít keresetet- A kommunális és szociális beruházások révén mind több nőt foglalkoztat a kereskedelem, a kulturális és egészségügyi hálózat. Jó munkaerőgazdálkodásra vall, hogy ezeken a területeken alkalmazott dolgozóknak ma már 52—73 százaléka nő. Sőt az ipar is gondoskodott az asszonyok fog'al- koztatásáról, hiszen Túrkeve ipari munkásainak csak 57 százaléka férfi. És ami igazán szép eredménynek számít: az összes keresők 40 százaléka nő. Annak ellenére, hogy a második ötéves terv időszakában Túrkeve munkaügyi helyzetében számottevő pozitív fordulat következett be, a távlat, de a jelen is sok megoldatlan problémát tartalmaz. A tényleges munkaerőtartalék döntő része nő, ráadásul szakképzetlen- — Sokan közülük nem is akarnak dolgozni, s ha igen, könnyű munkát keresnek. Más a helyzet a mező- gazdaságban. Az elöregedés jelei mutatkoznak. A termelőszövetkezetekben a férfi dolgozóknak 33 százaléka hatvan éven felüli, míg az 50—59 év közötti korosztály 22 százalékot képvisel. A nők esetében ez az arány még rosszabb. Ugyanakkor az egészen fiatalok, a húszévesek csoportja a férfiaknál 3, a nőknél 8,9 százalékot tesz ki, s ez kevesebb, mint 1961-ben volt. Ha ezt a problémát tovább mélyítjük a követKe- ző képet kapjuk: az általános Iskolát elvégzők 22,4 százaléka középiskolába tart és kerül, 75,7 százaléka ipari szakmunkás tanulónak jelentkezik. (Ezt az arányt több évi megfigyelés alapján határoztak meg-) Magyarul: a mező- gazdaságba gyakorlatilag nem törekednek a gyerekek, pontosabban szólva a szüleik sem „erre nevelik’' őket. Tavaly mindössze hét mezőgazdasági tanulót vettek fel a szövetkezetek. — Egyszerűen nem volt több jelentkező. Ax idén a szövetkezetek bejelentése szerint 42 mezőgazdasági tanulót szerződtetnének, de a központi „keret” 14-et engedélyez. Bár az is tény, hogy a város szövetkezeteiben ma még nem veszik eléggé komolyan a szakmunkás- képzést. Már az igénybejelentést sem. A városi tanács mezőgazdasági osztályának illetékes előadója elmondta, hogy csaknem „telefonszámokat” közölnek vele a felmérés idején, később meg változtatni akarnakígy történt meg, hogy a megyei pályaválasztási tanácsadó 5. számában erdőgazdasági szakmunkás tanuló felvételt hirdetnek, most legszívesebben visz- szavonnák. Ugyanakkor hat méhész tanulót szívesen szerződtetnének, ez viszont nem szerepel a füzetkében. A munkaerőhelyxet az iparban foglalkoztatottak növekvő számát tekintve lényegében jó és mind jobb lesz, hiszen Túrkeve ipari termelése várhatóan évről évre bővül. Viszont a város mező- gazdaságának munkaerővel való ellátása — a jelenleg dolgozók életkori megoszlását figyelembevéve — már most nagy feladatot ad az illetékes szerveknek. Fábián Péter földművesszövetkezeteinek működésére. Megállapították például, hogy a kereskedelmi tevékenységben tapasztalt megkötöttségek egy részének megszüntetése máris pozitív hatást váltott ki. Az év második felében már csökkent, például a boltok- oan a műszaki árak hiánya. A Tisza Cipőgyárban a rendelkezések szerint az export-biztonsági tartalékkal most már az üzem rendelkezik. Ez azzal az előnnyel járt, hogy csökkent a tartalék mértéke és több cipőt értékesítettek. Ellentmondás is fennáll viszont, ami a cipőgyárat kellemetlenül érinti. Az üzem a vevőknek a rendelések alapján folyamatosan is szállít. Ugyanakkor a bőr és műbőrgyárakra vonatkozóan még mindig a régi szállítási alapfeltételek vannak érvényben. fgy azok még szállíthatnak a negyedév utolsó dekádjá- ban is olyan anyagokat, amelyekre a folyamatos termeléshez előbb is szükség volna az üzemben. A termelőszövetkezeteket érintő főbb intézkedések közül itt is a felvásárlási árrendezésnek volt eddig legnagyobb hatása. Ez a járás szövetkezeteiben 12.6 százalékos árszínvonal emelkedést jelentett az előző évihez viszonyítva. Megállapították a felmérés alkalmával azt is, hogy a rendelkezések, az árrendezés hatása a jobb adottságú és a megalapozottabb gazdálkodást folytató tsz-eknél nagvobb. A hitelrendezés viszont főien a gyengébb tsz-eket segítette. E két megállanftást a három leggyengébben és a három leeiobban gazdálkodó tsz adaginak elemzései bizonyították. Ebben az évben különös gondot fordítanak a járásban az ellenőrző munkára, amely egyben a jövőre való felkészülést is jelenti. Kidolgozták például két nagy egységben, — a tisza- földvári Lenin Tsz-ben és a Mezőtúri Állami Gazdaságban — a felkészülés közvetlen feladatait a pártmunkában és a gazdasági munkában. Ezeket az anyagokat megküldték a többi mezőgazdasági üzem pártszervezeteinek is, hogy ezek segítségével saját helyzetüket, teendőiket elemezzék. A párt-végrehajtóbizottság azt is kereste, hol, mi állja útját annak, hogy a közgazdasági értelemben vett szabadabb gazdálkodás megfelelően érvényesüljön. A tsz-ek például az üzemi tevékenység bővítésének még csak az elgondolásainál tartanak. Érdemi intézkedéseket még alig-alig tettek. Ezeknek sok esetben nem is technikai, hanem szemléletbeli okai vannak. Fennáll viszont a másik eset is, amikor az elgondolás kivitelezése megalapozatlan, nem előzi meg megfelelő számvetés. Elég sokszor mutatkozik az önállóság, a közgazdasági ismeretek hiánya, az egymásra várás- ban, a kezdeményezésben, stb. Az egyes intézkedések bevezetésétől eltelt Idő tapasztalatai nem adnak, nem adhatnak még teljes képet minden tekintetben hatásaikról. Az alapos tájékozódás, a beható elemzés azonban nagyon nagy segítség ahhoz, hogy mindenütt lépést tartsanak a feladatok megismerésével és mesfelelően felkészülhessenek az úi sazdasáei mechanizmus bevezetésére. Hét lakat alatt őrzik Lsolóp tároló épült Szolnokon (Tudósítónktól) A kőolajkutatók az Alföld szénhidrogén kincsének feltárása közben egyre szélesebb körben alkalmazzák a rádióaktív izotópokat. Nyomjelző izotóppal állapítják meg többek között a fúrólyukba helyezett, úgynevezett cementpalást magasságát. Izotóppal szennyezett folyadékkal határozzák meg a béléscső sérülések helyét, a folyadék elnyelő rétegek alakulását. Jelentős mértékben alkalmazzák a gamma-sugaras rádióaktiv szel- vénvezést is. Az iznténok biztonságos elhelyezéséire több mint negyedmillió forintos költséggel tárolót építettek az Alföldi Kőoln jfúrásl Üzem szolnoki központjában. A vastag biztonsági falakkal körülvett helyiségben szilárd betonburkolattal borított ólom kontínarben őrzik az izotópot. Állandóan speciális és rendkívül érzékeny készülék mutatta a sugárzás mértékét, így a megengedettnél nagv-'bb, a körnvezetre káros sugárzás nem fordulhat elő A többszörösen elzárt tároló négv fajta rádiéaVtfv anyag tárolására alkalmas. riában. Jakab János, az állomás igazgatója mondja: — A motor ellátásunk folyamatos. A minőséggel sincs különösebb baj. De annál toDb az alkatrészellátással, A mérnök panaszkodik: — Legalább tizenötféle alkatrész hiányzik. Szinte ugyanazok, mint tavaly. Nem lehet hátsó járkerék felnit kapni. Úgyszintén hiányzik a tengelykapcsoló kinyomó csapágy és a csapágyház. Hogyan küzdik le a hiányt ? — Felújítással és újak gyártásával. Pedig a házilagos alkatrész gyártás lassúbb és költségesebb is. A felújító részleg raktárra készíti a rendbehozott alkatrészeket. Kunhegyesen az idén vezették be a műanyagfeltöl- téses felújítást. A kikopott alkatrészekre megfelelő hőfokon lisztszerű műanyagport szórnak, utána a kívánt méretre esztergálják. A szakembere' szerint a gyakorlatban is jól bevált A nagy szerelőcsarnokban kész és félig kész traktorok sorakoznak. Az emberek kellemes melegben dolgozhatnak. Mindenki tudja a feladatát és gyorsan, megbízhatóan végzi a rábízott részmunkát A lakatos műhelyben óriási zaj van. Űj sárhá- nyókat kalapálnak az elhasználódottak helyébe. Senki sem különböztetné meg őket a gyárilag készítettektől. — Két szocialista brigád dolgozik a főjavításon — büszkélkedik az igazgató, — A Juhász Ferenc vezette Április 4 brigád az alkatrész felújításon dolgozik, ök már elnyerték a szocialista címet. A Reményi Imre lakatos és szerelő brigádja most küzd érte. Sokat köszönhetünk nekik. Ügyelnek a minőségre. A festő részlegen hat traktor vár az utolsó munkafolyamatra. Szóró- pisztollyal új, vöröses barna köntöst kapnak. Az udvaron két tucatnyi kész, főjavított gép sorakozik az elszállításra. Pár nap múlva, minden bizonnyal a tavaszi munkákhoz látnak. A gépjavító állomás egyébként 40 cseretraktorral is rendelkezik. Az őszszel nagy volt a keletjük. A munkából kidőlt gépek helyett szinte azonnal főjavított traktort kaphattak a termelőszövetkezetek. — ötven gépet cseréltünk — mondja az igazgató. — Ezekre különösen vigyázunk, hogy az irigy szem se találjon hibát rajtuk. Az állomás 31 ezer forintért fix áron végzi a főjavítást. Az önköltség a maximált ár körül mozog. A tsz-ek azonban csak a fe- . lét fizetik ennek, a másik felét az állam fedezi. Az állomás garanciát vállal a munka minőségéért. Pápai Ferenctől tudjuk: — Eljárunk a partnereinkhez is. Megnézzük, milyen körülmények között üzemeltetik a gépeket. Érdeklődünk, hogy elégedettek-e a munkánkkal. Azt is megvizsgáljuk, hogy milyen baj fordul elő saját hibánkból. Kunhegyesen eddig 180 erőgépet hoztak rendbe. Bevált a részegységes, nagy sorozatú javítás. A minőségre pedig a tavaszi munkák adnak majd választ. Máthé László
