Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-03 / 2. szám

1MV. január 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az 1967-es naptárban sok változás van a névna­pok terén. Idők folyamán a kor ízlésének megfelelően sok név kikopott a hasz­nálatból, míg másokat egy­re többen vettek fel. A naptárban azonban a ne­vek hosszú idő óta válto­zatlanok maradtak. Sta­tisztikusok, nyelvészek például megállapították azt, hogy 1959 óta harminc­négy név teljesen eltűnt az újonnan anyakönyvezet- tek listájáról, azután pél­dául azt, hogy a női nevek közül a Zsuzsanna tört az élre, a további sorrend a Kata­lin. Ildikó, Mária, Erika, Judit, Ágnes és az And­reában állapodott meg. A férfinevek között nem ilyen változatos — a régi sor­rendhez viszonyítva — a verseny állása, mert a Lász­ló töretlenül megtartotta elsőségét, azután az István, Zoltán, Gábor, János és József következik. Ha a hu­szonöt leggyakoribb nevet vesszük, akkor ezek közül a Géza és Jenő, illetve a női neveket tekintve a Julianna, Irén, Veronika, Gizella és Terézia 1959 óta kiszorult. A mostani „névnapre­form” azt célozza, hogy ott helyet kapjanak olvan nevek is, amelyek eddig nem voltak felvéve. Ha áttekintjük az új naptárt, megállapíthatjuk, hogy az nem oldotta meg teljesen a névnapok prob­lémáiét. Megszűnt ugyanis tizenöt valóban kevésbé használt név (Alex, Arisz­tid, Cirill. Gotthárd, Ilma, Irenens, Klementina, Kleo- fás, Leona, Milos, Noé, Ri- kárd. Szaniszló, Szörény és Tiboldi, azután tizen­nyolc név most már ke­vesebbszer fordul elő a naptárban, mint az András, Anna, Bonifác, Erik, Er­zsébet, Etelka, Ferenc (há­romszor maradt ki), — Gyula, Imre. Irén, Ist­ván. János (kétszer ma­radt ki). — Jolán, Jó­zsef (kétszer maradt ki), Katalin, Péter. Viktória és Zsuzsanna. — De vannak olyan érdekességek is, hogy az Izidor az eddigi már­cius 30-i helvről decem­ber 21-éré. Töhötöm jú­nius 15-éről szeptember 2-ára került, vagy az ed­digi három Mária egy ne- gvedik Máriával is gazda­godott. Az 1967-es naptárban 38 új név szerepel és ezek napjai a következők lettek: Abigél — február 9, Alida — június 17, Aliz — no­vember 13, Andrea — áp­rilis 18, Apollónia — július 7, Áron — április 2, Buda — április 3, Bulcsú — jú­nius 4, Carmen — június 2, Csongor — április 16, Diana — szeptember 18, Ellák — július 8. Emma — november 24, Emőke — március 23, Eufrozina — szeptember 25, Fatime — június 5 Gvönffyvér — ja­nuár 8, Györgyi — május 5, Hella — május 27, Ho- norka — szeptember 10, Izolda — március 22, Jusz­tin — június 16, Koppány — október 8, Nándor — október 19, Ráchel — feb- nuár 8, Györgyi — május 10, Szabolcs — július 23, Szilvia — november 13, Taksony — november 29, Tiborc — augusztus 11, Ti­hamér — július 1, Titusz — január 4, Vid — június 15, Villő — június 12, Viola — december 19, Virág — november 26, Zalán — március 30 és Zita — áp­rilis 27. Az új neveket illetően a nők részesültek előnyben a naptár megreformálói részéről, mert a tizennégy férfinévvel szemben hu­szonnégy az új női név a naptárban. A kisújszállási Faipari Vállalat kilenc fős újító kollektívája három féle típusú hordozható, modulokba szétszerelhető campingházakat készített. A prototípu­sok elkészültek és az árelemzés is folyamatban van. Az ízléses kis házak teljes berendezéssel vagy anélkül is kaphatók lesznek. Képünk a 4 személyes tip üst ábrázolja kívülről Fotó: Nagy Zsolt Az ötszemélyes, ikermegoldású épület egy része. belsejének > ÖREG MATRÓZ Ott állt az uszályon és a kődobásnyira levő partot nézte. Ügy érezte, ha egy nagyot kiáltana, a faluvégd házakban meghallanák hangját. Esetleg még fele­sége is, aki kitartóan várta 12 éven keresztül. És most először az életében igazán hazáiért az öreg. matróz. Nem egy-két napra, nem a téli szabadságra, hanem végleg. Ez a szó a legkedvesebb Németh Sándornak. Csak az érti meg, hogy mit je­lent ez, aki 33 évig vándo­rolt ide-oda akár kényszer­ből, akár megszokásból. Az öreg matróz kifutóként kezdte sok lemondással te­li életét. De nem rótta hiá­ba a szegedi utcákat, mert kereskedősegéd lett. Szak­májára azonban nem sokat adott. Egy ideig eldolgoz­gatott. mint kereskedő, de egy szép napon eszébe ju­Sertéshizlaló gazdák! Figyelem 1 Uj kibővíteti biztosítás ! ■Január elsejétől az'a állattartók a gazdasá­gukban tartott ässzes (6 hónapnál idősebb) sertésre érvényes háztáji biztosítást köthet­nek. Betegség, vagy baleset következtében elhullt (kényszervágott) VALAMENNYI ser­tésért kártérítést fizet az ÁLLAMI BIZTO­SÍTÓ. Magasabb kártérítési összeget és sok más előnyt nyújt az új Háztáji Biztosítás. Kényszervágás esel ón a megtérülés összegét nem vonjuk le. Felvilágosítást adnak a? Állatni Biztosító fiókjai, körzet felügyelőt, Krlyi megbízottai és a takarék- szövetkezetek tottak volt főnökének sza­vai: „magának sohasem lesz üzlete, mert nagyon lelkiismeretes ember”. A fő­nöknek lett igaza. Ez a lelkiismeret vezérel­te egy merőben más pályá­ra. Matróz lett a szegedi szakaszmérnökségnél. Ahogy múltak az évek, úgy vál­toztak a kenyeret adó cé­gek nevei. Szolgált az Al- Dunán, uszályon és kotró­hajón, a Tiszán. Talán el sem tudná sorolni a külön­böző munkahelyeit. Mert azok változtak, csak a fog­lalkozása volt azonos. Mat­róz, mindig csak matróz. Idővel kormányos is lehe­tett volna, de mint mondta, nem szeret az embereknek parancsolgatni. Ezzel ma­gyarázta, hogy nem vitte fentebb a matrózságnál. A névtelen, csak számok­kal jelölt uszályokat sosem hagyta ott. Általában sem­milyen hajót sem önkénye­sen, ha egyszer rátette a lábát. De akkor, ott a cu­korgyárnál, amikor háború volt, le kellett jönnie a kotróhajóról. Amikor par­tot ért a lába, a túloldalon már látni lehetett az ukrán front katonáit. Nem sokkal később a csendőrök felrob­bantották a kotróhajót. Azután, hogy elzúgtak a háború szelei, ismét hajóra szállt. Mint matróznak, az uszály orrában volt piciny kabinja. Nem a legbizton­ságosabb hely a lövedékek­kel telidobált folyón, de ő nem gondolt a halálra. Nem azért, mert hős volt, hanem egyszerűen nem gondolt rá. Élete javát le­élte, mielőtt megnősült. Vén tengeri medve — mondanák rá és a tenger­parti kikötőben a turisták fényképeznék, ha elgondol­kozva ülne egy tekercs ha­jókötélen. Csakhogy Né­meth Sándor nem elvből, hanem fogadalomból nem nősült meg. Korán elvesz­tette apját, édesanyja ne­velte. mint mosónő. Ekkor fogadta meg. hogy amíg ő életben marad, addig nem hoz a házhoz feleséget. Ki- lencvenegy éves volt az édesanyja, mikor eltemet­ték. Most már csak a ro­konok várták Szegeden, meg a szeretett szülők sír­ja, ha az uszállyal arra járt. Fogadkozík, hogy később is elmegy Szegedre, de már nem uszályon. Harminchá­rom évig eljegyezte magát a hajóval, de mint ahogy ő mondta, most már na­gyon megunta. Amikor a búcsú után az utca másik oldaláról még- egyszer visszapillantottam a kapuban álló emberre, egy napjainkban közismert sláger jutott az eszembe. Il­letve annak főszereplője, Rozmár Joe, aki nem a vi­lágtengereket járja, csak a Duna két partja között éviekéi aprócska hajójával. Tóth László Apám, neked jobban kell ezt tudnod... Fejtetőre állt a világ. Még egy fél évr hátra volt a diploma megszerzéséig, s máris kinevezték tanársegédnek. Ezerki- lencszázctvenhatot írtak akkor, az ellen- forradalom alig hogy elcsitult. A hallga­tók. tanárok nagy része disszidált. Ák>' , maradt, azt mondta: mielőbb meg kell indítani az életet. így lett Suba Sándorból kinevezett ta­nársegéd. S így indult meg az egyetemi oktatás először az országban az ellenfor­radalom után Sopronban, a műszaki egyetemen, azon a helyen, ahonnan a legtöbben disszidáltak. Decemberben már vizsgáztattak is. Fehér köpenyben, kinevezett tanárse­gédként vonult be saját tanszékére az utolsó vizsgájára. Népköztársasági ösz­töndíjas volt, 4.8 tanulmányi átlagot kö­veteltek tőle. Vizsgáit általában jelesen tette le. Ekkor, az utolsó vizsgán azon­ban azt mondta a professzora: „Apám. neked jobban kell ezt tudnod”. Amikor ismét vizsgára jelentkezett, mondván: „Professzor úr. felkészültem”, az öreg csak annyit mondott: „Tudom. fiam Add ide az indexet.” Diplomáját jelesen védte meg. Hallga­tói évei alatt NB I-es kosárlabda csapat­ban játszott. 1957-ben került az Alföldi Kőolajfúrá si Üzemhez, ahol most osztályvezető mér­nök, Akkor még Karcagon volt a geofizi­kai részleg. Egyedül volt mérnök ott mindenesnek kellett lennie. Most van vagy tizenöt mérnök a geofizikai rész­legnél. Az egyetem közben teljes egészében Miskolcra költözött. Kapcsolatuk nem szakadt meg. A vállalat geofizikai rész­lege és az egyetem geofizikai tanszéke együttesen létrehozták a Magyar Geofizi­kusok Egyesülete alföldi csoportját. Suba Sándor sok szakelőadást tartott már ott. De másirányú kapcsolatok is vannak köztük. A mostani mélyfúrási geofizikus mérnökképzés utolsó félévén Suba Sán­dor meghívott előadóként a szakmai gyakorlatok felét vezette az egyetemen. A gyakorlatból vett tapasztalatokat, adatokat is rendszeresen eljuttatja az egyetemre. Ugyanakkor, ha valami prob­lémájuk van, a geofizikai tanszék szíve­sen segít. Ipari kutatási témákat is adták például az egyetemnek, s a tanszéktől ki­dolgozva kapták azt vissza. Ilyen jó kapcsolat után évődés volt a kérdés a régi professzornak: „János bá­tyám. emlékszel-e még, mikor elhúztál a vizsgán?” Az öreg mosolyogva csóválta a tejét: „Ejnye, ejnye, hát ilyen voltam?" . Suba Sándort már több nagy feladat­tal bízták meg. KGST tanácskozáson is képviselte például színeinket Lengyelor­szágban. A professzor szavai azonban óhatatlanul fiilében csengenek még most is, mikor a meglévőnél is alaposabb szaktudásra törekszik, öreg oktatója he­lyett ő mondja saját magának: „apára, neked jobban kell ezt tudnod”. Simon BHe, Változások az újj naptárban 38 új névnap A TISZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom