Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-11 / 9. szám

Wilátt giro^társai, egyesültetek ! SZOLNOK MB®¥E 1 A MEGYEI PÄRTBliÖTTSÄG ÜTmÍGYÍF TANÁCS LAKA 3TVTIL évfolyam. 9, szám. Ärs SO fillér 1967. január 11-, szerda. íwnii demokrácia, nem politikai értelemben Hasznos és érdekes kí­sérletet végzett egyik válla­latunknál az alig egy esz­tendeje létrehozott üzem- szervezési osztály. A két közgazdász mérnök, s há­rom technikus nem keve­sebbre vállalkozott, mint arra, hogy kísérleti úton bebizonyítsa — mert jóné- hányan voltak, akiknek bi­zonyítani kellett ezt — az üzemi demokrácia nagy je­lentőségét és nélkülözhetet­len voltát. Nem politikai értelemben, hanem: gazda­sági, mondhatni, termelési tényezőként! Az igazgató, aki maga ugyan idős ember, de öröm­mel fogad minden újat, s nem fél az esetleges buk­tatóktól, szabad kezet adott az öt ifjú szakembernek. Két üzemrészt választottak ki a „kísérleti laboratóri­um” szerepére: a gyártól távolfekvő, a város másik részén lévő öntödét, s a központi telephely köszörű­üzemét. Négy hónapra ter­vezett, s végül is hat hóna­pig tartó kísérleteik lényege az volt, hogy míg az öntö­dében minden döntést, uta­sítást — természetesen kel­lő szinten — előzetes fel­mérés, tájékozódás, véle­ménykérés előzött meg, ad­dig a köszörű-üzemben ment minden a maga útján, ahogy eddig, a dolgozóknak kiadott utasításokat, dönté­seket nem előzte meg ve­lük folytatott véleménycse­re. fi h’il hína^o«- idő­tartam lehetővé tette, hogy minél kisebb szerepet ját­szón a véletlen, az esetle­gesség, így az eredmények alig igényeltek külön kom­mentárt, részletesebb ma­gyarázatot. Az öntödében, hat hónap átlagában hét százalékkal nőtt az egy fő­re jutó termelés — és igen érdekes, hogy az első és második hónapban csak másfél, illetve két száza­lékkal! —, a korábbi ne­gyedévre (!) csökkent a se­lejt — mert három olyan nagyszerű javaslatot is megvalósítottak, ami öreg. tapasztalt öntőkul szárma­zott —, s valamennyi ter- ma’ési feladatukat határidő előtt teljesítették. Érdemes lenne o'yan, részeredmé- nvekné] is ehdőzni. hogv az általános légkör megválto­zása fo’vtán egvetlen ba1- esef nem volt, senki nem késett. Nem történt csoda, a7 öt üzemszervező nem vitt vég­hez semmiféle boszorkány­ságot, mindössze arról volt szó, hogy — az adott felté­telek között — biztosították a „száz százalékos” üzemi demokráciát. Nem negyed­évenként, hanem havonta tartottak termelési tanács­kozást, az ott elhangzottak­ra nem harminc, hanem ti­zenöt napon belül és főként érdemben kellett válaszol­ni — addigra minden eset­ben az intézkedés is meg­történt! — s az üzemveze­tőnek joga volt a központi osztályoktól érkező utasítá­sokat is megvétózni — az igazgatónál —, ha úgy lát­ta, hogy azok célszerűtle­nek. A* eseménveV a té­nyek a legjobb agitátorok: a tamáskodók, a hitetlen- kedők frappáns választ kaptak arra, hogy „mi ér­telme bajlódni azzal, mit mondanak az emberek,” s arra is, hogy „ugyan milyen segítséget tudnának adni azok, akik egész nap a gép mellett állnak, s nincs át­tekintésük a dolgokról”. Az üzemi demokráciát szavak­ban helyesló, de tettekben, gyakorlatban lebecsülő em­berek — legyünk őszinték — nincsenek kévésen. Haj­lamosak úgy felfogni a dol­got, hogy ez az egész „di­vat” csupán, ami most na­pirendre került, s lényegé­ben politikai kérdés, amely­nek szerves köze van a ter­meléshez. A „dolgok” — ahogyan előszeretettel em­legetik és mitizálják az ilyen emberek az irányí­tást, vezetést — igenis el­engedhetetlenül megkövete­lik a lehető legteljesebb üzemi demokráciát, az em­berekkel való állandó és főként alapos tanácskozást, véleménykérést. Ha így hozzák meg a döntéseket, akkor az emberek nem „munkavá'lá’ióként”. m°- chamkus végrehajtó" anna1 amit utasításként köteles­ségükké tettek, nem közöm­bös megválódtól jelentős, az egész üzemi érdeket szolgáló feladatoknak, ha­nem alkotó kimunkálói a döntéseknek, s alkotó vég­rehajtói is azoknak! A ma­gukénak érzik, mert hisz maguk is közreműködjek elhatározásában s a balo­kat. fenru>k=ó'5sf>kat az pset'popü hibákat nem úgv fogiák fel. hogv .na. most loíTc>jáv,h mevló+iák az oko­sok”. bao=ni saját, szemé­lyes ügyükként. M. O. ff Tizenötezer kivándorlóra" számíthatunk eiiedik Szolnok megye A Központi Statisztikai Hivatal előreszámítása sze­rint Budapest és a több* város népesedése a követ­kező öt évben is tovább tart, a községekből pedig folytatódik az átáramlás a? Irv-r-'i Já'.0ifre. Az ország 10 166 800 főnyi lakossága 1970 végére 10 291 600-ra növkeszik, a községek lé- lekszáma azonban 116 600- rel csökken. A legtöbben — majdnem 55 000-ren — a fővárosba költöznek, több mint 15 000 úi lakót fogad Pest és Fe­jér meeve, C-soncrádnak "S Gvőrnek 8000—8000. Veszp­rém fr Komárom megyé­nek 5000 új lakója lesz, A természetes szaporulattal együtt a legnagyobb mér­tékben Pest megye télek- ízáma nó, kereken har­mincezerrel. Több mint 25 000-ren hagyják azonban el Sza­bolcs-Szatmári 15 000-ren Hajdu-Bihar és Szolnok megyét, 12 000-ren Tolnát ás Békést, tízezren Bács- Kiskunt és Somogyot. Az ország legnépesebb megyéje továbbra is Pest megye lesz, több mint 874 ezer lakossal, ezt követi Borsod 788 000 lakosával. Bács megye 1970 végén a jelenlegi negyedik helvről 559 000 lakosával a harma­dik helyre kerül. Piacra talált a mikrohidrohenger Hat csiga fémből C Propelleres szivattyúkat is szállítanak # Tízmillió forint rekonstrukcióra A vízgépészet! Vállalat kunhegyest gyáregységében már lezárták az első ne­gyedévre szóló megrende­lések listáját. A bevált ter­mékek közül továbbra is gyártják a szivattyúkat, de a típusok változtak. Most az öntvényházas szivaty- tyúkra van nagyobb igény, százzal többet szállítanak, mint tavaly. Viszont a CSK 800 és CSK 100 típusokból kevesebbet rendeltek. Űjdonságszámba megy a fémszerkezetű 25 köbméter űrtartalmú víztornyok, — szaknyelven mikrohidro hengerek gyártása, amit a maglódi gépgyártól vettek ét. Szerencsére nemcsak a „porfii” talált gazdára, ha­nem a hidrohengerek Is vevőkre. Mór harmincötre van megrendelésük. Ezeket a kis víztornyokat általában állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek használják elsősorban az állatok víz­ellátáséra. Foglalkoznak az Idén vasszerkezeti munkával is Főként szállítószalag-váza­kat, kazáupleme' e1. elszj- vóberendezések csőalkatré­szeit gyártják, illetve táro- ióedényeket is szállítanak megrendelőiknek. A kunhegyest gyáregység szivattyúi els'r-rw',-,!'- ez közismert a vevők köré­ben. Nem véletlen, hogy különleges típusokat is tő­lük vásárolnak. Hat csiga- szivattyút gyártanak, me­lyeket a szolnoki vízműtele­pen használnak majd. Eb­ből a típusból egyet a BNV-n is kiállítanak az idén. Ganz megrendelésre úgy­nevezett propellerszivattyú­kat is gyártanak. Vállaltak vasszerkezeti munkát — szennyvízátemelő telephez... Egvszóval népes az idei gyártmánylista. Jók a kilátások és ez természetesen jó hangu­latot is teremt. Jól kezdődik ez az év. hiszen teljesül a régi álom. sor kerül a rekonstrukció­ra. Az erre a célra rendel­kezésükre álló tízmillió fo­rintból egv új 3000 négyzetméter alapterületű korszerű sze­relőcsarnokot építtetnek, melyet darupályával, sűrí­tett levegő vezetékkel, ace­tiléngáz vezetékkel is fel­.szerelnek. , , A program szerint június körül elkészül a tervdoku­mentáció, s megkötik a szerződést az építőipari vállalattal. Azt szeretnék, ha a kivitelező már a má­sodik félévben megkezdené a felvonulást és hozzálátna a munkához. Közgazdasági elemzés alapján döntik el mit érdemes termelni Nyolc érdekes szakdolgozat öt témakörben (Tudósítónktól.) A jászberényi járási ta­nács mezőgazdasági osztá­lyának kezdeményezésére és annak irányításával a termelőszövetkezeti tizem gazdászok szakdolgozalokat készítettek üzemük terme­lésének egy-egy területé­ről. A tanulmányok arra adnak választ, hogy egy- egy növényféleség — vagy állati termék — termelése jövedelmező-e a szövetke­zetben. A dolgozatokról n termelőszövetkezeti főagro- nómusok, főállattenyésztők, főkönyvelők és a járási ta- nács illetékes szakemberei mondtak véleményt. Eddig öt témakörben 8 szakdolgozatot készítettek a szövetkezeti üzemgazdá­szok. E tanulmányok a nap­raforgó, a cukorrépa. a csibekeltetés, a tojásterne- lés és a húscsibe-tenyésztés gazdaságosságát vizsgáljak. Alapvető cél volt. hog-. az üzemgazdászok a szak- dolgozatok készítésekor ta pasztalatokat szerezzenek és a munka értékéről folyta­tott vitákban ismereteiket is gvarapítsák. A szövetkezetek vezetői­vel a járási tanács mező­gazdaság; osztályának dől gozói közvetlen kapcsolatot tartanak. Bőszben ennek köszönhető, hogv a közös gazdaságok vezetői sesfHk. | támogatják az üzemi köz­Még annyit: a gyáregy­ség 1967-ben mintegy 29 millió forint értékű terme­lést valósít meg. Reméljük még nagyobb nyereséggel, mint amennyit tavaly el­értek. —f—P Ma: JULI NÉNI Udvariasság, mosoly, előre köszönés a vételárban foglaltatik A szerkesztőség postájából Kn kurdiig KALEIDOSZKÓP Vasárnap nyílik .lean van Heel kiállítása Mint arról vasárnapi szá­munkban már hírt adtunk, január 15-én nyílik a szol­noki Damjanich Múzeum­ban Jean van Heel holland festőművész kiállítása. A művész néhány alkotását pénteken a színházlátoga­tók már a színház előcsar­nokában megtekinthetik. Csütörtökön zárják az itt levő szegedi képzőművé­szeti kiállítást. Februárban a Bács-Kiskun megyei kép­zőművészek Téli Tárlatát mutatják be Szolnokon. Továbbra Is az érdeklő­dés középpontjában van a szolnoki szociofotó kiállí­tás. Most a Csongrád me­gyei művelődési szervek fordultak levélben a me­gyei művelődési osztályhoz és a szolnoki múzeumhoz, hogy áprilisig a kiállítást szeretnék Szegeden. Hód­mezővásárhelyen és Makón is bemutatni. Ugyanilyen kérés érkezett Salgótarján­ból és a pesterzsébeti mú­zeumtól is. Hírek a színházból gazdasági elemző és terve­ző munkát. Célul tűzték, hogy a közös gazdaságoknál az elemző és tervező mun­kába bevonják a növény- termelési, az állattenyész­tési, a könyvviteli stb. szak­embereket. A szakdolgoza­tokkal kapcsolatban tartott tanácskozások azt bizonyí­tották, hogy az üzemgaz­dászoknak munkájuk során feltétlen együtt kell dol­gozni a szakterületek veze­tőivel és viszont. Különösen ott. ahol alapos agronómiái, vagy gépészeti ismeretekre van szükség. 1967-ben mint gazdasági alaptényezőt részletesen elemzik a termelőszövetke­zetek no vény termeszlesét, ezen belül főleg a szálas-, abraktakarmány és az áru- növénvek jövedelmezősé­gét. Az elemzések alapján nyert adatok birtokában az üzemek vezetősége dönt majd arról, hogy a nővén v- termelésben megtalálható 18—19-ről legalább 13—14- re csökkentsék a növény­félék számát. Távlati terveik közt sze­repel a szövetkezeti gazda- ! Ságok egészét átfogó üzem- | gazdasági elemző és erre j épülő tervező munka, melv egyes gazdaságoknál esetleg lénveges termelési-szerke­zet változtatásokkal jár majd. X. P. Színházunk fiatal bonv!- vánja, Rózsa Sándor, nagy sikerrel énekelte január 6- án vendégként a Szegedi Nemzeti Színházban Kál­mán Imre Bajadér című nagyoperettjének Radjami szerepét. A szegedi színház igazgatósága a fiatal éne­kessel most arról tárgyal, hogy vállalja el a szegedi A mosoly országa előadás Szu-Csongját is. Lajos és játsszák. Halász T,ászló A színház január 13-án mutatja be Csehov Cse­resznyéskert című komé­diáját Berényi Gábor ren­dezésében. A darab szere­peit Hegedűs Ágnes, Hor­váth Sándor, Andaházy Margit, Upor Péter, Szeke­res Ilona, Gera Zoltán, Szilvássy Annamária főis­kolai hallgató, Győző Lász­ló, Szabó Ildikó, Kránitz Összefogás egy tájelőadásért Megkezdődtek Abrahám Pál Viktória című nagy­operettjének próbái; amely­nek február 3-án lesz a be­mutatója. A címszerepei Hubay Anikó, a többi sze­repet Rózsa Sándor, Döm- sodi János, Krasznói Klári, Ojlaky László, Kertész Pé­ter, Vaszy Bori és Baranyi László játssza. ☆ Január 12-én tartják a Sikátor című új magyar film díszbemutatóját, ame­lyen részt vesz Horváth Sándor, színházunk művé­sze is, aki a film egyik főszereplője. Az esti dísz­bemutató miatt a színház csütörtökön délelőtt tartja a Cseresznyéskert főpróbá­ját. Vasárnap este Tiszapüs- pökiben tartotta a Szigli­geti Színház első „szibé­riai” tájelőadását. A sűrű hóesés és a megújuló, vi­haros erejű szél ízelítőt nyújtott az előadás közre­működőinek a sarki időjá­rásból. Társadalmi összefo­gásnak köszönhető, hogy a tájbusz végül is rendes idő­ben kiért az előadás színhe­lyére. A KPM Közúti Igaz­gatósága szolnoki kirendelt­ségének hóügyeletese, Né­meth Ferenc segítségével, hóeke tisztította meg a Ti- szapüspökibe vezető több kilométeres bekötőutat. A hóekét Császár János, a szolnoki városgazdálkodási vállalat dolgozója vezette, míg a segítséget nyújtó gépkocsi a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tulaj­dona volt. lró—olvasó találkozó Kőtelken Kőtelek községben a he­lyi könyvbarát bizottság 3 járási könyvbarát bizottság­gal együttesen 15-én. va­sárnap délután fél 5 órai kezdettel a művelődési ott­honban író—olvasó találko­zót szervez. Az érdeklődés­sel várt eseményen Szent- iványi Kálmán író találko­zik majd olvasóivá,

Next

/
Oldalképek
Tartalom