Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-08 / 7. szám

\ MM- Srasaár 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A magyar munkás­mozgatom történetének kutatásáról A múlt század közepétől amióta kialakult és szá­mottevő, szervezett erőként a történelem színpadára lépett a modem munkásosztály, azóta az emberiség történetét, a világesemények alakulását nem lehet megérteni ä munkásmozgalom történetének feltárása és megismerése nélkül. Az egyes országok általános nemzeti története és a munkásmozgalom története' szerves egységet alkot. Százezer vezető továbbképzése A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresz- szusának határozata megállapítja, hogy „A gazdasági reform a gazdasági vezetőket a korábbinál nagyobb feladatok elé állítja. Tömegméretekben biztosítja... a vezetők fejlődését, tágabb teret ad a tehetségek felis­meréséhez és hasznosításukhoz megfelelő munkahe- luen”. A z 1848—1849-es forra­dalom és szabadság- harc bukása óta el­telt lassan már egy és negyed századnyi idő ma­gyar történelme is bővel­kedik dicső és tragikus fordulatokban. A hazánk sorsának alakulása szem­pontjából oly fontos ese­ményeket a magyar mun­kásosztály mindenkori ere­jének, szervezettségének és harcának ismerete nélkül helyesen nem is tudjuk megmagyarázni. Nem véletlen, hogy vi­lágszerte mind nagyobb gondot fordítanak a mun­kásmozgalom történetével összefüggő kérdések tisz­tázására. Még egyes pol­gári történészek is foglal­koznak ezzel, holott hosz- szú évtizedeken át nem­csak meghamisították, de a nemzeti történeten belül általában helyet sem adtak a munkásmozgalom törté­netének. Különösen jellem­ző ez a magyarországi pol­gári történetírásra. — A Horthy-rendszer egész idő­szakában a munkásosztály legjobb fiat mély illegali­tásban dolgoztak a kom­munista párt soraiban. — Ilyen körülmények között szó sem lehetett a forra­dalmi munkásmozgalom igaz, hősi történetének tu­dományos, sokoldalú fel­tárásáról és megírásáról. felszabadulás után kezdő­dött el. 1948-ban e célból állították fel a Munkás­mozgalmi Intézetet, a mai Párttörténeti Intézet előd­jét, de ezenkívül rendsze­res és figyelemre méltó munkásmozgalom-történeti kutatás folyik azóta sok más helyen is, elsősorban a különböző egyetemi és főiskolai tanszékeken. A kialakult kutatógárda munkájának eredménye­ként sor került a doku­mentumok összegyűjtésére, megóvására. Az oktató- nevelőmunkában közvetle­nül is hasznosítható do­kumentumok egy része több kötetben meg is je­lent. Ami még ennél is értékesebb: az elmélyült fel dől ff ózó munka során igen nagyszámú tanulmány és több tucat könyv hagy­ta el a sajtót. Ezek feltár­ták a maevar munkásosz­tály küzdelmekkel teli sok évtizedes harcát, és meg- alaoozták esv nagvobb. az eff^sz évszázados időszakot felölelő tudományos nép­szerű összefoglaló kézi­könyv megalkotását. E párttörténeti tankönyv ■„A magyar forradalmi munkásmozgalom történe­te” címmel jelenik meg, első kötete már napvilágot is látott, a további feje­zetek tervezetét pedig a Párttörténeti Közlemények előzetesen közli. Így a kü­lönböző időszakok fontos kérdéseit tudományosan tisztázó anvagok a mű va­lamennyi kötetének meg­jelenése előtt is haszno­síthatók. A Párttörténeti Közle­mények. a Párttörté­neti Intézet negyed. évenként megjelenő folvó- iratának különösen fontos a szerepe a munkásmoz­galmi történetkutatás leg­újabb eredményeinek a közrebocsátásában. Egy- egv fontosabb probléma alapos és elmélyült fel­dolgozása és könyv formá­jában való megjelentetése több évet jgénvlő munka. Mért a lépéstartásnak leg­egyszerűbb és leggyorsabb eszköze a folyóirat. Több alkalommal is széleskörű eszmecsere bontakozott ki a folyóirat hasábjain; leg­utóbb éppen népi demok­ratikus rendszerünk 1945— 1948-as időszakának meg­ítélése körül. A vita hoz­zájárult annak tisztázásá­hoz, hogy a második világ­háború vége körül hazánk­ban megérett a helyzet a forradalmi változások vég­rehajtásához, és ezek ered­ményeként kibontakozha­tott a népi demokratikus forradalom, amely a mun­káshatalom létrejöttéhez vezetett. A munkásmozgalom tör­ténetében még fellelhető fehér foltok eltüntetését szolgálják a Párttörténeti Intézet tudományos tanács­kozásai is. A közelmúltban az első magyar szocialista tömegpárt — a Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt — megalakulásának 75. évfordulója alkalmá­ból, majd —■ legutóbb — társadalmi fejlődésünk leg­újabb tíz esztendejének történetéről folyt a tanács­kozás, H azánkban a történel­mi ismeretek a köz- gondolkodásnak min­dig fontos alkotóelemei voltak. A munkásmozga­lom-történeti kutatások eredményeinek közkinccsé válásával ma már —p a2 általános nemzeti történet­helyet kapott a közgondol­kodásban múlt és jelen küzdelmeinek vezető ere­je, a magyar munkásosz­tály harcának igaz történe­te is. T. I. A nemzetközi helyzettel foglalkozó első előadás után kerül sor a harmadik öt­éves terv, a gazdaságirányí­tás reformja, valamint a reform hatása mezőgazda­ságunk fejlődésére című témakörök ismertetésére. A tv politikai tanfolya­mának első előadása után várakozással tekintünk a sorozat folytatása elé. Gár- dos Miklós előadása alatt ismételten bebizonyosodott, hogy a tv a maga sajátos eszközeivel sokkal érthetőb­bé, szemléletesebbé tehet egy-egy témát — most pél­dául a nemzetközi helyzetet — mint mondjuk egy párt­napi előadás. A tv ugyan­is magyarázat közben gra­fikonok, táblázatok bemu­tatása mellett elkalauzol­hatja a nézőt a nemzetkö­zi politikai élet eseményei­nek színhelyére, bemutat­hatja annak főbb szerep lőit. A mondanivaló mellett ezáltal vált fordulatossá eseménydússá Gárdos Miklós előadása. Méltán keltette fel azoknak is a figyelmét, akik nem ér­deklődnek különösebben a külpolitikai esetnényék iráat Művészeti hívek KAKOJANNISZ ŰJ FILMJE Michael Kakojannisz, a Zárba a görög rendezője új filmet forgat, amelynek címe: „Azon a napon, ami­kor a halak kijönnek a tengerből”. A főszereplő a nyugati filmvilág egyik legérdekesebb új csillaga: Candice Bergen. * MASTROIANNT ŰJ FILMJE Arthur Hiller amerikai producer és rendező Szicí­liában forgatja Marcello Mastroianni új filmjét, — amelynek címe „Áramszü­net”. * SOSZTAKOVICS ROMÁBA UTAZIK Dmitrij Sosztakovics a Római Operaház főinten­dánsának meghívására részt vesz „Az ott” című operáiénak január 7-i ró­mai bemutatóján. Az operát Eduardo de Filippo rende­zi, a karmester Bruno Bar. toletti lesz. ☆ ELISABETH TAYLORÉK ŰJ VÁLLALKOZÁSA Richard Burton—Eliza­beth Taylor házaspár saiát filmvállalatot alapít, amely­nek a neve „Taybur-Pro­duktion Inc”. Az első film, amelyet készíteni fognak, egy európai férfi és egy afrikai nő szerelméről szól. ☆ AZ ELSŐ AFRIKAI FILMFESZTIVÁL Tunisz város közelében befejeződött a „Karthago filmnapjai” nevű nemzet­közi fesztivál, amelyen 28 ország filmjeit mutatták be. A sajtó hangsúlyozta, hogy ez a fesztivál az af­rikai kontinens fiatal film­művészetének fejlődését tükrözi. Nemcsak az előadást tet­te változatosabbá, hanem mondanivalója hitelét is erősítette az, hogy híradó részletek felhasználásával megszólaltatták vezetőin­ket is — így például idéz­ték Kádár János és Péter János kongresszusi beszé­dének külpolitikai kérdé­sekkel foglalkozó részét. A Központi Bizottság helyzet­megítéléséről Pvlya Frigyes, a KB osztályvezetője be­szélt A tv politikai tanfolya­mának első előadása igen nagy témakört ölelt fel. Szó volt az erőviszonyok alakulásától kezdve a viet­nami háborúig, a szocia­lista tábor és a kapitaliz­mus közti békés egy más­mell ett élésig sokmindenről. Ezért nem is lehetett el­várni, hogy részletkérdé­sekben alapos útmutatást adjon. Erre — idő hiányá­ban — gondolni sem lehe­tett Az a tény viszont, hogy átfogó és érthető vázla­tot adott a nemzetközi helyzetről, az előadó mel- ’ett a szerkesztőt és a ren­dezőt — Kanyó Andrást és Fintér Gyulát is méltón di­csért & B. Maqyororszéfon lényegében a párt VIII. kongreszusának határozata óta foglalkoznak a veze­tés személyi feltételeinek a vezetéselmélet és a ve­zetési technika tudományos kérdéseivel. A gazdasági mechanizmus-munkálatok megindulásával egyidejű­leg az éreklődés megsok­szorozódott és a különböző társadalmi egyesületek, el­sősorban az MTESZ, az üzemszervezési intézetek, oktatási intézmények fel­karolták a téma gondozá­sát. Elismerés illeti a té­ma hazai úttörőit, még ak­kor is, ha ez a munka nem volt mentes a minden kezdetre jellemző gyer­mekbetegségektől. Nem új felfedezés, hogy a vezetésnek mindenkor korszerűnek kell lennie. A közelmúltban megrendezett vezetéstudományi konfe­rencia mefffogalmazása sze­rint a vezetés akkor kor­szerű, ha a társadalom élé tűzött célok megvalósítását szolgálja, ha támaszkodik a tudomány eredményeire és kihasználja a társ^dal- mi-ffazdasáa'i viszonyokban rejlő lehetőségeket. Mivel a gazdasági feltételek és a lehetőséffck á'landőarr vál­toznak. a tudomány szinte óránként jelentkezik új eredményeivel, ezért elen­gedhetetlen, hogy vezető­inket rendszeresen és intéz­ményesen továbbképezzflk ilymódon lehetővé tegvük számukra a legkorszerűbb módszerek megismerését és alkalmazását. A vezetői szakma speciá­lis ismeretanyagát — a lélektant, a szociológiát, a döntésmatematikát, az in­formációelméletet — rész­ben meg kellett teremteni. Több mint 200 moszkvai templom áll állami fel­ügyelet alatt, mint építé­szeti műemlék: évente több tízezer szovjet és külföldi turista fordul meg ben­nük. A moszkvai templomok, melyet évszázadokon ke­resztül a tehetséges meste­rek, majd a XVIII—XIX. században hivatásos orosz építészek építettek, az orosz dicsőség „kőkróniká­saivá” váltak. A templo­mok nagyrészét az orosz nép nagv győzelmei emlé­kére állították, mint pél­dául a világszerte hires Vaszilij Blázsennij temp­részben alkalmazni kellett a gazdasági szervezetek speeiáis helyzetére. A kü­lönböző tudományos inté­zetek mellett jelentős részt vállalt ebben a KGM Mér­nöki Továbbképző Intéze­te, a Borsodi Vezető To­vábbképző Iskola és a KPM parádi iskolája. Igaz, mindhárom iskola más úton jár, a tematika, a didaktikai módszerek nem azonosak és ez nem is baj, mert a kezdeti periódusban hasznos a kísérletezés, a tapasztalatszerzés. Ha már azonban nem elégedhetünk meg azzal, hogy a vezetőképzés- és továbbképzés a társadalmi kezdeményezés keretein be­lül maradjon vagy egyes intézmények saját belátá­sára bízva fejlődjék. Olyan minőségi változásokat igénylő feladat megoldása vár ránk, mint a gazdasági mechanizmus reformja. Ez kettős értelemben is szük­ségessé teszi, hogy a veze­tő továbbképzés kilénjen eddiffi, meglehetősen elszi­getelt helyzetéből: A közgazdasági viszo­nyok változása miatt, — amely a döntési célok és módszerek, továbbá az ön­állóság tartamában akoz minőségi változásokat; És az előbbiekből kö­vetkezően azért, mert most a vezetők nagy tömegeit kell továbbképezni. Az eddigi tervlebontásos renszerrel szemben, a ve­zetők önállósága lényeges, új tartalmi elemekkel gaz­dagodik-: Fel kell ismerni a gaz­dasági döntés szüksé­gességét; előkészíteni és meghozni a döntést — (ed­dig — mivel rendszerint az irányító szervek döntöttek lomot a Vörös téren 1560- ban a Kazáni kánság le­győzése alkalmából építet­ték. A tizennyolcadik szá­zadig a templomok voltak Oroszországban az egyedü­li közösségi építmények. Közköltségen épültek, s az egész nép tehetségét tük­rözik. A szovjet állam óvja a templomokat, s évente jelentős összeget fordít restaurá'ásukra. Az ősi templomok egy része ma már múzeumként szolgál. A moszkvai templomok szervesen hozzátartoznak a város jövőjéhez is, a régi építmények beilleszkednek az új modern városképbe. — a vállalatok nem min­dig a kellő körültekintés­sel végezték az előkészí­tést); meg kell szervezni a döntés végrehajtását és az ellenőrzést; ki kell jelölni a célszerű fejlesztési és üzletpolitika irányát; aktív piackutatást «cell végezni; a külső és belső infor­mációk, továbbá a rendel­kezésre álló erőforrások alapján önállóan kell eké­szíteni a vállalat tervét; ugyancsak önállóan kell kialakítani a vállalat szer­vezetét, beleértve a belső információáramlást, annak megszervezését is; fontos feladat az ár- és bérpolitika összehangolása a tervekben foglalt célok­kal. Ez a vázlatos felsoro­lás is bizonyítja, hogy nem egyszerűen a vezetői önál­lóság mennyiségi kiterjesz­téséről van szó, hanem je­lentős minőségi változások­ról. A vezetői hatáskör és felelősség olyan elemekkel gazdagszik, amelyek az el­múlt másfél évtizedben a vezetői funkció körén kí­vül. álltak. — Ez azt is jelenti, hogy a reform meg­valósításának sikere nagy­mértékben függ attól, hogy milyen mértékben tudunk összhangot teremteni az új gazdasági mechanizmus kö­vetelményei és a vezetők szemlélete, valamint tárgyi felkészültsége között. Az illetékes szervek a közelmúltban határozatot hoztak a gazdasági vezetők tovább'7 önzésére. egvséges alapelvekre épülő népgaz­dasági szintű előkészítésé­re. Ennek értelmében az iparági minisztériumok gon­doskodnak majd a tovább­képző tanfolyamok meg­szervezéséről. Az eddigi is­kolák gyakorlati tapaszta­latai alapján 1967-től cél­szerű 3—4 hetes bentlaká­sos tanfolyamokat szervez­ni a középirányító szervek, országos vállalatok, vala­mint a nagyobb vállalatok és üzemek felsőszintű gaz­dasági és társadalmi veze­tői részére. A tervek sze­rint — az oktatók számát is figyelembe véve —■ 1967- ben a gazdasági reform megvalósításában fontoa feladatokat megvalósító, mintegy 1000—1500 vezető továbbképzésére kerül sor. A továbbiakban, tehát az 1968—70. években mintegy 9—10 000 felsőszintű vezető folyamatos továbbképzésé­vel számolhatunk. Uavancsck az eddigi iskolák tapasztalatai alap­ján, a hallgatók vélemé­nyére alapozva javasolható, hogy a továbbképzés tema­tikái a és módszere az adott­ságok és a lehetőségek is­meretében azt v*i"ssza ki a rendelkezésre álló tudo­mányos anyagból, ami a gyakorlatban leginkább al­kalmazható. A vezetők el­fecsérelt időnek tartják az „elvieskedő” előadásokat és foglalkozásokat. Szá­mukra az a hasznos, ha olyan konkrét módszereket, tapasztalatokat ismerhetnek meg, amelyekkel megala­pozhatják és objektívvá te­hetik vezetői tevékenységü­ket. Ebben a tekintetben a tanfolyami oktatásban nagy jelentőségűek az eset- tanulmányok. Célszerűnek látszik, ha az iskolákat mefffelelő felszereléssel látják el. A következő évben immár intézményessé váló, de mindenképpen átmene­tinek tekinthető tovább­képzési rendszer tapaszta­latainak alapján 1697-ben az illetékes szervek kidol­gozzák a gazdasági vezetők képzésére és továbbképzé­sük kiterjesztésére, a to­vábbképzés rendszerének hosszabbtávú fejlesztésére vonatkozó javaslatot. Dr. Varsa GySrar IN álunk a munkásmoz­galom történetének szervezett kutatása a tel- szervesen-összeforrva — A nemzetközi helyzet a tv politikai tan folyamán Pénteken este került sor a tv politikai tanfolya­mának első előadására. Ez az előadássorozat nagyjá­ból negyedévet ölel fel. Célkitűzése: segítséget nyúj­tani a kongresszusi határozatok és a velük összefüggő kérdések tanulmányozásához. Moszkva műemléktemplomai Moszkva. Nyikita templom

Next

/
Oldalképek
Tartalom