Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-07 / 6. szám

18#Ti Január 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Csehov bemutatóra készül a Szigligeti Színház Beszélgetés a rendezővel és Anja alakítójával Január 13-án mutatja be a Szigligeti Színház Cse­hov Cseresznyéskert című drámáját, ezekben a na­pokban azonban az összpróbák izgalmas hangulata forrósítja már át a levegőt Berényi Gáborral, a darab rendezőjével a huszon­negyedik órában beszélgettünk a színháznak erről a figyelmet érdemlő vállalkozásáról: — Egy színház életében mindig ünnepnapnak számít egy Csehov-dráma színrevi- tele. A szolnokiak utoljára néhány évvel ezelőtt a Há­rom nővér előadásával vál­lalkoztak erre a feladatra. — A Három nővér annak idején igen szép méltatás­ban részesült. Csehov talán a világ drámairodalmának legbonyolultabb, legkiismer- hetetlenebb szerzője. Da­rabjainak előadása mindig nagy feladatot ró a szín­házakra. Most is, az alko­tás folyamatában néha megdöbbenve ismerjük fel egy-egy jellemének bonyo­lultságát, a dráma rejtett értékeit. Olyan ez a darab, mint egy sokszínű szimfó­nia. Csehov nagysága vi­szont éppen abban rejl’k. hogy ezeket a színeket csak felvillantja, az egységes egész alá rendeli. A mi elő­adásunknak is az a törek­vése, hogy lehetőleg min­den színt felvillantsunk a drámában, de csak a darab egészének megfelelő színér­tékkel — mondja kérdd sünkre Berényi Gábor. — Már a színlap is so­kat elárul az előadás mű­vészi törekvéséről, hiszen műfaji megnevezésként ko­média szerepel rajta. Ügy hiszem, hogy ez a magyar­országi Csehov-hagyomá- nyokban egészen új koncep­ciót takar. — A Madách színházi Cseresznyéskert előadásnál kompromisszumos megol­dást választottak, lírai víg­játékként hirdették a dara­bot. Mi ki merjük monda­ni és le mertük írni, hogy komédia. Maga Cseiov is ennek tartotta darabját. Különben ez már hosszan, a dráma megszületésének pillanatától tartó per. — Ennek ellenére, és a szerző véleményével is el­lentétben úgy gondolom, hogy a Csercsznyéskert nem egyszerűen csak komédia, legalábbis a komédia mai értelmezése szerint nem. — Természetesen a mi felfogásunk szerint sem a kacagástól könnyekre fa­kasztó bohózat lesz. Külön- külön mindegyik jellem magában hordozza tragiku­mát is, végsősoron ezek a figurák nagyon is szána­lomra méltóak, sorsuk egé­szében véve azonban a ma embere számára csak ko­mikus lehet. Nem válthat­ja ki a nézőből a tragédiák megilletődöttségét. A Cse­resznyéskert abban is kü­lönbözik Csehov más drá­máitól, hogy míg például a Ványa bácsiban vagy a Si­rályban tehetséges emberek sorsának elposványosodásá- ról. az ambíciók kerékbetö­réséről van szó, addig eb­ben a drámában tehetetlen emberek vergődnek sorsuk­kal. amely nemcsak kör­nyezetük, de saját tehetet­lenségük egyenes következ­ménye is — fejezte be nyi­latkozatát a rendező. Beszélgetés egy pályakezdő színésznő*el A Cseresznyéskert pla­kátjára az Anját játszó Szilvássy Annamária neve mellé egyforma joggal nyomtathatták volna az „m. v.”-t is, hiszen mint vendég játssza ezt a szere­pet, és az „f. h.”-t is, mert még főiskolai, hallgató — Ügy tudom, hosszas tárgyalás előzte meg a fő­iskoláról való kiadatását, hiszen ott is feladatok vár­tak magára. — Valóban nem voll könnyű egyeztetni a főisko­lai munkát ezzel a szerep pel. Két vizsgaelőadásban szerepeltem, Beoumarchais Figaró házassága című da­rabjában Cerubint játszot­tam és egy Shaw darabból írt operett címszerepét ala­kítottam. Végülis azonban kiadott a főiskola, s ennek nagyon örülök, hiszen az Anja olyan szerep, amit minden fiatal színésznő szí­vesen játszik. — Szilvássy Annamáriát már a mozilátogató közön­ség ís jól ismeri, hiszen idáig három filmben ját­szott. Még főiskolás sem volt, amikor rábízták a Szélhámosnő című filmvíg- játék női főszerepét, ezt követte a Patyolat akció és a Tilos a szerelem. Egy fiatal pályáját kezdő mű­vésztől még egy ilyen rö­vid kis interjú keretében is kötelező a kérdés: mit sze­retne eljátszani, ha kikerül az „életbe”? — Nagyon sok mindent. Most azonban elsősorban Molnár Ferenc Üvegcipők című darabjában Irma sze­repét. Harmadikos korom­ban a darab egy felvonásá­val vizsgáztam és színház­nál szeretném az egész sze­repet eljátszani. — Azt hiszem, nagyon örülne, ha ez a vágya már első színházi évadja alatt valóra válna. — Nagyon, de most a legnagyobb izgalmat még­is első nagyobb színpadi szerepem, az Anja jelenti számomra. Rideg Gábor Tél a máglyarengetegoen Csípős, hideg szél fújt. A munkások arcán veríték cseppek fénylettek. P. Molnár Miklós megrántot­ta a keretfűrészgép karját s a fémfogak máris bele­haraptak a fagerendába. Alig telt el néhány perc, és a vashenger maga előtt tolta a pontos méretre vá­gott deszkákat. A szolnoki fűrészüzem fedett, de valamennyi ol­dalán nyitott „gépcsar­nokában” jókedvűen visí­tottak a masinák, a fenyő jó illata terjengett a leve­gőben. Bizony nem kelle­mes félidőben a szabadban dolgozni. A hófúvásban, cudar fagyban ugyancsak megszenvedik a munkát, így véli az újságíró, ám P. Molnár Miklós koránt­sem ezt vallja — Ha igyekszik az em­ber, nem érzi a hideget. Jól véd a pufajka és a munka. Van itt akkora hajtás, ho^y még izzadok is Aztán kapunk forró fe­ketekávét... Szóval nem olyan félős, amilyennek maga hiszi. Éppen most vált a két műszak. Kispál Sándor fő­művezető eligazítja a mun­kásokat, maid meghív eey kis körsétára a rönk-tér­re. Bizalmatlanul pislant a félcipőmre. — Csizma kell ide. Azt mondom próbálkozzon a sín tetején, különben a ke­zében viheti haza a lábbe­lijét. A rönk-téren egy hatal­mas törzzsel küszködtek a munkások. Nehezen tudták rákényszeríteni a csillére. — Fagyos, havas ilyen­kor a fa. Csúszik kegyetle­nül. Nehéz kétvállra fek­tetni. Megszaggatja az em­ber tenyerét, kisebesíti. Nem is szeretjük a telet — mondta Berecz István. — Gumikesztyűben dol­gozunk, akár az orvosok — tette hozzá Szilágyi Sándor, a brigádvezető. — Csak éppen a fehér köpeny nem illene ide. Hat-hét vagon rönköt legörgetünk egy nap. — Szeretik-e amit csi­nálnak? — A fene tudja, ezen még sosem gondolkoztam. A számításomat megtalá­lom, nekem ennyi elég — készülődött a csilléhez Hol­ló János. — Különben is, nagy könnyebbség az autó­daru, a motoros targonca. Csak az a baj, hogy a sár­ban nehezen mozognak. — Kézierővel kell pótolni, ami a gépekkel nem megy. P. Molnár Miklós és a keretfűrészgép — És ha esik a hó? — A brigádból néhány ember sózza a vágányokat, lapátolja a fehéráldást Nincs mit tenni, a mara­dék ráver a munkára he­lyettük is — válaszolt Szi­lágyi Sándor. — Na legények, lássunk hát hozzá, ne a szót gör- ge^sük. abbéi ugyan nem lesz pénz. Már megbocsás­Vagonrakás Iáncíelvónéval. Ezzel dolgoznak Kicsi Bálinték son — nézett rám Holló János —, de haladnunk kell. A rönk-térről átcaplat- tunk a rakodóállomásra. Kicsi Bálinték a feldolgo­zott deszkát láncfelvonó segítségével viszik fel a vagonba, melyben két em­ber szépen, mesterien rak­ja össze a szállítmányt. — Valamikor bakokat ácsoltunk a vagon mellé, s vállon hordtuk fel a fát. A gép tízszer annyit bír, mint mi. Jó vele dol­gozni, takaros kis szer­szám — mondta Kicsi Bá­lint anélkül, hogy a keze egy pillanatra megállt vol­na. Elfogyott a csillékről a deszka. Gyarmati Mihály leszólította a társait a va- gonróL — Gyerünk, forduljunk még vagy kettőt, azzal ez is tele lesz. Elballagtak a csillékkel a máglyába rakott deszka­rengetegbe. Kint fütyül a kis gőzmozdony. Nemsoká­ra beáll a telepre, s ki­húzza a vagonokat a te­herpályaudvarra, F. P. Kezdődnélt a „KI mtitix 1UBOS?“ előselejtezői Lezárultak a nevezések, s a következő napokban országszerte megkezdődnek a KISZ és a televízió „Ki miben tudós?” vetélkedő­jének iskolai, megyei, il­letve budapesti kerületi előselejtezői. Ezeken ktilön- külön mérik össze tudásu­kat a középiskolások, a szakmunkástanuló és a dolgozó fiatalok: a követ­kező fordulókban azonban már együtt versengenek a továbbjutásért. Az idei „Ki miben tu­dós?” témakörét mind tör­ténelemből, mind földrajz­ból, mind pedig fizikából a Naey Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfor­dulóiának jegyében alakí­tották ki. Arról kérdezik maid a részvevőket, hosy 1917 ok­tóbere óta mennvit válto­zott a világ. Történelemből elsősorban az 1917 -tői nap­jainkig terjedő időszak is­meretéből kell vizsgázniok. Földrajzból arról kérdezik majd a fiatalokat, hogyan változott a világ képe — és térképe — a Nagy Októ­beri Szocialista Forrada­lom hatására. Fizikából a tudományág legmodernebb ágaira, valamint a szovjet tudomány legkiemelkedőbb sikereire vonatkozik majd a kérdések többsége. Ezen­kívül természetesen más területeken is alaposan Próbára teszik majd a fiatalok tudását. Január 29-én, mindenütt ugyanabban az órában, se­lejtezőkkel folytatódik a „Ki miben tudós?” verse­nyek sorozata. A résztve­vők délelőtt írásbeli fel­adatokat o'danak meg dél­után bedig szóbelileg vizs­gáznak. Magyar kislány nyerte a nemzetközi qyermekrajz kiállítás fődiját Indira Gandhi miniszter­elnökasszony osztotta ki csütörtök este Delhiben a tizenhetedik Shankar Nem­zetközi Gvermekrajz Kiál­lítás díjait. Nyolcvan or­szágból több mint egymil lió raiz érkezett be az idei pályázatra. A magyar gyerekek ti­zenegy díjat nyertek, köz­tük a kiállítás egyik fődí­ját, a Jawaharlal Nehru díjak egyikét, amelyet Lu­zsicza Ágnes 12 éves ma­gyar kislány kapott. — A többi díjat Magyarország­ról Mohás Edina. Madarász Gyöngyi, Kovács Attila. Hajdú-Varga Eszter, Simon Ferenc. Kiss Farkas Ágnes. Buncsák Katalin, Schill Erzsébet. Kürty Hanna és Férjék Zsuzsa általános is­kolai tanulók kapták. Az emléktárgyakat a magyar gyerekek nevében Nagv János. hazánk új-delhi nagykövete vette át A főkönyvelő legszebb napjai — Ezeket a napokat sze­retem az évből legjobban Nekem ezek a legszebbek... Lehet hogy ezért kinevet de nekem akkor is legjobb tudni azt, hogy most össze­sítjük egész évi fáradozá­sunk eredményét. És én lehetek az, aki ezt szépen együvé irányítja, s együtt is láthatja. — Ezt úgy értsem, hogy mindig kedvező is a mér­leg? — A sikertelenségből az idén több volt, mint ta­valy. Kiesésünk volt búza­termésből és hízottsertésből. Bár alapjában a tsz közös vagyona gyarapodott, a tervezett munkaegységérté két nem értük el. De ezt tudtuk, mert időközben — párttaggyűléseken, majd közgyűléseken — már be­széltünk erről, s fel is tet­tük önmagunknak a kér­dést, mit csináljunk. Ügy döntöttünk, hogy semmit nem szépítünk, nem ken­dőzünk, nem „kölcsönzünk" 1967-től egy fillért sem. — Tavaly a tervezett fö­lött termeltünk, úgy is osz­tottunk, de most a szövet­kezet tagjai nagyon kézen­fekvőnek tartják, hogy ami meg nem termett, abból jö­vedelem se lehet. — Hol tartanak a mérleg- készítéssel? — Terveink szerint janu­ár 19-re kell készen!enni? s hogy el ne késsünk, már most meg-megnyújtjuk a napokat. A leltározás meg­volt, még a múlt évben. Az állóeszközöket újra értékel­tük és az új értékelésnek megfelelően fogjuk ezután azokat nyilvántartani.. Az adatok egyeztetését január 5-én befejeztük. Az álló­eszközök újraértékelése azt is jelenti, hogy ez a zár­számadás most jóval mun­kaigényesebb az eddigiek­nél— — Tizenegy éve dolgo­zom ebben a szakmában. Nyolc éve önállóan veze­tem a mérleg’-és^ítést. Min­dig szívesen és nagy gond­dá, ítész ültem erre az idő­szakra. Most is nagy fi­gyelemre ösztönöz és pilla­natnyi felületességet sem hagy bennem az a gon­dolat, hogy mindenért az enyém, a miénk a felelős­ség. A járási tanács ugyan­is csak a jövedelemfelhasz­nálásunkat ellenőrzi. Így ha bármit elvétenénk is, sosem hivatkozhatunk ar­ra, hogy mások is látták, megvizsgálták a mérlegün­ket. Nagy ez a felelősség, de nagyon ösztönző is. — Mindenki így érzi? — Azt hiszem, másoknak is ezek a legizgalmasabb napok az évben, mert leg­többen szólnak, jönnek, ér­deklődnek, a múlt évi mun­kánk értékelésére és az idei tervek kidolgozására min­denki kiváncsi. Most van­nak a brigádgyűlések. A szövetkezet vezetői tartják. Ezeken megbeszélik az el­képzeléseket és a terv-elő­készítő bizottságba megvá­lasztják azokat, akik leg­többet, legjobbat tudnak javasolni, tanácsolni a ki­vitelezéshez, beleértve a termelési feladatokat, a jövedelemelosztás gondjait, stb., stb. ☆ Mienk a felelősség. Dön­tünk... Azt hiszem, ez az, ami Dékány Jánosnénak, a jászladányi Haladás Tsz fő­könyvelőjének olyan izgal­massá, széppé teszi ezeket az évzáró és egyben évkez­dő napokat. B. E. Az új esztendő első „ajándéka": az alkotóműhely A mezőtúri fazekas nép- művészeti htsz nemcsak ha­gyományos mezőtúri és szentesi cserepeivé], ha­nem az erdélyi és a gömö. ri kerámia felújításával is sikert ér el. Termékeik bővítésé, a népművészeti hagyományok feleleveníté­se érdekében január 2-tól fazekas alkotóműhely kezdte meg munkáját a szövetkezetben. A sorozatgyártásra be­rendezkedett üzemrészek nem tették lehetővé, hogy új gyártmányokat kísérle­tezzenek ki Most a Jakuts Imre elnökhelyettes irányí­tásával meginduló alkotó- műhely egyik fő feladata ez lesz, \

Next

/
Oldalképek
Tartalom