Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-05 / 4. szám
iw Január 5, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s ..Ha az élei zengi be az iskolái 99 „Ha élet zengi be az iskolát. Az élet is derűs iskola lesz”. (Ady Endre) A korszerű iskola egyik jellemzője, hogy olyan ismeretekkel és képességekkel ruházza fel gyermekeit, amelyek az életben való helytállás elengedhetetlen feltételei. S ha gyermekeinket valóban az elet- re kívánjuk felkészíteni, nem elég az életet bevinni az iskolába, hanem a tanulókat is ki kell vinni az életbe, a / maga valóságos folyamatában kell megmutatnunk az emberek kapcsolatát, egymásra utaltságát, a termelést, a társadalom építését. Ebből az is kt,vetkezik, hogy oktatónevelő munkánk világnézeti és erkölcsi tartalmát illetően akkor lesz igazán hatékony, ha közös erővel veszünk részt gyermekeink személyiségének fejlesztésében. Az iskola azt várja a társadalom tagjaitól, a felnőttektől, hogy nagy szeretettel fogadják okosodni vágyó tanulóinkat Szép példáját tapasztaltuk a megértésnek és segítékészség- nek, amikor második osztá- lyommal a kereskedelem munkáiéról tanultunk. Szorongó szívvel indultunk útnak az üzletek, a vásárlás és a kereskedelmi dolgozók munkájának megfigyelésére.- A Keravillban maga az üzletvezető tájékoztatott bennünket az üzlet életéről, a forgalomról, bemutatta a szebbnél szebb áruféleségeket, majd beszélt arról, hol készül a televízió, a rádió. A gyermekek megfigyelték a vásárlást, a vásárlók előzékeny kiszolgálását. A egyik gyermek meg is jegyezte: „Milyen Jó. hogy az elárusító eladás előtt megvizsgálta az égőt, mert az selejt volt, kiégett”. Az üzletvezető egy hanglemezre vett mese é3 karácsonyi dalocska lejátszásával búcsúztatta a gyermekeket. Hasonló szeretettel fogadtak bennünket a csemege üzletben Is. A pénztáros bemutatta a gyermekeknek a számológépet, majd a mintavásárlót kioktatta, hogy távozás előtt meg kell számlálni á visszakapott pénzt, a jegyzéket el kell tenni, mert odahaza édesanya elszámoltat, az árut szép rendben el kell tenni, stb. Arra is megkérte a gyermeket, hogy odahaza mesélje el a vásárlást. A tejboltban is nagy türelemmel szolgálták ki kis vásárlóinkat, akik boldogan fogyasztották el az édes meleg kakaót és a ropogós, friss kiflit. Sok kis gyermekszívben vittük haza, az iskolába az életet ismeretek, élmények formájában. Sok szülő már megérti, hogy az iskolában tanult ismeretek megszilárdításának. a jó szokások kialakításának elengedhetetlen feltétele az otthoni gyakorlás. A gvermekek már rendszeresen kapnak apróbb házi munkát, önálló feladatot. Az igazi erőpróbát azonban az jelenti- amikor a gyermeknek már önállóan kell megoldani a reá bízott feladatot — például a vásárlást —■, amikor már nincs mellette a tanító, a szülő, s csak az eredményt kérjük tőle számon. Ekkor kerül igazán szeíntől-szem- be az élettel, a nehézségekkel, amiket saját magának kell leküzednie. Az első próbálkozások alkalmával különösen sok Sikerélményre van szüksége a gyermeknek, ami megerősíti abban, hogy képes komoly feladatokat is megoldani. Bizony sokszor tapasztalhatjuk, hogy gyermekeink milyen lelkesen indulnak vásárolni, s milyen kedvetlenül érkeznek haza-' a szikkadt, kenyérrel, száraz péksüteménnyel, a szűkén mért tejjel és a szalámivégekkel, a zöld citrommal, a csomagolatlan áruval, stb. Még szerencse, hogy a megértő családi környezetben: éppen ilyen szikkadt kenyérre van szükség, mert abból készíthető „a legízletesebb pirí- tós”, mert éppen ilyen „száraz péksüteményre van szüksége” édesanyának a töltöttcsirke elkészítéséhez, s a zöld citrom héját lehet a „lfegjobban belereszelni” a sütemény tésztájába. Nem is gondoljuk, hogy mennyire érzékeny a gyer- meid lélek. Még felnőtteknek is a legszömyűbb és komoly lelki konfliktus okozója a magárahagyatott- ság, a kiszolgáltatottság, a sikertelenség érzése. — A gyermekekben különösen nem szabad ilyen érzéseket keltenünk. Különösen fontos a gyermek lelki fejlődésében a külső kapcsolatok — a családon kívüli, idegen emberekkel való kapcsolat — alakulásának pozitív hatása. Gondoljunk néha arra, hogy a gyermek is — a maga módján — a tetteinken keresztül ítél meg bennünket. Nem lehet közömbös számunkra, hogy lelkűkben az unszimpátia, vagy a szeretet, a hála az elismerés, a nagyrabecsülés húrjait pendítjük meg Nemcsak saját, hanem mások gyermekeinek nevelésével kapcsolatban is érezzünk néha egy kis felelősséget, s akkor az élet gyermekeink számára valóban derűs iskola lesz. Gledura Lajos Jászberény, Tanítóképző Intézet A vas szerelmese Kilencéves korában irta meg első versét. Aztán még jónéhányat megírt, de egyik sem akart költemény lenni, zsenge maradt mind Ezt már a kamasz Lovász Imre belátta, fel is hagyott vele. Más anyagot keresett, hogy önmagát kifejezze. Megpróbálkozott az agyaggal, szobrászkodott, mígnem összeszorított fogakkal darabokra nem törte a műveket. Rájött, egyedül semmire sem megy. Ezekben az években a járműjavítóban kovács szakmát tanult, s esténként szorgalmasan eljárt a Ság- vári Endre művelődési ház képzőművész szakkörébe Tíz éven át nem mulasztott el egyetlen órát sem, amelyet Chiovini Ferenc mesterrel tölthetett. Most, hogy itt ülünk a Vöröshadsereg úti ház kis szobácskájábán, készséggel megmutatja „ifjúkon botlásait”, főként grafikai stúdiumokat Rajzkészsége egyenletesen, szépen fejlődött A mesterségbeli dolgokkal jól haladt, a művészettől csak a művészi látás, gondolat hiánya választotta él. — Nagy szenvedélyem volt a feste* — mondja —, de éreztem, nem megy. sohasem lesz belőlem művész. Ügy gordoltam, jobb hát idejében erről a vágyálomról is lemondani. Talán így történhetett meg, hogy beleszerettem a vasba. Nem vagyok erős fizikumú. de a meleg vassal meg tudok birkózni. Így veszem hasznát a kovács szakmának, a sok rajzolásnak, festésnek. — Mit akar kezdeni a vassal? — Ma még lakberendezési tárgyakat csinálok. Virágtartókat, térelválasztó falakat, gyertyatartókat, vas díszeket. Nem tudom, mire vagyok képes. Szerelném magam kiismerni. Ügy vélem, ez a munka hozzá segít — És később? — Abban reménykedem, hogy idővel sikerül megközelítenem azt a színvonalat amit az iparművészet jelent Kovácsolt vassal szeretnék majd dolgozni, ötvösmunkákat csinálni. Ma még csak. iparos vagyok, de valami fűt hogy többre vigyem. A belátók közül való Nem becsüli túl magát Harminc éves. A szolnoki egészségügyi szakiskolában karbantartó lakatos. Ízléses faldísaei, virágtartói függnek a folyosókon, a klubszobában. Itt „lép fel” közönség előtt. A növendékek egy-egy elismerő szava, dicsérete: számára sitt! unka Kőiben a kis műhelyben kér, biztatás. Szinte mindig tartogat valami meglepetést Csendben felszereli az intézetben és várja, mit szólnak hozzá. Az önkifejezés tudatos vágya, a saépség utáni, a mások gyönyörködtetése utáni vágy ég benne. Lélekben már rokona a művészeknek, F. P. Hangjegy fantázia vasból. A* egészségügyi szakiskola klubját díszíti Chevalier végrendelete Maurice Chevalier, a 77 éves, világhírű francia színész szemeit végrendeleti- leg a torinói „szembankra” hagyományozta, hogy a legújabb tudományos eljárás szerint átültethessék egy arra rászoruló fiatal színész koponyájába. Héjszerkezef és gót-stíl Húsz éven át hirdettek pályázatokat. A zsűri ugyan díjazta a terveket, de mindenki érezte: senkinek sem sikerült tökéletesen felújítani Prága déli részének bombázás következtében tönkretett jellegzetes épületét, az Emauzy templomot. Frantisek M. Cerny műépítész, a XIV. századból származó korai gót stílusban épült templomra fehér betonból készítendő harminc méter magas, 40 cm széles, két öblös egymást átszelő vitorlára emlékeztető építményt javasolt. Először fordul elő a történelmi emlékekkel teli Prágában, hogy műemlék épületek felújításánál egy F, M. Cerny műépítész a templom modelljével és a héjszerkezet egy részévei objektumon kapcsolják össze a régi és modern építészeti elemeket. A Moldva folyó felett emelkedő épületeket a XVII. században barokk stílusban átépítették. Ekkor emelték a templom tornyait, amelyeket a múlt 6zázad végén új gótikus stílusban átépítettek. — A háború alatt a templomban volt a Vöröskereszt gyógyszerraktára és az épületekre amerikai bombák estek. A kolostor ma a Tudományos Akadémia tanulmányi központja. A templomnak csak a tetejét javították ki, de a toronycsonkkal a műépítészek húsz évig nem tudtak mit kezdeni. A mostani merész terv kapcsolja harmónikusan egyetlen egységbe az eredeti korai gót Stílusban emelt épületet a legkorszerűbb építéstechinkával és anyaggal. A terv a templom tetejét terasszá alakítja át. A megoldás gót stílusból indul ki, de sziluettje sejteti a barokk és az új gót stílusú átépítéseket is. A megoldás eredeti és cseh. Az Emauzy templom tehát újjáéled. Orgonahangversenyek színhelye lesz. Peír Pcustka Megjelennek a Nagy Honvédő Siábor» története befejező kötetei A Nagy Honvédő Háború története című sorozat befejező 5. és 6. kötete 1967- ben jelenik meg a Zrínyi Könyvkiadó gondozásában. Az 5. kötet a második világháború utolsó évének eseményeit tárgyalja. A legnagyobb érdeklődésre bizonyára az utolsó kötet tarthat igényt, melyben a szovjet szerzőkből álló munka- közösség, a Szovjetunió katonai, politikai és társadalmi„ viszonyait elemzi a Nagy Honvédő Háború időszakában. A második világháborúról szóló különböző történelmi értékeléseket adó, jelentősebb művekről is találunk megjegyzéseket ebben a munkában: a kritikai ismertetés a tájékozódást segíti a világháború irodalmában. A Zrínyi Kiadó 1967. évi tervei között szerepel „A, Horthy hadsereg erkölcsi arculata” c. könyv, melynek írói Tóth Sándor és Morva - Tamás, dokumentumok sorával mutatják be a Horthy rendszer hadserege tisztikarának erkölcsi és politiaki magatartását. A napi sajtóból ismeretesek a Német Szövetségi Köztársaság újrafelfegyver- zési törekvései. De milyen a nyugatnémet hadsereg? NDK-beli hadtörténészek vizsgálják annak igazi arcát, fejlődését, szellemét, a „Bundeswehr — a revans hadserege” c. kötetben. A haditechnika új eredményeit mutatja be egy magyar szerzői csoport munkája. Egy másik érdekes techniaki könyv: a „Gépkocsi regénye", mely számos fényképpel is illusztrálja érdekes témáját. Külföldön már sikeresen mutatkozott be az olvasók előtt Symon Pilecki „Ikarosznál bölcsebben” című könyve, mely a levegőben utazó ember biztonságával és védelmével összefüggő tényezőket ismerteti. Egy különös nyomozás keretében mutatja be Marcello Venturi „Fehér Zászlók Kefalóniában” című regényében hallatlanul izgalmasan, ugyanakkor magas művészi színvonalon « sziget nácikkal szembeforduló tragédiáját; a nácikkal szembeforduló olasz egységek pusztulását G iferakekéri Az UNICEF (az ENSZ Nobel-békedíjjal kitüntetett gyermekvédelmi alapja) megalapításának 20. évfordulója alkalmából a francia rádió és televíziós társaság ünnep* előadást rendezett Maurice Chevalier, Danny Kaye, Marlon Brando, Leslie Caron, Elsa Martinelli, James Mama* Juliette Greco és Shirley MacLaine felléptével
