Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-05 / 4. szám
IMf. január 5, SZOLNOK MEG1EI NÉPLAP 3 Tüzet, Iieíorésí, gázve§zéljt jelez ÉS ÁTLAGOK Tervszerűen halad a várnegyed és a palota helyreállítása A várnegyed és a palota helyreállításával, továbbá a Víziváros rekonstrukciójával foglalkozott a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága szerdai ülésén. Az eddigi munkálatokkal a fővárosi műemlékvédelem nemzetközi elismerést vívott ki. A budai városkép továbbfejlesztése szempontjából most fokozottan előtérbe kerül a foghíjak beépítése. Az Űri-utcában lévő volt prímási palota helyreállítása 1968-ban fejeződik be. Az Országház utca 21. szám alatt szállodát rendeznek be az akadémia külföldi vendégeinek. Számottevő felújításokat végeztet a fővárosi műemléki felügyelőség. — T CffieTentösebb a középkori Domonkos kolostor Szent Miidós temploma tornyának és a háborúban elpusztult Mária-Magdolna templom tornyának helyre- állítása. A nyugdíjrendezés mindenkit legjobban érdekelt a kongresszuson elhangzottakból. Nem is tudok ezen csodálkozni, hiszen 58 év itt a Petőfi Tsz-ben az átlagos életkor. A földtulajdon rendezéséről is sok szó esett. Mégis sokat mond, hogy mennyire inkább a jövő, a nyugdíjrendezés gondja foglalkoztatott mindenkit. Szövetkezetünkben pedig 1200 katasztrális hold föld van kishaszon- bérben, ezért évente 250 000 forintot fizetünk ki. A helyes ítélőképességet jelzi az pl., ahogyan a tsz-tagok jogainak gyakorlásáról legtöbben vélekedtek. Most mérjük csak fel, milyen egyenetlen kötelességteljesítés alapján is hozzájutottak nálunk emberek az azonos értékű szavazati joghoz. A 10—50 munkaegységet teljesítőnek ugyanúgy volt szavazati joga, a tsz ügyeiben, mint annak, aki az egész évet munkával töltötte. Ezt látják és legtöbben egyet is értnek azzal, hogy a szavazati jog „megváltásának” is alakítsuk ki az igazságosabb formáját. Az új dolgok elfogadásához, elfogadtatásához ismernünk és elemeznünk kell eddigi helyzetünket. A célok ismerete nélkül ez Lehetetlen volna. ☆ Éppen mos készülök a soronkövetkező taggyűlésre. Ilyenkor szoktuk elbírálni, ki hogyan teljesítette párlmegbízatását. Azt állapítottuk meg ismét, hogy a gazdasági jellegű feladatok megvalósításában kézzelfoghatóbbak az eredmények. A tehenészetben, a hizlaldában szép sikereket hozott a gondos, pontos munka, meglátszott, hogy jó plédát mutattak a kommunisták. Azt is megállapítottuk viszont, hogy politikai munkánkat több vonatkozásban erősítenünk kell. Van néhány kérdés, aminek magyarázásában nem tudunk eléggé előre haladni. Egyet említek: vannak nálunk párttagok, akik az osztály- harcót még mindig a régi módon értelmezik. Az évek során több középparaszt került nálunk a középvezetésbe, felelősséggel járó beosztásba. Olyan emberek is, Űj magyar találmány, neve: FJK 24 N típusú félvezetős biztonsági berendezés. A Mechanikai Mérőműszerek Gyára készítette. A tranzisztoros készülék 22 féle jelzést, köztük tüzet, * akik a tsz-szervezés idején előbb számvetéseket tettek és csak azután írták alá a belépési okmányt. De miután erre elszánták magukat, szorgalmasan dolgoztak, okosan segítették a Dózsa Tsz fejlődését Akik régj módon gondolkodnak, vitatják beosztásuk jogosságát, mert nem tudják nekik elfelejteni a belépés előtti töprengésüket. Nem mérik fel az azóta történt változásokat, azt sem, hogy ezek az emberek együtt fejlődtek a szövetkezeti mozgalommal. Semmilyen vonatkozásban sem hasznos, ha emberek megmaradnak egy-egy nézőponton és nem veszik tudomásul a fejlődés hozta változásokat. De különösen sok munkát ad a pártszervezetnek, ha ez emberek megítélésében jelentkezik. ☆ Azzal az elhatározással jöttem haza az egyhetes tanfolyamról Szolnokról, hogy szorgalmazom: mi beszéljünk. Mi, párttagok beszéljünk, érveljünk, vitatkozzunk elsősorban azokról, amik a kongresszuson elhangzottak. betörést és gázveszélyt is tud észlelni. Képünkön: Kiókai Ferenc mérnök, a feltaláló, a tűzjelző központ működésit ellenőrzi. A sorozatgyártás még ebben a negyedévben megindul. Azt is szeretném, ha ezeket a beszélgetéseket saját körülményeinkre, helyzetünkre is vonatkoztatnánk. Abból a körülményből kiindulva, hogy a Vörös Mező két nagy lehetőség között van: Szolnok és Martfű között. Ez a lehetőség eddig főleg abban merült ki, hogy a gyárak, a munkahelyek elszívták tőlünk a munkaerőt, a szövetkezet tagjait. Sokszor bíráltak minket — és ezt el is kellett fogadnunk — hogy terményeinkkel nem látjuk el úgy a várost, az ipari telepeket, ahogyan az tőlünk illenék. De hogyan tehettük volna, hisz terményeink helyett az embereink mentek a városba, az üzemekbe. Itt is 58 év az átlagos életkor. Nagyon érdekes, nálunk a kongresszus visszhangja: néhány hé* óta naponta jönnek, akik kérik, vegyük fel őket a tsz-tagok sorába. Tőlünk elvándorolt emberek ők, akik évekkel ezelőtt úgy búcsúztak, hogy nein jönnek vissza. Most, hogy a kongresszus olyan határozatokat hozott, amelyek a szövetkezetek helyzetét javítják, óiból látjuk őket. Eddig legalább tizenöten voltak mar „visszavándorlási” szándékkal, és még többen, aiák nem tagnak, csak munkára jelentkeztek, ajánlkoztak. A statisztika átlagszámok torzításáról szól a következő iskolai példázat. Valaki — mert módjában áll és étvágya is van hozzá — együltében két bécsi szeletet eszik, más valaki viszont az utcáról korgó gyomorral nézi. Az átlag- számítás szerint a két emberre egy-egy bécsiszelet jut. A polgári közgazdászok a statisztika e hamlsí ó fogásait tudatosan alkalmazzák a nagy társadalmi, vagyoni és osztálykülönbségek leplezésére. Szocialista viszonyaink között megszűntek az antagonisztikus osztályellentétek, a vagyoni kiváltságok, s így kevesebb szélsőséget — staisztikai nyelven szólva kisebb szóródást — takarnak az átlagszámok- Azért a mi közvéleményünkben is. tapasztalható idegenkedés a statisztika á'iagoló módszereivel szemben. És nem Bevált az audiovizuális nye.v- oktatás A nyelvoktatás tudományos megalapozásáról es modern módszereiről kezdődött szerdán kétnapos országos konferencia a TIT rendezésében a budapesti Kossuth Klubban. A napirendi témákat a nyelv- tanulási kedv mind szélesebb gyűrűzése, a tanulók számának növekedése teszi időszerűvé. A TIT szabadegyetemének 18 féle nyelvből indított kurzusain tíz évvel ezelőtt 103 csoporttal 3100 hallgatóval kezdődött a tanév, jelenleg pedig hétszáznál 'öbb csoportban mintegy 20 000-ren tanulnak „élő” és antik európai nyelveket. A különféle tagozatokra az eddigi 20 — féléves — szemeszterben összesen körülbelül 150 000-eif iratkoztak be. Többféle cvakorlati módszerrel kísérleteznek, s az audó-vizuális forma vált be leginkább. Ennek lényévé, hogv az idegen nyelv tanításából teljes mértékben kikapcsol iák az mvanveVet. A hallgatóknak vetített képeket mustnak raituk az élet legkülönfélébb történéseit, szí. l ’ációit. eközben magneto- Inn-szalaeon — filmszerűen — vagy a szereplők sr'ialnak meg, vagy egy ' Cp70letbeli narrá*or hnng- la. A kén és'a hanghatás etvideiűsége lehetővé teszi a látott és haHott dolgok (mopftntok. fovnlmrUfJ azonnali megértését, a ké- az ön_ álló beszédet is. alaptalanul. Az élet sokszínűsége aligha fejezhető ki egy számban, vagy akár hosszú számsorban, a személyes tapasztalatok sok esetben cáfolják a statisztikát, s az egyéni sorsok igen gyakran az átlagtól eltérő módon alakulnak. Ha például egy brigád azonos szaktudású és gyakorlatú, hasonló feladatokat végző tagjait nézzük, kiderül, hogy keresetük, társadalmi helyzetük az üzemben szinte teljesen azonos, az otthoni családi, anyagi és lakáskörülményeik mégis nagy szélsőségekre vezetnek tényleges életviszonyaikban. Az egyik brigád'agnak — hogy az iménti példálózásoknál maradjunk — motorkerékpárra, külföldi utazásra, sőt esetleg au óra is futja, a másiknak viszont lakásra sem telik és albérletben tengődik. Az eltartott családtagok (elsősorban a gyerekek) száma, a feleség, illetve a férj jövedelme, s az a tény például, hogy öröklik, kiutalásra kapják, avagy saját erejükből építik a fészekrakás alapjait jelentő lakást, gyakran — bármilyen szokatlanul is hangzik — nagyobb szerepet játszik a dolgozó személyes életkörülményeinek alakulásában, mint a munka révén elért kereset nagysága fen edlessék meg, hogy iobb híján a st''íoz- tika átlagoló eszköveivel éljünk. A gyermekieden háztartásokban az egy főre jutó átlagos jövedelem: 1376 forint, s a négy és több- gyermekes családokban — ugyanezen felmérés tanúsága szerint — 549 forint- A számítások és a vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyermekgondozás és a nevelés költségeinek két gyerek esetében 22 százalékát, négy gyermeknél 30 százalékát fedezi a családi pótlék. A gyermeknevelés anyagi terhének legnagyobb részét tehát a szülők, a kereső családtagok vállalják. Az MSZMP IX. kongresszusa nem véletlenül határozta el az anyasági segély folyósítását a kisgyermek két és féléves koráig és helyezte kilátásba — ha a népgazdaság teherbíró képessége ezt lehetővé teszi — a családi pótlék további emelését. Egy másik, az élet- körülmények alakulására nagy hatást gyakorló kér- (jArv-on- a m«ei°vő és egyre bővülő lakásalapjaink — igazságosabb elosztása mellett is határozottan állást foglalt a párt legfelsőbb tanácskozó testületé. Az 1966 -OS év életszínvonal alakulásáról eddig készült statisztikák egyértelműen javulást mutatnak, a jólét emelkedéséről tanúskodnak. Az egyes családok személyes tapasztalatai azonban számos esetben cáfolják ezt a tényszerű, egyébként vitathatatlan állítást. Ez sem véletlen. Az 1966-os esztendő elején a kormányszervek fogyasztói árváltozásokat eszközöltek azért, hogy a magasabb felvásárlási árak jobban serkentsék a mező- gazdasági termelést, mindenekelőtt az állattenyésztés és egyúttal a fogyasztás szerkezete is kedvezőbben alakuljon. Mindezzel egyidejűleg több fontos és eddig elhanyagolt munka- területeken fizetésemelést hajtottak végre, és ugyanakkor az 1800 forinton felüli fizetéseknél progresszív nyugdíjjárulékot vezettek be. A reálbérek és a reáljövedelmeik az átlagszámok egyértelmű tanúsítása szerint növekedtek, ami viszont aligha hat meggyőző erővel azokban a háztartásokban — s nem kis számban vannak ilyenek —, ahol átmenetileg csökkent az életszínvonal. Mert az árváltozások (a drágulás és az árleszállítás) általában nem egyenlítették ki egymást, továbbá sok családban nem növelte a jövedelmeket a fizetésemelés, ellenben csökkentette azokat a progresszív nyugdíjjárulék bevezetése. Az átlagok a nagy számok törvényeit még.s reálisan tükrözik, noha a személyes tapasztalatok nem egyénileg külön-külön, hanem csak összességükben igazolhatják az általános igazságokat- Vitathatatlan, hogy szocialista építőmunkánk eddigi szakaszában igen nagy figyelmet szenteltünk az átlagoknak. Messziről indultunk, s hosz- szú ideig teljes mértékben indokolt volt erőfeszítéseink összpontosítása a viszonylag alacsony átlagszínvonal emelésére, a termelésben, a műnk?- és életkörülmények javításában. A széles dolgozo tömegek általános anyagi és kulturális felemelkedése, a foglalkoztatottak számának nagyarányú növelése viszont nem segítette a differenciálódást, a kiemelkedő minőségi eredmények gyarapítását. Ellenkezőleg: az egyébként egészséges törekvések káros velejárója volt az egysíkú mennyiségi szemlélet és az egyenlősdi. A gazdasági mechanizmus reformja ezért jelent fordulatot nagyobb lehetőségeivel kiemelkedő vállalati és egyéni kezdeményezésekre. A vállalati és egyéni teljesítmény-különbségeknek megfelelően növekednek majd a kollektívák és az egyes dolgozók közötti kereseti különbségek. Vagyis következetesebben érvényesül a szocialista elosztás elve: aki többet ad a társadalomnak, az többet is kapjon a megtermelt javakból- Mivel főként a munkabérek emelésére törekszünk, a végzett munka mennyisége és minősége az eddigieknél nagyobb, meghatározóbb szerepet kap a családok életkörülményeinek fakulásában. Mindez persze új szemléletet is feltételez és általában szakítást igényel az átlagok fetisizálásávab Ahogy az életszínvonal-átlag sokféle, gyakran nagyon is szélsőséges emberi sorsokból tevődik össze, az anyagi viszonyok javításának alapjául szolgáló termelésben is többnyire a jó és gyenge műhelyek, a hatékonyan és a rosszul gazdálkodó vállalatok együttese adja a globális eredményt. S a globális eredményekre való mechanikus törekvés többnyire elnézte nemcsak a rejtett, hanem gyakorta a nyílt tartalékok é<s a kézzelfogható lehetőségek kiaknázatlanságát is. Az átlagszámokba az átlagos hibák is beleférnek. Sőt néha kirívó hibák semlegesítik a kiemelkedő eredményeket az átlagban. A fokozódó egyéni és kollektív anyagi érdekeltség minden bizonnyal sok új, eddig ismeretlen tartalékot hoz majd felszínre. így tulajdonképpen új módon, magasabb szinten és gyorsabban emelkedhet majd az átlagos tudású, szorgalmú és képességű dolgozók életszínvonala isE«vács Jámtfi B. E. Tűzkő János tsz-tag vásárolta a harmincadik televíziót a jászszenlandrasi fmsz új Iparcikk boltjában A pártkongresszus után Többet követelhetünk egymástól Három párttitkár, Gémesi Antal, a jászladányi Petőfi, Kiss Vince, a tószegi Dózsa és Tóth Lajos, a szolnoki Vörös Mező Tsz párttitkára válaszolt arra a kérdésre: hogyan vélekednek a szövetkezeti tagok a kongresszus rájuk vonatkozó határozatairól és milyen feladatokat tűztek maguk elé azok végrehajtásában.
