Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-05 / 4. szám

Ptláq proteiártai. eqyo&ffliotok! SZOLNOK MEGYEI 1Á MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA F XVIIL évfolyam, 1, szám, ' tkgU SO Hitéi 19ör Január 5-> esütörtöh. Az asszonyok gondja — a nemzet gondja Ortutay Zsuzsa és Móricz Virág a nőtanácsi aktivisták megyei tanfolyamán A törökszentmiklósi mezőgazdasági technikum két egymásba nyitott tantermében gyűltek össze három­napos tanfolyamra a községi, városi, járási nőtaná- esok titkárai, vezetőségi tagjai. Kedden Zagyi János, a megyei' pártbizottság titkára tartott számukra elő­adást a kül- és belpolitikái helyzetről, az új gazdasági mechanizmusról. Délután kis szemináriumi csopor­tokban beszélték meg a hallottakat és ezzel kapcsolat­ban községük, városuk asszonyainak gondjai, bajai ke­rültek a szőnyegre. Főleg a mezőgazdasági problé­mák érdekelték ezeket az asszonyokat, hiszen közel félszázan a termelőszövetkezetekből jöttek és az/ottani nők problémáit .mondták el. Á lakosság rendelését is elfogadják az önálló isz- közí vállalkozások Tegnap két kedves fővá­rosi vendéget fogadtak őszinte örömmel, nagy ér­deklődéssel, fesztelen biza­kodó hangulatban. Az elő­adóasztalnál Ortutay Zsu­zsa, az Országos Nőtanács titkára és Móricz Virág Író­nő. az Országos Nőtanács alelnöke ültek. Ortutay Zsuzsa a család, a szocia­lista társadalomban élő család problémáiról be ■ szélt • Rövid történelmi át­tekintést adott a feudális és kapitalista családi viszo­nyokról és arról, hogyan él­nek tovább ezek csökevé- nyeikben, szemléletükben ma is. A felszabadulás után ki­alakult egy új nőtípus, a dolgozó, közéleti, tevékeny asszony típusa. Ez megvál­toztatta a konzervatív csa­ládi rendet. Ebben az idő­ben azonban káros torzu­lásként a közéletiség hát­térbe szorította a családot, amelyre kevesebb figyelem jutott. Most egész sor in­tézkedés mutatja, ez a helyzet megváltozott, a család ismét a figyelem középpontjába került. Ortutay Zsuzsa ezután a család szerepéről beszélt, gazdasági, kulturális neve­lési feladatairól. Különö­sen a nevelésről és a né­vabb vonása a jelenlevők igen széles közéleti érdek­lődése. A dolgozó asszonyok szociális helyzetéről, a szakszerű nemi felvilágosí­tásról éppen úgy szó esett, mint a családi pótlék rendszerről és arról, hogy a katonasorban kellene a fiatal fiúkat tanfolyamsze­rűén kioktatni a helyes családi életre, a feleség és a gyermekek megbecsülésé­re. Igen sokan az eddiginél is több előadást kívánnak a nevelésről, különösen a termelőszövetkezetből jött nőbizottsági titkárok be­széltek erről sokat. Igen nagy hangsúlyt ka­pott a gazdasági vezetők helytelen szemlélete. Jó- néhány konkrét példával bizonyították: a sokgryerme- kes családanyákat akkor sem veszik fel munkára, amikor hely van, inkább az egyedülálló nőket részesí­tik előnyben. Ez több hely­ről is elhangzott. Kedves színfoltja volt a tanácskozásnak Móricz Vi­rág felszólalása. Az írónő a mai fiatalokkal való bá­násmódról beszélt. Elmon­dotta, hogyan nevelte ő a kislányait naponta egy órai házi munkára. Arra, hogy az örömben is és a munkában is mindig együtt vegyenek részt. — Az a fontos, hogy a gyerekek ne tekintsék ma­gukat csodalényeknek, mi meg ne segítsük ehhez a hiedelemhez hozzá őket. A családban pedig meg kell és meg is tudjuk teremteni a harmóniát. Aki a csa­ládjával nem fér össze, hogy férhet össze a közös­séggel, az emberiséggel? Nyugodtan mondhatjuk, régóta nem találkoztunk olyan tanfolyammal, ahol ilyen pezsgő és lelkes élet folyt a szünetekben is, az ebédidő alatt is, mint ezen. Természetesen mindenki saját helységének, termelő- szövetkezetének gondjait, örömeit hozta el ide. De ezeknek legtöbbje olyan volt, amely országos gond. országos öröm is egyben S bízvást mondhatjuk, hogy Ortutay Zsuzsa és Móricz Virág a közvélemény rea­gálását vihette magával jegyzetkönyvében. Ma: A vas szerelmese * Emberek és átlagok A helyi gazdálkodási, termelési lehetőségek ki­egészítése érdekében hat önálló, tsz-közi vállalko­zás működik Szolnok me­gyében. A közös alapon üzemeltetett társulások jól egészítik ki a termelőszö­vetkezetek munkáját és lehetőséget teremtenek a lakosság részére végzett szolgáltatásokra is. Túrkevén a Vörös Csil­lag, a Táncsics és a Búza­kalász Tsz együttes keze­lésében működő vállalko­zás tavaly mintegy kétmil­lió forint értékű munkát végzett. A termelőszövei- kezetekben sertésfiaztató- kat, vasvázas gépszínt, hid­roforházat építettek, a la­kosság részére pedig ót családiházat. Ezenkívül je­lentős asztalos, festő, vil­lanyszerelő szakipari mun. kát végeztek. A vállalko­zás kötélgyártó és gumija­vító részlege ugyancsak dolgozott a lakosságnak. A rriezőgazdasági művelésre használhatatlan területen 53 holdas fűztelepet létesí­tettek és hozzáfogtak az üzemi jellegű kosárfonás­hoz, mintegy ötven dolgo­zó foglalkoztatásával. Eb­ben a szezonban kertibúto­rokat is gyártanak, s ezek­ből jelentős mennyiséget exportálnak. A karcagi isz-ek közös vállalkozása csibekeltetés­sel, baromfi neveléssel, ser­téshizlalással foglalkozik és baromfit közvetlenül is ér. tékesit. Tavaly Szolnok vá­ros ellátására többezer szárnyast adott a vállalko­zás. Jászberényben, Kunszent- mártonban és Kunhegye­sen szintén végeznek a la­kosságnak is különféle szolgáltatást a tsz-közd vál­lalkozások. A mezőtúri Dózsa Cipőipari Szövetkezetben eddig sportcipőket készítettek nyugati exportra. Augusztus­ban rátértek a férfi regatta cipők gyártására, mely­nek egy része belföldre, s nagyobb része KGST ex­portra kerül. Nemrég kezdték m.eg a „bocskor var­rott” autós cipők készítésit, — mely képünkön is látható — és meli bői máris komoly külföldi rende­lés van kilátásban. — N. Zs. — A tanfolyam ma ér véget. A mai napon az tansz­ék és a nőtanácsok együttműködéséről és a nőmozga­lom szervezeti életéről hallanak gyakorlati útmutatá­sokat a tanfolyam résztvevői. A könyvecskék, papír­lapok színültig teltek feljegyzésekkel, lesz mit meg­tárgyalni, hasznosítani otthon, a városban, a község­ben, a termelőszövetkezetben. — ih — Ismét megrendezik a Szolnoki Kulturá 361 sikerült a kulturális szemle új rendszerének első éve Széli liáza válás az erdőgazdaságnál pesedési problémákról szólt részletesen. Nem elég az állam anya­gi segítsége, a társadalmi légkörnek is változnia kell, hogy meglegyen a sokgyer­mekes anya becsülete. A tanácskozáson az asz- szonyok nagyon alaposan, nagyon őszintén és saját községük, termelőszövetke­zetük szempontjából igen konkrétan szóltak hozzá az elhangzottakhoz. Egy érde­kes epizód: a jászladányi Rimóczi Lászlóné első kér­dése az volt, hány gyerme­ke van Ortutay elvtársnő nek. S amikor megtudta, hogy három, megnyugodva mondotta, most már érti. miért tudott annyira szív­ből beszélni az anyák prob­lémáiról. Amiről igen sok szó esett, az a gyermeknevelés feltételeinek megteremtése. Jászberény város küldötte arról szólt, hogy az üzemi bölcsődén kívül o 37 ezres lakosságú városnak mind­össze egy harminc szemé­lyes bölcsődéje van. Mit tehet a dolgozó anya a gyermekével? — kérdezte Sok szó esett a lakáselosz­tás problémáiról, arról, hogy a kis pénzű fiatal há­zasok számára kellene el­sősorban állami la­kásokat adni, a ma­gasabb jövedelműeknek pedig lehetőséget nyújtani szövetkezeti lakás. vagy családi ház felépítésére A tanácskozás legpozití­A megyei tanács vb mű­velődésügyi osztálya elké­szítette a tavalyi kulturális bemutatók értékelését Eszerint sikeres volt a kul­turális szemle új rendsze­rének első éve. Érdemes volt nagyobb fokú önálló­ságot biztosítani a járási­városi szerveknek, tájegy­ségi események rendszeré­be illeszteni a bemutatókat- Sikerrel járt a sokoldalú, koncentrált programok biz­tosítására irányuló törek­vés is. Mindezek eredményeként szélesedett a rendezvények hatóköre. A változatosabb program nagylétszámú kö­zönséget érdekelt. A Kunsági Napok ren­dezvényeit például több mint háromezren tekin­tették meg. Általában ugyanennyien je­lentek meg a Falusi Kul­turális Napok eseménysoro­zatain. A műkedvelők szá­ma is nőtt a korábbi idők­höz képest. Ez jellemezte a Tiszamenti Zenei Napo­kat, a Verseghy Diáknapo­kat is. A helyi kezdeményezések is sikeresebben kibontakoz­hattak- A jászberényi ama­tőrfilmesek kezdeményezé­sére például a Jászsági Kulturális Napok idején eredményes volt az arria- tőr-filmfesztivál. Más me­gyék és a főváros filmesei is bemutatkoztak ezalka- lommal. Több jel mutat arra, hogy a bemutatókon nem szerepelt, vagy nemrégen alakult csoportok is készül­nek az idei megyei bemu­tatókra, a Kulturális He­tekre. A kunszentmártoni színjátszók például a nyá­ron a járás falvaiban, ta­nyaközpontjain 13 elő­adást tartottak — meléke- sen 25 ezer forint többletbe­vételhez juttatva a mű­velődési házat. A kulturális szemle új rendszere egyéb előnyök­kel is jár- A helyi körül­ményekhez való igazodás jobban sikerült Tovább nőtt a művésze­tet szerető közönség tá­bora. Ezért külön dicséret illeti az állandóan működő jó csoportokat — így a Tisza Táncegyüttest, a Kilián és az Integrál zenekart, a túr- kevei színjátszókat, a tö­rökszentmiklósi táncosokat, a mezőtúri irodalmi szín­padot s így lehetne még folytatni a sort. örvend tes, hogy meglepően sokat ja­vult az irodalmi szmpauok műsorpolitikája. Az eredmények mellett azonban akadt néhány megszívlelendő tanulság is. E,enyés7.ő számban ugyan, de előfordult, hogy egy- egy csoport méltatlanul ju­tott be a bemutatókra. Volt néhány olyan csoport is, amelyik erejét meghala­dó vállalkozásba kezdett Előfordult az is, hogy vala­melyik együttes indokolat­lanul távol maradt, bár fellépésére számítottak- Sajnálatos, hogy csak javasolt program maradt a szomszéd me­gyék jól működő csoport­jainak meghívása, a főiskolai csoportok külön tartott bemutatkozása, és még néhány érdekesnek ígérkező esemény. Az idén sor kerül a Szol­noki Kulturális Hetek, a Tiszazugi Napok és a me­gyei diákünnepek megren­dezésére. A Szolnok megyei Álla­mi Erdőgazdaság január 4-én tartott kis ünnepség keretében vette hivatalo­san birtokba Szolnokon, a József Attila úton épült új székházát, melynek föld­szintjén a GELKA szerviz- állomás kapott helyet. A székházavatáson ielen volt az O. E. F. vezetője, Földes László miniszterhe­lyettes, Csáki István, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság el­ső titkára. Nyíri Béla, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese és többen a város vezetői közül. A négymillió forintos költséggel énült létesítmény modern és kényelmes mun­kahelyet biztosít az erdő­gazdaság központi dolgozói­nak. Az új székház első­sorban annak a nagyjelen­tőségű munkának az elis­merése. melvet az erdő- gazdaság dolgozói az or­szág eevik lpgfátlanabb te­rületének fásítása érdeké­ben végeztek. 1í»sn éta mlnteev 24 ezer hold .új erdő és fásítás l^íocülf motrvríbpn. s ezzel a megve erdősült­sége 0.7 százalékról 3,4 százalékra növekedett. Az erdészek munkája több vonatkozásban kedve­zően hatott a megye arcu­latának változására. Az utóbbi másfél évtizedben végrehajtott erdőtelepíté­sek, az utak, csatornák mentén, valamint a ter­melőszövetkezeti majorok körül végzett fásítások és a sokszáz kilométeren te­lepített mezővédő erdősá­vok tájesztétikai jelentőse- 'gükön kívül nagymérték­ben hozzájárultak a me­gye egészségügyi helyzeté­nek javulásához, a mező- gazdasági hozamok folto­zásához, az. apróvad szá­mának növekedéséhez. A faellátás is kedvezőbben alakult. Érdemessé teszik az er­dőgazdaságot az új szék­házra a következő évek eddiginél jóval nagyobb feladatai is. Ilyenek: a me­gye cellulóz nyárfa ter­mesztési programjának megvalósítása, a városok körüli zöldövezetek kiala­kítása, a mezőgaz­dasági művelésre nem al­kalmas területek további fásítása, a Tisza II. vízlépcső te­rületén, körülbelül 3400 hold erdő kitermelése és a megépülő új öntözést rendszerhez kapcsolódó f<L sítások kivitelezése H ?.

Next

/
Oldalképek
Tartalom