Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-29 / 25. szám
1987. január 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Kádár János beszéde a parlamentben Az országgyűlésen napirenden kívül Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kért szót. Emlékeztetett arra, hogy az Elnöki Tanács január elején kiírta az új ország- gyűlési és tanácsválasztásokat, majd így folytatta: — Az országgyűlés ma az 1967. évi költségvetés elfogadásával befejezte négy éves munkáját, s jelenlegi összetételében valószínűleg utoljára ül együtt. — Ha .visszapillantunk az elmúlt időszak munkájára, megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk levő négy év nem volt könnyű. Az ország belső helyzetével, fejlődésével, a nemzetközi helyzet alakulásával kapcsolatos sok új feladat jelentkezett, közöttük jónéhány nagyjelentőségű, fontos kérdés. Megjegyzem, jómagam körülbelül 1930— 1931 óta veszek részt társadalmi munkában, s ha most visszagondolok, egyetlen könnyű négyesztendős időszakra sem emlékszem. A fejlődés mindig új, megoldásra váró problémákat hoz, s ha jogos is a megállapítás, hoev munkánk az elmúlt négy évben nem volt könnyű, mindjárt „előlegezhetjük” az előttünk álló négy évre, hogy m sem lesz könnyű. — Ha mérleget készítünk erről a négy évről, elsősorban mégsem a nehézségekre kell gondolnunk, mert rendszerünk természetéből következik, hogy társadalmunk vezető testületéi általában az érdemi kérdésekkel foglalkoznak, ennélfogva — az országgyűlés mostani háromnapos munkája is bizonyítja — a leküzdésre váró nehézségeket és a megoldásra váró feladatokat állítják előtérbe. — Az országgyűlés négy esztendős munkájának mérlege mégis feltétlenül pozitív. Dicsekvés nélkül megállapítható, hogy nép- köztársaságunk országgyűlése nagy munkát végzett. A most záruló ciklust elsősorban az igen komoly fejlődés jellemezte. Fejlődött iparunk és mezőgazdaságunk, növekedett közlekedésünk és kereskedelmünk teljesítménye, szélesedett és gazdagodott népünk műveltsége, a közoktatás, a kultúra, az egészségügy, és mérhető módon, nem csekély mértékben emelkedett a dolgozó emberek életszínvonala is. Ez természetszerűen elsősorban és döntően a megalapozott szilárd, stabil és fejlődő politikának, a tervszerű és ésszerű munkának köszönhető. — Társadalmunk vezető testületéi pozitívan ítélik meg azt a szerepet, amelyet az országgyűlés az elmúlt négy évben betöltött. Azt tartják, hogy kimagasló abban a feladatkörben, — amelyet az ország életében betölt, hiszen itt alkotják az ország törvényeit — döntő szerepe volt a fejlődésben. — A számszerűen mérhető fejlődésen kívül feltétlenül szót kell ejteni ar. ról a fejlődésről is, amit számokkal nem tudunk kifejezni, de amit minden gondolkodó politikai, társadalmi munkát végző ember tud. lát, érez és — más módon — mérhet is. E négy esztendő alatt erősödött hazánkban a szocialista közgondolkodás és feltétlenül eredményesebbé vált a nemzet alkotó erőinek tömörítését célzó munka. erősödött a szocialista építést sem'tő nemzeti ösz- szefogás. Megélénkült országunk nemzetközi tevékenysége is, erősödtek, szélesedtek kedvező nemzetközi kapcsolataink. Tényként állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt négv évben növekedett a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye, becsülete. Ebben kiemelkedő szerepe volt az országgyűlés munkájának is. — Országgyűlésünk tagjai, akik négy esztendővel ezelőtt a Hazafias Népfront képviseletében, annak politikáiéval a választók elé álltak, most számot adva a végzett munkáról, nyugodt bizakodással és tiszta lelkiismerettel léphetnek az ország népe elé. Ez a megállapítás természetesen érvényes minden egy« képviselő eív társra la. — Sohasem mondtuk, hogy a párt, az állam, a Hazafias Népfront vagy bármely nagy társadalmi intézményünk hiba nélkül, tökéletesen dolgozik. Meg kevésbé mondhatjuk ezt egyes embrekről, bárkiről is legyen szó. — Népünk azonban politikailag fejlett, nagy történelmi tapasztalatokkal rendelkezik, s felelősséggel, és jól meg tudja ítélni nagy társadalmi szervezeteink és az egyes emberek munkáját. — Az értékelésben, az Ítéletben két döntő momentum játszik szerepet. Az egyik az, hogy eredményes volt-e a négy esztendő munkája, vagy sem. Mindaz, amit a közvéleményről tudunk, azt mutatja, hogy erre népünk igennel válaszol; úgy vélekedik, hogy az országgyűlés eredményesen dolgozott. — A másik, — ami az esetleges hiányosságok kapcsán döntő jelentőségű —, hogy a közvélemény és a nép nemcsak a tettet, hanem a szándékot is nézi. Bizonyosak vagyunk abban, — és ennek is nagyon sok jele van — hogy népünk jól tudja: ez vb országgyűlés. feltétlenül a jó ügy odaadó és teljes szolgálatára törekedett. Ezt sem felejtik el az emberek. — Az új választás törvényszerűen, minden országgyűlés életében azt jelenti, hogy az országgyűlés személyi összetétele különböző, kiküszöbölhetet- len és elkerülhetetlen okoknál fogva változik. Hogy példát mondjak: sajnos a természetnek megvannak a maga kérlelhetetlen törvényei, és emberek, akik a jó ügyet hosszú időn át szolgálták, el is égnek ebben a munkában. Országgyűlésünkben, amely ma együtt ül, vannak olyanok is. akik a felszabadulás első napjától, az ideiglenes nemzetgyűlés összeülésétől kezdve mindmáig, sokszor rendkívül nehéz történelmi körülmények között, nagy nehézségeket leküzdve becsülettel szolgáltak. Lehetséges. hogy ez a harc. ez az odaadás azzal is jár. hogy a következő képviselőházban már nem lesznek képesek dolgozni. Ez is szerepet játszik m tezettei változásában. ■— Mint képviselőtársaim tudják, most bizonyos értelemben sajátos időszakban és körülmények között üléseztünk. Még együtt ül, működik a képviselőház, a választókerületekben és a különböző, arra illetékes szerveknél pedig már a jelö'éseket készítik elő. A jelölés törvényes programja; végső döntéssé azonban csak akkor válik, amikor a törvény előírása szerinti hivatalos aktusok, a jelölőgyűlések lezajlanak, s a kiállított okmányok az előírt helyre befutnak. — Szeretnék utalni arra is, hogy bizonyos elvek elfogadása gyakorlati következményekkel jár. Az új választójogi törvény, az egyéni képviselői választó- kerületre való áttérés például — amit a tisztelt országgyűlés maga határozott el és szavazott meg —, önmagában is elvileg új helyzetet teremt. Azt jelenti, hogy bizonyos értelemben — a központi jelölt ekkel szemben — növekszik a helyi jelöltek szerepe és részaránya. A másik elv, amit már jó ideje hangoztatunk, s a gyakorlatban fokozatosan érvényesítünk hogy szélesítsük demokráciánkat úgy is, hogy vonjunk be minél több embert a közéleti tevékenységbe és ilyen módon is növeljük az országos vezetők számát. Ez is regi és helyes törekvésünk. — A demokrácia szegénységi bizonyítványa volna, ha tartósan akarna azzal a megoldással élni, — ami a felszabadulás kezdeti időszakában szükségszerű volt —, hogy egv ember hat-nyolc-tíz vagy több területen is vezetőként működjék. Arra törekszünk, hogy ezen változtassunk és hogy aki ma nyolc-tíz területen dolgozik aktívan, hat vagy négy területen dolgozzék tovább s ígv többet tudjon adni. Törekszünk arra is, hogy új erők is bekapcsolódhassanak az egész fejlődés szempontjából fontos társadalmi munkába. — Sokszor beszéltünk már arról a törekvésünkről is, hogy — a szocialista törvényességnek megfelelően — növelni és erősíteni kell az országgyűlés, mint legfőbb törvényhozó szerv ellenőrző szerepét a végrehajtó szervekkel, a kormány, az államapparátus vezetőivel szemben. — Gondolunk például arra. megvizsgáljuk, s talán a közeljövőben intézkedünk is, hogy az államapparátus legfőbb vezető posztjain dolgozó emberek — elsősorban a miniszterek, s valószínűleg a miniszterek első helyettesei is — olyan viszonyba kerüljenek a parlamenttel, ami még jobban megfelel a szocializmus igényeinek, törvényeinek és szellemének, azaz mint ellenőrzöttek kerüljenek szorosabb kapcsolatba az országgyűléssel. Ezért úgy gondoljuk, ésszerű, ha az államapparátus csúcsán operatívan és az országgyűlésnek felelősséggel dolgozó emberek között az eddigihez képest csökken a képviselők száma és aránya. Ez következik az elvből és semmiféle ítéletet nem jelent egyetlen emberrel szemben sem. Kézenfekvő, hogy a legközelebbi országgyűlési ciklusban a képviselőknek nagyobb lesz az elfoglaltságuk és több lesz a dolguk. Ez az egyéni választókerületi rendszerből is következik. Mindenki, aki politikai területen dolgozott, tudja, hogy a választók most nagyobb igénnyel léphetnek fel képviselőikkel szemben. Növekedni fog a képviselők kötelezettsége és elfofflaltsáffa az országevű- íés testületi munkájában is. — Ez tehát mind olyan tényező, ami szerepet játszik majd a jövendő országgyűlés személyi összetételének alakulásában. — Szeretném aláhúzni, hogy a jelenlegi országgyűlés egyetlen tagja sem került szembe a Magyar Szocialista Munkáspárt vagy a Hazafias Népfront politikájával. Ezt azért említem meg, mert a politika az elsődleges és ha valakinek eszébe jutna az a regi hagvománvos maevar kifejezés. bogv ha valakit nem jelölnek újra, az bukott képviselő, akkor ebben a leglényegesebb politikai értelemben az országgyűlésben bukott képviselő nincs, mert itt ki-ki a maga tehetsége és képessége szerint becsülettel igyekezett szolgálni, képviselni és érvényesíteni azt a politikát, amire választói előtt annakidején ígéretet tett. Ez az ülésszak is bizonyította a magasfokú öntudatot és a szocializmus ügye iránti odaadást, ami minden képviselőtársunkat jellemez, s ez tisztességére és becsületére válik valamennyi képviselőnek, aki ennek az országgyűlésnek a munkájában részi vett Felhatalmazásom van, hogy tolmácsoljam: a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége politikai és erkölcsi kötelezettségének tartja, hogy azok, akik a jövőben nem képviselőként dolgoznak közéletünkben — egészségüknek és erejüknek megfelelő mértékben és helyen —, megbecsült és tisztelt emberként aktívan tovább tevékenykedhessenek társadalmi munkában és részesei lehessenek annak az ügynek, amelyet mindnyájan szolgálni akarnak. Engedjék meg kedves képviselőtársak, hogy befejezésül hangsúlyozzam: a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya nagyra értékeli, elismeri az országgyűlés és minden képviselőtársunk munkáját. — Köszönetét mond valamennyi képviselőtársunknak azért, hogy az ország- gyűlésnek tagjaként négy éven át nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy politikánk eredményes legyen. Ugyanezeknek a vezető testületeknek a képviseletében és megbízásából — a magam nevében is — jó egészséget, sikereket, minden jót kívánok mindnyájuknak, akárhová állítja önöket a párt, a Hazafias Népfront és a becsület jövendő munkájukban. — (Hosszantartó nagy taps.) ben la nagy figyelmet kell fordítani a gabonafélék, a szemes- és szálastakarmányok, az ipari növények, a zöldség, s a gyümölcs területegységekre eső hozamainak növelésére. Ez azonban csak akkor valósítható meg, ha a gazdaságok minden munkát időben és megfelelő minőségben végeznek el. ha nagy gonddal és körültekintéssel művelik a talajt, tökéletesítik a trágyázás! rendszert, a növények igényeinek megfelelő összetételű és minőségű tápanyagot juttatnak a földbe. Ha figyelmüket a nagyhozamú fajták termelésére fordítják és időben gondoskodnak a növényápolásról, pontosan elvégzik a vegyszeres gyomirtást, a növényápolást, ahol erre a feltételek megvannak, gondoskodnak a növények fejlődéséhez szükséges vízmennyiségről, s nagyobb figyelmet fordítanak a betakarítási és tárolási veszteségek csökkentésére. Az állattenyésztést illetően figyelmüket a közös és a háztáji állatállomány számszerű és minőségi illesztésére. a szaporulati mutatók javítására, a hozamok növelésére. a takarmányok észszerű felhasználására, a ta- karm án vért ékesií lésre, a gondozás javítására, aj? ál- lategészsógüevi előírások betartására kell fordítani. Ä növénv‘ermoiáoj s «7 á’lat- teovésztés) feladatok eredményes elvégzését a munkaszervezés j»vf‘á«ával. a murkadf’azás tökéletesítésével. az emberek munkájának. a gépek s berendeltek teljesítőképességének maximális kihasználásával tudják megoldani. A termelési feladatokkal együtt egész évben nagy figyelmet kell fordítani a megtermelt termékek minő - ségére. az exportképes áruk előállítására, ugyanakkor biztosítani kell a szerződéses áruk határidőre történő átadását is. A gazdaságok számára az 1967-es év az új gazdasági mechanizmus bevezetésének előkészítő éve. Az idén a vezetőknek is fel kell készülni az új feladatokra, s a dolgozókat is elő kell készíteni. Ezért elengedhetetlen, hogy a vezetők feldolgozzák a megjelenő kormányrendeleteket, megismerjék a népgazdaság! s a vállalati tervezéssel. a beruházásokkal, áz árreformmal, a jövede- lemszabályozással, a hitel és pénzforgalommal, az áruforgalmazással, az információval, s az adatszolgáltatással kapcsolatos új kérdéseket. A tsz-ekben ezenkívül meg kell ismerni az új szövetkezeti törvényt, a szövetkezeti fö’dtulajdon kialakításával, a termelőszövetkezeti tanács műkő désével kapcsolatos döntéseket. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése előtt a vezetés szervezetét is alkalmassá kell tenni a feladatok végrehaitására. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a meglévő vezetői munkakörök — elnök. elvökv.t.jvejtes, főae- ronómus, főállatten> észtó főkönyvelő, főgépész — mellett létszámnövelés nélkül új munkakörök kialakítása is szükségessé válik. Az új gazdasági mechanizmus viszonyai között a gazdaságoknak — a népgazdaság igényeit figyelembe véve — maguknak kell elkészíteni, kialakítani a gazdaságok távlati és éves terveit, foglalkozniuk kell a termelés gazdaságosságával, a normázás, a munkadíjazás fejlesztésével, kereskedelmi tevékenységgel Ez az új követelmény feltétlenül üzemgazdász és kereskedelmi előadó beállítását kívánja meg. A munka szerinti elosz- tás tökéletesítése, a munkadíiazás fejlesztése is napirenden lévő feladat. A munka szerinti elosztás fokozottabb érvénvesítése érdekében elsősorban a termelőszövetkezetekben el kell végezni az elavult munkanormák felülvizsgálatát s a fejlődést, a gépesítést, a begyakorlottságot figyelembe véve fokozatosan hozzá kell fogni új teljesítmény-normák kidolgozásához. a normák karbantartásával együtt foglalkozni kell a munkák újbóli besorolásával is. Erre azért van szükség, mert a jelenlegi besorolás elavult, nem tesz kellő különbséget a szakképzett és szakképzettséget nem igénylő munka között, nem veszi eléggé figyelembe a munkák nehézségi fokát, az egyes munkák egészség- ügyi kihatását. A gazdaságokban nagy figyelmet kell fordítani a munkadíjazás tökéletesítésére is. A legtöbb feladat azonban ebben is a termelőszövetkezetekre hárul. A termelőszövetkezetekben a tagok jövedelme, részesedése a maradványelv szerint történik. Ez azt jelenti, hogy a tag jövedelme és annak nagysága attól függ, hogy a termelőszövetkezet hogyan tett eleget egyéb kötelezettségednek és mi marad a tagoknak elosztásra. Ez a gyakorlat már nem vonzó a tagok számára, mert nem garantálja a jövedelmet, ez szükségessé teszi, hogy a termelőszövetkezetekben is fokozatosan rátérjenek a munkadíjaiap tervezésére, a jövedelmek garantálására a ledolgozott munkák arányában. a jövedelmek 80 százalékának havonta történő fizetésére. A munkadíjazás fejlesztésénél szükség van olyan irányú változtatásra is, hogy a jövedelmek nagvsáea ne csak a területen véezett munka mennyiségétől, a gondozott állatlétszám nagyságától fügejön. A jövedelem nagyságát a terület nagysága, a gondozott állatlétszám mellett jobban mint eddig, függővé kell tenni a termékek mennyisévétől, minőségtől, a ráfordítási költségek nagyságától. A termelőszövetkezetek- ben is megtörtént az állóeszközök utáni teljes amortizáció bevezetése. Ez megköveteli, hogy a termelőszövetkezetek is új módon foglalkozzanak beruházási kérdésekkel, meglévő állóeszközeik felújításával. Az amortizáció bevezetése a termelőszövetkezetekben is lehetővé teszi, hogy hitelfelvételek nélkül, saját erőből elvégezzék a gépek javítását, az épületek felújítását, új gépek beszerzését, s kisebb épületek megépítését. — A feldolgozó, a javító és szolgáltató tevékenység is fejlesztésre vár. Gazdaságonként el kell dönteni, hogy a gazdaság adottságát, lehetősévét, a lakosság igényeit figyelembe véve üze- mileg a rendeletekben engedélyezett lehetőségek közül mivel akar foglalkozni. A saját javításain kívül a lakosság számára miiven szolgáltatásokét, javításokat kíván végezni. Az idei feladatok között kiemelkedő helvet foglal el a termelőszövetkezeti kongresz- szus előkészítése, a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek létrehozása. A parasztság nagy várakozással tekint az országos s a területi szövetségek működése elé. A szövetségek létrehozása a parasztság széles rétegeit méginkább bekapesolia a közéletbe, s még tovább mélyíti a két osztály, a munkásosztály és a parasztság szövetségét A t évi teendők megol- dása során a járási és a városi pártbizottságoknak, a gazdaságok pártI szervezeteinek az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani a termelésre, a korszerű agro- és zootech- nika alkalmazására, az élenjáró tapasztalatok elterjesztésére, a munkadíjazás. az anyagi ösztönzés tökéletesítésére, a beruházások fejlesztésére, a gazdaságosság javítására, a munkatermelékenység növelésére, a közgazdasági ismeretek bővítésére, a termelési s az új mechanizmus bevezetéséből adódó feladatok megismertetésére, az emberek mózgósítá- sára, az ellenőrzésre. Az előttünk álló feladatok elvégzésének megvan minden feltétele, a politikai légkör jó, a mezőgazdaság dolgozói, a termelőszövetkezeti tagok, a vezetők egyetértenek pártunk politikáiával, helyeslik a IX. kongresszus határozatait, s készek azt megvalósítani Ezt mutatja az a munkaverseny-kezdemé- nyezés is, melyet a dolgozók indítottak el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére. A pártszervezetek. a kommunisták karolják fel ezt a kezdeményezést, és állítsák a versenyt a termelési tervek teljesítésének, a minőség javításának, a termelési költségek csökkentésének, a termelőeszközök hatékony kihasználásának, a korszerű termelési módszerek és újítások elterjesztésének szolgálatába.