Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-19 / 16. szám
Január 19 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Qiekoa: A SZIGLIGETI SZÍNHÁZ BEMUTATÓJA Csehov a drámairodalom egyik legproblematikusabb, legnehezebben játszható szerzője. Az irodalomtörténet a modem dráma megteremtőiéként méltatja és darabjainak előadását nem kis mértékben éppen ez nehezíti meg. Kritikusai közül sokan szemére vetették, hogy drámái cselekménytelenek. Ez a vád csak annyiban igaz. hogy Csehovnál a külső történés valóban csak egy töredéke a cselekményességnek és dramaturgiájában legalább ilyen súllyal épít a jellemek belső fejlődésére, a lélekrajz finom és árnyalt rezdüléseire. Egy sántító paradoxon szerint Csehov figurái azért beszélnek, hogy ne kelljen kimondaniuk igazi gondolataikat Minden Csehov-rendező- nek nehézséget jelent, hogy a csehovi problémakör meglehetősen távol áll a mai nézőtől. Csak történelmi konkrétságában, a azázadeleje kapitalizálódó, rle alapjaiban még félfeu- dálifl Oroszországában érvényesült aktualitása maradéktalanul. Ezzel magyarázható az is, hogy Csehov mindenkor nagyon ügyelt drámáinak hiteles és pontos korrajzára. Zsenialitása révén azonban darabjaival a konkrét társadalmi helyzet megszűntével is van mondandója az ember számára. Ezt a mértéket, az érdektelen és a ma is izgalmas közötti különbségtételt a legnehezebb megtalálni a Csehovot ma színpadra vivő rendezőnek. Egyes kritikusok szerint Csehov alakjai kiábrándult, dekadens, letargikus figurák. A világgal, a környezettel szembeni leggyakoribb reagálási módjuk a belenyugvás. Csehov világképe azonban korántsem ilyen. Figuráinak alapkonfliktusa éppen sorsukkal való elégedetlenségük — igaz, hogy többnyire ez felemás vagy éppen passzív elégedetlenség. Az író éppen ezért az esetek túlnyomó többségében nem is azonosítja magát a szereplők által a darab végén választott megoldási lehetőségekkel, „Happy and”-jeineg ét>- pen az a legjelellemzőbb ellentmondása, hogy mindenkor érezteti, a választott megoldás csak átmeneti. provi2Órikus jellegű és nem jelenti a problémák végérvényes lezárását. Hogy ennek bizonyítására a színház által most bemutatott Cseresznyéskertből válasszak néhány példát: a néző is és maga a darab főszereplője. Ljubov Andrejevna is érzi, hogy párizsi utazása semmit sem old meg, nem jelenti a probléma megoldását Lopahinnak. a kapitalistává cseperedett fiatal kuláknak parcellázási terve sem. A negyedik képben Trofimov szemébe mondja íz igazságot: ez a parcellázás is csak amolyan hado nászás Csehov többször is hang lúlyozta, hogy ezt a darabét komédiának tartja. Az rónak ez a véleménye «zonban nem fogadható el ninden fenntartás nélkül. A darab komédia abban íz értelemben, hogy egy életforma komédiáia és nogv egy már-már komikus ‘létforma drámája Komé iiának tekinteni azonban, a szó mái műfaji értelmében is harsány kacagásra számítva beülni a nézőtérre ígyértelmű a darab szimp- i fikái ásával. Aki erre szá nít, csalódással távozik a Szigligeti Színház előadá sóról. Mint ahogvan az a néző is. aki korábbi olvasmányai vagy színházi élményei alapján féltucat zsebkendőt visz magával. Berényi Gábor Csehov- értelmezése és rendezése szakmai körökben bizonyara nagy vitákat vált maid ki. Merész bátorságra vall és feltétlenül elismerést érdemel, ahogyan szembeszáll félévszázados konvenciókkal — pontosabban Csehov immár klasszikussá vált színpadi értelmezésével — és megkísérli az általa eredetinek tartott Csehovot bemutatni. Még akkor is dicséretes ez a kísérlet, ha nem egészen eredeti. Hogy sikerült-e ez, vagy sem, nem könnyű eldönteni — véleményünk szerint nem sikerült Bizonyára szerepe van ebben annak is, hogy Herényi Gábor ezúttal nem bizonyult biztoskezű karmesternek Saját rendezői elképzelésében sem volt következetes. Néha úgy éreztük, hogy megalkudott, s egy-egy színész visszacsempészhette éppen azt a já ék- stílust, amivel Berényi szembeszállt. Bizonyára azért, mert nem találta meg a rendező elképzelésének megvalósításához szükséges eszközöket. Viszont az is bizonyos, hogy Berényi Gábor sem tudta maradéktalanul elképzelésének egészét lebontani egy-egy figurára. A Cseresznyéskert megszületésének pillanatától tartó vita ez a műfajprobléma: tragédia vagy komédia? A közönség ehhez a vitához most csak annyiban tud hozzászólni, hogy szórakozik, vagy sem, jól érzi magát a nézőtéren vagy sem. A bemutató közönségéről ez nem derült ki. Halvány nevetés, ahol talán kacagni kellene, halvány taps, ahol tetszésnyilvánítás várható, • egy gondolat: milyen is volt az előadás? — jelezte a közönség hangulatát az előadás végén. Később a válasz is megfogalmazódik; közte olyan is, hogy csapnivalóan unalmas, olyan Is, hogy érdekes színházi élmény volt. Tapasztalatom szerint ez utóbbi vélemény maradt kisebbségben. A szereplők alakítását nagymértékben befolyásolta az előadás egészének hangvétele. Ljubov Andrejevna, a darab főszereplője érzelmileg végletesen szétszórt, könnyelmű és bűnösen felületes, de alapjában véve játékosan romlatlan és tiszta- szívű asszonv. Heged is Ágnes ezt a figurát nem tudta elhitetni velünk. Ljubov Andrejevna sokszínűségével, ..csehoviságával” adósunk maradt. A rendezői felfogást nem tudta teljes egészében magáévá tenni. A Lopaánt alakító Horváth Sándor sem nyújtotta a megszokottat, és amit képességed alapján joggal elvárhatunk tőle. Feladata buktatóin jobbára csak színészi rutinja segítette át, korántsem mindig sikerrel Gera Zoltán megközelítette azt, aminek lennie kellett volna. Sajnos azonban Gajev alakjának megformálásában a felületeknél ő sem jutott tovább. Né hány sikeres, de külsősé- ges játékával nem tudta feledtetni az alakítás mélyebben rejlő értékeinek hiányát. Szekeres Ilona alakítása azt tükrözte, hogy nemcsak megértette, hanem meg is érezte a csehovi színjátszás lényegét. Megrettent, mélyen érző vénkis- asszonj-os Varjájában eljutott azokba a lélektani, emberi mélységekbe, amelyek a csehovi világot jelentik és mozgatják. Upor Péter Trofimovja féisiker, annak vázlata, ami még lehet és reméljük, hogy ez az alakítás a későbbiekben be is érik majd. A főiskolás szilvássy Annamária Anja szerepében üde, kedves jelenség Feladatát elhihetően oldotta meg, valódi képességeiről azonban ebben az alakításában nem győződhettünk meg Az előadás legértékesebb és legemlékezetesebb pillanatait a mellékszereplőknek, az úgynevezett szta- fázs-figurákat játszó színészeknek köszönhetjük. Elsősorban Andaházy Maigi- tot és Hollósi Friji,est kell kiemelnünk. Szerepükben mindketten kitűnő alakítást nyújtottak. Tetszett Szabó Ildikó és Kránitz Lajos úrhatnám szobalánya, illetve inasa is. A két nem éppen szimpatikus figurát meggyőze módon vitték színpadra. Kis szerepében Győző Lászlótól szintén sikeres karakter- alakítást láthattunk. H lász László ezúttal részben a rendező, részben saját felületességének áldozata lett: kommersz eszközökkel valósággal operettfigurává zsugorította Firs* izgalmas alakját. Fehér Miklós d'szletei iól szolgálták a rendező elképzeléseit, színvonalasak voltak és nagyon tetszetlek Jánoskúti Márta kifejező jelmezei. ☆ A kísérletezés a színház részéről dicséretes, de az együttesnek ezúttal a kísérlet kudarcát kell elviselnie. Hideg Gábor Űlctökakadémiai mintatúrgyalás Törökssentmiklófton Nem mindennapi esemény színhelye volt az elmúlt napokban a törökszentmiklósi járásbíróság tárgyalóterme. Az ülnök akadémia tematikájában szereplő mintatárgyalást tartották meg, amelynek szereplői most kivételesen a bíróság tagjai közül kerültek ki. Az ülnökakadémia hallgatói voltak a vádlottak, a védők, az ügyészek, tanúk és ülnökök. Itt adlak számot arról, hogy mit sajátítottak el a joggyakorlat | rejtelmeiből, hogyan látják a büntető tárgyalás szereplőit. az ügyész, a bíró, a védő és a vádlott szem- ponjából. A mintatárffvaláson résztvevő harmincöt ülnök meggyőződött arról, hogy a tz-„VPizs szereplői képesek ellálni ülnöki feladataikat. A közeljövőben az akadémia résztvevői polgári mintatárgyaláson vesznek m-id részt, ahol a polgári jog körében szerzett tapasztalatokról tehetnek tanúbizonyságot To'óhibrideket 'fapnek a kistenyésztők A háztáji tojóhibrid-akció keretében 1968-ban meg- , kétszerezik a háztáji hib- : ridállományt, és 1970-ig i 4—5 millióra fejlesztik fel. j Az elői.ránvzat szerint a harmadik ötéves terv végére a háztáji és kisegítő gazdaságok adják az ország évi tojástermelésének 82 és a központi készletbe kerülő tolásoknak a 67 százalékát. Az úgynevezett könnyű tojóhibridek esetében a háztáji gazdaságok a teljes felnevelési és tartási időre tyúkonként 48 kiló keveréktakarmányt kapnak, — ame’ynek ellenében évente és átlagosan 180 tojást kell átadniok szerződéses áron a földművesszövetkezeteknek. MYXIN — eay úi antibiotikum Kanadában új antibiotikumot állítottak elő. amely a hivatalos nyilatkozatok szerint, minden eddig ismertnél hatásosabb. — A hírek szerint a myxin — így nevezték e] az új antibiotikumot — 34 baktérium és 49 gombafaj ellen hatásos. Gera Zoltán, Horváth Sándor és Hegedűs Ágnes a darab egyik jelenetében Az új termelőszövetkezeti n j ugd íj ren dszer ii. Az 1967. évet megelőző nyugdíjévek kiszámítása változatlan maradt Erre az időszakra vonatkozóan továbbra is azt a naptári évet lehet nyugdíjévként figyelembe venni, amelyben a tsz-tag férfi legalább 120, nő pedig legalább 80 munkaegységet teljesített. Fennmaradt ~7. a szabály, hogy a torma.uszövetkezet; tag javára be kell számítani minden olyan időt, amelyet tagságát megelőzően munkaviszonyban, vagy kisipari termelőszövetkezet tagjaként töltött el. Be kell számítani az új rendelkezések szerint a kisipari biztosítás idejet is. Ugyanígy figyelembe veszik a munkaviszonyban töltött időt azoknál is, akik termelőszövetkezeti tagságuk után létesítenek munkaviszonyt A különböző biztosítási idők egybeszámítására azonban csak a termelőszövetkezeti nyugdíj keretében van lehetőség és ebben az esetben ennek a szabályai érvényesülnek minden más vonatkozásban, így a korhatár tekintetében is. Űj előírás, hogy a nyugdíjidőben megengedett leghosszabb megszakítás az eddigiektől eltérően nem két, hanem — az ipari szabályozással azonos — öí év. A nyugdíjrendszer egyik központi kérdése a nyugdíj összegének meghatározása. A szabályozás messzemenően érvényesíteni kívánja a személyes jövedelem alapul vételét, de a rendkívül változatos jövedelemelosztási formák, elsősorban az általánosan elterjedt családi művelés következtében a közösből származó jövedelem nem állapítható meg a más népgazdasági ágakban elérhető pontossággal. A nyugdíj alapjául szolgáló összeg a tag személyes jövedelme. Ebbe beleszámít a közös munkából eredő jövedelem (munkadíj részesedés, eredményességi javadalmazás, prémium stb.), a családi művelésért kapott jövedelemnek a tagra jutó hányada és a fel nem róható okból (betegség, szülés, katonai szolgálat stb.) munkában nem töltött időkre járó összeg. A közös munkáb -l származó jövedelem a könyvelés alapján ma már minden termelőszövetkezetben egyértelműen megállapítható. A családi művelésből eredő jövedelmet úgy lehet kiszámítani, hogy meg kell állapítani az elvállalt földterület munkanap-szükségletének a tagra jutó hányadát és ezeket a munkanapokat meg kell szorozni a termelőszövetkezetben fizetett. átlagos napi munkadíj összegével. Például. ha valamely tsz-tag családi alapon elvállalja egy katas 'éri hold kukorica művelését, amelynek munkanap szükséglete mondjuk 15 nap és ezt a munkát harmadmagával végzi, akkor a nyugdíj meeá'lapítása szempontjából 5 munkanap teljesítését számítanak be neki. Külön meghatározott kulcs szerint kell számításba venni a fel nem róható okból távol töltött időket. A személyi jövedelem megállapításánál számít a betegségi segélyezésben, szülési segélyezésben, katonaságnál, munkaviszonyban, tanfolyamon (iskolán) és a tanulmányi vagy egyéb szabadságon töltött idő >s. A nyugdíj szempontjából beszámítható időbe a társadalombiztosítás ezeket az időtartamokat egy-egy teljes munkanappal veszi figyelembe. A személyi jövedelem megállapításánál az ígv adódé munkanapokat meg kell szorozni a tag egv munkanapra iáró átlagos részese désével. Ez vonatkozik a termelőszövetkezeti tagság alatt munkaviszonyban töltött időre is Mivel a jövedelem kiszámításának módja — elsősorban a családi művelés miatt — csak korlátozott pontosságú eredményt ad. a tagokat az így megállapított jövedelem alapján alsó és felső határokkal meghatározott nyugdíjkategóriába sorolják. A jogszabály 21 nyugdíj- osztályt állapít meg. A személyes jövedelmek alapul vételével évenként meg kell állapítani minden tag nyugdíjkategóriáját és azt a megyei társadalom- biztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek a zárszámadást követő 30 napon belül be kell jelenteni. A tagok kategóriába sorolása a termelőszövetkezetek feladata. A tag megállapított nyugdíjkategóriája lesz a következő évben az általa fizetendő 3 százalékos (illetőleg progresszív) nyugdíjjárulék alapja. Ha a tag nyugdíjat igényel, ugyanezt a kategóriát veszik alapul a nyugdíj összegének kiszámításánál is. Az új törvény messzemenően egyszerűsítette a nyugdíj megállapításának módját Az ipari szabályokkal egyezően kimondja mindenekelőtt, hogy a nyugdíj megállapításának alapja az az átlagos havi jövedelem, amelyet a tag a nyugdíjazás évében a nyugdíj igényléséig eltelt hónapokban, valamint a nyugdíjazás évét megelőző 4 évben elért. A havi átlagos jövedelmet erre az időszakra vonatkoztatva a bejelentett besorolások átlagolásával számítják ki. A nyugdíj megállapításának alapja a 10 évi nyugdíjidő. Az a tag, aki ennyi nyugdíjévvel kér nyugdíjat, megállapított átlagos havi jövedelmének kereken egy- harmadát (pontosan 33 százalékát) kapja nyugdíjként. Ha a tagnak 10-nél több nyugdíjévé van, nyugdíja az átlagos havi jövedelemnek a 33-nál annyiszor 2-vel több százaléka, ahánnyal több nyugdíjévé van tíznél. (Például ha 11 éve van, nyugdíjként az átlagjövedelem 35 százaléka, 12 év esetén 37, 13 évnél 39. stb. százalék jár.) A nyugdíj évi 2 százalékos növekedéssel egyenletesen emelkedik egészen a 25. nyugdíjévig, ekkor eléri a havi átlagjövedelem 63 százalékát. 25 éven felül minden további nyugdíjévért a havi átlagjövedelem 1—1 százaléka jár. de a nyugdíj nem lehet több az átlagjövedelem 70 százalékánál. A nyugdíj kiszámításának módja röviden úgy foglalható ösz- sze, hogy 10 évre a jövedelem egy- harmada jár és ez minden további nyugdíjét után 2 százalékkal növekszik. Termelőszövetkezeti tagság alapián járó öregségi nyugdíj összege nen lehet kevesebb 400 forintnál. Hasonló szabályok érvényesülnek a rokkantsági nyugdíjaknál is és ezek esetében is meg van határozva a nvusdíiak mini« mnma. Jelentős új sza- bálv, hogy a rokkantság« nak — ugyanúgy, mint at iparban — 3 fokozata van és a rokkantsági nyugdíj összege a rokkantság foká. nak megfelelően emelkedik. A nvpgdíj összesét kiegészítő úi juttatás a nvug. díiasok házastársi pótléka. Az inari szabályokkal egyezően a termelőszövetkezeti nvuedíiasoknál i* 100 forint házastársi pótlék iár. ha nvm»dfh>k ösz- szege az 1000 forintot nem haladia meg és a háznatárs az iparban is °i*frt feltételeknek megfelel. G. F. ("Folytatása következik)
