Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-18 / 15. szám
WSJ. január 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL Olvasóink A ák Kiesi a könyvtárunk Január elején egy hét alatt kétszázhetvenhárma n iratkoztak be könyvtárunkba olvasónak. Az új olvasók megoszlása: százharminc felnőtt és száznegyvenhárom diák. Hogy valóban könyvszeretőkkel gyarapodott az olvasók létszáma, ezt az Is bizonyítja, hogy a hét nap alatt 740 kötet könyvet cseréltek. illetve vittek ki olvasni. Van eközött szakkönyv, szépirodalom, valamint gyermek- és ifjúsági regény. Könyvtárunk több mint nyolcezer kötettel rendelkezik, amelynek értéke 108 317 forint. A gondunk az, hogy kicsi a könyvtár- helyiség. Helyhiány miatt nem is tudunk minden kötetet itt elhelyezni. Nagy szükség lenne olyan könyvtárhelyiségre, ahol olvasótermet is berendezhetnénk a könyvek, a legfrissebb újságok, folyóiratok olvasásához. Szeretnénk, ha ehhez az illetékes szervek segítséget nyújtanának. Idős Wesniczky Antal Besenyszög Az utca nem szemétgyűjtő hely A Néplap foglalkozott egyik cikkében a közterületek tisztántartásával. Ehhez lenne néhány hozzáfűznivalóm. A Berzsenyi Dániel utca nincs kikövezve. sáros időben a páros oldalon lehetetlen a közlekedés. A sár miatt több lakó a szén salakot az utcára önti. A sok feltöltés miatt már több helyen 25—30 centiméterrel magasabb az a rész, mint a járda. A Száva, Sziget és Rozgonyi utca összekötő járdarészén it jóval magasabb a feltöltött föld, s így a víz nem tud lefolyni, sár, pocsolya keletkezik. Az ősszel a páratlan oldalon a tanács árkot ásatott. Az onnan kikerült föld ismét emelte a túloldalt. Emiatt is a párat oldalon áll meg a víz. A szemeteskocsi ritkán jár erre. De sok,an még akkor sem veszik igénybe, hanem egyszerűen az utcára öntik a szemetet, a szénsalakot. Véleményem szerint az utca nem szemétgyűjtő hely, s kérem az illetékeseket, intézkedjenek ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetése érdekében. ▼árady Béla Szolnok Hideg a fürdő Tűrkevén a Búzakalása Tsz kádfürdőjében a kabinokat nem fűtik. A fo- yosón gőzfűtésű radiáto- "ok láthatók, viszont a kabinokban hiába keressük a fűtőtesteket. — Ugyanígy nincs gőzfűtés a hosszú előcsarnokban sem. A folyosó egyik végébe beál- itott egyetlen gázkályhával pedig képtelenség bemelegíteni a hosszú helyiséget. Ennélfogva a várakozó. valamint a fürdő után egy kis pihenőre vágyó vendégek faevoskod- nak. A gőzfűtés cél iára a meleg forrásvíz rendelkezésre áll. Érthetetlen, hogy miért nem biztosítják a fürdő minden helyiségének a fűtését. Vannak olyan fürdővendégek is, akik nem tisztálkodás, hanem gyógyulás miatt keresnék meg a túr- kevei fürdőt. Szükség lenne egy kisebb méretű termálvizes medencére, mint amilyen a gyomai gyógyfürdőben is található. Így ugyanis a téli hidegben — egypár vállalkozó szellemű fiataltól eltekintve — nem fürödhetnek a gyógyulást kereső emberek a szabad ég alatt lévő medencében. Nagy Lajos Mezőtúr Változtatni kellene az üzlet nyitvatariásán A Verseghy úton és környékén lakó emberek soff bosszankodnak amiatt, hogy amikor munkából haltérnek és bevásárolni indulnak a Verseghy úti ildségesboltot már zárva találják. Tudomásunk sze- int három órakor zár az üzlet, mert dolgozói szabad- ivón vannak Még ilyen estben Is lehetne megoldást tlálni a nyitvatartási idő megváltoztatására. hogy ívesebbet bosszantod *anak az emberek, s mevvásárolhassák amire szükságük van. Ha Ifi.30-ig tartana yitva az üzlet, megoldódna a probléma. Molnár Ferenené Szolnok A munka értékeléae, a legjobbak kitüntetése A KISZ-alapszervezetek taggyűlésein az akcióprogram végrehaitásáról. a feladatok elvégzéséről esik szó. Azok a fiúk és lánvok, akik példamutatóan vállaltak részt az akcióorog- ram va!óra,-á1tásában. megkapták az kitüntető jelvény különböző fokozatait. A vezetőség javaslata alapján a kollektíva határozza meg. hogy kik érdemesek a jelvénvre. Ezeken a taggyűléseken az idei tennivalókról, az 1967. év: akciónrogrprnról Is beszélgetnek a fipip’ok. Török János Szolnok Az illetékesek intézkedtek Az autóközlebedéni vállalat esokorha szedte a választ November 18-án írtunk arról, hogy rossz helyen állnak mes a buszok Tisza- őrsön. A vállalat a tiszafüredi járási rendőrkapitánysággal és a helyi tanáccsal történt megbeszélése alapján intézkedett a megállóhely kiszélesítéséről. A megállóhely végleges és megfelelő kiépítésére csak a jövő évben kerül sor, ekkor tud a tanács pénzt biztosítani erre a célra. A Tiszafüred—Szolnok között közlekedő autóbusz- járat késését is szóvátettük. Ennek okát azzal magyarázza a vállalat, hogy az említett napokon műszaki meghibásodás okozta, hogy csak Kunmadarasig, illetve a másik alkalommal Kunhegyestől Tisza szentimréig jutott el az autóbusz. Cseh Józsefné panaszára olyan értelmű választ kaptunk. miszerint a gépkocsi- vezető nem követett el hibát valóban nem tudta felváltani az utas száz forintját. ugyanis az előírás szerinti 30 forint váltópénz ekkorra már e'fogyott. Az ilyen bosszantó eset elkerülhető. ha az utasok minden esetben lehetőleg aprópénzzel a zsebükben indulnak el, gondolva arra, hogy a jegyváltásánál így nem lesz probléma. A kuncsorbai utasoknak, akik sérelmezték, hogy a mezőtúri járat csak az útelágazásig vitte őket, jogos a panaszuk. A szolgálatot teiiesftő c-nm-bü fe- gvelmileg vonták felelősségre. A szolnoki levélíróknak, akik a 13-as járat bizonytalan közlekedését tették sztó- vá, a következőket válaszolhatjuk a vállalat tájékoztatása alapján. A megnövekedett utasforgalom tette szükségessé, hogy az 1-es jelzésű járatok ne érintsék a vasútállomást, ugyanis már a belvárosban, illetve a déli iparvidéken megtelik a busz utasokkal. A vasúihoz és a vasúttól történő utasszállítás nagy részét céljáratokkal végzi a vállalat. A céljáratok reggeli indítása sajnos a vonatok beérkezésétől függ. Ha a szükség úgy kívánja, hogy a vegyiművektől megállás nélkül kell visszajönni a vasútállomáshoz, akkor egyetlen megállóból sem vesz fel utasokat a járat. Ilyenkor ugyanis még többszáz munkás vár elszállításra a vasútállomáson. Nem lesz ok panaszra, ha a levélírók munkanapokon a vegyiművektől 5.52, a cukorgyártól 6 órakor rendszeresen és pontosan közlekedő járatot veszik igénybe. Ha ezt lekésik az utasok, valóban bizonytalan, hogy kijutnak a vasútállomáshoz, a 6.25-ös vonathoz. Az a panasz is megfelelt a valóságnak, amely az egyik távolsági járatnál bírálta hogy a busz h'deg. Az említett autóbusz fűtőberendezése meghibásodott, annak kijavításáról azonban a vállalat azonnal intézkedett. A kenyérgyár megépítése oldja meg a problémát A megyei tanács vb ipari osztályától kaptunk választ a „Szahara a Ságvári út Síben” című cikkünkre. A szolnoki Sütőipari Vállalat az osztály közbenjárására intézkedett a zaj-ártalmak csökkentéséről. Az üzem működése ellen a lakiők már több ízben panasszal éltek. Ezt is figyelembe véve a 15 éves távlati tervben előirányozták Szolnokon az új kenyérgyár létesítését. A kenyérgyár megépítéséig az üzem fenntartására szükség van, mert az itt rendelkezésre álló kapacitás pótlására nincs lehetőség. Az üzem felújítására sor kerül. Ennek során lehetővé válik a sütőüzem dolgozói részére a megfelelő mosdó és öltöző elhelyezése, bővül a feldolgozótér és a készáruraktár is. A felújítás során igyekeznek a sütőüzem által okozott ártalmakat megszüntetni, illetve legkisebb mértékre csökkenteni. A GhLKA válasza „A tv-Javítás vagy ámítás” című levél írójának panaszát a GELKA megvizsgálta és ezzel kapcsolatban a következőket válaszolta. Tiszatenyőn Is, mint több községben, ahol gépkocsival az év nagyobb részében megközelíthetetle- nek az utcák, begyűjtőhelyet szervezett a vállalat, s az ott összegyűjtött készülékeket heti egy-két kiszállás alkalmával megjavítják. A levélben említett tv-ké- szülék javításáról azért nem állított ki a szakember számlát, mert a magával vitt számlablokk elfogyott. Ebben a községben hasonlóan jártak Vadas János, Vékony József és Bérezi János. Másnap azonban a dolgozó szabályosan felvette munkalapra az elvégzett javítást, s a feleknek járó számlarészt a legközelebbi kiszállás alkalmával adja át. Há a megjavított készülékeknél azonos meghibásodás történik, a javítást garanciálisán végzi a vállalat, más természetű hibánál meg kell téríteni á munkadíjat. A szolnoki városi tanács vb építési és közlekedési osztálya megvizsgálta L. L.-né szolnoki lakos panaszát, s azt jogosnak találta. Intézkedtek, hogy a Vöröshadsereg út és a Raktár utca sarkán az átjáró burkolatát megfelelő szintre emeljék és javítsák meg. Szerkesztői üzenetek Tóth Istvánná, Tiszafüred: Kérdésére közöljük, hogy gyermekgondozónőj tanfolyamot levelező agoza- ton nem szerveznek. A megyei egészségügyi szakiskolában szeptemberben kezdődik ilyen okta'ás, azt tanácsoljuk, hogy közvetlen a szakiskola igazgatójához forduljon levélben, s kérjen részletes felvilágosítást a felvételi követelményekről Keskeny Jánosné, Szan- daszöllős: Tojótápot Szolnokon az 1. számú vetőmagboltban vásárolhat. (Beloiannisz út. Postával szemben). Megérdeklődtük, jelenleg is kapható. özvegy Szekeres Béláné, Jászdózsa: Kérdésére a Következőket válaszolhatjuk. Azok a dolgozók — mint levélírónk is — akik fél- műszakot teljesítenek, szintén jogosultak nyugdíjra, amennyiben elérték a nyugdíjkorhatárt és rendelkeznek a nyugdíjra jogosító tíz évi munkaviszonnyal. Természetesen a nyugdíj összegének megállapításánál a minimumot kaphatják. Például, akinek 300 forint a havi keresete, ennyi a nyugdíjösszege is. Levélírónk tehát, amennyiben a szükséges feltételekkel rendelkezik, 500 forintot kaphat nyugdíj címén. Jogi tanácsadó o ________ A z új termeJőszövetkezeti nyugdíjrendszer Olvasóink ' kérésére mai, csütörtöki és pénteki számunkban folytatásokban ismertetjük az Elnöki Tanács 1966. december 22-i törvény- erejű rendeletét a tsz- . tagok új nyug díjrendszeréről. L Köztudomású, hogy a termelőszövetkezeti átszervezés óta mezőgazdaságunk is a szocialista fejlődés útján halad. A termelőszövetkezetek — a tulajdonformák különbözősége ellenére ugyanúgy szocialista üzemek, mint az állami vállalatok. A szövetkezeti parasztság egységes, új szocialista osztállyá kovácsolo- dik, s egyre közelebb kerül a munkásosztályhoz. Pártunk mai politikájában mindez kifejezésre jut, a IX. kongresszus pedig állást foglalt amellett is, hogy a két alapvető osztály^hely- zetében még meglevő különbségeket fokozatosan meg kell szüntetni. Ezért foglalta határozatba _ a kongresszus egyebek között azt a javaslatot, hogy 1967- ben új termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény lépjen életbe. Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa 1966. december 22-én törvényerejű rendeletet alkotott a temielőszö- vetkezeti tagok új nyugdíjrendszeréről. Ez a rendelet megvalósította azt az elvet, hogy a tsz-tagok nyugdíjrendszere megközelítse a munkaviszonyban álló dolgozókét. Kiküszöböli azt az eddigi hibát, hogy a tsz-tagok nyugdíja független volt a közös munkában való részvétel alapján kapott jövedelemtől. A régi szabályozás nem vette kellőképpen figyelembe a hosszabb nyugdíjidőt sem. Az említett fogyatékosságokon kívül szükségessé tette az új törvény megalkotását az is, hogy a termelőszövetkezeti tagok nyugdíja, _ alacsony összegénél fogva, jelentősen elmaradt a más népgazdasági ágakban dolgozók nyugdíjellátásától. A nyugdíjak kedvezőtlen színvonala nemcsak szociális szempontból jelentett feszültséget, hanem egyre nagyobb mértékben éreztette hatását a termelőszövetkezetek munkaerőhelyzetében, különösen a fiatal, szakképzett munkaerők utánpótlása terén. A termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszerének lényeges alapelves a következők: 1. a nyugdíj a lehető legnagyobb mértékben igazodik a személyes jövedelemhez; 2. a hosszabb nyugdíjidővel rendelkezők arányosan magasabb nyugdíjat kapnak; 3. a nyugdíj összegében kifejezésre jut a nyugdijáé tartási kötelezettsége (házastársi pótlék), rokkantság esetén pedig rokkantságának mértéke; 4. a nyugdíj nem lehet alacsonyabb a törvényes minimumnál és növelni kell a korábbi termeid szövetkezeti nyugdíjtörvény a'apján megállapított nyugellátásokat, Az ipari nyugdíjrendszerrel szemben egyetlen lényeges különbség a korhatárnál mutatkozik. Ettől az egy körülménytől eltekintve az új törvény a termelőszövetkezeti tagokra is hiánytalanul érvényesíti az ipari nyugdíj elveit, és az 19*». január 1. után nyugdíjazásra kerülő termelőszövetkezeti tagok nyugdíját érdemileg az ipari dolgozók nyugdíjával azonos értékűvé teszi. Tartalmaz néhány olyan megoldást is, amely a nyugdíj megállapítása területén a jelenlegi ipari szabályozásnál is fejlettebb megoldást vezet be, egyszerűbbé, érthetőbbé teszi a nyugdíj kiszámításának módját. Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszerben az öregségi nyugdíj korhatára férfiaknál változatlanul a 65., nőknél pedig a 60. életév. Továbbra is érvényes szabály, hogy aki rokkant (munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette), az életkorától függetlenül jogosult nyugdíjra, ha megrokkanásáig az előírt nyugdíjidőt megszerezte. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjidő kevesebb, mint amennyi az öregségi nyugdíjhoz szükséges. Érvényben maradt a baleseti nyugellátás intézménye és az a szabály, hogy üzemi baleset esetén a nyugellátások megállapításához előzetes biztosítási idő igazolása nem szükséges. Nyugdíjra mindenki jogo. sült, aki 10 évi, a nyugdíjba beszámítható tagsági idővel rendelkezik. Az a megkülönböztetés, hogy az 1961. december 31. előtt belépők 10, az ezt követően belépők 20 év alapján kaphatnak nyugdíjat, megszűnt Az említett 10 évi nyugdíjidőre minden olyan naptári évet be kell számítani, amelynek tartama alatt a termelőszövetkezeti tagság folyamatos volt, a tag legalább 150 (nő 100). tízórás munkanapon át dolgozott és járulékfizetési kötelezettsége fennállott A nyugdíjidőbe való beszámítás feltétele 150, tíz. órás munkanap ledolgozása. Ilyen munkateljesítmény elérése esetén az év teljes nyugdíjévnek számít. Egy naptári évnél hosszabb időt azonban akkor sem lehet figyelembe venni, ha a munkateljesítmény a 15S napot meghaladja. A jövőben be lehet számítani a nyugdíjidőbe at úgynevezett töredékévé, két is. Ha valaki az év folyamán 150 napnál kevesebb időn át dolgozott, ebből az évből annyi nyugdíjhónapot vesznek javára figyelembe, ahányszor 13 (nő 8) napi munkát végzett (feltéve természetesen, hogy tagsági viszonya fennállott és nem nyugdíjas vagy járadékos tagról van szó). Az így adódó nyugdíjhónapokat nyíl- és ha a tagnak több töredékévé van 12 nyilvántartott nyugdíjhóna- Pot egy nyugdíjévként vesznek figyelembe. Ugyanezeknek a szabályoknak az értelemszerű alkalmazásával Y.?sz\k,1 figyelembe azokat a toredékéveket is, amelyek- J?®n f tagsági viszony nem állt fenn a naptári év égés alatt Kiv^tel to- vábbra is az első belépés éve, amely a munkateljesít ménytol függetlenül teljes nyugdíjévnek számít g. r. (Folytatás következik.J Megjavítják a* úthurko1atot
