Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-08 / 7. szám
19Ä7. január 8. SZOLNOK MEGTEX NÉPLAP ü Münnich Ferenc: VIHAROS ÚT (Kossuth Kiadó — 1966) |VT — IV E V J E G Y Életmű, nem fér el 180 oldalon. A 80 éves Münnich Ferencé legkevésbé. Viharos út című könyvében válogatott emlékei közül a legjellemzőbbeket idézi. A magyar munkásmozgalom nagy öregei között nemcsak korban rangidős, de élményekben és megélt viharokban is bizonyára nehéz lenne őt követni. — Könyve így nemcsak olvasmányos, hanem egyben szemtanú alkotta forrásmű. Elvezet az értelmiségi családból származó diáktól. az első világháború hadifoglyainak szibériai gar- nizoniain át az orosz forradalom, a Nagy Október tüzéig. A tűz itt frontva- lóság. százezernyi magyar vörösgárdista fegyvere a szovjet hatalom győzelméért. Honfitárs munkások és parasztok, volt hadifoglyok egységeit vezeti a forradalom zászlaja alatt az orosz- országi poleárháború frontjain, olyan időkben, amikor a „ferenciózsefi” monarchia vezetői Itthon még abban reménykednek, hogy ők nyerik meg a háborút. A könyv ízesen és érzékletesen idézi hazatérését az osztrák-ma avar hadsereg összeomlása után. A kaland, ahogyan hazaér egyéni, de a táj amelven átvonul történelmi. Olyan felejthetetlen részletekkel, mint „Bródi állam”, a galíciai kisváros, ahol kettős hatalom „uralkodott”: az ukrán és a zsidó „hadsereg”. akik ueyan nem ismerték el egymást, de minden hasznothozó üzletet közösen kötöttek, és ezen az alapon a két „kormány” kifogástalan „diplomáciai viszonyt” tartott fenn. A Viharos út nagy állomása a Magyar Tanácsköztársaság. Vöröshadseregé. A közelmúltban bensőséges kis ünnepség keretében avatták fel a szolnoki egészségügyi szakiskola előtt felállított, a képen is látható szobrot, amely Simon Ferenc szolnoki művész alkotása. Ezzel a szoborral. Szabó t.ászló Famunkás emlékműve után újabb szép művel gazdagodott Szolnoknak ez a városrésze. nek főparancsnokságán Münnich Ferenc a politikai megbízott. A bukás után a fordulatok és emlékek átívelnek a bécsi emigrációhoz, a Kárpát-Ukraj- nában végzett illegális munkához, majd a berlini letartóztatáshoz. — Innen Moszkva az irány, és röviddel ezután a spanyol polgárháború felednetetlen harcterein tűnik fel Münnich Ferenc, nemzetközi brigádokban, spanyol hadosztályok élén, az utánpótlást szervezve, agitálva és visszavonulva. A francia internáló táborokból a szovjet kormány menti ki, de nincs megállás. Hitler megtámadja a Szovjetuniót és Münnich Ferenc Sztálingrádnál harcol. A háború hátralévő részén, a győzelmek éveiben a moszkvai rádió magyar adásának vezetője lesz. Végig a viharos úton: a békéért harcolt a háborúban, és a forradalom győzelméért a békében. Könv. ve a súlyos idők legnehezebb realitásaiban is anek- dótázó és könnyű anekdó- táiban is reális. Stílusában egyszerű színeket kever, egyénisége és törekvései ígv válnak világossá a történelmi háttér bonyolult kulisszái előtt A kor sűrű közegében, a politika fórumán vagy illegalitásban, vereségben és győzelemben, koncentrációs táborban vagy mikrofon előtt biztosan mozog, viszi magával társait Äs elvtársait. Tulajdonképpen innen írásának varázsa, a vonzás, amely nem hagyja nyugton az olvasót a könyv utolsó soráig. Nemcsak egy nagy élet színeit, hanem a kor dokumentumait is hitelesen vetíti a történelem vásznára. A gondolat, amelyet a szobor kifejez — a gondoskodás, a segítőkész, gyermek iránti szeretet — önmagában Is szép és nemesen emberi. Ez azonban még nem lenne elégséges a műalkotás művészi értékének minősítéséhez. Ehhez elengedhetetlen, hogy a gondolatot milyen formában, művészi eszközökÁrkagyín Rajkin a filmfelvevő kamera előtt Arkagyij Rajkin, a népszerű szovjet színész, két teljes estét betöltő filmben szerepel, amelynek felvételeit a leningrádi Miniatűr Színházban már megkezdték. Rajkin negyedszázada vezeti ezt a színházat. Vaszilij Katanyan moszkvai rendező a színház „moziportréját” szeretné elkészíteni, s bemutatni a Miniatűr Színházban folyó munkát, kezdve a próbáktól egészen a premierekig. Katanyan, aki Maja Pli- szeckaja balettáncosnőről készített hasonló dokumentumfilmet, elhatározta, hogy Rajkin külföldi — angliai, bulgáriai, magyar- országi, lengyelországi, romániai, csehszlovákiai — vendégszerepléseinek filmkockáit is felhasználja. kel jelenítette meg az alkotó. Simon Ferenc formarendszerének is alapgondolata az emberi test, az élet szépségének áhítata. Figurái a mű tartalmától függetlenül is ezt a hitvallást szugerálják. E műalkotás jó példája annak, hogy a művészetben a tartalom és a forma, az előbbi meghatározó volta mellett dialektikus kölcsönhatásban van egymással. A formarendszer nemcsak kifejezheti, hanem alakíthatja is a tartalmat, vagy mint ebben az esetben. a fogalmilag megragadhatatlan elemeit is kiemeli. hangsúlyozza. A tartalom és a forma Simon Ferenc szóban forgó művénél harmonikus egységben talált egymásra. A kőszobor zárt kompozíciója a kontúrok megbontatlan. összefoglaló vonala híven fejezik ki a gondolat, a két figura kapcsolatának egységét, fűtött érzelmi telítettséeét is. A szobor a nvuealom, szinte a pillanat állandóságának minteav emlékműszerű megörökítése. Mégsem válik azonban statikussá. A nőalak csípőben kissé elő- rehajló. a nvak vonalával is hanrsúlvozott mozdulata. a favermek hátra szorított vállai és kariai. mely- lvel minte°v mayában hordozza az első lénés lehetőségét és felkészülését erre a mozgásra, a kezek össze- kancsolása olvan ellenpontok. smelvek a zárt és nvuffodt kompozíciót is életszerű dinamikával töltik meg. Rideg Gábor (Foto: Nagy Zsolt) Olvasom, hogy megkezdődött a névjegy „másod- virágzása”. Minthogy nem tudom, mikor virágzott először, a múltról csak annyit szólhatok, amennyit hiányzó gyerekszobám mellett a névjegy funkciójáról megismertem. Jobbára könyvekből filmekről. Akkoriban így értesült arról az átlagember is, hogy lehet névjegyet cserélni, amikor úriemberek össze- ' ismerkednek. De akkor is, ha ugyanezek az úriemberek párbajra hívják ki egymást. Keresett a névjegytulajdonos valakit, de az nem volt odahaza. Mit tehetett? Elővette bőrtárcáját, belenyúlt, kivett belőGoethe weimari lakóháza építészeti egységet alkot a Goethe-múzeummal. Ott őrzik az emléktárgyaknak azt a kincsestárát, amely Goethe ténykedését demonstrálja. „Vendégségben a Frauenplanon” — szól egy program, — vasárnaponként ugyanis a költő weimari lakóházában gyűlnek össze Goethe barátai, hogy beszélgetéseken sok olyan tényre hívják fel a figyelmet, melyeket a nyilvánosság nem ismer. Az összejövetelek vendégeinek a Goethe Könyvtárban, — amelyet a látogatók egyébként csak a rácsokon át tekinthetnek meg. — bemutatják a bibliofil ritkaságokat is. Szakértők magyarázata mellett készül egy film Kirk Douglas elhatározta, hogy filmet készít arrtől, miként hódították meg a spanyolok az azték birodalmat. A film Spanyolországban játszódik, a franciák készítik Omar Sarif-fal a főszerepben. A film forgatását 5 évre tervezik. te egy névjegyet, és otthagyta maga helyett. Ez utóbbi szokást a pómép „eszmeileg” úgy vette át, hogy ha valaki nem illőt csinált, arra azt mondta: „Na ez is szépen otthagyta a névjegyét”. Lehetett névjegyet dugni az elegáns virágkosárba, melyet a primadonnának küldött az arszlán. Bizonyára máshová is lehetett dugni, de a nép egyszerű gyermeke lekfőbbként erről álmodott: Vajha, meg- csókólja-e valaha Zsizsi Cini szubrett az én névjegyemet is úgy, mint Dölyffy Gidáét, a dzsentry fiúét? Aztán ha mégis elvergődött egyetemre a póröú, lapozhatják fel a látogatók Goethe .művészi mappáit s bemutatják nekik az ásványgyűjtemény érdekes darabjait is. Kísérletekkel próbálhatják ki Goethe színtanulmányait, és a weimari udvari színház tökéletes modelljén magyarázzák el nekik a goethei színpadtechnikát. Megvilágítják Goethe vonzalmát a zenéhez és az antik művészethez. Goethe a természettudós, a levélíró, is témái az összejöveteleknek, amelyek a weimari klasszikus német irodalom más nagy emlékhelyeivel, a Schillei^házzal, és a parkban lévő Római Házzal is össze kapcsoltak. Vígjáték a francia forradalomból Danny Robin francia színésznő játssza a főszerepet a „Ne veszítsétek el a fejeteket” e. vígjátékban, amelyet Angliában mutatnak be Gerald Thomas rendezésében. A színdarab a francia forradalom idején játszódik. inkább koplalt egy hétig meg nem járt villamoson} csak hogy összespóroljon annyi pénzt, amennyiből mondjuk kétszáz darab névjegyet nyomathatott magának. Külöriösen a jogi fakultás diákjai epekedtek ezért, hogy azon a finom fehér kartonpapírlapocskán nyomtatásban is megpillanthassák nevüket: Csősz Péter joghallgató. Emlékszem, mikor újonckorunkban — még civilruhában — az első ebédosztásra sorakoztunk, az öreg- katona szakácsok már akkor éreztették velünk különleges katonai, társadalmi helyzetüket Akiknek a képe tetszett — vagy nem tetszett —, azokra ráparancsoltak, mikor a csajkát odatartották a kondérhoz. — Édes baj társ, ugassa meg ezt a csontot izibe! Aki feltalálta magát, lelkesen ugatott Aki fanyar képet vágott a dologhoz, azzal bővebben foglalkoztak. — Ez magának ugatás? Figyelje meg a tizedes urat! — hivatkoztak egjunásra —, legalább úgy kell, ahogy ő tudja. Volt népünnepély. Bele kellett törődni a kitolásokba, Egyik karpaszományos mérgesen szorította össze a száját, mikor őrá is kiosztották. — Morogja meg ezt a cubákoti... Mi az, talán nem tetszik? — Nem! — Neeem? — hüledezett a főszakács, és fehér köté- nyea csípőjére tette a kezét — Mi a maga foglalkozása civilben? — Ez! — rántott ki egy névjegyet a belső zsebéből a karpaszományos, és szinte diadalittasan várta a hatást. Hogy tudniillik} megrökönyödik majd a főszakács az újonc nagy „társadalmi rangjától”. A tizedes — a szakácsok közt legtöbb volt a tizedes — nagynehezen kibetű2te. — Joghallgató! Aj maga joghallgató, édes baj- társam? Na akkor biztosan jól tud hallgatni — röhögött, és elismerést várva pillantgatott körük Lám- csak, milyen szellemes volt! — Akkor hallgasson ide. Látja amoda azt a nyárfát? — mutatott másfél-kétszáz méterre levő, magános fára. — Felmászik rá, érti? Tíz méter magasra, érti? Tud tízig számolni} ugye, joghallgató úr?.~ Futás! Értettem? Futás! A karpaszományos dühtől sápadtan állt, reszketett a felindulástól... De engedelmeskedett. Futott — Vissza! További parancsom: mikor felmászott onnan kiabálja ide vissza} hogy — nézzük csak a névjegyét—: Dobrai Imre joghallgató, alázatosai» jelentkezem. Alázatosan kérek engedélyt nótára. Érti? De ordítsa, mert kiveszem a szívét, édes joghallgató baitárs! Futás! Szóval alapos tortúrán ment át az újonc már az első nap. Gondolom, ha megúszta a háborút, és ma olvas a névjegyek „másod- virágzásáról”, kirázza egy kicsit a hideg. Egyébként ártatlan jószág az a kis karton, Semmi arisztokratikus nincs abban, ha ünnepies helyzetekben, kellemes ismerkedés alkalmával, egy névjegyet is ad az ember emlékeztetőnek, hiszen bemutatkozáskor úgyse értik egymás nevét az emberek; Lehet rá üdvözlő sorokat róni, rövid gyors üzeneteket. Csak arra ügyeljen a névjegytulajdonos, hogy ne rangjának, társadalmi helyzetének fitogtatására használja. Mint valami XX. századi „kutyabőrt”. Ojoncbevonuiáskor egyébként ma sem javasoljuk névjegy felmutatását —■ katonás jelentkezés helyett. Táti» htrte K. L MÜVEK—ALKOTÓK ■ r Simon Ferenc: Ápolónő gyermekkel A weimari Frauenplanon lévő Goethe-ház dolgozó- szobája A Geothe Wcintarhan (Panorama DDR) Öt évig
