Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-01 / 1. szám

fiíáii proletárjai* egyesültetek / SZOLNOK MEGYEI \ I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LABA 0 XVIII. évfolyam, 1. szám. Mtm M Mtiér 1967. január 1., vasárnap. Az új esztendőre Irtat Darvas József M egint eltelt egy év, — s eljött egy új: az 1967-es. Mit hoz vajon? Nem tudjuk. A sor­sot, — mert, ha szavunk van rá, mégis van ilyen —, nem vagyunk képesek tel­jesen a magunk szándéka, akarata szerint formálni- alakítani. Azt hiszem, sose lesz képes erre az em­ber. Az viszont igaz: az emberiség egyre nagyobb tudatossággal él és tervezi a jövendőt. Filozófusok vi­tatják, hogy az őstörténet kezdetétől máig, boldogabb lett-e a földön az ember? Vannak, akik azt mond­ják: semmivel nem lett boldogabb, mert az élet. — ha messze magasabb fokon is. — de mindig újrater­meli az ellentmondásokat, a diszharmóniát. Akik ezt vallják, azoknak — úgyhi­szem — nincsen igazuk. Boldogabb lett az ember? Annyiban, szerintem, fel­tétlenül, hogv végletes el­lentmondásokat ki tudott küszöbölni, elbírhatatlan végleteket fel tudott ol­dani. — vagy legalábbis megtalálta ezek feloldásá­nak a kulcsát. És egyre előre halad ezen az úton. Hazudnánk, ha azt mon­danánk. hogy a szocialista társadalmi rendszer már tökéletes. De, ha erős és jogos remény él bennünk, hogy az emberiség életéből ki lehet iktatni, mint el­kerülhetetlen végzetet, a háborút: akkor ez minde­nekelőtt a szocialista vi­lágrendszer létének kö­szönhető. Annak, hogy lét­rejött a világ igen jelen­tős részén egy olyan tár­sadalmi rendszer, amelynek nem csak nem érdeke a háború, hanem ezzel ellen­kezőleg: a létéből ered, hogy szervezze az egész vi­lágon, azokat az erőket, amelyek békét akarnak. S ez óriási dolog. Talán a legnagyobb, amit az embe­riségért ma tenni lehet, — hiszen egy új háborúval az emberi lét vagy nem­lét kérdése forogna koc­kán S a szocialista világ egyáltalán nem a saját gyengesége miatt ellensége a háborúnak. Épnen elég bizonyíték van rá: hadi felkészültségben nem ma­radunk el — legalábbis: nem maradunk el! — az imperialistáktól. De a mi rendszerünk az emberért, az emberi harmónia meg­teremtéséért van s ellenzi, meg akarja akadályozni a legtömegesebb szörnyűsé­gek szülőjét, a háborút! De menjünk tovább! A háború mellett az em­beriség másik legfőbb ve­szedelme: a nyomor. — Az „intézményesített” éhség. Sajnos, sokan nem tudják, hogy az emberiség közel kétharmad része ma is éhezik, — vagy legalábbis erősen a létminimum alatt él. Igaz az. hogy egyes leg. fejlettebb kapitalista or­szágokban még magasabb az életszínvonal, mint a szocialista országokban? Igaz. De ez az igazságnak csak az egyik fele — és sok ember tudatában ez is el torzítottan jelentkezik. Mert ehhez hozzá kell ten­ni: a szocializmus nem a leggazdagabb országokban, hanem a fejletlenebbekben valósult meg eddig. De ott megszüntette a nyo­mort, a végletes társadalmi igazságtalanságokat. S a fejlődésben, az élet minden területén olvan tempót ért él, ami túlhaladja a leg­fejlettebb országok ütemét. És ezek a legfejlettebb or­szágok? Vajon nem azért lettek, lehettek gazdagok, mert százmilliók, a világ más részein, gyarmati nyo­mor-sorsban mindent ne­kik kényszerültek áldozni? S most, ezekben a fejlett országokban, elsősorban nem azért képesek a dol­gozó osztályok több szociá­lis vívmányt kiküzdeni, mert — erős hátvédként — léteznek a szocialista or­szágok? És a gyarmati sorsból felszabadult vagy felszabaduló országok, — miközben a szabadságuk kivívásához is a szocialista országoktól kapták, kapják a legtöbb segítséget, — a nyomor megszüntetésére nem a szocialista, vagy legalábbis „nem kapitalis­ta” utat választják sorra?... Lehetne kérdezni még tovább. Ahány kérdés: annyi állítás a magunk igaza mellett. S annak az igaza mellett, hogy az em­beriség sorsa. — ha nem is megtorpanások nélkül, — de megy előre. A világ ilyen nagy ösz- szefüggéseiben mi is lehet a mi dolgunk az új esz­tendőben ? Végezni — az eddiginél még jobban végezni —, ami a történelemtől ránk bízatott: folytatni, teljes erővel a szocialista Ma­gyarország felépítést t. Nemrégiben zajlott le az ország életének nagy ese­ménye: az MSZMP IX. kongresszusa. És a napok­ban került nyilvánosságra a Minisztertanács határoza­ta az 1967-es év néogazda- sági feladatairól. Ebben a két dokumentumban: a IX. kongresszus határoza­taiban és a Minisztertanács határozatában benne van az új esztendő programja. Ha ezt a programot ered­ményesen, jól végrehajt­juk, akkor jórészben fele­lünk arra a kérdésre is, hogy mit hoz az új eszten­dő. Történhetnek, persze a világban váratlan, kiszá­míthatatlan fordulatok. — de mindent meg kell ten­nünk, hogy alapvetően a mi terveink határozzák meg a jövendőt. Mi a terveinkkel, a prog­ramunkkal s ezek végre­hajtásával elsősorban a mi népünknek — önmagunk­nak — tartozunk felelős­séggel. De azért annak is a tudatában kell lennünk, hogy a mai világban egy szűk helvre korlátozott, lo­kális felelősség nem léte­zik. Részei vagyunk a nagy- egésznek — s ahogyan ránk is visszahat, hogy másutt mi történik, az is hat a nagv egészre, hogy nálunk mi hogyan halad előre? Igaz, kis ország vagyunk, — ám egy kis ország sorsa is számít a nagy egyenlet­ben, amit a világ sorsa je­lent, Sőt, néha sokkal többet számíthat, mint ami a nagyságával egyenes arány­ban van. Példa erre Viet­nam sorsa. Vietnam is vi­szonylag kis ország, — de az. hogy mi történik Viet­namban, s az, hogy 1967- ben mi fog történni Viet­namban, nagyban befolyá­solja az egész világ sorsát, jövőjét. A mi jövőnket ts. A testvéri szolidaritás ter­mészetes érzésén túl. ezért is kell 1967-ben. erőnkhöz képest segíteni, hogy a bé­(Folytatás a 2. oldalon) Megtörtént az új MAV-rendelőintézet műszaki átadása Á jól végzett munka öröme — 25 000 forint értékű Szolnokon, a Zagyva part­ján épül az Alföld egyik legkorszerűbb egészségügyi intézménye, a 300 ágyas MAV-kórház és rendelőin­tézet A kivitelező Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat az év utolsó nap­jaiban adta át műszakilag a nagy épülettömb rendelő­intézeti szárnyát. A nyolc­millió forintba beruházás­Megint kitelt az eszten­dőnek. Az év utolsó napján rendszerint úgy emléke­zünk vissza az elmúlt idő­re, hogy nehéz volt, de si­keres. Hiszen keményen megdolgoztunk megint. Ám az erőfeszítések ellenére sem mindig és minden vál­lalat felett volt „felhőtlen az égbolt”. A mennyiségi teljesítés­sel különösebb gond nem lesz, egyes cikkekből mu­tatkozik ugyan némi le­maradás, oe arra külön büszkék Martfűn, /hogy a IX. pártkongresszus tiszte­letére vállait négyszázezer pár tornacipőt — terven felül — sikerült jól, ide­jében elkészíteni. Annál több kritikát kap­tak a minőségi célkitűzés­től való elmaradás miatt. Év elején úgy tervezték, hogy a Tisza Cipőgyár ter­mékeinek 92,9 százaléka első osztályú lesz. A mi­nőségi mutató azonban csak 92-nek ígérkezik. Ter­mészetesen nem magyará­zat, de sok volt a gond az anyagok minőségével, né­hány fontos cikk — így például a vulkanizált gu- mitaloas ciüők — formái pedig annyira elavultak, hogy minősógiavulásra a jövőben is csak teljes for- mafelúiítás esetén lehet számítani. Különös, hosv 1968-ban szánté megduolözódott az elvándorlás a Tisza Cipő­gyárból. Ebben az évben több mint nvoleszáz mun­kás mondott fel, Vaev kérr te áthelyezését Martfűn. Helvébe mintegy ezer olvan új dolgozó került, akiknek nagvrésze eddig levfeliehb csak hallott a cínőgvártácrói a nagyüze­mi munkáról. A mai tech­nológia még a segédmun­kához is kíván némi be- gvakorlottaégnt. szakértel­met — így eztán az úiak munkába állása is rrv'nő- ‘•ée-e-tá tényezőként fog­ható fel. A gondok. nroh’émák mellett azonbap mégis pro'lméoves volt az idei év a T'caa einőgvárieknak. A vállalat, novemberben tél­iesítetté alnnrentabiUtását és ri^fimhorj munka iuk ere*Sménvessége már a tav>biotmrerg«éget növeli. f?gv nyilatkoznak a szak­emberek. hogy legalább M nani nveroséffréctase- dést kan a több mint öt­ezer dolgozó-ér — Mindenfaita vasúti iárm”yet kiiavftott,tnk amit számunkra előírtak sál épült rendelőintézetben tiMpnyvJc szakorvos szá­mára biztosították a gyógyí­tó munka korszerű felté­teleit. A most átadott épü­letrészben koratavasszal kezdik meg a betegek gyó­gyítását. A MÁY-kórház műszaki átadására a ter­vek szerint az 1967. évi va­sutasnapon kerül sor. — mondta Szekeres Ernő, a szolnoki járműjavító fő­mérnöke. A járműjavítóban tehát az év utolsó napja felhőt­len lenne? Így is mond­hatnánk. Hiszen a kollek­tíva idea jó munkájáért kb két hót fizetésnek megfe­lelő nyereségrészesedésre számíthat. — Milyenek a kilátások 1967-re? — Jövőre több személy és vasúti kocsit, valamint n'íozdonyt kell javítani Szolnokon. Az ideinél na­gyobb termelékenységgel kell dolgoznunk, ha a fel­adatot teljesíteni akarjuk. Ehhez megfelelő anyag áll rendelkezésünkre, meg­vannak technikai eszkö­zeink, műszaki feltétele­ink. Csak... — Csak? — Csak egyen kellene változtatni, hogy jobban menjen a munka. S ez nem rajtunk áll. A megrende­lőnk — a MÁV — nem szállítja ütemesen a javí­tásra váró járműveket. A napi 14 teherkocsi helyett hol 5, hol 25 vasúti kocsi jön az üzembe. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány ren­delkezéseinek megfelelően 1967. március 19-ére ki­tűzte az országgyűlési kép­viselők és a tanácstagok általános választását. Az Elnöki Tanács meg­határozta az országgyűlési választókerületek számát, területét, székhelyét; ennek megfelelően 349 országgyű­lési képviselő megválasz­A kormányrendelet intéz­kedik a választók névjegy­zékének összeállításáról és a választókerületek kiala­kításáról, majd a továb­biakban a választási szer­vekkel foglalkozik. A választásokat társadal­jutalom A KISZ szolnoki járási bizottsága december 30-án tartotta az 1966. évi utolsó kibővített ülését, amelyen a KISZ-alapszervezetek és a járási KISZ-bizottság munkáját értékelték, vala­mint megvitatták az 1967. évi feladatokat. Ez alkalommal több ki­válóan dolgozó alapszerve­zet és KISZ-titkár, illetve — Kívánságuk 1967-re? — Szeretnénk tervszerű­en, ütemesen dolgozni, ☆ A karcagi Általános Sze­relő Ktsz elnöke csak jót tudott mondatni. Tavalyi forint tervüket — 31,2 mil­lió — az év végéig körül­belül 34 millió forintra tel­jesítik. A megrendeléseknek minden esetben eleget tet­tek. Határidőre mindig pontosan teljesítették köz­vetett, export feladataikat. Az Óbudai Hajógyár ré­szére még akkor is szállí­tották a különböző hajótí­pusok elektromos vezérlő- berendezéseit, ha a hajó­gyár jelentősen előrehozta a határidőket. Ezért most az év végén az Óbudai Hajógyár táviratban kö­szönte meg a szövetkezet­nek nagyszerű közreműkö­dését. A tervek teljesítésével párhuzamosan a szövetke­zet legfontosabb mutatóit is — termelékenység, ön­költség — következetesen és rendszeresen teljesítette. — bj — tására kerül sor. Meghatá­rozta az Elnöki Tanács a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsi választókerületek számát is. Az Elnöki Tanácsnak ezek a határozatai a Ma­gyar Közlöny január 2-i számában jelennek meg, a hivatalos lapnak ugyanez a száma tartalmazza a vá­lasztások lebonyolításáról szóló kormányrendeletet is. mi jellegű különböző vá­lasztási szervek: választási elnökségek, választókerületi bizottságok és szavazatsze­dő bizottságok bonyolítják le, Az országos választás: elnökség 1967. január 23-án vezetőségi . tag kapott ju­talmat, A nagykörűi fóid- művesszövetkezet KISZ- alapszervezete televíziót, a tiszaföldvári Lenin Tsz kiszesei tangóharmonikát, a szolnoki Lenin Tsz-be- liek rádiót, a tiszaföld\ ári gimnázium és a Szabad Nép Tsz, valamint a Héki Állami Gazdaság alcsiszige- ti üzemegységének alap­szervezete sportfelszerelést kapott. Az alapszervezetek­nek, illetve személyeknek adott — főleg tárgyjutalom — összege mintegy 25 ezer forint. A megjutalmazottak az ISZM követelményeinek sikeres teljesítésében, vala­mint a Magyar Ifjúság és a Szolnok megyei Fiatalok című újság terjesztésében tűntek ki. E lapok propa­gálásában, terjesztésében az első helyet szerezte meg a megyében a szolnoki járás. Tartós enyheségg el kezdődik az tij észtén ilS is A februárok sok évi kö­zéphőmérsékleti átlaga plusz 1 fok, s az 1966. évi 7.1 fokot produkált. A múlt februárt méltán nevezhet­jük az utóbbi évszázadok téli meleg-rekorderének. A nyár rosszul vizsgá­zott: sok volt a csapadék, kevés a napfény. A rendkívül meleg és szép idő október 27-ig tar­tott, s a növények jórésze másodszor, illetve har­madszor virágzott ki. A november és a december általában enyhe jellegű volt és csapadékos. Az időjárás 1966. évi csapa­dékmérlege kereken 20 százalékkal haladta túl a sok évi átlagot. Az óév utolsó napjainak enyhe időjárása valószínű­leg január első felére is átterjed. alakul meg, tagjait a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége je­löli ki. Az országos válasz­tási elnökség az ország egész területén őrködik a választások törvénvességén. irányítja a helyi vá­lasztási elnökségek és az országgyűlési választókerü­leti bizottságok munkáját. Elfogadja és nyilvántartja az országgyűlési képviselő­jelölteket. közhírré teszi a választás országos eredmé­nyét. Ugyancsak január 23-án alakulnak meg a főváros­ban. valamennyi megyében, megyei jogú városban, já­rásban. járási jogú város­ban, városi (fővárosi) ke­rületben és községben a választási elnökségek. Ezek tagiáit a Hazafias Népfront helyi bizottságai jelölik ki. (Folytatás a 3. oldala Sikeres évzáró Ba a minőség is ilyen lenne ... — A vasúti járművek kijavítva — Köszönő távirat Óbudáról Az Elnöki Tanács március 19-ére kitűzte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását Kormányrendelet az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom