Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-18 / 298. szám
Vitáq proletárjai, egyesüljelek ! SZOLNOK MEGYEI XVII. évfolyam, 298. szám. Ara 80 fillér 1966. dec. 18., vasárnap. Belépőjegy a holnapba J övőnkről szólva, a IX. pártkongresszuson elhangzott beszámoló és a határozat egyUtt s egyszerre említi a gazdasági építőmunka feladatait, és az életszínvonal emelését Ez természetes, hiszen a kettő elválaszthatatlanul összefügg. A fejlődés tovább ível. a követelmények megújulnak, tennivalóink változnak, a fogyasztással, az' életszínvonallal kapcsolatos igényeink is növekednek. De egy valami nem változik: bz a magától értetődő, egyszerű igazság, hogy csak azt oszthatjuk el, amit megtermeltünk. A mögöttünk hagyott évek, amelyekről a kongresszus számadást készített, szántén ezzel a fő tanulsággal zárultak. Számottevő eredményeket értünk el az országépítésben és az életszínvonal emelésében egyaránt. Ha ma jobban táplálkozhatunk, szebben ruházkodhatunk, több Jut kulturális kiadásokra, és kényelmünket szolgáló cikkekre, ez annak köszönhető, hogy munkánkkal előteremtettük ennek a gyarapodásnak forrásait. Például a párt világosan megmagyarázta, hogy a növekvő jólét döntő előfeltétele a munka termelékenységének növekedése. Az elmúlt tíz év átlagában több, mint 60 százalékkal növeltük a munka termelékenységét. Ma ebből telik bővebb áru- választékra, ebből épülnek és szépülnek tovább városaink és falvaink. ebből sokasodik • mezőgazdasági termelést megkönnyítő géppark, ebből épülnek új iskolai tantermek, E z a tapasztalat segített jóra változtatni azt a meddő szemléletmódot. hogy sokan felülről várták a népről való gondoskodást. Mintha mindazokat a javakat, amelyekre életünk fenntartásához és gazdagításához szükségünk van, külső erők volnának hivatottak előteremteni. A párt az évek folyamán sikerrel változtatta meg ezt a helytelen szemléletet Annak megértése, hogy csak azt fogyaszthatjuk el, amit a nép maga előteremt, a politika ábécéje. A IX. pártkongresszus új, lelkesítő programot adott népünknek. Ennek a programnak végső összegezése: az életszínvonal további emelése, a dolgozók élet- körülményeinek további javítása, az emberek szükségleteinek jobb kielégítése. A IX. kongresszus természetesen megjelölte azoknak az anyagi eszközöknek forrásait is, amelyek e kiterjedt gondoskodásnak, és általában az életszínvonal emelésének fedezetét adják. Ahhoz, hogy ezeket az intézkedéseket valóra válthassuk, hiánytalanul meg kell valósítanunk a harmadik ötéves tervben előírt gazdasági feladatokat Így a nemzeti jövedelemnek 19—21 százalékkal kell emelkednie, az ipari terhelésnek 32—36 százalékkal, a mezőgazdasági termelésnek 13—15 százalékkal kell növekednie. További erőfeszítéseket szükséges tennünk a munka termelékenységének emelésére Is. hogy az elért többtermelésnek mintegy 80 százalékát a termelékenység növekedéséből fedezhessük. Az életszínvonal emelésének programja csakis ezzel együtt teljes: terv, ínunka, életszínvonal — egymástól el nem választható egységet alkotnak. A kongresszus arra is rámutatott, hogy az életszínvonal emelését megalapozó és elősegítő feladatok nem egyszerű mennyiségi. követelményekből állnak. A népgazdaság fejlődésének, és ennek alapján az életszínvonal növelésének üteme elsősorban nem a termelés mennyiségi növelésétől függ — állapította meg a kongresszusi beszámoló —, hanem attól, hogy mennyire sikerül olcsóbban, kevesebb anyaggal és munkával olyan termékeket gyártani és termelni, amelyek külföldön és belföldön egyaránt keresettek. Másrészt attól is függ, hogyan fokozhatjuk gazdasági tevékenységünk hatásfokát, jobban kihasználva erőforrásainkat, a rendelkezésünkre álló eszközöket. Ezt a forrást csak a dolgozó emberek közös, odaadó erőfeszítése tárhatja fel, úgy, hogy mindenki töri a fejét és minden követ megmozgat a maga munka- területén az olcsóbb, a gazdaságosabb termelés előmozdításáért A cél: a szocialista gazdaságban rejlő hatalmas lehetőségek jobb kihasználása. Ennek fő eszköze a gazdasági mechanizmus reformia lesz, amely ebben az irányban mozgósítja mindenki érdekeltségét A gazdaságirányítás új rendszerében mindenki számára világos és megfogható lesz annak az elvnek gyakorlati érvényesülése, hogy aki többét és jobban dolgozik, többet is kap a társadalomtól. Teljesebben megvalósul az, amit a dolgozók közvéleménye a kongresszustól is kifejezetten kívánt: a munkabér, az osztalék és a jutalom jobban kötődjék a végzett munkához, a nyújtott teljesítményhez. A kongresszus ennek a közóhajnak megfelelően elhatározta, hogy a jövőben a magasabb személyes teljesítmények alapján kell növelni a dolgozók reálbérét, úgy, hogy jobban érvényesüljön a munka szerinti elosztás elve, a társadalmi, és az egyéni érdek szoros egységbe fonódjon össze. Ez óriási lendítő erő lesz az élet- színvonal emelését megalapozó gazdasági munkánk további fejlesztése során, mert ha valami manapság bosszantja a szorgalmas, odaadóan dolgozó embereket, az mindenekelőtt az úgynevezett egyenlősdi, amikor a lelkiismeretes és becsületes dolgozót a Jövedelem elosztásánál nem ritkán egy kalap alá veszik a lógósokkal, Immel-ámmal dolgozókkal, azokkal, akik a maguk személyes érdekelt folyton a közösség érdekel és boldogulása fölé helyezik. A dolgozó ember akkor érzi magát jól, ha boldogulása tőle magától függ, és a valóságban érvényesül a „ki mint vet, úgy arat” elve így alakul ez egész társadalmunk viszonvlatában. Ez a tudat adja országunk dolgos népének egészséges, jó közérzetét Az 1967. évi népgazdasági terv főbb előirányzatai A KORMÁNY TÁJÉKOZTATASI HIVATALA KÖZLI: A MINISZTERTANÁCS — AZ EZ ÉVI MUNKA TAPASZTALATAIT ÉS VARHATÓ eredményeit figyelembe VÉVE — MEGTÁRGYALTA ÉS JÓVÁHAGYTA AZ 196T. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERVET. 1966-ban a népgazdaság eredményesen fejlődött, érvényre jutottak a gazdálkodásban az MSZMP Központi Bizottságának 1964. decemberi és 1965. decemberi határozatai. A munkás- osztály, a parasztság és az értelmiség odaadó, szorgalmas munkájának eredményeként a fejlődés több területen gyorsabb volt a tervezettnél, az idei terv egyes fontos előirányzatait kedvezően túlteljesítik. Az ipari termelés emelkedése 1966-ban valamelyest meghaladta a tervezettet. az előzetes adatok szerint a tavalyinál 6—6.5 százalékka] magasabb. Az átlagosnál gyorsabban nőtt a vegyipar, a gépipar és az építőanyagipar termelése. Javult az összhang a termelés és a szükségletek között: az ipar túlteljesíti mind a bel-, mind a külkereskedelem részére történő áruátadási tervét. Több termékből azonban a nagyobb termelés ellenére sem lehetett teljesen kielégíteni a lakosság igényeit és az export konkrét szügségle- teit Az idén tovább javult a gazdálkodási és a munka- fegyelem. A létszám növekedése az iparban a tervezettnél kisebb volt, a termelés növekedésének körülbelül 80 százaléka a termelékenység emelkedéséből származik. A munkások és az alkalmazottak egy munkanapjára jutó termelés a tavalyihoz képest 5 százalékkal emelkedik. Az iparban az egy dolgozóra jutó átlagkereset 3,3 százalékkal nő. Az előző évieknél valamelyest nagyobb mértékben csökkent a költségszint Kedvezőek a mezőgazdaság eredményei: a termelés 5—6 százalékkal haladja meg a tavalyit. A tervezettnél magasabb volt a kenyérgabona, a burgonya, a cukorrépa és a kukorica átlagtermése és ez részben pótolja a tavaszi ár- és belvizek sújtotta vetések kiesett termését. Az idén is sikerült saját termésből fedezni pz ország kenyérgabona szükségletét A tavalyinál lényegesen több és jobb gyümölcs és zöldség termett. Ennek eredményeként javult a lakosság ellátása, s az idény- cikkek ára mintegy 10 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság az Idén 6 500 traktort. 8 500 pótkocsit, 1 680 gabonakombájnt és 1 millió 700 ezer tonna műtrágyát kapott 21 ezer 400 hóiddal nőtt az öntözött terület. Az építőipar termelése körülbelül 5—6 százalékkal haladja meg a tervezettet, s tellesftménve a múlt évihez kénest 8—9 százalékkal nőtt. Az építőiparban a munka termelékenysége a számítottnál nagyobb mértékben, átlagosan 8 százalékkal emelkedik. A közlekedés 1966-ban kielégítette a népgazdaság megnövekedett szállítási igényeit. A fejlesztés és a javuló szervezés eredményeként nem volt fennakadás az áruszállításban. A beruházásokra ez évben körülbelül 47 milliárd forintot fordítottak, ez 6—7 százalékkal több a tavalyinál. Nagyobbrészt a terv előírásainak megfelelően megtörtént a legfontosabb létesítmények üzembe helyezése. Elkészült — többek, között — a pécsi hőerőmű 50 MW teljesítményű IV. sz. gépegysége, az évi 1 millió köbméter kapacitású hajdú- szoboszlói földgázüzem, a szombathelyi forgácslapüzem. a pápai kenyérgyár, a siófoki Európa szálló, a csepeli és a tatabányai áruház. Több, ez évi üzem behelyezésre tervezett beruházás befejezése azonban áthúzódik a következő esztendőre. További erőfeszítések szükségesek a beruházások kivitelezésének meggyorsítására és a gazdasági hatékonyság javítására. A tervezettnél nagyobb m^rtéVhen emelkedett a reálbér és a lakosság reáljövedelme. A reálbér az előirányzott 1,4 százalék helyett 2-3 százalékkal, a reál- jövedelem pedig a tervbe vett 3,7 százalék helyett mintegy 5 százalékkal nő 1966-ban. A, februári ár- és bérintézkedések következtében egyes kategóriák — nagyrészt az alacsonyabb fizetésűek — jövedelme az átlagosnál gyorsabban emelkedett, másoké stagnál, egyes rétegeké csökkent. Családi pótlékra 1 milliárd nyugdíjakra ugyancsak 1 milliárd forinttal többet fizettek ki mint az előző évben. A számítottnál nagyobb a kiskereskedelmi forgalom, különösen megnőtt a kereslet az olyan áruk iránt, amelyeknek az árát leszállították. Jelentősen bővült a külkereskedelem forgalma, s eközben a tervnek megfelelően az export nagyobb mértékben nőtt, mint az import. A termékek export- képessége egészében növekedett. de nem mindenütt kielégítő a javulás. 1966-ban 51 ezer lakás készült el, közülük 34 ezer magánerőből. 3870 óvodai hely, 500 általános iskolai és 230 középiskolai tanterem épült A kórházak és gyógyintézetek 1 500, a szociális intézetek 800 új ággyal gyarapodtak. Az orvosi körzetek száma 100-zal, a szakorvosi rendelőórák száma 1 250- nel nőtt Az 1967. évi népgazdasági terv főbb előirányzatai az alábbiakat tartalmazzák. Nemzeti jövedelem, beiuházások 1967-ben el kell érni, hogy a nemzeti jövedelem 3,5-—4 százalékkal emelkedjék. Ez lehetővé teszi, hogy a lakosság fogyasztása mintegy 3,5 százalékkal, ugyanakkor az állóalapok (termelési eszközök, lakóházak, oktatási, egészségügyi és hasonló célokat szolgáló épületek és felszerelések, közművek stb.) bővítésére fordított összeg mintegy 8—10 százalékkal nőjön az ez évihez képest. A beruházások jövő évi előirányzata 48,5—49,5 milliárd forint, az idei várható teljesítésnél 6—7 százalékkal magasabb. A terv előírja a beruházási eszközök összpontosított felhasználását és elsősorban a már folyamatban levő legfontosabb beruházások befejezésére illetve folytatására biztosít fedezetet. 1967-ben — más létesítményekkel együtt — üzembe kell helyezni a Dunamenti Hőerőmű 150 MW-os gépegységét, a Forte gyár új film és fotópapír üzemét, a dunaújvárosi papírgyárat, a székesfehérvári hűtőházat, a budapesti 2. sz. házgyárat. 1967-ben az ideinél kevesebb beruházást kezdenek el, s ezek többségét is két éven belül be kell fejezni. Ipar A terv az ipari termelésnek az 1966. évihez viszonyított 4—6 százalékos növekedésével számol. E növekedés jelentős része a kapacitások bővítésével adódik. Az átlagosnál gyorsabban nő a villamosenergiai ipar, a vegyipar, a tanácsi és a szövetkezeti ipar, termelése; a szénbányászaté — az igényeknek megfelelően — csökken. Ä népgazdaság jövője 3C százalékkal több földgázt használ fel. mint az idén, s 7—8 százalékkal emelkedik a villamosenergia fogyasztás. Ezen belül az Ipar 6, a közlekedés 12, a lakosság 13 százalékkal több villa- mosenergiát fogyaszthat, mint 1966-ban. Az ipari termelés 1967. évi előirányzata magasabb, mint amennyivel a harmadik ötéves terv kidolgozásakor számoltak. Az iparnak exportra körülbelül 4 százalékkal, a belkereskedelem részére 5 —6 százalékkal, beruházási célokra pedig ugyancsak 5—6 százalékkal több terméket kell átadni, mint ebben az évben. Gépipari termékekből 5—6. építőanyagokból ugyancsak 5—6, vegyipari termékekből 9—10, könnyűipari cikkekből 6—7, élelmiszerekből pedig 2.5—3 százalékkal többet ad át az ipar a lakosság részére, mint 1966- ban. Az építőipar termelése 1966-hoz képest 6—7 százalékkal emelkedik; termelékenységiét 5—6 százalékkal kell növelnie. A terv a termelés és a szükségletek összhangjának további javítását tűzi ki célul. Előírja a termelés összetételének javítását, a korszerű, keresett cikkek arányának növelését, a műszaki színvonal emelését, a technológia korszerűsítését és a termékek minőségének további javítását A terv az iparban a termelékenység növekedésével, a költségszínt további csökkenésével számol. A termelés emelkedésének átlagosan mintegy 80 százalékát a termelékenység növelésével kell elérni. Továbbra is szigorú takarékosságra van szükség nemcsak a létszám, hanem a bér-, az anyag- és a pénzgazdálkodásban is. Mezőgazdaság A terv adatai szerint a mezőgazdaság termelésének értéke 1967-Den mintegy 2 —3 százalékkal lesz magasabb az ideinél. A mezőgazdasági előirányzatok teljesítése biztosítja az ország kenyér- gabonáját, a lakosság élelmiszerellátásának javítását és lehetővé teszi a mező- gazdasági termékek exportjának növelését. A terv gondoskodik a mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki feltételeinek további fejlesztéséről. A mezőgazdaság jövő évi* mintegy rf.v milliárd forint értékű beruházásain belül lehetővé válik a termelést kiszolgáló alap- és járulékos beruházások növelése. A többi között 30 ezer tehén és 58 ezer sertés elhelyezésére szolgáló új férőhelyet létesítenek. — A mezőgazdasági üzemek — sok máson kívül — 6200 traktort, 6000 pótkocsit, 1500 gabonakombájnt. 800 silőkombájnt, továbbá burgonya-, cukorrépa- és kukorica betakarító kombájnokat vásárolhatnak. E beruházások eredményeként az 1 katasztráli9 holdra jutó gépi munka az ideinél mintegy 9 százalékkal lesz több. A vegyipar termelésének növekedése lehetővé teszi, hogv a mezőgazdaság csaknem .20 százalékkal több műtrágyát ?s 6—7 százalékkal több növényvédőszert használhasson fel, mint 1966-ban. Jelentősen nő a nagyobb hatékonyságú növényvédőszerek aiánya. A felvásárlás a jövő évben — az előirányzat szerint — 3 százalékkal haladja meg az ideit, ' (Folytatás a 3. oldalon}
