Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-17 / 297. szám

1966. december 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Agrártudományi kon tér énei* a 111-ben Szépség és virtuozitás Szovjet kalonaegy titles Tiszasason A várakozást felülmúló élményben volt részük azoknak a tiszasasi embe­reknek, akik csütörtökön este befértek a pótszékek- kel, állóhelyek kiadásával is kicsinynek bizonyult művelődési otthonba. Ez al­kalommal tartotta búcsú­fellépését a megyében már több helyen bemutatkozott szovjet katonaegyüttes. Georgij Minajev őrnagy, az OSZSZK érdemes mű­vésze, az együttes vezetője olyan műsort biztosított, amit a televízió jóvoltából magas művészi produkciók­hoz szokott tiszasasi nézők is őszinte elismeréssel fo­gadtak. Műsorukon ének, zene és táncszámok váltot­ták egymást. Szovjet, ma­gyar és egyéb nemzietiségú szerzők magyarul és oro­szul előadott számainak mesteri tolmácsolása arról győzte meg a hallgatósá­got, hogy kiváló, s jól kép­zett énekeseket tömörítet­tek az együttesbe Mivel az emberek jórészo manapság a szemén keresz­tül szerzi élményeit — bi­zonyság erre a tv gyors térhódítása — nem csodál­ható, ha a frissességet, de­rűs életkedvet sugárzó tánckar aratta a legna­gyobb sikert. Bemutatkozá­sukból ítélve gazdag fan­táziájú koreográfusuk van. Kár, hogy kirobbanó, szi­laj táncuk szépsége teljes kibontakozásának bizonyos fokig gátat vetett a kis­méretű színpad. Zenekaruk kiváló tech­nikai felkészültségéről, a zenekari előadóművésze*: fejlett kultúrájáról adott tanúbizonvsáeot. A kismé­retű művelődési házban azonban — a zenekari árok hiánya is hozzájárult ehhez — kissé erősnek bizonyult Egészében a szépség és virtuozitás fémjelezte ezt a fellépést Reméljük, hogy jövőre ismét vendégül lát­hatjuk megvénkben ezt a művészegyüttest A harmadik ötéves terv mezőgazdasági céljait, a termelőszövetkezeti gazdál­kodás alakulását és fel­adatait ismertette dr. Di- mény Imre kandidátus, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja az agrártu­dományi országos konfe­rencián. ,,A mezőgazdaság felada­tai az MSZMP IX. _ kong­resszusa után” című elő­adása összegezte a mező- gazdaság szocialista átszer­vezésével, az 1960—1965-ös időszakban elért eredmé­nyeket, majd a pártkong­resszus tanácskozása tük­rében vázolta fel az 1960 végéig terjedő teendőket. Többek között szólt a földtulajdon és a földhasz­nálat korábbi nem kívána­tos elkülönüléséről: évente mintegy 250 millió forint földhaszonbért fizettek or­szágosan a termelőszövet­kezetek. Br. Dimény Imre utalt arra, hogy 1967 ben új földjog! törvény lép életbe. Könnyítenek a tsz- ek helyzetén az általános hitelrendezéssel is és az ösztönzőbb formájú állami támogatással is. A referátumot elemző vita követte. Jelenet orosz népitáncból „Emberi kapcsolatok a munkahelyen“ és más témák A művelődési ház munkájáról tárgyalt a Tisza Cipőgyár pártbizottsága Csütörtökön egyetlen napirend szerepelt a mart­fűi Tisza Cipőgyár üzemi pártbizottsága ülésének tervében. A választások ót i elsőízben összeült szerv a helyi művelődési ház m unkájáról tárgyalt Fodor Sándor a szakszervezeti bizottság titkárának előter­jesztése alapján. A martfűi viszonyokat jól ismerők előtt koránt­sem egyszerű ez a téma. A művelődés Martfűn évek óta vitatható — eredmé­nyekben, eseményekben egyaránt. Néhány évvel ezelőtt lapunk is szóvátet- te azokat az állapotokat, amelyek a martfűi műve­lődési ház életét jellemez­ték, s amelyek azóta éppen a helyi szervek sok erőfe­szítése eredményeként megváltoztak. 1965 óta ebben a műve­lődési házban — s főleg vezetésében — jelentős változások történtek. A művelődési irányelvek­nek meafe'e’ően itt is elő­térbe került pz emberek — a Tisza cioőgyári mun­kások — általános, politi­kai és szakmai műveltsé­gének fokozása, világnéze­tük, szemléletük változta­tása, fejlesztése. Most, az év utolsó hó­napjában a szakszervezeti művelődési ház számot adhatott arról: eredménye­sen tevékenykedett az is­meretterjesztésben. A martfűi munkások meg­szokták, measzere'ték a munkásakadémiák külön­böző formáit, s közei kétszáz dolgozó ebben az évben Is rend­szeres hallgatója volt e köröknek. A munkásakadémiák mel­lett ebben az évben szer­vezték meg először — és sikerrel — a vezetők rend­szeres képzését. A Tisza Cipőgvárban közel száz kö­zépkáder dolgozik, iránvit a termelés különböző posztiain. Nekik éppen nszibolő<«iai ooHtikai. köz- gazdasági kérdésekből álló továbbképzést vezettek be. A tanácskozáson arra is javaslat született, hoev e márciusban befejeződő tan- folvam után ..emberi kap­csoltok a munkahelyen” témában újabb tovább­képzést indítsanak a mű­velődési ház keretein be­lül. A pártbizottsági ülésen nagy elismeréssel szóltak a művelődési ház egyéb kezdeményezéseiről; az író-olvasó tatáikor- ' >-6b a különböző művészeti körök önálló estjeiről, a kiállí­tásokról, s a szakkörök munkájáról. Külön kis vi­ta alakult ki a szórakoz­tatásról nevezetesen a mű­velődési ház táncos ren­dezvényein tapasztaltaiéról. Az utóbbi időben nóhuny megdöbbentő esetet ta­pasztalt a táncos rendez­vényeken a helyi ható­ság, s emiatt adminisztratív in­tézkedéshez folyamodtak az illetékesek: a művelődési ház táncos rendezvényeit nem reggelig, hanem csak hajnali két óráig engedé­lyezték. Elgondolkoztató ez a dolog — szűrte le a megállapítást a pártbizott­ság, — hiszen néhány 've­rekedő, rendet,, mulatságot zavaró. más községből Martfűn szórakozó fiatal miatt helytelen a több mint ezer martfűi üeial lány. fiú. — letelepedni készülő jfíú szakmunkás — kedvét szegni, s őket a táncos összeiövpteleken va­ló szórakozástól megfosz­tani. vagyis szórakozásban túlságosan rendszabályoz- ni. .A vitában — amelyben nvolr pártbizottsági tag és meghívott mondta el véle­ményét — különösen a műszaki könwtár meg­alapítását sürgették sokan. — sóskúti — Modern technika Százéves szolgálati utasítások Az Integra-Domino, amelyet Mezőtúron szerdán üzembehelyeztek a vasútállomáson a váltókat is egy gombnyomásra átállítja, tehát feleslegessé váltak a váltókezelők. Másként ez nem is lehet. Ha a váltót nem kell kezelni, akkor kezelőre sincs szükség. Ez vitathatatlan. Azaz, hogy... A szolgálati utasításban azonban a váltókezelőnek a feladatai közé tartozik a szerelvény utolsó kocsijá­nak a megfigyelése is. Beérkezett-e az állomásba a zár féltés vagon, vagy sem. Ha a nyílt pályán szétsza­kad a szerelvény, az elmaradt kocsik nagy veszélyt, szerencsétlenséget jelentenek az utána következő sze­relvénynek. Hiába maradt munka nélkül a váltókezelő, az utasítás szerint nem lehet megszüntetni e státust, mert akkor ki figyeli meg az utolsó kocsit? Így tehát feladatuk marad a figyelőszolgálat. Havi ezerötszázért. Három embernél havi négyezerötszázat, egy évben pedig 54 ezer forint bértöbbletet jelent az elavult utasítás, amely figyelmen kívül hagyja, hogy egyes helyeken a legkorszerűbbekre cserélik fel az öt­venéves biztosító berendezéseket. Csupán változtatni kellene az utasításon, a zár­fékező távbeszélőn jelentse, hogy beérkezett az állo­másba. Nem lehet. Az utasítás, az utasítás. Sajnos egyesek — akikre tartozna — el sem tudják képzelni, milyen groteszkül hat az állomás vérkeringését auto­matikusan mozgató egynégyzetméteres csodálni való, modern vezérlőpulton a szolgálati utasítások százéves reformra váró gyűjteménye. Kasiéhjkö a udvaron Van úgy, hog*- az elron­tás nagyobb öröm a meg­építésnél. Amikor az elnök kikocsizott Dobogóhát mel­lé a Hármashatárra, meg­állt az emberek előtt. Az épületre mutatott. — Ezt bontsák le. Még a romjából, az írmagjából se maradjon! Öreg Cice János, a szö­vetkezet építője meglepet­ten nézett fel. Nem szok­ta ilyen indulatosnak látni az elnököt. — No, de megharagudott az elnök elvtárs. — Hosszú történet ez Já­nos bácsi — gondolkozott el az elnök. Hosszú, külö­nös eset — higgadt le egy kissé. Hajnali négy órakor fúj­ták mindig az ébresztőt. A hosszú ökörszarv dudát fél­óráig fújta Pádár József első béres. Negyvenöt csa­ládnak szólt. Aztán percek alatt kiürült a Dobogóhát. A cselédség kivonult a ha­tárba. s maid csak estére jön haza. Páran maradtak csupán a majorban. Szabó Jóska a hátaslovakat nyer- gelte, hogy ne ficánkolja­nak. mire a nagyságos asz- szonyék kilovagolnak a pá­lyára. Szabó az uraság so­főrje is. Nagy az uradalom. Tiszabura, Tiszagyenda, Kunhegyes színe-java mind az övé. Bérezi István nagy­ságos úré. A többi falu a családé, a rokonságé, mind itt a Tisza mentén. Az úr nem sokat törődik vele. Ott az intéző. Az in­téző is nagy úr, már major van elnevezve róla, Intéző tanya. Kovács intéző benn lakik Kunhegyesen, de itt kinn is van rezidenciája. Az Intéző tanyán sok épü­let van. Cselédházak, gaz­dasági épületek, az intéző lakása. Mind Kiliánék épí­tették. Kilián Gusztáv kő­műves. Príma jó kőműves ember. Csak azért tűrik meg. Sokáig hánykolódott Sokára felejtették el neki az urak tizenkilencet. Az öreg soha. — Idefigyeljetek — Inti közelebb a két napszámost —, nem sokáig lakják már ezt az urak. Az oroszok nagyon nyomulnak. Legényemberek a nap­számosok. Gyuszi, a saját gyereke, meg a kukás Nagy Ferenc legnagyobb fia. Pista. — Ne ijedjetek meg sen­kitől. Az istentől se fél­jetek — morog az öreg. Nem ijedősek. Pista egy hónapig nem iárhatott nap­számba. Mázsáláskor ráhú­zott az ostorral a malacra. Meglát :ák. — Ne bántsd azt a jószá­got, te marha. — De jó, hogy ilyen könnyen megkaphatja az ember. — Ne pofázz vissza, te. Ennyi volt. Egy hónapig nem dolgozhatott. Nagy baj, ahol hat gyerekre csak ketten keresnek, min* Nagy Ferenc kukáséknál. A do­hányos, meg a legnagyobb fiú. Tavasztól őszig építet­ték az intézői rezidenciát. Tartós épület. Az alját ter­méskőből rakták ki Azzal nagyon megküszköd'ek — őszre készen lettek vele. Eaerkilencszáznegvvenhá- rom ősze volt. Aztán a két legényt, Gyuszit, meg Pistát elvitték a csendőrök. Ásó nélkül mentek leven­tébe. Belökték a tiszaburai fogdába őket. Nagv Pistát lovaskocsin szállították haza. De már nem tartott soká az úri-muri. Jött a front. Tiszaburán Nagy Ferenc kukás lett a földosztó bi­zottság elnöke. Cövekeltek a Dobogóháton, mérték szét az uradalmat. Verték a ka­rót Oláh Kálmánnak. Vigh Józsefnek. Vokszman Ist­vánnak, öreg Gálnak a ko­csisnak Szél Bálint béres­nek a Tóbikon, Pádár Jó­zsef dudásnak, Hubai Mik­lósnak. Mindenkinek. Ma­guknak is kilenc holdat. Az épületeket is szétszedte a nép. Kis házakat, kis tanyákat húzott fel belőle magának Már csak a kastély maradt. Meg az Intéző ta­nya, A kastélyból juhho- dályt alakított a Lenin Termelőszövetkezet. Nagy István is alapított egy Lenin Tsz-t. A tisza- burait. Első elnökké vá­lasztották. Ezerkilencszáz- negyvennvolcban történt ez. Jól indultak juttatott föl­deken. állami tartalékon. Aztán Nagy Istvánt más­felé sodorta az élet. Volt községi tanácselnök, tan­folyamvezető, pártiskolai hallgató, járási tanácstit­kár, Végül 'járási tanács­elnök. A kunhegyes! járás tanácselnöke. Végigcsinálta a kollektivizálást Ojabb szövetkezetét alapított. A Dobogóháton a tiszaburai Rákóczit. Ismerősök fogad­ták: Nagy Mihály, Kovács József, Szabó Gábor, a töb­biek. A volt uradalmiak, cselédek, béresek, új gazdák. Sok szövetkezet alakult a járásban. Indultak jól, gyengén, közepesen. Olyan elborzasztóan egy sem. mint a kunhegyesi Vörös Októ­ber. Hatmillió forint mér­leghiány. A száznegyven­ezer baromfiból hetvenezer pusztult el. Volt nap, mi­kor tizenhat süldő múlt ki. Anvagi érték, emberi hit, minden veszendőbe indult A lárás vezetői a tanács­elnökkel etiék maikat. A párt hi+ele, adott szava ment tönkre. Kiiártak a megyéből is. Embert, tal­pig embert kell szerezni a Vörös Október élére. — Nagv elvtársi Vállald el. Nem hagyhatjuk az em­bereket sorsukra. Fehér Lajos miniszter- elnökhelvettes jött le a Vörös Októbernek segíteni. Bekapcsolódott Erdei Fe­renc is. A baj nagvobb volt, mint gondolták. Ezerkilenc- százhatvan szeptemberétől a következő esztendő júniu­sáig egyetlen fillért nem tudott fizetni a szövetkezet. Az emberek dolgoztak de nem kaptak semmit. Nagy István tsz-elnök hajnali há­romkor kelt ahV^rihen os­te kilencre tért be a halár­ból. Az elnök járta a határt Osztotta a bizalmat, kitette a lelkét. Az Intéző tanyán is sokat járt. Még meg­voltak az épületek. Zöld István, a Lenin Tsz tagja lakott benne. Még állt az intézői lakás. Nagy István­ban különös terv fogamzott. Majd ha rendbejön a szö­vetkezet.,. Az elhatározás fogadalommá erősödött. — Rendbe kell jönni és majd akkor... A Vörös Október a leg­erősebb közös gazdaság Kunhegyesen. Az egész megvéből járnak tanulni hozzájuk: hogyan csinálják a készpénzfizetést Már nem munkaegységre dolgoznak, készpénzt fizetnek minden munkáért. Az elnök ráérő­sebben ébred, a hangulat nyűgödtabb, az emberek elé­gedettek jövedelmük meg­háromszorozódása után. De Nagy Istvánban még mun­kált valami. Az Intéző ta­nya. Mikor kivonult az utolsó lakó. utasítás* adott. Az építési brigád gyor­san dolgozott. Az Intéző tanyája helyét napraforgó­val vetették be. A termés­köveket behordták a szék­ház udvarára, kikövezték vele. Ott já-nak rajta na­ponta az emberek. Sietősen, dolguk után. Borzák Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom