Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-14 / 294. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 5ZDIH0K ME6YE IA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA f^Sr2tt^Sä^ xvm évfolyam, 294. szám. Ara : 50 fillér 1966. december 14., szerda. ... (egyen az új élharcosa • • ülésezett Szolnokon a falusi ifjúság parlamentje A tiszaörsi Búzakalász Tsz primőr kertészetében 28 ezer karalábét ültettek az üvegházakba. Előreláthatólag Január közepén Indítják útnak az első export szállítmányt Svédországba. Kedden délelőtt tanácskozásra jöttek össze a járá­sok, városok mezőgazdaságban dolgozó fiataljainak ki­küldöttei. Üjszerű vitafórum alakult ezen a napon Szolnok megyében. A falusi fiatalok képviselői beszél­nek itt egy igen fontos munkát végző és társadalmilag is jelentős réteg, a parasztfiatalság munkájáról, vágyai­ról, igényeiről, jelenlegi hibáiról és azok kiküszöbölé­séről. Ez a tanácskozás szorosan illik az ország más te­rületein tartott hasonló megbeszélések sorába, ame­lyeknek eredményeképpen a jövő héten összeül a KISZ Központi Bizottsága, hogy megtárgyalja a falusi ifjúság helyzetét a reájuk háruló feladatokat, s nem utolsó sorban érdekeinek az eddiginél hathatósabb vé­delmét. 145 000 új állomással bővülnek a telefonközpontok Korszerű munkásszállók épülnek a posta dolgozói részére Kedden ülést tartott a postások szakszervezetének központi vezetősége. A tanácskozáson Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese tájékoztatta a központi vezetőséget a a posta har­madik ötéves tervéről és a jövő évi feladatokról. A szolnoki ifjúsági par­lamentben meghívottként más tömegszervezeti és gaz­dasági vezetők is resztvet­tek. Az elnökségben a me­gyei pártbizottság képvise­lője is helyet foglalt. A be­vezető előadást Misi Sán­dor, a KISZ KB parasztif­júsági osztályának vezető­je tartotta. Nagy vonalak­ban azt a referátumot is­mertette, amely a Központi Bizottság elé kerül. A be­számoló során kitért arra, hogy a falu ifjúsága bonyolult ellentmondások között fejlődik, ezek a falu hely­zetéből adódnak. Emiatt ennek a fejlődés­nek különböző sajátosságai vannak. Ilyen például az, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fiatalság az ifjúsá­gi rétegek legfiatalabbika. Egységes mezőgazdasági if­júsági rétegről csak azóta beszélhetünk, amióta a fa­lu szocialista átalakításának szervezeti része befejező­dött. Ennek ellenére még vannak különbségek. Ilye­nek a tulajdonviszonyok miatt például a tsz-ekben és az állami gazdaságokban dolgozó fiatalok között adódnak. Azt is tekintetbe kell venni, hogy jelenleg még a szociális juttatások te­rületén a legelmaradot­tabb helyzetben a terme­lőszövetkezetek fiataljai vannak. Ez a fiatalság nem azonos az egyénileg dolgozó pa­rasztifjúsággal. Műveltebb mint elődje, változott a szemlélete. Mások a problé­mái, ennek a parlamentnek éppen erről a másról kell beszélnie. Előadása további részé­ben azt vázolta, milyennek kell lennie a jövő falusi if­júságának. Legyen szak­mailag művelt, legyen az új élharcosa, a falu közéle­ti embere. Beszélt az elván­dorlás, a szakoktatás prob­lémáiról. Az ifjúsági parlament né­hány érdekes, őszinte és problémafeltáró hozzászór lásával tette magát izgal­massá. A szakmunkáskép­zésről ejtett szót Pugner Pál, a kunszentmártoni já­rás KISZ titkára. Elmon­dotta, hogy járásukban évente harminc mezőgaz­dasági tanulót szerződtet­nek. akik közű' az idén hat tanuló három héten belül felbontotta szerződését. Egyszerűen nem abban a munkakörben foglalkoz­tatták őket, amelyre szer­ződtették. Néhányan később hagy­ják ott a szakmát, mert nem törődnek velük, nem teremtik meg a zavartalan szakmatanulás feltételeit. Ez a kérdés és ál+alában a mezővazdasáei szakmunkás­képzés jövője egyébként egyik sokat vitatott problé­mája volt a tanácskozásnak. Elmondotta az egyik karca­gi felszólaló, hogy a tsz-t is meg kell érteni, ha hú­zódozik a szerződtetéstől, ugyaafc? semmi biztosítéka nincs, hogy a felszabadult ifjú szakmunkás náluk marad. S a vitazáróban hangzott el, hogy a szakmunkáskép­zés pozitív vonásait kell erősíteni, hiszen ezen a te­rületen szép eredményeink is vannak, például az, hogy az öt év előtti kétszáz egy- néhánnyal szemben ma az országban tizenötezer me­zőgazdasági tanuló dolgozik. Ilyen volt a vita a többi tárgyban is. Általános a vé­lemény: a helyiségprobléma egyes kulturális vezetők meg nem értése is hátrál­tatja a hatékony KIS2 munkát. A gazdag vitaanyagban Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem, valamint a Nagy al­földi Kőolajtermelő Válla­lat termelésében, valamint beruházási tevékenységében nem tapasztalhatók olyan rendellenességek, amelvek a második ötéves tervbe foglalt gázprogramtól való jelentős országos elmara­dást magyaráznák. Tény ugyan, hogy a fú­rási üzem folyóméterben meghatározott mennvis^gi teljesítménye az 1963. évi 8, az 1964. évi 10 és az 1965. évi 5 százalékos le­maradást jelenti a módo­sított tervkötelezettségéhez viszonyítva, de a termelés volumene a második ötéves tervben 10 százalékkal emelkedett. ' Ez a feilődés azonban nem lehetett meghatározó­ja az országos gáznroaram végrehajtásának, mivel azt elsősorban nem a lefűrt folyóméterek, hanem a fel­tárt gázkincsek mennyisé­ge és kiaknázási lehetősége határozza meg. A vizsgálat során megál- laoították, hogv o termelő vállalat nnovobb inévneket is kielégíthetett volna. — Ezért a programtól való el­maradás okát abban keres­ték. vaion felkészii1tek-e a kitermelhető földgáz fel­használására. Es valóban ebben találták meg a probléma okát: mi­különös hangsúlyt kapott a káderprobléma a falusi KISZ vezető rátermettsége, tekintélye, a gazdasági és más tömegszervezeti veze­tőkkel való kapcsolata. Több tekintélyt a KISZ- nek — hangsúlyozta a kis parlament, de ugyanakkor megállapította, hogy ezt csak céltudatos munkával, rátermett fiatalok tiszt­ségbe állításával lehet megoldani. A szervezeten belül a fia­talok egyéni problémáival való gondos törődés, a szer­vezet érdekeinek követke­zetes képviselete teremthe­ti meg a tekintélyt. A parlamenten elhang­zottakat a KISZ megyei tisztségviselői a jövő héten a Központi Bizottság ülésén hozzászólásaikban haszno­sítják. Az ifjúsági parla­ment pedig a megyében to­vább formálódik, a járá­sokban, városokban tartják ezentúl őket, és egy-egy részkérdés nagyon alapos, nagyon mély elemzésével járulnak majd hozzá az if­júsági szövetség falusi munkájának további fej­lesztéséhez. vei a mai napig is akadá­lyozza a kommunális intéz­mények és a lakások föld­gázzal való ellátását az eh­hez szükséges berendezések nagymérvű hiánya. A gázprogram további végrehajtása során a szol­noki térség vállalatainak elfogadott beruházásaihoz szükséges földgázigények teljesítése mellett a lakos­sági szükségletek kielégíté­sét kell fokozni. Ez utóbbi nem egyszerű, mivel a gázberendezesek felszerelésének költségei nagyok, valamint a fűtési gázárak magasak. Ennél fogva csak akkor várható a lakossági igények növe­kedése. ha mind a beren­dezések, mind a gáz ára ol­csóbb lesz. A vizsgálattal megbízott munkabizottság jelentése részletesen elemzi mitjd a termelő vál'alat, mind a fú­rási üzem termelését: a ku­tatási eredményeket s azok hasznosítását. így például mint érdekességet kiemel­jük. hogy a szolnoki tér­ségben fúrt kutak naoi gáz­termelése 660 ezer köbmé- ter/nap, ami 27.5 ezer köb­méter óránkénti teljesít- ménvnek felel meg. A fúrási üzem a méter­tervet 796,3 óta nem telje­sítette. Ezt három éve a többször előforduló gázki­törések okozták, 1964-ben az új kutatási területek A miniszter első helyet­tese a legfontosabb felada­tok között említette az or­szágos telefonhálózat fej­lesztését. Ennek érdekében 1970-ig 145 000 állomássá! bővítik a telefonközpontok befogadóképességét. Buda­pesten 48 000, a vidéki vá­rosokban 40 000, a falvak­ban 7000 új állomást sze­relnek fel a telefonközpon­tokban. Győr, Kaposvár, Szombathely, Vác, Debre­cen, Székesfehérvár, Siófok és Sopron központjait bő­vítik, Pécsett pedig új, geológiai viszonyai nehezí­tették a munkát, tavaly pedig jelentős időveszteség­gel járt a szolnoki térség­ből való átköltözés a sze­gedi mezőbe. A fúrási üzem munkájá­nak vizsgálata során egye­bek között megállapították a szakértők: egy-egy ered­ményes fúrás műszaki be­fejezése után helyesebb lenne a kutat átadni a ter­melő vállalatnak. A fúrási üzemnek ugyanis nem fel­adata a feltárt kincsek ki­aknázása és így a szüksé­ges kapcsolódó beruházá­sokra nem tud hatást gya­korolni. A földgáztermelés éven­kénti elemzésével a bizott­ság kimutatta, milyen ha­talmas mennyiségű a vesz­teség, az a gáz, amit a le­vegőbe engednek. Ebből óriási kára származott a népgazdaságnak. A veszte­ség elsősorban a kőolajter­melés technológiájával függ össze. Ez azonban csak ma­gyarázza a veszteség okát. ugvanaHíor egvbeu mint megoldásra váró feladatot is ielöntsen. A meffvei néni ellenőr­zési hizottsácr elé került 1e- ien+és rZc^le+eseri focrlalko­7ott a folHcráa^olCTán-oté vál­lalat munkájával js. Egv ér­dekes adatot ehhő] a részből Is* 7966. pt.ő -ffiitvéhpw Szol­nokon 1.4 millió köbméter názt használtak el a fo- nnasZtók. A vizsgálati anyagban részletesen kitértek a vál­lalatok gazdaságosságának beruházási tevékenvságánek elemzőére is. A iel°niös készítői Számos műszaki és gazHaaági iellegű javaslatot tettek az országos gázprog­ram hatékonyabb megvaló­sítására — t — p nagyteljesítményű közpon­tot építenek. Jövőre sor ke­rül az utolsó vidéki városi telefonközpont, Zalaeger­szeg kézikezelésű központ­jának automatizálására. Megépül Budapesten a belföldi és 7a nemzetközi automata inter-telefonköz- pont, amely kezdetben a fővárost, később pedig a vidéki városokat is bekap­csolja a nemzetközi félauto­matikus telefonforgalomba. 1968-ban befejeződik a Kossuth és a Petőfi adó rekonstrukciója. Üzembe­helyezik a Kossuth adó két, egyenként 150 kilo- wattos, párhuzamos jára­tásé adóberendezését. Ezen­kívül, hogy az ország min­den részében jól vehető le­gyen a két adó műsora, Az elmúlt héten nyílt meg Budapesten, az OKISZ bemutatótermében — Nép- köztársaság útja 12 — az L966. évi nyilvános újter­mék pályázat pályamunkái­ból rendezett kiállítás. E kiállításon Szolnok me­gye kisipari termelőszövet­kezetei is részt vettek né­hány ötletes portékával. — Ilyen többek között a Kar­cagi Általános Szerelő Ktsz-ben készített villany­pásztor. Alacsony feszült­ségű vezetékből készült ka­rám, mely a legelésző álla­tok elkóborlását akadályoz­za meg. A jászberényi Általános Műszerész Ktsz két gyárt­mányával szerepelt. Ezek URH adókat is telepítenek. Kiépül a harmadik rádió­adó hálózat. A tiszántúli te­rület jó televízió műsor­ellátásához is épül egy nagyadó, Pécsett ugyancsak nagyobb teljesítményűvel cserélik ki a régi beren­dezést. Zala megye és kör­nyéke új nagyteljesítményű adóval jut jó vétellehető­séghez. Miskolc-Üjdiósgyőr, vala­mint Kazincbarcika új nagy postahivatalt kap. Dr. Zsuffa Szabolcs, a szakszervezet megbízott fő­titkára elmondotta, hogy munkásvédelmi és szociá­lis beruházásokra a követ­kező években 56 millió fo­rintot fordítanak, gondos­kodnak a változó munka­helyen dolgozók elhelyezé­séről, felszámolják a kor­szerűtlen munkásszálláso­kat, s helyettük összesen több mint ezer férőhelyes korszerű szállókat építenek. a törpefeszültségű csengő és a Dudamatie névre ke­resztelt kis berendezés, mely a gépkocsiba szerelve hangos és szaggatott duda­szóval riasztja el a kifosz­tására, vagy elrablására el­szánt betörőt. A jászalsószentgyörgyi Vegyesipari Ktsz AT—2550 típusú redőnyös televízió­kávát állított ki, A karcagi vegyesipari pedig csizma­lehúzó széket készített és állított ki Budapesten. Részt vett még a Szolnoki Házi­ipari Szövetkezet és a Szol­noki Bőripari Ktsz új vona­lú lánykaruhákkal és láb­belikkel az újtermék be­mutatón. A Dudamatic, az ötletes kis szerkezet az autó ajtajú» nak érintésére riasztóan dudálni kezd. — ht — Nagyobb lehetett Tolna a földgázfelhasználás Érdekes megállapítások a megyei NEB elé került jelentésben Drágák a szerelvények, de nem olcsó o gáz sem A második ötéves terv időszakára meghatározott országos gázipari fejlesztést nem sikerült teljesen meg­valósítani. A tervtől való elmaradás népgazdasági szinten 40 százalékra tehető. Ez a tény indította arra a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot, hogy megyei szervei közreműködésével'megvizsgálja, mi az oka an­nak, hogy az elmúlt tervidőszak gázprogramja nem teljes egészében vált valóra. A ráeső feladatot a Szolnok megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság is elvégezte. Megállapításai a követ­kezők voltak: Villanypásztor és Dudamatie

Next

/
Oldalképek
Tartalom