Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-11 / 292. szám

Az utóbbi években mintegy bárom millió forintot költöttek szociális létesítményekre Világ proletárjai. egyesüljetek! SZOLMOK MEGYEI [a megyei pártbizottság ÉsTTÍGVEI TÁN ács LAPJA I XVU. évfolyam, 292. szám. Ära 80 ****** 1966. dec. 11« vasárnap. Iskola és hazafi ság z érettségi után sok fiatal vonul be ka­tonának, fog fegy­vert már ifjú kor­ban a haza védelmére. S, hogy ebben a felelős­ségteljes feladatban mi­ként lehet rájuk számí­tani, hogyan állják meg helyüket, az döntő mér­tékben attól függ, milyen az általános-, illetve kö­zépiskolai nevelőmunka. Természetesen nem csak katonai vonatko­zásban fontos ez, hiszen a szülőföld szeretete, a dolgozó néphez való hű­ség elválaszthatatlan a szocialista társadalmi rend védelmétől, annak alkotó munkával való erősítésétől. A szocialista hazafiságra való nevelés ezért sohasem lehet kam­pányfeladat, hanem az oktató munkától elvá­laszthatatlan mindennapi tennivaló. E zért helyeselhető a legnagyobb mér­tékig az, hogy tan­testületeinkben egy­re alaposabban mérlege­lik, hogy a pedagógiai gyakorlatból vett tapasz­talatok alapján milyen módszereket kell alkal­mazni ok a szocialista ha­zafiságra, illetve a hon­védelmi nevelésre irá-- oyuló munkában. A korábbi évekhez vi­szonyítva az eredmény máris szembetűnő. Túrke- vén például a lányiskolá­ban a közelmúlt hetek­ben felméréseket végez­tek ebben a témakörben. Megállapították, hogy a haladó hagyományok Is­meretében — főleg sa­ját városuk vonatkozásá­ban — járatos a tanulók 80—85 százaléka. S a haladó hagyományokat nem tekintik befejezett­nek 1848-eaL Az utóbbi évek szocialista fejlődé­sének ismeretéről is szá­mot adtak. Véletlen vol­na ez? Vagy a tanulók túlbuzgóságából adódik? Korántsem abbóL lenne, ha most csak az utóbbi évek társadalmi változásaira, a szocialista építés sikereire alapoz­nánk egyedül a nevelő­munka során. Ha azt akarjuk, hogy tanulóink nemzeti önbecsülése tel­jes legyen, hogy az cse- lekvőkészséggé, alkotó­vággyá is váljék, akkor nem mellőzhetjük a múlt példamutató, haladó erői küzdelmének bemutatá­sát sem. Nem feledkezhe­tünk meg arról, hogy a szocialista fejlődés éppen a haladó hagyományokra építve, azoknál azonban magasabb szinten, új tar­talommal telítve alakul. I smételten hangsú­lyozni kell azon­ban, hogy az isko­lákban, főleg az általános iskolákban na­gyon fontos a gyakorlati módszerek alkalmazása, nemcsak az elméleti téte­lek hangoztatása. A min­dennapi munka során sok olyan kérdésre kell vá­laszt adni, amit nem le­het előre betervezni. Me­zőtúron például az egyik gyereknek Amerikában élő rokona írt rendsze­resen uszító hangú leve­leket. A gyerek a levél tartalmát el is mondta társainak. Kételyeiket ne­velőjük oszlatta aztán el, amikor tudomást szerzett az esetről. Ez a példa arra is Inti nevelőinket, hogy foko­zott gonddal ügyeljenek az iskolán kívüli nevelő­hatásokra, szoros kapcso­latot tartsanak a szülők­kel. JŐ példaként lehet erre említeni a mezőtúri Kossuth téri iskola Pető Sándor által vezetett ne­velőtestületét. Az ottani tanárikar a tanyavilágban Is tartott szülői értekez­letet, hogy az onnan bejá­ró, több mint száz gye­rek szüleivel is szót ért­senek. Kunhegyesen várják a Tisza Keltői Távlati öntözési tervet készít a Yörös Október Tsz A kunhegyesi Vörös Ok­tóber Termelőszövetkezet hét és félezer holdas nagy- gazdaság. A tiszafüredi ön­tözőrendszer jóvoltából már most is a nagyban öntöző üzemek közé tartozik. A Tisza Kettő vízlépcső meg- épültével pedig a szövet­kezet szinte egész területe „víz alá kerül”. Már az első lépcsőben a tervek szerint 1973-ban Itt vonul át a Nagykunsági Főcsa­torna. A közös gazdaság felkészülten akarja fogadni a vizet Ezért már most nagy munkába kezdtek. A Kar­cagon székelő Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet kutatói elkészítik a termelőszövetkezet távlati tervét Most történik az adatok feldolgozása. A cél az, hogy minél gazdaságo­sabban hasznosíthassák majd a nagy beruházás ál­dását. Villanypásztorok gyártására rendezkedett be a karcagi Lenin Tsz gépműhelye (Tudósítónktól) A nagyüzemi gazdaságok állattenyészeteiben hamar népszerűvé vált Csontos Imrének, a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet tudományos kutatójá­nak konstrukciója a gördü­lő-kocsis villanypásztor. Az idén már háromszáz garnitúra Cson­tos-féle technikai eszköz őrizte a szarvasmarhaál­lományt. A gazdaságos sávos ada­goló legeltetést biztosító félautomata berendezés lránt országszerte növek­szik az igény. Az állatte­nyésztők szeretik, mert a jószágok állandó friss zöld­takarmányt kapnak, mivel a villanypásztor gördülő­kocsis oldalát könnyen moz­gathatják. A jövő évi le­geltetési idényre ötszáz villanypásztor el­készítésére érkezett ed­dig megrendelés. Az ötletes konstrukció gyártásának fővállalkozója a karcagi általános Szerelő Ktsz. A munka egyrészénék elvégzésére azonban szer­ződést kötött a helyi Lenin Tsz gépműhelyével. A kö­zös gazdaság szakemberei készítik el a gördülő-kocsis villanypásztor teljes elekt­romos kerítését. Az egyez­ség alapján a Lenin Tsz már a tél folyamán egy és negyed­millió forint értékű mun­kát végez. Ezzel a vállalkozással nem­csak a tsz jövedelmezősé­gét javítják. A téli holt­idényre is munkalehetősé­get teremtettek a traktoro­sok számára, E. S. télen-nyAron HIDEG BEN MELEGBEN JAVÍT­JÁK A TIT ASZ DOLGOZ öl A MEGHIBÁSODOTT VEZETÉKEKET Foto: Nagy Zsolt Mindez annak köszön­hető, hogy az intézet ta­nárai igyekeznek a tan­tárgyak adta lehetősége­ket felhasználni a szocia­lista hazafiságra való nevelés érdekében. A fi­zikát tanító Pólya Pál például diafilmsorozatot készített Tűrkevéről. Most foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a megye üzemeiről készít hasonló sorozatot. Ilyen és ehhez hasonló módszerek alkal­mazásával kézzel fogha­tóbbá válik a tanulók számára szocialista fejlő­désünk, erősödik nem­zeti önbecsülésük. A látszólag száraz szaktantárgyak — például a kémia, fizika — is bőven nyújtanak lehetőséget a szocialista hazafiságra, a Szovjetúnió és a szocia­lista világrendszer meg­becsülésére irányuló ne­velésben. Üzemlátogatá­sok során (de anélkül is) rá lehet mutatni példá­ul arra, hogy milyen előnnyel jár a KGST, a szocialista országok test­véri együttműködése, a proletár internacionaliz­mus erősítése. A korábbi években a haladó hagyományok ápolását sok helyen 1848- caj befejezettnek tekintet­nék. A második Véglet A szocialista hazafi­ságra való neveléssel szorosan összefügg a hon­védelemre való nevelés. A tantestületeknek nagy segítséget adhatnak eb­ben a járási-, városi mű­velődési osztályok, még­pedig elsősorban a hon­védséggel való kapcsolat megteremtésében. Karca­gon így alakult ki a lak­tanyalátogatás, a tisztek meghívása az Iskolába, Mezőtúron pedig a Rá­kóczi úti iskolában a honvédek vezette híradás- technikai szakkör, melyre a város minden iskolájá- v ból járnak gyerekek. A katonaság életéből így ka­pott ízelítő maradandó élményt jelent a tanulók számára, sokáig beszél­nek róla, s ezért könnyí­ti a honvédelemre való nevelést. tanároknak — mint az oktató-ne­velő munka többi vonatkozásában — az imént említettekben is nagy segítséget nyújt az ifjúsági mozgalom. Ezért is hasznos, ha tan- testületi értekezleteken rendszeresen értékelik, miként segíthetik a he­lyi úttörőcsapat, illetve KISZ szervezet munkáját, hiszen ezzel legjobb se­gítőtársaik egyikét erősí­tik. S. B. Kunhegyesen is épül majd étkesde A Szolnok megyei gépállomásokon az utóbbi években igen jelentős változás történt. Fokozatosan áttártek a gépjavításra. A korábbi kis műhelyek már nem elégítették ki többet az igényeket, évről-évre gyorsan növekedett a múhelymunkások száma. Ma már akad olyan üzem, ahol kétszáz-kétszázötven mű­helymunkást tartanak nyilván, Túrkevén pedig ötszá­zat. S egyre kevesebb a gépi munka, a javításra tér­nek át a volt gépállomások. Ebben az évben öt gépál­lomás és hat gépjavító állomás üzemelt megyénkben. Január 1-től kezdve tizenkét üzem működik majd. Mivel megváltozott a gép­állomások funkciója, lénye­gesen többet költöttek szo­ciális létesítménykre is. 1963-ban egy hároméves fejlesztési tervet dolgoztak ki. Ennek keretében több gépállomás új létesítmé­nyekhez jutott. Jászberény­ben az elmúlt esztendőben 540 ezer forint értékben építettek egy öltözőt, für­dőt. Jászkiséren szintén ta­valy 180 ezer forint költ­séggé] ugyancsak. öltözőt, fürdőt hoztak létre. Évek­kel ezelőtt Kunszcntmárton- ban sem dicsekedhettek az étkezdével, s a konyhával. Az idén étterem és konyha­bővítés történt, amelyre 400 ezer forintot költöttek. Há­rom évvel ezelőtt ugyanitt építettek egy 80 személyes öltözőt és fürdőt. Tószegen az idén 641 ezer forintos költséggel készült el egy modern létesítmény, Túr­kevén 650 ezer forintért étkezdét, konyhát és öltö­zőt csináltak. Természetesen emellett a gépállomások, gépjavító ál­lomások egyéb forrásból is költöttek szociális létesít­ményekre. Így Törökszent­miklósim is tavaly 100 ezer forintot fordítottak egy épület átalakítására, ahol öltözőt és fürdőt adtak át. Ez év végéig pedig épü­letátalakítással elkészül az étkezde. Nem panaszkod­hat Tiszafüred sem. hiszen tavaly ott is 120 ezer forin­tot költöttek szociális lé­tesítményekre. Ez egyben azt is jelenti, hogy a megye gépállomása­in, gépjavító állomásain az elmúlt esztendőkben mintegy 3 millió forintot költöttek szociális létesít­ményekre. Egyéb források­ból pedig 800—900 ezer fo­rintot. Igaz, hogy egyné­hány helyen, így például Kunhegyesen, Szolnokon és Karcagon még bőven akad tennivaló. Az elkövetkező esztendőkben lényegesen ja­vítani kell a szociális ellá­tottságon. Ebben az évben elkészült egy fejlesztési terv, amely kidolgozta, hogy 1970-ig ezeken a helyeken milyen beruházásokat kell megvalósítani. Kunhegyesen egy új irodaépületet, étkez­dét, öltözőt, fürdőt építenek majd. Erre előirányzott öszeg kétmillió forint. An­nál is inkább szükséges ez, mert jelenleg az alkatrész- raktár egy leválasztott ré­szében étkeznek az üzemi dolgozók. Karcagon részben épület- átalakítássa] öltöző, fürdő és egy konyha bővítés lesz egymillió forint költséggel) Szolnokon pedig 800 ezer forintot. Cibakházán 500 ezer forintot költenek el ilyen célra. A Hajdúságban tanultak a Szolnok megyei állattenyésztők Hét végén kétnapos ta­nulmányútra indultak me­gyénk termelőszövetkezeti állattenyésztői, szakemberei, elnökei. A Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osz­tálya. az agrártudományi egyesület és a Szolnok me­gyei Állattenyésztési Fel­ügyelőség szervezésében a Szolnoki Állami Gazdaság­ban. majd a nádudvari Vö­rös Csillag Termelőszövet­kezetben és a Hajdúnánási Állami Gazdaságban néztek szét. Az autóbuszon mozgó „tanfolyam” résztvevői a sertés férőhelyek komplett hasznosítását, a technoló­giai berendezéseket, a te­nyésztési és a gazdaságos- sági eredményeket tanú) mánvoztá*

Next

/
Oldalképek
Tartalom