Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-10 / 291. szám
1WG. december SZOLNOK MEGYEI KÉPŰT n Ab Igen közkedvelt áttört mintájú ezüstkosarak. szélét montírozzák. Az ezüstkosártól a lénűkesztyűíg Látogatás a Péasrerőbea Azt hihetné az ember, hogy az Állami Pénzverőben csak ércpénzekit gyártanak. Pedig ez nem így van. A pénzverő nagy üzem — gyár. ha úgy tetszik — ahol a bevont, elkopott ércpénzek pótlása, újak verése csak a munka mintegy tíz százalékát teszi ki. A pénzverő ma a magyar ékszeripar központja is. Mi minden készül hát ebben az üzemben? Érmek, bizsuk, plakettek, jelvények; ezüstáru, — például a közkedvelt, áttört mintájú ezüstkosarak, — láncfélék a legkülönfélébb kivitelben, cigarettatárcák, gyertyatartók, ötvösmunkák, díszes sakkjátékok. Tágas termekben folyik a munka. Egy finomkezü dolgozó apró, csak pinzettával fogható színes köveket foglal az egyik műtárgyba: finom kivitelű, igen díszes, ezüst-aranyozott kis állóóra lesz belőle, aprólékos véséssel alakít ki egy másik tekervényes vonalakat egy ezüsttárgy felüleién, a harmadik folyékony, piros zománcot visz fel egy jelvényre, a negyedik áttört művű ezüstkosár szélét alakítja ki. Mindegyik művész — ha magukat nem is annak nevezik, hanem ezüstművesnek, kőfoglalónak, zomán- colónak vagy cizelőnek. Van a pénzverőnek egy érdekes osztálya: gépek szövik itt a láncokat — éspedig nem csak arany vagy ezüst tíiszláncokat, hanem rézből is, balesetvédelmi lánckesztyűk számára. A sárgásvöröses láncszövetből itt illesztik össze a keztyűket, amelyeket a többi között a húsiparban is használnak. Az ötvösárut a külföld is szívesen vásárolja, de a jelvénygyártásban Is kiváló eredmények születtek. Legutóbb Kanadából kaptak nagyobb megrendelést Naponta új1 és új készítmények kerülnek ki e különleges üzem dolgozóinak kezéből. Képek és szöveg Rúzsa László összeillesztik * rézláncból készült balesetvédelmi kesztyűket Biztonságunkra vigyáz a láthatatlan szem ESAZAJ Tudományos kutatások a traktorosok védelmében Beszélgetés Dr. Sós József Kossuth-díjas akadémikussal A sokfajta károsító hatás közül, melyek az embert munkaidejében és szabadidejében is érik, első helyen ál! a zaj és a rázkódás. Az utóbbi néhány évtizedben jelentős kutatómunka indult meg e tényezőknek az emberi környezetből való kiiktatására, illetve csökkentésére. A technikai fejlődéssel együtt járó vibráció árt az emberi szervezetnek, mert mechanikus rezgés keletkezik minden, akár szilárd talapzaton nyugvó, akár járműbe épített gép működése közben. Az ilyen ártalmak kiküszöbölése érdekében, sikeres kísérleteket folytatnak a budapesti Kórélettani Intézetben. Felkértük az intézet igazgatóját, dr. Sós József akadémikust, a budapesti Orvasiudományi Egyetem rektorát, hogy nyilatkozzék erről a kérdésről. A láb lassan lecsúszott a gázpedálról, a gépkocsi sebessége pillanatok alaH csökken — még idejében: a síkos út éles kanyarban folytatódik s bizony a 80 km/ó feletti tempóval nagyon kétes „biztonsággá!'’ lehetett volna venni a kanyart De mi okozta ezt a hirtelen „józanságot”, elővigyázatosságot? A magyarázat egyszerű: gépkocsink vezetője kis figyelmeztetést vett észre az út szélén — a forgalmi jelzőtáblák sorában szerényen húzódik meg a felirat „radar ellenőrzés — kontroll”. Az igazság az, hogy a haladás sebességét már a sebességkorlátozó tábla hatására csökkenteni kellett volna, de... sajnos sokan megfeledkeznek erről, s ilyenkor jut szerepe a valamennyiünk biztonságára testi épségére vigyázó „láthatatlan szemnek”, a sebességmérő-radar berendezésnek. A radar-ellenőrzés célja a közlekedésben oly sok kárt. balesetet okozó gyorshajtás, sebességtúllépés megakadályozása. Ezt a feladatot a radarberendezés igen megbízható módon oldja meg. Régebben a sebesség mérést csupán megfigyelés alapján, vagy pedig az ellenőrzött járműt követő (s azonos sebességgel haladó) gépkocsi sebeségmérő órája révén lehetett végrehajtani Teljes biztonsággal A radarellenőrzés megelőző eszköz, de ugyanakkor a valóban elkövetett szabálysértést hiteit érdemlően bizonyítja. Kétéves hazai gyakorlat bizonyítja a berendezések megbízhatóságát. Közlekedésrendészeti szerveink a KGST keretében lengyel gyártmányú, korszerű radar ellenőrző berendezéseket használnak. Első pillanatban a nagyméretű kör alakú szürke fém tányér, a berendezés paraboloid antennája tűnik fel, mely a rádióhullámok kibocsátására és észlelésére szolgál. A kibocsátott rádióhullámok az ellenőrzési pont felé közeledő, ill. attól távolodó gépjárművekről visszaverődnek. A visz- szaverődés azzal magyarázható, hogy a gépjárművek viszonylag jelentős méreti’:, tükröző hatású fém tömeg*képviselnek. A kibocsátás és visszaverődés között eltelt idő jellemző a jármű távolságára. Folyamatosan végzett radarméréssel meghatározható, hogy a jármű milyen sebességgel csökkenti (közeledéskor) vagy növeli (távolodáskor) a közte és a megfigyelőpont közötti távolságot A mérés eredményét rögtön km/ó- ban, tehát sebességértékben skálázott műszeren lehet leolvasni. Motorkerékpárok sebessége 200 méteres távolságon belül mérhető, míg autóbuszokat 800 méteres körzetben ellenőrizhetik. Nem okoz gondot az sem, ha nagyobb számú gépkocsiból álló oszlopot keil ellenőrizni. Ilyenkor a gépko- csioszlop lelassul, s csupán azok a gépkocsivezetők hajlamosak a szabálysértésre, akik ki akarnak tömi az oszlopból s eközben sebességtúllépést követnek e) Az ilyen „kitörő kocsikat’’ pedig könnyű radar bérén dezéssel kimutatni. Lélektani hatás Nem hagyható figyelmen kívül a radarberendezés lélektani hatása sem. Ez elsősorban a külföldi gép kocsi vezetők körében figyelhető meg, akik már jól ismerik hazájukból ezt az ellenőrzési módot. Elegendő csupán a radarellenőrzésre figyelmeztető tábla ahhoz, hogy a tapasztalt külföldi gépkocsivezető járművének sebességét a megengedett szintre csökkentse. Már az első tapasztalatok is arra vallanak, hogy a hazai gépkocsivezetők ugyancsak megértették a radarellenőrzés csalhatatlanságát. A radarellenőrzés eredményességét bizonyítja az a tény is, hogy az elmúlt években éles határpontként jelentkezik a gyorshajtásból eredő balesetek számának alakulásában a radarellenőrzés bevezetésének időpontja. A kedvező tapasztalatok nyomán közlekedésrendészeti szerveink a jövőben fokozni kívánják a radarellenőrzést A mozgó radar- állomások rendszerint egykét órás időtartamra foglalják el helyüket majd új állomásra települnek. Ez is növeli az ellenőrzési módnak a kiterjedtségét. Az új berendezések lehetővé teszik, hogy minél több for- galmasabb útszakasz mellett jelenjék meg a mindannyiunk biztonságára őrködő „láthatatlan szem”. — A mechanikus rezgés hatásának a vizsgálatával a munkaélettan foglalkozik —, felelte érdeklődésünkre a professzor. — Vizsgálja azt a mechanizmust. ahogyan a rezgés áttevődik az emberre, miközben az emberi testben fizikai elváltozások lépnek fel. Ezek élettani és kór- tani következményeket vonnak maguk után és befolyásolják az emberi munkatevékenységet. — Az emberen végzett megfigyelések állatkísérletes megfigyelésekkel is kibővültek. — Munkaélettani vonatkozásban például annak van különös jelentősége, hogy az egész szervezetet éri-e a rezgésártalom, vagy csak a kézen, lábon keresztül tevődik át a rezgés az egész szervezetre. Másrészt ismert, hogy a kis rezgésszámú mecnani- kus rezgések főként a nagy szervekre, míg a szaporábbak a kisebb szervekre fejtik ki hatásukat. A mindennapi életben a kis rezgésszámú, egész testet érintő rezgés a mező- gazdasági traktorokon lép fel legjobban. Altatott kutyákon végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy a legtöbb rezgés vérnyomás emelkedést okoz. Kísérleteink soránt azt tapasztal tűk, hogv a különböző nem harmonikus zajok, fémes csörömpölés és zörgés, motorzaj vémvomás emelkedést idéz elő; ezzel ellentétben a harmonikus klasz- szikus muzsika — mint hansrezgés — hatása inkább vérnvomás csökkentésben nyilvánul meg. Patkányokon vizsgáltuk a mechanikus rezgés hatását i vérnyomás alakulására. A vérnyomást az általunk szerkesztett elektronikus fényintenzitás mérővel határoztuk meg. A kísérletek folyamán pajzsmirigy, vese és mellékvese eltávolítást is végeztünk, hogy a belső elválasztásé szerveknek a szerepét is tisztázzuk e kóros folyamatban. — A rezgést rázógépen ho2tuk létre. Ezen a gépen rögzített ketrecben egy egy vizsgálat során 5—5 patkányt helyeztünk el. — Több kisérlet eredményeit összes’'tettük. A rázógéo rezgési ütemét változtattuk, sőt egyes kísérletekben vízszintes, más kísérletekben függőleges irányban módosítottuk. Így különböző típusú rázkódásokat hoztunk létre. — A vizsgálatok alapján milyen megállapításokra jutottak? — Arra, hogy a mechanikus rezgés a vérnyomás Ernst von Bergmann, a nagy sebész (1836—1907) az aszeptikus sebkezelés németországi megalapítója gimnazista korában nem dicsekedhetett a szorgalmá val. Osztályfőnöke egy napon a dolgozatírásnál díjat tűzött ki. A díjat az nyeri el, mondta, aki a „Mi a lustaság” témáról a legjobb dolgozatot írja. A harmadi- kis Bergmann büszkén adta át a három oldalra terjedő dolgozatát. Az elsőoldalon „EZ”, a másodikon „a” é' a hr~madikon „lustaság” állt. A díjat megkapta. szabályozását emelkedő irányba tartósan károsítja. Az eredmények a rezgési ártalom „alapos ki pihenésének” szükségességére mutatnak rá, mert az állatok egy-egy rázást csak lassan tudnak kiheverni. A kísérletek továbbá arra utalnak, hogy a rezgési ártalom hatására bekövetkező változások között a pajzsmirigy megváltozott működésével a továbbiakban részletesen kell foglalkoznunk. — A rezgés elleni védekezés és a zajtalanítás végső fokon műszaki feladat. A műszaki akusztikának Magyarországon sajnos més nincs gazdája. Érdemes felfigyelni a működő akusztikai bizottságok javaslataira, s intézményesen kellene oktatni az Ipari akusztikát. Szükséges lenne felhatalmazni az országos KÖJÁL hálózatot az egészségre ártalmas munkahelyek felkutatására, és * szükséges intézkedések megtételére. Addig is segítségképpen megfelelő minőségben és nagyságban nagymennyiségű fülvédőt és füldusót kellene gyártani. Végül, feltétlenül szükséges, hogy megfelelő számú megbízható rezgéséi zajmérő eszközöket beszerezzünk. vagy legyártsunk —, fejezte be a beszélgetést dr. Sós József akadémikus Halácsi Dezső Amikor az anhalti herceg agyvérzést kapott, a mecklenburgi herceg elküldte hozzá háziorvosát, akit aztán részletesen beszámoltatott a beteg állapotáról. „Hall őfelsége?” — „Nem” — felelte az orvos. „Lát még?” Az orvos megint nemmel felelt. „De beszélni csak tud?” Az orvos ismételten tagadólag rázta fejét. „De hiszen ez rettenetes|” — kiáltott fel a harceg. „Hisz akkor őfelségének le kell mondania!” „Oh, dehogy" — felelte megnyugtatóan s# orvos. „Uralkodásra máj alkalmas!” Munkában a sebhesígmérÓ radarkészfllék, (MTI foto — Kovács Stator toivúieto* e au Orvosokról — betegekről
