Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-10 / 291. szám

199t. december 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A SZOLNOKI BŐRIPARI KTSZ FEGYVERNEKI JA­VÍTÓ RÉSZLEGÉBEN HAVONTA MINTEGY 300 PÁR CIPŐT JAVÍTANAK KI. KÉPÜNKÖN NÉ­METH SZILVESZTER RÉSZLEGVEZETŐ KÉREG­VARRÁS KÖZBEN Márciusban avatták fel a fővárosi Fémfeldolgozó Kisipari Szövetkezet mező­túri üzemét. Akkorra ugyan csak a szerelőműhely és néhány raktár készült — Vajon mi történt azóto — ezt kérdeztük Vincze Zoltán telepvezetőtől. — Már valamennyi üzem­rész termel. A dolgozók be­tanulási ideje is véget ért, teljesítménybérezésre tér­tünk át. Jelenleg légkondi­cionáló berendezéseket, szerszámgép lámpákat, va­salót, vasúti kocsiba vilá­gítótesteket gyártunk. — Főként asszonyokat foglalkoztatnak, igaz? — Igen, hetvenkét nő dolgozik nálunk, egy-kél kivételtől eltekintve betaní­tott munkások. — ök tanulhatnak-e majd szakmát? — Ha letöltötték a köte­lező három év gyakorlati időt, szakmunkásképző tan­folyamokat indítunk. A többség műszerész lehet, néhányan pedig festő, galvá­nozó és esztergályos szak­munkás bizonyítványt sze­rezhetnek. Egy nyomdász és egy szövőnő Vincze Zoltán kalauzolá­sával körülnéztünk a sze­relőműhelyben. A vasaló­szalag mellett dolgozó asz- szonyokkal beszélgettünk. Mészáros Lajosnét a telep­vezető úgy mutatta be, mint aki egyike a legjobb mun­kásoknak. — Igyekszünk megbecsül­ni magunkat, szeretnénk mindig pontos, kifogástalan munkát végezni. Hiszen jót tettek velünk azzal, hogy ezt az üzemet Mezőtúrra hozták. Mi már hét éve la­kunk itt, de munkát már­ciusig sehol sem kaptam, pedig két szakmám is van. — Igen? — Nyomdász és női sza­bó a mesterségem. Beval­lom a nyomda nagvon hiányzik, szerettem a Ré­vaiban dolgozni. — És itt? — Örülök, hogy munkát kaptam. — Én ugyanúgy vagyok ezzel — szólt közbe Siikó Istvánná, — kezdem meg­szeretni a műhelyt, a mun­kákat. Néhány éve még szövőnő voltam a Goídber- gerben. — És a gyerekeket hol helyezték el, hiszen a vá­rosban bizony szűkösek a bölcsődék óvodák? — A városi tanács és a honvédség közös erővel ezen is segített Három tisz­ti lakást bölcsődévé alakí­tottak át, így a gyerekekre nincs gondunk — mondta Mucsi Józsefné. — Csak az bántó, hogy a rossz anyagellátás miatt sokszor nincs mit csinálni. Amit ma dolgoztunk, bí­zón v szén kevés. Paon Balázs, a csoport­vezetőink készség?«! elma­gyarázta mi enn°k az oka. — Az üzem év közben kezdett termelni, s akkor már nehéz volt koonorá-ió- hoz partnereket találni. Bár végül ez sikerült, a hosszú szállítás: határidő­kön mégis érződik, hoev töhbé-hevésbé szívességet tesznek nekünk .Tűnőre már jobban felkészülhe­tünk. Több a munkás, mint a szék A másik szalagon a vas­úti lámpatestek készültek látogatásunk idején. Vincze Zoltán dicsérőleg beszélt az asszonyok munkájáról. Nagyon vigyáznak a minő­ségre, hiszen exportra dol­goznak. Először Mózes Gá- bornét szólítottuk meg. — Kedveli-e a munkáját? — Igen, megszerettem, női kéznek való. Nem ís a munka a fárasztó, hanem a támla nélküli szék. Egész nap meggörnvedve ülni, nem éppen kellemes. — De legalább annyi szék lenne ohánvan vagyunk — nevette el magát Tari Ist­vánná. — Pedig a központban megígérték, hoznak még, hogy mindenki leülhessen — bólintott rá Vincze Zol­tán. — Majd ismét meg­sürgetem. — Köszönjük — nyugtáz­zák kórusban az asszonyok az újabb ígéretet. Délután négy órakor meg­szólalt a csengő Vége a műszaknak. A fürge asz- szonvkezek pillanatok alatt elrakják a szerszámokat, rendet teremtenek a mun­kaasztalon. Negyed ötkor a nor+ác bezárta a műhely ajtaját. F. P. Hitelrendezés a termelőszövetkezetekben Újabb lépés az önállóság növelésére A napokban vált ismeretessé a kormány határo­zata a termelőszövetkezeti hitelek rendezéséről. A rendezést a párt kezdeményezte s a nyilvánossá? előtt a IX. kongresszuson beszéltek róla először De nem mondhatjuk azt. hogy valamiféle váratlan, előre nem látható intézkedésről van szó, hiszen a terme­lőszövetkezetek gazdasági helyzetének elemze.se so­rán már régebben kitűnt, hogy ez a hitelrendezés szükséges. Három méterről két máz»a teker zuhant a vezetői kikére A Budapesti Műszaki Egyetem mezőgazdasági géptani tanszéken hetek óta dolgoznak egy olyan traktor-vezetőfülke kialakí­tásán, amely maximális biztonságot nyújt a köny- nyen boruló traktor vezető­jének. A kísérleti fülkét a na­pokban a Vörös Csillag szakembereinek jelenlété­ben maximális terhelési próbának vetették alá. Mintegy három méter ma­gasból 7 mázsa súlyt ejtet­tek a vezetőfülkére. A fül­ke a nagy megterhelést jól birta, sértetlen maradt Hazánkban a seprűcirok termesztésének hagyomá­nyai vannak. Az ipari cé­lokra alkalmas seprűcirkot a múlt század végén hono­sította meg Szalay János, a Szolnok megyei Gazdasági Egyesület titkára. Az 1910- es években Magyarországon már több mint négyezer holdon termesztették az egyre keresettebb növényt. A felszabadulás után a kereslet egyre növekedett. A gyorsan növekvő belföl­di igények, valamint a kül­föld ellátása egyre nagyobb gondot okoz. !A cirokszakáll export 80­85 százaléka a tőkés or­szágok felé irányul, Franciaország, Olaszország, Ausztria, Svájc és Nyugac- Németország mellett az Egyesült Államok. Kanada, Afrika, Közel-Kelet is a magyar cirok vásárlói közé tartozik. Az exportigények kielé­gítése népgazdasági érdek, jelentős valutát biztosit az országnak. Egy ho'd feldol­gozatlan seprűcirok dollár- bevétele jóval meghaladja a napraforgó, vagv akár a cukorrépa bevételét. Hazánkban elsősorban az éghajlat, valamint a talaj­adottságoktól függő"n Bé­kés, Hajdú, Csongrád és Szolnok megyében termesz­tenek jelentős mennyiség­ben cirkot. Sok helyen azonban még ma is idegen­kednek tőle, hivatkozva a Első kérdés lehet tehát, hogy mi indoi-olia a hite­lek rendezését. Ismeretes, hogy a régebben és az öt-hat évvel ezelőtt ala­kult termelőszövetkezeti gazdasagokban legelőször a közös tevékenység, tár­sadalmi, politikai feltéte­lei jöttek létre. Ám a fia­munkaerőhiányra. Nem gon­dolnak a kettős hasznosítás lehetőségére. A holdanként 6—8 mázsa cirokszakáll mellett 15 mázsa magter­més az állatok takarmányo­zására nagyszerűen fel­használható, tápértéke azo­nos az árpáéval. A kuncsorbai Vörös Ok­tóber Tsz 50 holdon ter­mesztett cirkot az idén. A holdanként! 8 mázsa sza- kállon 17—18 mázsás magtermést értek el. A jászfelsőszentgyörgyi Egyetértés Tsz 6 mázsa ci­rokszakáll mellett 15 mázsa magot tud takarmányként hasznosítani. Jövőre isméi 50 holdon fognak vetni, ad­dig a magasabb nedvesség­tartalmú cirok házi szárítá­sát is meg tudják majd oldani, így a veszteség és a leszázalékos is kevesebb lesz, ami nagyobb bevételt biztosít a termelőszövetke­zetnek. A szárvágás és a magle­húzás gépesíthető, a na­gyobb kézimunkát igény.ő fejelés külső munkaerők bevonásával még az őszi -betakarítás hajrájában is megoldható. Jó munkaszer­vezéssel, az esők előtti időben való betakarítással holdanként mintegy 4—6 ezer forint tiszta jövede­lemhez juthatnak a terme­lők. Ehhez hozzájön még az a 600—800 forint, ami a felvásárlási árak emelkedé­sének köszönhető. L. M. tál termelőszvetkezetekben nem volt még sem gép, sem megfelelő épület — a nagyüzemi gazdálko­dás technikai, anyagi fel­tételeit fokozatosan kel­lett megteremteni. Az Is természetes, hogy gépeket, épületeket, szőlő­ket, gyümölcsösöket, kertészeteket képtelenek voltak ezek a gazdaságok önerőből beszerezni, illetve berendezni; állami hitelek­re szorultak. Ma már megá’lapíthat- juk. hogy a hitelekből meg­valósított beruházások jól segítették a mezőgazdasá­gi termelés növekedés, a termelőszövetkezetek gaz- dá'kodásának megszilárdu­lását. A szövetkezetek dolgozói és vezetői nem bántak könnyeiműen. ha­nem takarékosan, célrave­zetőén kezelték az állam­tól hiteibe kanott össze­geket. Esek a hitelek tehát betöltötték szerepüket. De fel kellett figyelni arra is, hogy évek óta a termelőszövetkezetek mind easyobb gondokkal küz- ködnek a hitelek törlesz­tésekor. Ennek magyaráza­ta egyszerű: az annak ideién hitelből vásárolt erének. berende­zések, épületek értéke számottevően csökkent. Sőt közülük számos olyan is van. amely tulatdonkép- nen ma már a termelés­ben nem hasznosítható. V’szont mindezek a húe- lek mostanáig terhelték e^v-env szövetkezet gaz­dálkodását. Ezt a helyzetet felis­merve és ér*ékelve határo­zott úgy a kormány, hogy 1966. január 1-től kezdődő­en a szövetkezetek min­den gazdálkodási állóesz­közét újra kellett értékelni. A teljesen elhasználódott épületeket, fe'szere'éseket a gyümölcsösökhöz kertésze­tekhez vagv más ültetvé­nyekhez tartozó használa­ton kívüli berendezéseket törölték a szövetkezeten vagyon-leltárából. Vég­eredményben ez az újra értékelés hű képet nyúj­tott arról, hogy a terme­lőszövetkezetekben milyen értékű eszközök és beren­dezések állnak rendelke­zésre a gazdálkodáshoz. A kormány intézkedése nyomán a termelőszövet­kezetek 1965. december 31-i hi­telállományából törölni keli azt a részt, amely­nek az állóeszközök új­raértékelése után nincs meg a fedezete és amelynek visszafizeté­se akadályozná a gazdál­kodás további fejlődését. Végeredményben tehát mód nyűik arra, hogy a termelőszövetkezetek — pénzügyi és hitelhelyzetü­ket újra rendezve — tisz­ta lappal kezdjék az új­évet. Az is ésszerű rendel­kezés. hogy a hitelrende­zést az egyes termelőszö­vetkezetek vagvoni és jö­vedelmi helyzetéhez iga­zodva haitiák végre. Hi­szen misem természetesebb; a frvengéhb. mostoha ter­mészeti köwj'ménvek kö­zött gazdálkodó termelő- szövetkezetek esetében a hitoHörlés mértékének na- gvobbnok keli lepnie, mint pé'öé,,; a rnir erős és ked­vezőbb helyzetben lévő közös gazdaságokban. A hitelrendezéssel eevűtt valósul meg az amortizá­ció telies kiterjesztése is a termelőszövetkezetekben. Köztudomású, hogy ez év elejétől a gépek és gépi felszerelések pótlására, felújítására képeztek amor­tizációs alapot a szövetke­zeti gazdaságok. Most január 1-től az amorti­zációs alapképzés kiter­jed a termelőszövetkeze­tek összes állóeszközére, tehát az épületekre, öntö­zőberendezésekre. kertésze­ti telepekre, szőlő és gyü­mölcs területekre s egyéb gazdasági létesítményekre. Ezzel a termelőszövetkeze­tek önál'óbb gazdálkodá­sának további feltételei jönnek létre. H. L. 3ÓL SEPER Szolnok megyéből indult a cirok I Társbérlet a kriptában A díszesebb síremlékeket per- II sze még életükben elkészíttetik a Ü megrendelők, illetve a leendő la Ü kők, és ez érthető; látni akarják o H saját két szemükkel, ha már annyi H sok pénzt kifizetnek érte. így nem Ü lepődött meg Barna Imre építőméi- p tér, amikor B. Nagy István és Sző- p ke András belállítottak hozzá, ök §§ ketten, annak ellenére, hogy tő- M szomszédok, csudajó barátságban H élnek. Ezért határoztak úgy; éltük g| végeztével is együtt pihennek majd. =§ Menjenek át a kocsmába, megbe- H szélni a részleteket. .rí — Lőre ez! — köpte ki B. Nagy g István a kocsmai bort. — Az enyém §§ mellett jobban menne a meqbeszé- f§ lés. — Meghívta a komáját és a g mestert, kóstolják az övét. I| — Ihatnánk inkább az enyémet j§ — jegyezte meg Szőke András. g — Azt is megkóstoljuk — előzte g meg a vitát a kőműves. M _ Ahogy befordultak B. Nagy Ist- g ván portájára, megjelent a szom- p szódban Szőke András asszonya. — Aztán szép is legyen, tartós Z. is legyen — vetette oda a kőműves- §f nek, majd az urára pirított: m-ért p nem a saját portájára hívta a ven- p dégeket. — Jövünk mindjárt — nyug­S tatta meg az emi-er és a H másik házba. Ott annak rendje és módja szerint megállapították: R Nagy bora az idén is kiváló. Nem sokat beszéltek a kis kőművesmun­káról: külömb legyen mint a többi, ez a lényeg. Mire azonban idáig ér­tek. annyiszor néztek a pohár je­nekére. hogy megfeledkeztek az ígéretről. Szőke András bora kóstolatlan maradt. Egy napra rá, hogy a kő­műves befejezte a munkáta kei asszony iszonyúan összeveszett. Embereik, bár delelőjén járt a Nap. ott hortyogtak a házukban, mert kimentek a temetőbe megnézni a munkát, s B. Nagy István magával vitt egy demizsont ismétcsak a saját­jából. B. Nagy Istvánná ezt nem hagyta szó nélkül, még kevésbbé Szőke Andrásáé, mert hogy őt kü­lönben is szurkálta a régi sérelem Kinek a bora jobb? Odáig fajult a dolog, hogy a két asszony meg­esküdött az összes szentekre: az ő uraik nem fognak egymás mellett pihenni. Mi legyen azonban a szép sír­hellyel? Divat mostanában a lakás­csere, így először arra gondoltak, miért ne lehelne ugyanezt meglemv egy kriptával. Hátha akad két olyan ember, gondolták az asszonyok, akik közös sírba mennének és a saját­juk már elkészült, „összeköltözők, figyelem! .A nagyközségben ta­láltak ilyeneket, akik meghallyat­ták az asszonyokat, de alku nem jött létre, mert sehogyan sem tud­tak megegyezni. Ezután a tanács­elnök próbálkozott a békítéssel, be­hívatta a haragosokat, mindhiába. Dühében azt találta mondani: ak­kor — társbérletekhez hasonlóan — válasszák le a kriptát. Persze nem gondolta komo­lyan, az asszonyok azonban hálál­kodva köszönték a tanácsot. Fel is keresték nyomban Barna Imrét, az építőmestert. Az szabadkozott, szé­pen megcsinálta a munkát, minek azt bántani? Dekát a megbízás, meg­bízás, rendes pénzt Ígértek érte, így elfogadta. — Legalább két sor téglát húz­zon a felibe — követelte B. Nagy Istvánná. — Három sor is kevés lesz! — toldotta meg Szőke Andrásné. A következő napon Barna Imre összepakolta szerszámait és elin­dult a temetőbe. Utólérte őt a két ember, akik félve az asszonyoktól, de hogy mégis tegyenek valamit, kieszeltek egy tervet. Barna Imre szívesen támogatta az ötletet, hisz bántotta őt is a dolog. Ennek nyomán csinálta meg a furcsa leválasztást. Ahogy az asszonyok kérték — három sor tég­lával. ugyanakkor azonban elégté­telt is véve a háborgókon: a válasz­fal alján — oda úgysem néznek be! —, kihagyott egy jókora nyí­lást. Így, majd ha eljön az idő, bár titokban is. de azért össze-összejö- het az a két jóbarát — ha tud. *. L Ahol műszerész, festő, galvánozó és esztergályos lehet a háziasszonyokból el teljesen, a festődét, gal- vánozót és a többi üzem­részt még javában építet­ték. A munka ennek elle­nére megkezdődött Három év múlva szakmát szereznek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom