Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-08 / 289. szám

Vi táq proletariat. oq\f es it lie felei SZOLNOK m H I a MEGYEI RARTBIZOTTSÄS ÉS A MEGYEI TAKÁCS XYXL évfolyam, 889. szám. Ara: 50 üllőt 1966. december 8, csütörtök. A boríték $ belül és kívül Szemléletes köz­vetlenséggel és összefog­laló megjelöléssel „borí­tékon kívüli”-nek nevez­zük azokat az ingyenes, társadalmi juttatásokat, amelyek a fizetési borí­ték mellett érkeznek ugyan, de azért termé­szetesen számolatlanul beleszámítanak a csalá­di költségvetések bevé­tel-rovataiba. Beleszámítanak? Érde­mes már az itt tapasztal­ható kettősségen, a meg­ítélésbeli különbségeken is elgondolkodni. Nyil­vánvaló. hogy társadalmi méretekben, országos jö­vedelemelosztási néző­pontból, a társadalmi juttatások millióit is a jövedelmi tényezők kö­zé kell sorolni. Változik a kép, ha a másik oldal­ról: e bevételek címzett­ijei szempontjából néz­zük. Kitűnik, hogy a tár­sadalmi juttatások szá­mottevő része ma már annyira megszokottá, ter­mészetessé vált, hogy az egyes ember lényegében — nem érzékeli! Magya­rán: sok ilyen közvetett társadalmi juttatást már régesrégen nem szokás nálunk a család jövedel­mébe sorolni. Efry Újszerű sta­tisztikai vizsgálat a kö­zelmúltban érdekes mód­szerrel derítette fel: ho­gyan ítéli meg a közvé­lemény a jövedelmek emelkedését. A Központi Statisztikai Hivatal fel­kérésére többezer ház­tartásban évek óta jegy­zik a bevételeket-k'ndá- sokat: éhből készülnek az országos háztartás- statisztika! adatsorok — Nemrég 4000 ilyen ház­tartás tagjait arra kér­ték: összegezzék vélemé­nyüket életszínvonaluk alakulásáról, s ilvmódon a vélem én veket nyom­ban egybevethették a va­lóságos ténvekkel, a csa­ládok saiát. esztendők óta vezetett adataival. Kiderült a vizsgálatbői, hoev a közvélemény ál­talában csak nagyobb méretű életszínvonal- emelkedést érzékel, s azok a háztartások, ahol egv év alatt az életkörül- m én vek 3—5 százalékkal javultak, a kérdőíveken azt rögzítették: helvze- tük „nem vá’tozo*t”. Lo­gikusan következik eb­ből hogv az országos jö­vedelmi adatokban sze- renlő közvetett lut+atá- sok elismerése háttérbe szorul az értelmezési rangsorban. Érdemes áttekinteni: voltaképpen milyen ösz- szeeekről, jövedelmi ará­nyokról van itt szó? Nos, a lakosság összes jöve­delmében — 1965-ben — a munkaviszonyból szár­mazó jövedelmek 49,8 százalékkal részesedtek, a társadalmi iuttatások pe­dig 23,8 százalékkal. (A többi: mezőgazdaságból, kisipari és egvéb tevé­kenységből eredő jöve­delem.) összegszerűen, forintban kifeiezve: 19fi0 —1065 között a társadal­mi tnttatás 25 5 m’VHárd- ról 34.9 milliárdra emel­kedett. a munkaviszony­hoz kanesoiédó jövede­lem nedig 57 7 milliárd- ról 72 3 münérdrn. A társadalmi juttatá­sok zöme a szocialista társadalom vívmánya, amelyet természetesen a jövőben is nagy össze­gekkel bővítenék, fejlesz­tenek. Ide sorolható pél­dául a lakosság teljes jö­vedelmében 4,8 százalék­kal szereplő ingyenes egészségügyi ellátás (s ezt, tegyük hozzá, folya­matosan bővítik, minde­nekelőtt a tsz-paraszt- ság társadalombiztosítási szolgáltatásait közelítve a munkás-alkalmazotta­kéhoz); ilyen juttatás to­vábbá az ingyenes okta­tás, amely a lakosság jövedelmében 4,3 száza­lékkal szerepel, s ame­lyet ugyancsak milliár­dos költséggel fejleszte­nek a jelenlegi tervidő­szakban is. Az alapvető társadalmi szolgáltatá­sok. a szociális, kulturá­lis stb. intézmények il­letve az erre fordított kiadások természetesen akkor is szükségesek, ha mindezt olykor annvira természetesnek tekintiük, hogy kevéssé érzékeljük. A harmadik ötéves terv — lényegében már az új gazdaságirányítási rendszer szellemében —, a jövedelemelosztásnak mégis azt a módját hang­súlyozza, amely elsősor­ban a munkához kap­csolódó, a végzett mun­ka minőségétől, mennyi­ségétől függő jövedel­mek emelkednek. — A Központi Bizottságiak a gazdasági mechanizmus' reformjáról szóló hatá­rozata ilyen módon is kifejezi ezt az elvet: „Népgazdaságunk jelen­legi helyzetében a fejlő­dés nagy tartalékát ké­pezi a vállalati dolgozók munkaerejének, munka- kénesséeének inbb hasz­nosítása, aminek egyik feltétele. hogv lénye­gesen jobb munkával lé­nyegesen többet lehessen kerpsni”. A munka szerinti el­osztás — történelmi ho­rizontból nézve — átme­neti jellegű. Százszor igazságosabb a kapitaliz­mus elosztási formáinál, ahol a termelőeszközök magántulajdona, a rang, a születés és egész sor egyéb — munkán kívüli — tényező alapvetően megszabja a jövedelme­ket. Másrészt viszont a munka mint elosztási mérce, még nem veheti telies egészében fisye- lemhe a tényleges szük­ségleteket — ez maid holnap, a történelmi jö­vő elosztási módja lesz. S'ra£. egész sor terü­leten — a munkától füg­getlenül — a valóságos szükségleteket kell már ma is a társadalmi gon­doskodás mércéjének te­kinteni. Csak egyetlen példa erre: a több gyerme­ket nevelő családok szá­mára. munkáinktól füg­getlenül, intézményeden is több társadalmi iutta- tás iár: uw»nez vonat­kozik az idősekre, a be­tegekre. Ítészében azon­ban — tehát a társada- t lom " jövedelemelosztási alanelveként —. célszerű mégis a munka ran«iát, áietszínvenal mezhntáro­zó ereiét növelni. Ez jó a társadalomnak, hiszen fgv teremthetjük meg az életszínvonal általános emelésének anyagi fel­tételeit. s jó annak is, aki az átlagosnál többet, jobbat, korszerűbbet ad. T. A. 1fía: Gazdász klubok megyénkben o Vasas vagy Inter? Állta a szavát Kélraáz raoono« szín készfii • * Örményesen (Tudósítónktól.) A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat örmé- nyesi telepén jó termés ese­tén szűknek bizonyultak a rendelkezésre álló górék és raktárhelyiségek, így a vál­lalat kénytelen volt a fel­vásárolt termés egy részét bérelt raktárakban vagy a szabadban tárolni. Emiatt határozták el a vezetők, hogy 150 vagonos színt épí­tenek, mely jórészt megold­ja az évek óta fennálló raktározási gondokat A 70x17 méteres színt az újabb tervek szerint 200' vagonos befogadóképessé­gűre építik. A csaknem 300 ezer forintos költséggel épü­lő létesítményt lehetőleg még ebben az évben, de legkésőbb január 15-ig át­adják rendeltetésének. Az új raktárhelyiség munká­éi fuvardíj csökkenésben előreláthatólag 6 forintos mázsánkénti megtakarítás» eredményez, Így egy-két év alatt a reá fordított kiadás is megtérül. Karcag főteréről eltűntek a villany­vezetékek. ' A TITÁSZ karcagi dolgozói a főid alá fektették a vezetékeket Jő eredményeket hozott a kongresszusi munkaverseny a mezőtúri üzemekben Hat családi házzal többet építettek fel — Helytállt az ifjúsági brigád — Nem lesz baj az exporttal (Tudósítónktól) A megyei vasipari vál­lalat mezőtúri gyáregysé­gének dolgozói, akik a győri vagongyár részére vasúti kocsi berendezése­ket gyártanak, felajánlot­ták, hogy a termékeket ki­fogástalan, selejtmentes mi­nőségben készítik el, s a minőségi munka mellett 30 ezer forint értékben több árut adnak át. A kongresszusi verseny során sok célszerszámot ké­szítettek, s jónéhány újí­tást vezettek be. Ezeknek eredményeként Február végéig ég a tűz Csépán A Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat kis téglagyárainak kategóriájá­ban termelési eredménvei után a csépai előkelő he­lyet foglal el. A tavalyihoz viszonyítva is jelentős mennyiséggel, 2,2 millióval növelték a nyerstégla gyár­tását. Nem műszaki fejlesztés­sel. csupán jó munkaszer­vezéssel, a téli nagyjavítá­sok időben történt, kifogás­talan elvégzésével, vala­mint új gyártástechnológia alkalmazásával érték el azt a nagyszerű eredményt. A sikert elsősorban az utóbbi­nak köszönhetik Annak, hogy az idén körülbelül 2 millió nyerstéglát kazaioz- tak. s ennek a mennyiség­nek a felét a jól bevált ba­ranyai rendszerű kazlakban helyezték el. Az, hogy a nyerstégla gyár­tását a tervezettnél két hét­tel korábban kezdhették ei Csépán, valamint az, hogy a téli időre kazlakban tá­rolták a nyerstéglát, lehető­vé tette az égetési időt két hónappal meghosszabbítsál; és jövő évben február vé­gén fejezzék be. Ezért az égetett téglából a tervezeti 8,6 milliót jelentősen túltel­jesítik, hiszen a mai napig már több mint 8,4 milliót szedtek ki a kemencékből. December 10-ig teljesítik a tervet. Ha a csépai tégla­gyár tavalyi termelését ösz- szehasonlítjuk az ideivel, komoly fejlődésről szárnol- hafunk be, ami a jövőben sem fog megtorpanni, hi­szen a jövő évi 12 milliós nyerstéglagyártáshoz min­den feltételt biztosítottak. Többéit között a 4—5 hó­napon át tartó kétműszak- hoz biztosították a kellő lét­számot, jól állnak a téli gépjavításokkal is. A kun­szentmártoni Búzakalász Termelőszövetkezettel kö­tött szállítási szerződés pe­dig a vagonáilások után kifizetett bírság jelentős, 50—55 százalékos csökkené­sét eredményezte. Az eredmények alakulá­sára nagyon ösztönzően ha­tott a kongresszusi munka­verseny, amely naponta történt értékelésével állan-, dó vetélkedésre adott al­kalmat. De az új fürdő és öltöző elkészültével az évek óta fennálló panasz meg­szűnése is kedvezően befo­lyásolta a munkakedvet a téglagyárban. — bognár — kiváló minőségben 62 ezer forint értékű ter­méket gyártottak a fel­ajánlottal szemben. Dísztáviratban jelentet­ték a kongresszusnak munkasikerüket a szőnyeg- szövő htsz dolgozói. Öt­száztízezer forint értékű anyagmegtakarítást vállal­tak, amit 578 ezer forintra teljesítettek. A KISZ ifjú­sági export brigád a vál­lalt 100 négyzetméter to­rontáli szőnyeg helyett 128-at készített el. s ezzel megszüntette az export el­maradását. A kongresszusi verseny eredményeként az énítőlnarl ktsz a no­vemberig esedékes 40 csalíill ház helyett 46 házat épített fel. A ruházati ktsz dolgozói 255 ezer forint értékű többletmunkát vállaltak. A kongresszus megnyitásá­nak napjára ezt 593 ezer forintra teljesítették. A Dózsa cipőipari ktsz az idén tért át a férfi re­gatta cipők gyártására. A napi száznyolcvan párás termelés kevésnek bizo­nyult, éppen ezért a kong­resszus tiszteletére a ter- melékenvség növelését vál­lalták. Munkájuk eredmé­nyeként a kongresszus hetében elérték a napi kétszáz- kil“ncven párás terme­lést. így már eleget tudnak ten­ni export kötelezettségük­nek. — füstös — Egy hónappal a határidő elolt Teljesítette éves tervét az iparcikk kisker A Szolnok megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vál­lalat december 5-én telje­sítette 1966. évi tervét. Ez Idő alatt több mint 410 millió forint értékű árut adott el. Különösen a ve­gyesiparcikkek forgalma nőtt ebben az évben. A bázishoz viszonyítva mintegy 16 százalékkal több bútort, járművet háztartási kisgépet bizto­sított a lakosságnak. A ruházati forgalom is lé- nveeesen jobb volt, mint tavaly. Többek között a választék bővítése, a koc­kázati alap helves felhasz- náiása. a többszöri kiáru­sítás eredménye, hogy 6—7 százalékkal több ru­házati cikket adtak el, mint egy évvei ezelőtt. A sikeres tervteljesítés- ben része van a vállalat valamennyi dolgozójának, akik a kongresszus tiszte­letére kezdeményezett mim­kaversenyben az árube­szerzési nehézségek ellené­re is törekedtek az igények mind jobb kielégítésére. — Különösen élenjártak e munkában azok a brigá­dok. bolti kollektívák, amelvek célul tűzték ki a szocialista cím megszerzé­sét. A vállalat dolgozói most újabb feladat megoldására készülnek. Bár egy ajándé­kozási nap már mögöttük van. de a karácsony az eddigiek­nél Is nagyobb erőfeszí­tést kíván. Mint mondták: állják a próbát. E’egendő és bő választékú áruról időben gondoskodtak. Több mint 60 millió forint értékű siándéktár-gv tv. háztartá­si k'svéo. divatcikk várja a vásárlókat. Év végéig mlntew —ín millió fo­rint forgalomra számít»-

Next

/
Oldalképek
Tartalom