Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-06 / 287. szám

1966. december 6. ■izmjxos. mmwBk ssplap £ Múzeumi híradó Az 1896. évi Millenniumi Kiállítás alkalmából rende­zett országos kiállítás em­lékanyagának elhelyezésé­re építették fel ideiglenes kivitelű csarnokként a Vá­rosligetben levő monumen­tális épületkomplexumot. 1893-ban hirdették meg a pályázatot, melyet Alpár Ignác nyert meg, s így ő kapott megbízást a kivi­telezésre is. A fából és habarcsból ké­szült épületek megmentését — a közóhajnak engedve — 1900-ban határozták el, s ekkor már a Mezőgazda- sági Múzeum részére épí­tették fel nemes anyagok­ból. ☆ Dunaújvárosban, a part­védelmi munkálatokkal kapcsolatban végzett lelet­mentő ásatás során nagy je­lentőségű, Árpád-kori falu­ra bukkantak. Eddig tizen­két ház került elő, s min­den jel arra mutat, hogy a falut lakói a tatárjárás idején hagyták el. Ettől északra kora avar-kori te­lep nyomai mutatkoznak. A sürgős leletmentési mun­kálatokban az ELTE régész- hallgatói is részt vesznek. ☆ Háromnapos tudományos ülésszakot rendezett a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem és a Móra Ferenc Múzeum Szegeden: szegedi, fővárosi muzeológusok és a nagyobb vidéki városok múzeumainak munkatársai részvételével. Valamennyi előadás az Alföld régésze­tének időrendi kérdéséi kö­ré csoportosult. A tanács­kozáson Kaposvári Gyula, a Damjanich Múzeum igazgatója is részt vett Barcsay Jenő Kossuth- dijas festőművész munkái­ból nyílik gyűjteményes ki­állítás december 3-án az Ernst Múzeumban, Országos Plakátkiállítás nyílik a Műcsarnokban de­cember 10-én. Ugyanott de­cember 17-én Jan Von Heel, holland festőművész munkáiból rendeznek ki­állítást. ☆ Az Országos Műemléki Felügyelőség megkezdte Székesfehérvárott a közép­kori várfal Köztársaság úti szakaszának helyreállítási munkálatait. ☆ Egy svájci műkereskedő decemberben három nagy svájci városban vásárlással egybekötött kiállítást ren­dez a szolnoki festőművé­szek anyagából. Az anyagot már elszállították Svájcba. A jászberényi Általános Műszerész Ktsz mérleg­javító részlegében közforgalmi és fajsúlymérlegek ja­vításával foglalkoznak. Fajsúlymérleget az országban csak itt javítanak. Képünkön a 74 éves Gaál József a ktsz legidő­sebb tagja, aki 40 éve van a szakmában, billenőméi- leget javít. S sajté és a Nem véletlen? hogy a Statisztikai Hivatal Szol­nok megyei Igazgatóságá­nak ez évi, „Szolnok me­gye számokban” címmel megjelent kiadványa a saj­tót nemcsak a politikai tájékoztatásnak, hanem egyben a népművelésnek is fontos eszközeként említi. Hiszen a képeslapok, folyó­iratok mellett ma már a heti- és napilapok is a tömegek művelődésének hatékony segítői. Megyénkben ebben az évben már 32 ezer volt a Népszabadság, 24 ezer a Szolnok megyei Népiap példányszáma, a Népszavá­ra 4 ezren fizetnek elő. Tanyán különösen közked­velt a Szabad Föld. Váro­son, falun egyaránt nép­szerű a Nők Lapja. — A Rádió és Tv Újságnak nem kevesebb, mint 20 ezer előfizetője van. S így so­rolhatnánk tovább. Napi-, s hetilapokra, képesújsá­gokra, folyóiratokra ez év­ben az előfizetések száma túlhaladta a 150 ezret. Gyakorta folyt vita ar­Számvetés — új feladatok előtt Megyénk ifjúsági szerve­zeteiben fontos események zajlanak le decemberben. Mindenütt értékelik az éves akcióprogram végre­hajtását, számonkérik min­den KISZ-tagtól a tavasszal tett vállalásának teljesíté­sét. Elvégzik ez alkalom­mal a tagösszeírást is. KISZ-vezetőségeink körül • tekintően készülnek ennek lebonyolítására. Mit várunk ? Sokat várunk ettől az akciótól. Elsősorban alap­szervezeteink erősödését, a fiatalok aktivitásának nö­vekedését, az alapszerveze­tek demokratizmusának fejlődését, erősödését. Ugyancsak reméljük a tag­létszám egészséges emel­kedését is, elsősorban a 20 éven felüliek köréből. Ab­ban is bízunk, hogy megfe­lelően készítik elő alap­szervezeteink a következő év munkáját. Olyan alkalom ez, ami­kor minden KISZ-vezetőség számot vet azzal, hogy együtt és egy-egy KISZ-tag külön is végrehajtotta-e mindazt a munkát, amire év elején vállalkozott, ami reá várt Sok heSyen készülnek A decemberi feladatokra több helyen felkészültek. Vezetőségi tagokból a leg­aktívabb KISZ-tagokból há­rom—öttagú munkacsopor­tokat alakítottak. Ezek a munkacsoportok december első felében minden alap­szervezeti taggal beszélget­nek. Javasoljuk is mindjárt, hogy a beszélgetéseket ahol csak lehet kössék össze játékos, szórakoztató klub­programmal. Az elbeszélgetések alkal­mával általában elsősorban arról váltanak szót, hogyan dolgozott egy-egy fiatal a KISZ-program végrehajtá­sáért. Megvitatják azt is, hogyan értékeli a vezetőség egy-egy fiatal munkáját, s ennek alapján milyen fokú ISZM-jelvényt javasol a számára. A KISZ-tagokat is megkérdezik viszont, hogy ők milyennek tartják a KISZ-vezetőség munkáját, teljesültek-e reális kérése­ik, mi az elképzelésük a jövőt tekintve. Mindenkivé* beszéljünk Számunkra nagyon fon­tos, hogy ezekre a beszél­getésekre minden tag­könyvvel rendelkező fiatalt meghívjanak, mindenkit számontartsanak. Nincs jo­gunk senkit kihagyni, eset­leg megsérteni azzal, hogy nem keressük őt fel. Sőt szeretnénk, ha ez a bízó nyes összeírás a KISZ-ta- gok számának növekedését eredményezné. Ez alapjá­ban véve lehetséges is, hisz sok fiatal most szerelt le a katonaságtól. A fiatalokkal való beszél­getések mindenhol sok vé ­leményt tükröznek, hoznak felszínre. Ezeket az alap­szervezeti vezetőségek fel­adata alaposan, megfontol­tan értékelni. Van egy má­sik, egy kellemesebb fel­adat is a vezetőségek előtt: az ISZM-jelvények odaíté­lésére nekik kell a javas­latokat elkészíteni. Taggyűléseket tartunk Az évi munka másik fon­tos állomása a decemberi KISZ-taggyűlés lesz, min­den alapszervezetben. Ezek is mindenütt körültekintő előkészítést igényelnek. A beszámoló összeállításához a vázlat lényegében meg­van: az éves akcióprogram. Alapjában véve ennek a végrehajtását kell értékel­ni. Nem felejthetjük el vi­szont sehol sem azt. hogy a párt- és gazdasági veze­tők véleményét kérjük, meghallgassuk. Velük együtt szóljon a KISZ-ve- zetőség a fiatalok termelési munkaakcióiról, dicsérjék meg a legjobban dolgozó KISZ-tagokat. Megérdem­lik. A politikai és általános művelődést segítő akciók­ról sem feledkezhetnek meg sehol. Sőt ott lesz tel­jes értékű a taggyűlés, ahol az éves sportolási tevékeny­ségeket, lehetőségeket is megvitatják. Szóljanak a beszámolók a legfontosabb ered­ményekről, s utalja­nak a jövő évi tervekre, hogy összesítve lássák a fiatalok munkájukat és jö­vő évi feladataikat is ér­zékelhessék. Száraz I.ászló a KISZ megyei titkára TanávHititús ax illatszerből tokban SZOLNOKI IPARVALLALAT gyakorlattal ren­delkező ipari mérlegképes könyvelőt keres könyvelési csoportvezetői beosztásba iliSÉlfÉl Jelentkezni lehet írásban részletes működési :e- frássai „Expressz” jeligére a szolnoki hirdetőbe. ról az utóbbi évek során; olvas-e a falu? Általános­sá vált-e hazánkban az is­meretek, a közhasznú információk gyűjtése, s az élet behatóbb megismeré­sére való törekvés olvasás útján? Hiszen a falusi la­kosságnak ma még jelentős része nem könyvtári olva­só. A parasztság körében a könyvterjesztés, — jólle­het számottevő eredménye­ket mutat fel megyénkben e téren a szövetkezeti bolt és bizományosi hálózat, — első .sikereit érte el. Való­sággal felmérhc-tetlenek a falusi könyvterjesztés előtt álló lehetőségek. Nem oly rég egy reprezentatív jel­legű felmérés mulatott rá, hazánkban a termelőszö­vetkezeti tagságnak hozzá­vetőlegesen 18 százaléka olvas könyvet rendszere­sen. S ennél nem jobb az arány megyénkben sem. Ugyanakkor a tö­megeknek — közte a falu­si, tanyai lakosságnak, a parasztságnak — olvasási kultúrája olyan területe­ken fejlődött, haladt előre, amire a tömegkulturá­lis munka szempontjából eddig nem, vagv nem elég­gé figyeltünk fel. Megnőtt városon és falun egyaránt, a parasztság körében is. a nanilapok. hetilapok, fo­lyóiratok és képesújságok olvasóinak száma. S az ol­vasás ma elsősorban nem a könyvek, hanem a sajtó olvasása révén lett hazánk­ban általánossá. Mondjuk ki tehát nyíl­tan; a napilapok tömeg­művelő hatása egy sorban áll — vagy olykor túl is lépi — a szóbeli ismeret­terjesztés méreteit, tömeg­hatását. És a sajtó, — köz­te a megyei sajtó is, — az olvasók számát tekintve szélesebb körben fejti ki hatását, mint valamely is­meretterjesztő. művészeti vagv egyéb formájú kul­turális rendezvény és te­vékenység. Tömeghatásával jelenleg csak a televízió adásai vetekszenek vagy múlják felül. A tömegkulturális mun­ka tényleges kereteinek, formáinak s az élet által adott lehetőségeknek szám­bavételekor újra és újra egyeztetni kell elkéozelé- seinket a tényekkel. Ellen­őrizni kell terveink, szán­dékaink helyességét, a va­lóságnak újra s újra tör­ténő, beható elemzésével. Éppen ezért nem árt a tö­megkulturális munka szem­pontjából is számításba venni, hogy egy-egy jól si­került előadássorozat látoga­tóinak száma alatta marad ma még a megyei lap egyetlen naoi — hétközna­pi — olvasó táborának. — Többen olvasnak tehát egy- egv színdarabról, kiállítás­ról vagy könyvről, akár csak a megyei Nénlapban is. egyetlen hétköznanon. mint ahánvan megyénkben összesen azt a színpadi oro- dukciót vagy rendezvény­sorozatot megtekintik, vagy azt a szóban forgó regényt vagy verset elolvassák. Nem teleteli ez tá­volról sem a könyvek, ki­állítások, hangversenyek, színnadi produkciók tény­leges hatókörének s főleg nem azok hatásfokának le­becsül érét. De mint ténv. s a hatókörnek ez a feilődés során saiátosan kialakult, mérete feltétlenül figyelem­re méltó. Csakis e ténvek. s e hatókör számbavétele nvomán válik felismerhe­tővé: mennyire megnőtt p saitó tömegművelő felelős­sége és hivatása korunk­ban. Ezrek és ezrek me­gyénkben a saitóban (hoz­závetőlegesen nanonta leg­alább ötvenezren a megyei lapban meeielent cikkek . szemüvegén” és interor°- táló magyarázata nyomán kannak hírt s formálnak vr'loménvt evv-ogy kultu­rális eseményről. rendez­vényről kiállításról, bemu­tatott színdarabról fPmrö' vagy nipgielent irodalmi alkotásról a sattó a leg­nagyobb ismeretterjesztő és népművelési tanácsadó is egyben megyénkben. — A kulturális kritika éppen ezért nem csak „művésze­ti” vagy szakértői kritika, hanem .tömegkulturális, fel- világosító, tömegművelő és tudatformáló tevékenység fóruma is egyben. S azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy éppen a sajtó. — s nagy mértékben a megyei sajtó — az a tájé­kozottabb, „jobban érte­sült” és sok vonatkozásban képzettebb „jó barát”, ki elvezeti az olvasók ezreit és tízezeréit (!) színházba, tárlatokra, hangversenyre, irodalmi estekre, s bekap­csolja őket a kulturális élet eleven, új élményeket nyújtó áramába. „A mai bonyolult ideológiai harc­ban különösen nagy a mű­vészetkritika feleiösséae... A kritika, és a közönség szerves, aktív tényezői’’ a kulturális életnek. Nem csu­pán minősítenie kell a kri­tikának az egyes művésze­ti alkotásokat, de „legköz­vetlenebb és legszélesebb körű” tolmácsolójává is kell válnia azoknak, hívja fel az MSZMP Kulturális Elméleti Munkaközösség­nek legutóbbi tanulmánya figyelmünket. S olykor nem árt fel­idézni az emlékezetben azt sem, hogy a felszabadulás előtt a polgári társadalom milyen nagy szerepet szánt a sajtónak a tömegek tu­datának formálásában. Jó­zsef Attila külvárosi csend­életében kenyeret rajzol a szálkáslapú asztalra s új­ságot, melyben az uralko­dó osztályok politikai agi- tációja jut el „mindennapi táplálókként” vagy azzal együtt a dolgozókhoz. Az- időben a fodrásznál ott ló­gott a fogason, olvasókeret­be fogva az újság, valamint a képeslap; a Tolnai Világ­lapja. S ha tíz percet kel­lett várni az étteremben, a pincér kérés nélkül az asz­talra tette az aznapi újsá­got. A kispolgárság kávé­házba járt végignézni az aznapi lapokat. „A régi kávéházban az égvilágon minden megvolt, — írja Juhász Gyula egykor — a Pallas Nagy Lexikona és az Illustrated London News, a MÁV menetrend és a Gyógyászat, sőt én lát­tam olyan kávéházat, amely az Egyetemes Phiíológiai Közlönyt is járatta a Bo­rászati Lapok mellett...” Falun, tanyákon, olvasó­körökbe gyűltek, hová többféle újság, s képeslap járt. S most, éppen most, amikor oly általánossá vált hazánkban a lakosság szé­les körében az újság és fo­lyóirat olvasás, s amikor oly sokféle képeslap és fo­lyóirat jelenik meg hazánk­ban, teljességgel érthetet­len, miért tűntek el e he­lyekről vagy fogytak meg számukban s választékuk­ban ugyancsak — az újsá­gok, a heti- és képeslapok. (Talán a magánkisipar vagy a háziipar sem gyárt már olyan újságtartó keretet, amit mindem magvar film­ben, melynek cselekménye a századforduló s a felsza­badulás között játszódik, ott lehet látni a vendéglő vagy kávéház fogasán at- mos^fé’-ateremtő kenők­ként.) ígv a saitó. az újság s a kéoeslanok — miköz­ben birtokba vették az egész országot, — e helye­ken csatát vesztettek, s ki­szorultak az éttermekből. Újszerű gohdok és feladatok ezek. vagy olvkor énpenséggel régi tanulságok és tapasztalatok újra való felelevenítésének szüksé­gessége. De egy kétségte­len. A saitó a tömegműve­lődés szellemi térkénén is nagyhatalom lett. Hatókö­re sokkal nagyobb, mint azt ilyen vonatkozásban éveken át számon tartot­tuk. s tartották a népmű­velő és vendéglátó szer­veink. s intézményeink. — Foglalja el hát méltó he­lvét az e téren adódó sze- renének felismerése, felmé­rése >ís számbavétele is. Pvás-riT :.! Tstván a megyei pártbizottság munlrs- társa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom