Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-03 / 285. szám

IO SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. december 4. Afrika 1966 Ha rápillantunk Afrika térképére — ahol a füg­getlenné vált országokat fehéren hagytuk, a gyar­mati uralom alatt állókat pedig fekete színnel tün­tettük fel —, a pár évvel ezelőtt megjelent térké­pekhez viszonyítva szembeötlő változásokat látha­tunk. A 30 millió négyzetkilométer kiterjedésű kon­tinensen ma már csak kilenc országot mondhatnak magukénak a gyarmattartó hatalmak, amely az össz­terület mindössze tíz százalékát teszi ki. A közelmúltban végbement változások tükrében érdemes visszapillantanunk Afrika gyarmatosításának történetére. A földrész tulajdonképpeni gyarmatosí­tása, katonai és politikai birtokbavétele a XIX. szá­zad első felében kezdődött, és második felében bon­takozott ki teljes egészében. Az 1800-as évek elején még csak jelentéktelen gyarmatai vannak a fran­ciáknak Észak-Afrikában, az angoloknak a Guineai- partokon, a spanyoloknak Femando Póo-szigetén 1850—1860 között indul meg a kontinens belsejének felkutatása, bár kezdetben csak lassú ütemben. 1876- ban Afrika egész területének mindössze il száza­léka volt gyarmat Az Európában bekövetkezett gyors ipari fejlődés, s az ezzel járó nagyobb nyersanyag igény azonban ezen a téren is éreztette hatását Jó üzletté vált Afrikában gyarmatokat szerezni. A területek meg­szerzését kezdetben kivételes jogokkal felruházott társaságok bonyolították le. A XX. század fordulóján Afrika területének már 90 százaléka a gyarmattartó hatalmak uralma alatt állt. Ez a helyzet aztán jelentéktelen változásoktól eltekintve egészen a második világháború végéig fennállott. Megjegyzés: A térképeken szereplő évszámok a függetlenség kikiáltásának időpontját jelölik. A felsült jövendőmondók Matt hat lépésben írta: MARTTI LARHI, Helsinki A jövendőmondás művé­szete ugyanolyan ősi. mint amilyen a csábító. A po­litikai jövendőmondás egyik legrégibb világköz­pontja az antik Delfi volt Az akkori idők áliamfér­fiai és hadvezérei odautaz­tak, hogy tanácsokat és út­mutatást kérjenek. Pythia igen kétértelmű és zavaros válaszokat adott a feltett kérdésekre« Válaszait aztán a templom papjai észsze­rűbb formában öntötték, s nemes hexameterbe tették. A delfii jóshelynek nagy gazdasági jelentősége is volt, mivel azok, akik ide­fordultak tanácsért, a jós­latokért nagy pénzeket fi­zettek. Pythia már régesrég meg­szüntette jövedelmező te­vékenységét, ám helyébe léptek más kisebb-nagyobb jövendőmondók és látno­kok. Így hát a jóslás mind ez ideig fennmaradt. Nap­jainkban valósággal virág­zik a csillagjóslás, amely a XX század nagy üzlete lett A csillagjóslást, külö­nösen az Egyesült Államok­ban. üzleti alapokra he­lyezték. A hivatalos statisz­tika szerint naponta 1250 amerikai újság közöl ho­roszkópokat. A közvéle­ménykutatás adatai szerint ezeket a horoszkópokat mintegy 50 millió amerikai, vagyis az ország felnőtt la­kosságának a fele olvassa. Minden ötödik 14 éves és ennél idősebb amerikai hisz a jóslatokban. Jómagam mindig kissé pesszimista és bizalmatlan természetű voltam, ezért rendkívüli tartózkodással fogadtam minden jóslatot Még a meteorológiai köz­pont prognózisaiban sincs teljes bizalmam, s ha mondjuk a rádió megnyug­tat bennünket afelől, hogy holnap „derült, napsütéses lesz az idő, csapadék nél­kül”. én mégis már este előkészítem az esernyőt és a kalocsmit Mert hisz min­den megtörténhet! Egyéb­ként nagyon sokszor kellett csalódnom az időjárás- prognózisokban. A napokban hirtelen erő­sen viszketni kezdett a jobb tenyerem. A feleségem megörült: — Ó, milyen remek! — kiáltotta. — Ha viszket a )obb tenyered, ez pézt je­lent! Bizonyára megüti madj egy jókora összeg a markod! A prognózis nem vált be. Ellenben másnap postával egész halom kifizetetlen számla érkezett. Ez Ismét azt bizonyltja, hogy felesé­gem nem rendelkezik Pythia tehetségével, belő­lem 1 pedig hiányzik a ré­giek hiszékenysége. Nos, napjainkban is van­nak látnokok és jósok, csak ritkán találnak célba. 50 évvel ezelőtt a világ vala­mennyi kisebb-nagyobb jö­vendőmondója nagy buz­galommal vaj ákoskodott: jósoltak ólomöntésből és kávézacből, a csillagokból és a berkenye terméséből, a madarak repüléséből és a szentírásból, kártyából és tükörből, üveggömbökből. Ősi Ferenc : éj QúhxL Kutatásaim kiderítették: Shakes­peare Rómeó és Júlia című drá­májában igaz eseményeket írt meg, de a történet-végénél már nem ra­gaszkodott a valósághoz. Ha nem érezném tiszteletlenségnek a neves szerzővel szemben, azt is állítanám, hogy a könnyebb ellenállás útját választva, kitért az igazság elől. Capuleték valóban ellenezték, hogy Júlia lányuk Montague Ró­meóval házasságra lépjen. Az is igaz, hogy ebből kellemetlenség szár­mazott, de minden ellenállás ellené­re a jiatalok titokban frigyre lép­tek. Az is tény: a szerelmesek ön- gyilkosságot kíséreltek meg, de az már nem felel meg a valóságnak, hogy meghaltak. Lőrinc barát ugyan­is kellő időben orvosért szaladt, és a gyors beavatkozás a fiatalok éle­tét megmentette. Először mindketten nagyon ki­kaptak. A Capulet, Montague papák felháborodottan méltatlankodtak, mert ez a két kölyök ilyen szégyent hozott tisztes fejükre. Aztán, hogy a kisvárosi pletykák további gyűrű­zését elkerüljék, megállapodtak: el­ismerik gyermekeik titokban kötött házasságát. Csupán ahhoz ragasz­kodtak, hogy egy hetedhétországra szóló lagzit is csapjanak, hadd lás­sák ezek a veronaiak, hogy ők meg tudják adni a módját. A lagzi után a fiatalok elvonullak az új otthonukba. A lakás kicsit szűkös volt, mind­össze húsz szobából és néhány hold háztáji parkból állt, dehát a szerel­mesek kis helyen is elférnek — vé­lekedett az öreg Capulet, aki a kas- télyocskát hozományul adta. Mézesheteik felejthetetlenek vol­tak. Szobáról szobára szerették egy­mást, és amikor a húsz szoba elfo­gyott, élőiről kezdték. Júlia fiatal kora ellenére, izzott ebben a minden akadályt legyőző hatalmas szerelem­ben. Rómeó gyengéd és tüzes, és úgy érezte, hogy a mennyországba jutott. — Azt akarom, hogy mindig úgy szeress, mint az elején — pihegte egyszer a 16. szobában Júlia. — Ügy lesz — ígérte Rómeó o 19.-be n. Egy fél év telt el, amikor Júliá­nak kezdett feltűnni, hogy Rómeó már nem áll az erkélye alá, és mint­ha szerelmének heve is alábbha­gyott volna. Egy esős éjszakán Jú­lia azt kérte, hogy ismételjék meg a híres erkély jelenetet, de Rómeó inkább aludni akart. Ezen összezör­dültek kissé, de végre Rómeó enge­dett és kiment az esőbe. A követ­kező alkalommal azonban nem en­gedelmeskedett, hisz még a múlt­kori náthát is alig heverte ki. Eb­ből már csúnya veszekedés lelt. melynek hevében Júlia azt találta mondani, hogy az apjának igaza volt. — Akkor szaladj az apádhoz — kiabálta Rómeó, akinek már régen gyanús volt, hogy anyósa tüzeli el­lene Júliát. Júlia egy pendelyben szaladt ki a házból és hamarosan Capulet mama terjedelmes keblén zokoQta el bánatát. De hiába, a sze­relem mindennél nagyobb erő, és Júlia két hét múltán visszatért. Új­ra nagyon szerették egymást, mint­egy tíz szobán át, amidőn Rómeó szóvá tette, hogy minden mellvértje berozsdásodott, és egy szem szidol sincs a házban. — Bezzeg szegény anyám mindig kifényesítette a vértemet — mond­ta, és ezúttal Júlia küldte el férjét a mamához. Ettől kezdve egymást küldözget­ték, de azért a mindent elsöprő sze­relem időnként újra egymás karjá­ba hajtotta őket. Veronában már új­ra szóbeszéd tárgya lett Rómeó és Júlia esete. A jólértesültek — a daj­ka egy barátnőjének révén — tudni vélték, hogy Rómeó megismerkedett valami Julietta nevű nőszeméllyel, aki annyira tisztelte a híres férfiút, hogy nem kívánta tőle az erkély alatti ostromot és a csatát mindjárt a megadásnál kezdte. A dolog persze Júliának is a fü­lébe jutott. Először szörnyen bánkó­dott, majd szomorúságát megosztot­ta egy nyalka keresztesvitézzel. Persze, akkoriban a válás nem volt olyan könnyű, különben is az emberek megszólták volna őket Ezért együtt éltek továbbra is, de Rómeó eljárt a kis Juliettához, míg Júliát a keresztes vitéz részesítette vigasztalásban... Még sok mindent tudnék mesélni róluk, de nem teszem. Mert rá­jöttem, Shakespearenek igaza volt. ö azért szépítette meg az igazságot, mert az akkori emberek még na­gyon ragaszkodtak az illúziókhoz. Ezért Shakespeare Vilmos inkább őket „ölte meg” és nem a szerel­11K ti.. Felhasználták a babona egész tárházát. Akkoriban ugyanis egy soha nem lá­tott típusú új állam szüle­tett, amely célul tűzte ki az igazság elvének megva­lósítását Ez volt a szov­jet Szocialista Köztársaság, területét a világ legna­gyobb, lakosságát tekintve a Világ harmadik állama. A huszadik század pythiái lázasan vizsgálták az ólom­ból öntött figurákat és a kávézaccot, a Romanovok történetét és a tőzsdei ár­folyamokat, az egyházi dog­matikát és a naptevékeny­ség ciklusait A jövendő­mondók a sámántánc révü­letében kikiáltották jósla­taikat Az egyik ismert fi­lozófus az ékesszólás extá- zisában kijelentette: — Ez a gigantikus cse­csemő lábbal előre szüle­tett súlyos angolkórban szenved és soha sem lesz képes járni... Néhány év alatt valósá­gos könyvhegyeket írtak össze, hogy a pythiai jósla­tot tudományosan megindo­kolják. Sok ismert állam­férfi és politikus, filozófus és szociológus író és publi­cista a való élettől elmene­külve önfeledt pasziánsz­ba kezdett: elpusztul, nem pusztul el, elpusztul... A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége egy év múlva ünnepli fennállásának, a kis Finn­ország pedig ugyanekkor függetlenségének ötvenedik évfordulóját Vajon mit mondanak nekünk a pró­féták? Jóslataik alapos in­fláción estek át Téziseik elveszítették friss aromáju­kat szétzúzta őket a való­Az előítéletek Augias is­tállóit azonban még alapo­san ki kell takarítani ahhoz, hogy a tények min­denki számára láthatóvá váljanak« Nagyon szeretem a sakk­játékot, ahol minden lépést válaszlépés kővet A mi vi­lágunk nagyon la emlékez­tet egy gigantikus sakktáb­lára, amelyen egyetlen lé­pés eldöntheti a győzelmet vagy a vereséget. Remélem, az olvasó nem veszi zokon, ha szórakozásképpen felál­lítom bábuimat és néhány lépést teszek. Szimultánt fogok játszani a XX. szá­zad élvonalbeli prófétái el­lem Ellenfeleim jóslatokkal játszanak, én pedig — té­nyekkel. Figyeljék csak a játékot! Jóslatok: A német had­sereg nyomása alatt a szov­jet rendszer gyorsan össze­omlik. A csalás kiderül, a nép, amely negyedszázadon át rabságban élt, nem akar a bolsevikokért harcolni. 1942. a világtörténelem for­dulópontja lesz. A szovje­tek mesterséges birodalma összeomlik. Hitler győzni fog. Heil Hitler! (A világreakció kara: „Teljesedjenek be a látno­ki szavak H Tények: A megrendíthe- tetlen szovjet hazaiiság, a győzniakarás és az igaz ügybe vetett hit eleve meg­határozta a győzelmet. 1942- ben gyökeres fordulat kö­vetkezett be a hadviselés­ben: a hitleri hadsereget a Volga-vidék fagyos sztyep­péin szétverték, az árja­fasiszta hitet megrendítő csapás érte. A jövendőmon­dók sietve összekeverték kártyájukat, buzgó imák közepette megkezdődött az új jóslás: „Uram, küldj megpróbáltatásokat az ár­jákra, de ne hagyd el őket!” Két év múlva az árjákat mindenki elhagyta. Jóslatok: A Szovjetunió teljes elszigeteltségre van kárhoztatva. Moszkvába csupán diplomaták fognak utazni. A szovjet állampol­gároknak megtitlják, hogy külföldre menjenek. (A kar: „Uram, irgalmazz a leigázottaknak!”) Tények: Tíz évre volt szükség a háború pusztítá­sainak helyreállításához. A Szovjetunióban 1956-ban megkezdték a külföldi tu­risták fogadását. 1964-ben az „Inturiszt” tervbe veszi az idegenforgalom nagy­arányú fejlesztését. Ugyan­ebben az évben a Szovjet­uniót több mint egymillió külföldi turista látogatta meg. 1965-ben pedig már több, mint száz országból 1 126 000 turista járt a Szovjetunióban. Tavaly 1 150 000 szovjet ember járt külföldön. Egyébként ezek­ben az adatokban a diplo­maták nem szerepelnek! Jóslatok: A Szovjetunió a műszaki fejlődésben 50 évvel lemaradt az élenjáró nyugati országoktól, s a jövőben is hátul fog kul­logni. (A kar: „Szegény muzsi­kok, marokkal «zik a ká­posztalevest, faekével szánt­ják a földet!”) Tények: Az első ember, aki utazást tett a kozmikus térben. Jurij Gagarin szov­jet állampolgár volt. Jóslatok: Az orosz iroda­lom a régi rendszerrel együtt elpusztult. A forra­dalom után az írókat a propaganda szolgálatába állították, s ezért semmi művészileg jelentősei nem tudnak alkotni. (A kar: „Propaganda« propaganda, propaganda!”) Tények: Az oroGZ irodal­mat csupán a szovjet Idők­ben tüntették ki Nobel-díj­JaL Jóslatok: A Szovjetunió­ban nincs rágógumi. Micso­da elmaradottság! Rágógu­mi nélkül az emberek bá­gyadtakká válnak« <A kar: „A fejlett civi­lizáció ismérve — a rágó­gumin A szovjet emberek nem érzik, hogy szükségük len­ne rágógumira. Az állka­pocs-gimnasztika helyett más sportágak fejlődtek ki« széleskörűen. A Szovjetunió sporteredményei közismer­tek. Jóslatok: A Szovjetunió­ban kevés a művelt ember« Ennélfogva a szovjet nép még hosszú ideig arm van kárhoztatva, hogy tudat­lanságban éljen. Tények: Ö, ó, jövendő­mondók. Az önök informá­ciói a XIX. század Orosz- országára vonatkoznak! A Szovjetunióban jelenleg több mint 56 millió ember tanul különféle iskolákban, technikumokban és főisko­lákban. Az ország 756 egye­temén és főiskoláján, vala­mint 3821 technikumában jelenleg körülbelül nyolc­millió diák tanul! Matt, hat lépésben! Va­lóban nekem hat lépésre volt szükségem ahhoz, hogy legyőzzem ellenfeleimet. Pedig se a sakkjáték mes­tere, se politikus, se állam­férfi nem vagyok. Csak amatőr vagyok, akit érde­kel az emberiség sakkjátsz­mája. Hozzá kell még ten­nem, hogy nem vagyok kommunista, nem tartozom egyetlen politikai párthoz, egyetlen egyházhoz sem. A pártatlan megfigyelő sze­mével nézem a dolgokat Ennélfogva úgy hiszem, feltehetem a kérdést: Mit mondanak most a látno­kok, akik azt jósolták« hogy a Szovjetunió hama­rosan összeomlik? Ford: Dosek T«)l

Next

/
Oldalképek
Tartalom