Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-01 / 283. szám

i960, december 1, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Á pártkongresszus szerdai tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) törvény alapján tartjuk, amelyet néhány hete foga­dott el az országgyűlés. I Az új választójogi tör­vény kibővíti annak lehe­tőségét, hogy az ország- gyűlés ellenőrizze állami életünket. Kállai Gyula ezután a magyar külpolitika kérdé­seiről szólott, majd így fe­jezte be beszédét: Kedves Elvtársak! A Központi Bizottság beszámolójában előterjesz­tett tervek és javaslatok megvalósítása a szocialista Magyarország teljes felépí­tésének napját közelíti hozzánk. A kongresszus határoza­ti javaslata nagy és nemes célokat tűz ki. Munkásosz­tályunk, dolgozó népünk kész ezek megvalósítására! Nem kétséges, hogy közös munkánk nyomán újabb nagy eredmények szület­nek a szocialista haza, a néo javára! Kállai Gyula után Stub- nány István Fejér megyei bányamérnök hozzászólása következett, majd az elnök megyénk küldöttjének — Csáki Istvánnak, a Szolnok megyei pártbizottság első titkárának — adta meg a szót. — (A felszólalás rész­letes ismertetésére vissza­térünk.) Az elnöklő Ajtai Miklós ezután szünetet rendelt el. A szünet után Pach Zsig- mond Pál elnökletével foly­tatta munkáját a kongresz- szus. Az elnök bejelentet­te. hogy a tanácskozás má­sodik napján újabb 347 le­vél és távirat érkezett a kongresszus titkárságára Külföldről eddig 45 üdvöz­letét küldtek, közülük többet üzemek és intéz­mények dolgozói. Távirat­ban köszöntötte a kong­resszust Japán Kommunis­ta Pártja, az Argentin Kommunista Párt, a Guate­malái Munkapárt az Equadori Kommunista Párt, a Martiniquei Kom­munista Párt és Libanon Kommunista Pártja. Az elnöki bejelentés után Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszter­tanács elnökhelyettese lé­pett a szónoki emelvényre, Fock Jenő hozzászólása Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A Központi Bizottság be­számolója és a kongresz- szusi okmányok joggal ál­lapítják meg, hogy pártunk gazdaságpolitikája helyes­nek bizonyult. A Központi Bizottság referátuma az el­ért eredmények mellett őszintén szólt a munkánk­ban meglevő hiányosságok­ról és gazdasági problé­máinkról. Ezek jelentős ré­sze az alkalmazott gazda­sági mechanizmusból fakad. Fock elvtárs ezután a Központi Bizottság 1964 de­cemberi határozatának in­dítékairól és hatásáról szó­lott Megállapította, hogy a Központi Bizottság útmu­tatása nyomán meggyorsult a termelékenység emelke­dése. A terv azt írta elő, hogy a termelés növekedé­sében a termelékenység emelésével fedezett hányad több mint kétharmad le- ftoen. Négy év alatt ez az awény csak 50 százalék kö­rül alakult. A határozatot követően, 1965-ben ez 82 százalékra nőtt. A határozat ráirányította a figyelmet arra, hogy nagyobb mértékben sze­rezzünk érvényt a szük­ségletre való termelés el­vének. Két év alatt a felhalmozó­dott — az adott Jhelyen fe­leslegesnek minősülő — készletek jó részét haszno­sítottuk, a termelés üte­mét és összetételét úgy irá­nyoztuk elő. hogy az össz­hangban legyen a szükség­letekkel. A határozat nyomán a2 utóbbi időben nagyobb figyelmet fordítunk a külkereskedelmi forgalom egyenlegének alakulására. A népgazdaság gyorsabb fejlesztésének egyik előfel­tétele, hogy a termelőerők területén végbemenő for­radalmi mozgás irányának megfelelően tovább javít­suk a termelés szerkeze­tét. Nálunk is előtérbe nyo­mul a gazdaságosabb szén­hidrogének, a kőolaj- és földgáz fokozott felhaszná­lása. Arra törekszünk, hogy arányuk fűtőanvag-felhasz- nálásunkban 25 százalékról 37—38 százalékra emel­kedjék. Már most kell gondol­nunk a távolabbi jövőre és ezért időszerűvé vált az atomenergia felhasználásá­val is számolni. Megkezd­jük egy 800 MW kapacitá­sú atomerőmű műszaki elő­készítését. Kiemelkedő je­lentőségű a vegyipar fej­lesztése. korszerűsítése, a kémia a mezőgazdaság te­rületén is egyre fontosabb szerephez jut. Támaszkodva az orszá­gon belüli és a nemzetközi munkamegosztás lehetősé, geire, a harmadik ötéves terv időszakában meggyor­sítjuk a gépipar technikai fejlődését. Ötéves tervünk legna­gyobb gépipari programja a közúti járműgyártás fej­lesztése. Ennek keretében mint közismert, 1970-ben már — széles körű nem­zetközi kooperációban — 7000 autóbuszt gyártunk, egy részét már új, 200 ló­erős motorral. ,A népgazdaság hatékony­sága fokozásának elenged­hetetlen feltétele mezőgaz­dasági adottságunk telje­sebb kihasználása. A mezőgazdasági munka az ötéves terv előirány­zatainak végrehajtása nyomán egyre inkább ipari jellegűvé válik. Gazdasági életünk fejlő­désének elsőrendű feltéte­le, hogy külkereskedel­münket tovább bővítsük és gazdaságosabbá tegyük. — Továbbra is előnyben ré­szesítjük azokat a beruhá­zásokat, melyek az export növelésére, az import csök­kentésére hatnak. A kül­kereskedelem növekvő fel­adata. hogy elősegítse a nemzetközi munkamegosz­tást. a termelés specializá- cióját és kooperációiét. Ilyen együttműködést ala­kítottak ki a Szovjetunió­val és Lengyelországgal az autóioarban, több más iparágban a Német De­mokratikus Köztársasággal, Csehszlovákiával és Bulgá­riával és esves kérdések­ben tőkés országokkal is. Tisztelt Kongresszus! A Központi Bizottság 1964 decemberi határozata nyomán a párt vezetésé­vel. tudósok és gyakorlati szakemberek másfél éves munkáiéval kritikailag át­vizsgálták az eeész gazda­sági mechanizmust, s ja­vaslatot készítettek annak átfogó reformiára. Köz­ponti Bizptte'^euyír a 1a,Tas. latot meetárovaita. elfo­gadta és utesítdsf adóit, a Irnn.ceneió részletes kido’- gozásárn Azzal a zSAóssel határoztunk így hogy a referm hozzá láro) a S70cizl-etz termelés} vi­szonyok teliesol-t-é léte­|phn7 *a c7po*nl!e+o ff o ­ho7. hadfik éeitéeének meggyorsítá­sához. A gazdaság} mechaniz­mus reformiáról folytatott tanáeskozá sokon gyakran elhangzik olvan aggodalom hogy az új meat’aafzmos tömeges munkanélküliséget hoz magával. Ez az aggo­dalom részben abból adó­dik, hogy az emberek ma­guk is látják, hogy nem egy vállalatnál sok olyan embert foglalkoztatnak, akikre ott most sincs szük­ség és a nagyobb nyere­ségre való törekvés az új mechanizmusban várható­an gátolni fogja új mun­kaerők felvételét. A veze­tőktől e fontos kérdés meg­oldásában mindenekelőtt azt várjuk, hogy keressék ezen munkaerők céltudatos alkalmazásának lehetősége­it, új termékek gyártásával, új piacok szerzésével is. A helyenként feleslegessé vá­ló dolgozók számára lehe­tőleg azonnal új munkahe­lyet kell felajánlani, szük­ség esetén átképzésükről kell gondoskodni. Nem árt leszögezni, hogy továbbra is a teljes foglal­koztatottság megvalósításá­ra törekszünk. Ezt fontos politikai, erkölcsi tényező­nek tekintjük és biztosak vagyunk abban, hogy a teljes foglalkoztatottság gazdasági feltételei az új mechanizmusban adva lesz­nek. A gazdasági mechanizmus reformja nemcsak az álla­mi és gazdasági szervekre, hanem a társadalmi szer­vezetek tevékenységére is kihat. A reform csak tuda­tos tevékenység eredménye révén valósulhat meg és ezt mindenütt a pártnak kell vezetnie. Az új gazdasági mecha­nizmus egyik alapvető jel­legzetessége, hogy a döntés jogát oda enge­di át, ahoi az adott kér­désben a legalaposabb a tájékozottság. A termelési kérdésekben ez a hely kétségtelenül a vál­lalat. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek önálló gazdál­kodásának megalapozására nagy politikai és gazdasági jelentőségű intézkedés az 1967. január 1-én végre­hajtásra kerülő egyszeri hi­telrendezés. Ennek célja, hogy minden termelőszö­vetkezet képessé váljon ar­ra, hogy a jövőbeni árak mellett saját bevételeiből fedezze kiadásait, így hitel­visszafizetési kötelezettsé­gét is. A korábbi árszínvo­nal mellett sok szövetkézét képtelen volt egyidejűleg a Kitelek teljes visszafize­tésére és gazdaságának sa­ját erőből történő fejlesz­tésére. Az elengedés ter­melőszövetkezetenként dif­ferenciált lesz, s lehetővé teszi, hogy az amortizációs alapképzési kötelezettsé­get — amely jelenleg csak a gépekre vonatkozik — az összes állóeszközökre ki­terjesszék. Az új irányítási rendszer kialakítása a részletmeg­oldások kimunkálása során már eddig is sok problé­mát, véleményeltérést ve­tett fel. Az egyes álláspon­tokban a régi elvekhez és gyakorlathoz, a meglévő ha­táskörökhöz való ragaszko­dásból táplálkozó nézetek is találhatók. A legjobb megoldás keresésére irá­nyuló véleménycserék hasz­nosak és végül is elősegí­tik a helyes álláspontok kialakulását. A gazdasági mechaniz­mus reformja bizonyos fo­kú szervezeti változásokat is igényel. Ezeket gondos előkészítés után olyan idő­pontokban kell végrehaj­tani, amikor legkevésbé za­varják a folyó gazdasági feladatok elvégzését. ötéves tervünk kidolgo­zásánál és jóváhagyásánál már számoltunk az új gaz­dasági mechanizmus várha­tó hatásaival. A terv első­sorban a fő irányokat és fő arányokat rögzíti, a konkrét számszerű elő­irányzatok realitása ma­gában foglalja a célszerű túlteljesítés lehetőségéi. Erőforrásaink egy részét tartalékoltuk az új mecha­nizmus által feltárt lehető­ségek hasznosítására. A gazdasági mechaniz­mus reformjának előkészí­tésével egy időben Kell biztosítanunk a gazdasági élet fejlődését, megolda­nunk a tervben előírt fel­adatokat. A Központi Bi­zottság 1964. decemberi ha­tározata után kialakult kedvező tendenciák erősöd­nek. Eredményeinket to- vábbfeilesztve jó feltétele­ket teremtbe+ünk az új gazdasági mechanizmus be­vezetéséhez. A zökkenő- mentes áttérés révén vi­szont meggyorsulhat a nép­gazdaság fejlődése — mon­dotta beszédében Fock Jenő Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után Ke­res Emil a Tbália színház igazeatóia. Molnár Frigves, a Bács-Kiskun megyei párt- bizottság első titkára. Boros János, az Orosházi Gépja­vító Állomás igazgatnia és dr. Tigvi József, a Pécsi Orvos+udománvi Egyetem docense szólalt fel, majd ebédszünet következett. Csaknem minden déi-viefnamí csa’ád gyászol Le Duc 1 ho hozzászóltisa Mint tegnapi számunk­ban hírül adtuk a párt- kongresszus kedd délutáni ülésén szót kért Le Dúc Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságá­nak tagja. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük be­szédét: Beszédének elején méltat­ta azokat az eredménye­ket, amelyeket a magyar nép a szocializmus építése során elért. Kifejezte a vietnami nép örömét e si­kerek fölött. Mint önök valamennyien tudják — folytatta, — az amerikai imperialisták in­tervenciójuk és agresszió­juk során Vietnamban megmutatták barbár gyar­matosító arculatukat. Az elmúlt 12 évben rengeteg gaztettet követtek el Dél- Vietnam népe ellen. Fel- használiák a legkegvetle- nebb tömegpusztító eszkö­zöket. a B—52-es repülő­gépeket. napalmbombákat, mérgező vegvianvagot és gázt. Ezzel olyan helyzetet teremtettek, hogv Dél-Viet- namban szinte nincs olvan család, ahol ne gyászolná­nak. Észak-Vietnam ellen is csaknem két éve kegyetlen, pusztító légi és tengeri há­borút folytatnak. Súlyos károkat okoznak ezzel tíz éves munkánk eredményei­ben Iskolákat, kórházakat, templomokat, városokat és sűrűn lakott településeket pusztítottak el. Még olyan öntözőműveket és gátakat is rombolnak, am el vek több millió embert védenek az ártól Országunk mindkét részében nap mint nap olvan gaztetteket követnek =1. ame1 veknek kegyetlen­sége felülmúlja az égése pn-v-nség által elítélt Hit­ler r. eí7miK gaztetteit is. A hazáját szerető és az ellenséget gyűlölő mindkét országrészünk népe elszánta magát, hogy vereséget mér az amerikai imperialisták hódító terveire, megvédi Észak-Vietnamot, felszaba­dítja a délt, egyesíti ha­záját. A Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front zász­laja alatt a dél-vietnami nép politikai és fegyveres harcot vív a támadók ellen, városban és falun egyaránt Szüntelenül támadja az el­lenséget politikailag, kato­nailag. A sokoldalú népi háború demoralizálja az ellenséget. Ez népünk le­győzhetetlen fegyvere az amerikai imperializmus leg­modernebb háborús eszkö­zeivel szemben. Ezzel mé­rünk vereséget az ellenség minden politikai és katonai tervére. A továbbiakban Le Dúc Tho elmondotta, hogv a háború eddigi folyamán a vietnami nép négyszer győzte le az amerikaiakat. Az első gvŐ7elmet 1959— RO-ban aratta a nép, ami­kor szétzúzta Ngo Dinb Diem báb-rendszerének alapipit. és létrehoz+a a forradalmi hatalmat falun és a hegyvidéken. A máso­dik győzelem l°6t és 65 között az amerikaiak kü- ifirtiocrpc; b $ or rn nripV Q+rn­tégláiéra mért csapás volt. Harmadkor 97 1965—66-oc száraz pvn7téb P7 arneribai tárnr*^óbat TTribor a7nV nnervTn^r* tppVPb Ekkor szántnV rá rp?»rrubpt nz arpppíbni imnoripü^áb bogv 1p<*Í P«! tfaprr prj fi tor bí^bornt q Vip+nPTTb P«rnnVr"+?Vnc Kö’PtárfíncráíJ °lipn E7 9 tgrvfík ko^p^ot vallott A többi Vo7t 1 aon ygyo-nlA­gfSrvnVpt loMp 1o vietnami légvédelem és több száz amerikai pilótát ejtett foglyul. Ez volt a vietnami nép negyedik győzelme. Az ellenség vereségei egyre súlyosabbak — foly­tatta beszédét Le Dúc Tho — s minél jobban növelik hadseregüket, veszteségük annál nagyobb. Azonban sorozatos súlyos vereségek a haladó emberiség és az amerikai nép tiltakozása ellenére sem akar az ame­rikai imperializmus agresz- sziós és háborús természe­ténél fogva lemondani ar ról, hogy Dél-Vietnamot szolgaságba döntse. Az 1965—66-os száraz év­szakban elszenvedett szé­gyenteljes vereségeik, vala­mint az elmúlt esős év­szakban rájuk mért soroza­tos csapások után most is­mét lázasan készülnek i mostani száraz évszak alat­ti újabb stratégiai ellen­támadásukra. Ezt egymil­liós hadsereggel akarják végrehajtani, amelyből négy-ötszázezer amerikai és csatlós katona. Ugyan­akkor tovább fokoznák Észak-Vietnam ellen a lé­gi- és tenseri pusztító há­borút. még azt is fontol­gatják. hogv esetleg szá razföldi erőket szállítanak partra a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság terü­letén. Ezzel a nagyméretű tá­madással szeretnék meg­semmisíteni a Vietnami Demokratikus Köztársaság hadseregét. kicsikarni a döntő győzelmet Dél-Viet- namban. így akarnak ben­nünket arra kényszeríteni hogv fogadjuk el az ő el­képzelésük szerinti politi­kai megoldást. Vietnam a vietnami nem­zet egv. Folyóink kianad- hatnaV beweínV elkophat­nak, de ez az örök igazság A délutáni ülésen — amelyen Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Központi Bizottság titkára elnökölt — elsőként Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára szólalt fel. Felszólalt továbbá Dom­bost János, a Csepel Vas- és Fémművek hengerésze, Oláh György, a Heves me­gyei pártbizottság első át­kára, Vera) János, a nagy- bánhegyesi Zalka Máté Tsz elnöke, Csepelyi Tamás, a nagykállói járási pártbizott­ság első titkára, Dr. Pál Lénárd, a Központi Fizikai Kutató Intézet első igazga­tóhelyettese. A délutáni szünetet köve­tően a kongresszuson Cse- terki Lajos, a Politikai Bi­zottság póttagja, a Központi Bizottság titkára elnökölt. A délutáni ülésen felszólalt Oldrich Cenrik, Csehszlová­kia kommunista pártja Köz­ponti Bizottsága elnökségé­nek tagja, Paul Thomsen, a Dán Kommunista Párt Poli­tikai Bizottságának tagja, Mbetty Sinclair, az Észak- Írországi Kommunista Párt Központi Bizottságának tit­kára, Anna Liisa Hyvönen, a Finn Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja, Gaston Plissonniere, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Leonidasz Sztringosz, a Görög Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja, Kristin Andersson, az Izlandi Szocialista Egység­párt Központi Bizottságá­nak tagja és Dr. Vladimir Bakarics, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága elnöksé­gének tagja, a Horvát Kom­munisták Szövetsége Köz­ponti Bizottságának elnöke A kongresszus csütörtö­kön reggel 9 órakor foly­tatja tanácskozását. sosem változik meg. A vietnami nép két hosszú, áldozatos, nehéz honvédő háborút élt át egy ember­öltő alatt. Nem azért harcol, hogy országát végül ketté­szakítva lássa és belenyu­godjon abba, hogy az or­szág felének népe vissza­süllyedjen a szolgaságba. Beszéde befejező részé­ben Le Dúc Tho méltatta a segítséget, amelyet Viet­namnak a magyar nép nyújt. Megköszönte a IX kongresszus Vietnammal kapcsolatos állásfoglalását és kifejezte pártja, kormá­nya, népe őszinte és mély háláját ezért a magyar népnek, a Magyar Szocia­lista Munkáspártnak. Mi úgy tekintjük ezt a segítséget és támogatást — hangsúlyozta. — mint ba­ráti szolidaritást, a proletár Internacionalizmus ragyogó megnyilvánulását, amely már régóta megvan párt­jaink és népeink között. Ebből az alkalomból őszin­te köszönetét mondok a Szovjetuniónak. Kínának és a többi testvéri szocialista országnak, a kommunista pártoknak, a világ mun­kásosztályának és népeinek a nagv támogatásért és se­gítségért. amelvet. igazsávos harcunkban nyújtanak. Szi­lárdan hisszük, hogy ezzel a támogatással és segítség­gel a vietnami nép le fog­ja gvőzni az amerikai ag- resszo^okat. meg tudja vé­deni szent nemzeti jogait. Délkelet-Azsia és a , világ békéiét. A Vietnam5 Dol­gozók Pártja ígéri, hogy hű marad a marxizmus— leninizmushoz. a nroletár internacionalizmushoz: min­den eredével harcol a szo­cialista tábor és a nemzet­közi kommunista mozgalom pavcé^éért Pzt őöotő té­nyezőnek tartjuk a békéért. •q fi í a demokrániáért és a szo­cializmusért vívott győzel­mes harcunkban. Le Dúc Tho ezután át­adta a Vietnami Dolgozók Pártia Kőmön*! Bizottsága Ho S! M'nh elviára által piáíVt ’“veiét a kongres­szusnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom